„Linux::Hálózati eszközök” változatai közötti eltérés

Innen: Farkas Attila Wiki
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
(Kali/Parrot hozzáadása, iptables-apply és UCI/nvram konfig-példák kiegészítése)
(Cumulus Linux, SONiC, IPFire, IDS/IPS (Suricata/Snort) és Etikus hackelés szekció hozzáadása)
13. sor: 13. sor:
|-
|-
| '''VyOS''' || Virtuális/szoftveres router, tűzfal, VPN-végpont (gyakran felhőkörnyezetben, pl. AWS-en, vagy VM-ként) || Debian-alapú, a korábbi Vyatta projekt közösségi továbbfejlesztése
| '''VyOS''' || Virtuális/szoftveres router, tűzfal, VPN-végpont (gyakran felhőkörnyezetben, pl. AWS-en, vagy VM-ként) || Debian-alapú, a korábbi Vyatta projekt közösségi továbbfejlesztése
|-
| '''Cumulus Linux''' || Adatközponti (data center) switchek natív operációs rendszere, "fehér doboz" (white-box) hardveren || Debian-alapú Network Operating System (NOS), ma NVIDIA-tulajdonban
|-
| '''SONiC''' || Ugyanaz a piac, mint a Cumulus Linux-é (adatközponti switchek), hyperscaler-eredetű, nyílt közösségi fejlesztés || Debian-alapú NOS, Microsoft (Azure) eredetű, ma az Open Compute Project (OCP) alatt
|-
| '''IPFire''' || Kifejezetten biztonsági/tűzfal célú, x86-hardverre szánt appliance-disztribúció, beépíthető IDS-szel || Önálló (nem Debian-alapú), saját "Pakfire" csomagkezelővel épülő disztribúció
|}
|}


70. sor: 76. sor:
</syntaxhighlight>
</syntaxhighlight>
Az utolsó (''firewall in name'') sor nélkül a szabálykészlet csak '''definiálva''' lenne, de sehol nem lenne aktív - ez a sor kapcsolja rá a korábban létrehozott ''OUTSIDE-IN'' szabálykészletet az ''eth0'' interfész '''bejövő''' (in) irányára. A VyOS elsősorban '''virtuális''' környezetben (VM-ként, felhőben - pl. AWS-en is elérhető AMI-ként) terjedt el, mint szoftveres router/tűzfal/VPN-koncentrátor, de fizikai hardveren is futtatható.
Az utolsó (''firewall in name'') sor nélkül a szabálykészlet csak '''definiálva''' lenne, de sehol nem lenne aktív - ez a sor kapcsolja rá a korábban létrehozott ''OUTSIDE-IN'' szabálykészletet az ''eth0'' interfész '''bejövő''' (in) irányára. A VyOS elsősorban '''virtuális''' környezetben (VM-ként, felhőben - pl. AWS-en is elérhető AMI-ként) terjedt el, mint szoftveres router/tűzfal/VPN-koncentrátor, de fizikai hardveren is futtatható.
== Cumulus Linux ==
A '''Cumulus Linux''' (2020 óta az NVIDIA tulajdonában) egy kifejezetten '''adatközponti switchekre''' szánt, Debian-alapú Network Operating System (NOS) - tehát nem otthoni/kisvállalati routerekről, hanem a korábban (az "Adatközpontok belső hálózata" órán) tárgyalt Spine-Leaf/Clos-topológiák '''fizikai switchein''' futó rendszerről van szó.
A mögötte álló alapgondolat a '''"disaggregation"''' (szétválasztás): hagyományosan egy hálózati switch gyártója a hardvert (ASIC-et) és a rajta futó szoftvert (NOS-t) egyetlen zárt csomagként adja el - a Cumulus Linux ezt szétválasztja, és tetszőleges, az '''ONIE''' (Open Network Install Environment) szabványt támogató "fehér doboz" (white-box) switch-hardverre telepíthető, ugyanúgy, ahogy egy PC-re is választhatunk tetszőleges operációs rendszert a hardvertől függetlenül.
A Cumulus Linux a háttérben '''ugyanazokat a Linux-eszközöket''' használja, amiket a wiki más oldalain már megismertünk (natív ''iproute2'', Linux bridge/VLAN-kezelés), a BGP/OSPF útválasztást pedig a '''FRRouting (FRR)''' nevű, nyílt forráskódú routing-csomag végzi - ez ugyanaz a technológia, ami a korábban tárgyalt BGP-alapú Spine-Leaf underlay-ek mögött is jellemzően ott van.
'''Kis példa - egy interfész IP-címzése és egy eBGP-szomszédság felvétele''' (a saját, "NCLU" - NetWork Command Line Utility - parancskészlettel, ami hasonlóan a VyOS-hoz, '''előbb összegyűjti''', majd egyben alkalmazza a módosításokat):
<syntaxhighlight lang="bash">
net add interface swp1 ip address 10.0.0.1/31
net add bgp autonomous-system 65010
net add bgp neighbor swp1 remote-as external
net commit
</syntaxhighlight>
Vegyük észre a mintát: ''net add'' (felkészítés) → ''net commit'' (alkalmazás) - ugyanaz a "gyűjtsd össze, majd léptesd életbe egyben" logika, mint a VyOS ''set''/''commit'' vagy a netplan ''apply'' párosánál (lásd [[Linux::Hálózati konfiguráció#netplan|ott]]).
== SONiC ==
A '''SONiC''' (Software for Open Networking in the Cloud) a Cumulus Linux-hoz '''nagyon hasonló piaci szerepű''', szintén Debian-alapú, ONIE-vel telepíthető adatközponti NOS - de más eredettel és más belső felépítéssel. A Microsoft fejlesztette ki saját Azure-adatközpontjai számára, majd nyílt forráskódúvá tette és átadta az Open Compute Project (OCP) közösségnek - azóta más hyperscaler cégek (pl. Alibaba, LinkedIn) is aktívan fejlesztik.
A legfontosabb belső különbség a Cumulus Linux-hoz képest: amíg a Cumulus Linux egy "hagyományos" Linux-folyamatokból álló rendszer, addig a SONiC '''konténerizált mikroszolgáltatásokból''' épül fel (pl. ''orchagent'', ''syncd'', ''bgpd'' külön konténerben), amik egy központi, '''Redis-alapú állapot-adatbázison''' (SONiC "Redis DB", több logikai adatbázissal: ''CONFIG_DB'', ''APPL_DB'', ''STATE_DB'' stb.) keresztül kommunikálnak egymással, nem közvetlenül. A routing motor itt is '''FRRouting (FRR)'''.
'''Kis példa - interfész IP-címzése, majd BGP-szomszédság felvétele''' (a config-CLI és az FRR saját ''vtysh'' parancssora kombinálva):
<syntaxhighlight lang="bash">
config interface ip add Ethernet0 10.0.0.1/31
config save
sudo config reload
</syntaxhighlight>
<syntaxhighlight lang="bash">
vtysh
configure terminal
router bgp 65010
neighbor 10.0.0.0 remote-as external
end
write memory
</syntaxhighlight>
{| class="wikitable"
! Szempont !! Cumulus Linux !! SONiC
|-
| Eredet || Cumulus Networks, ma NVIDIA || Microsoft (Azure), ma Open Compute Project
|-
| Config-modell || ''net add'' / ''net commit'' (NCLU), illetve natív Linux-parancsok || ''config'' CLI + ''config_db.json'', routing: FRR ''vtysh''
|-
| Belső architektúra || Hagyományos Linux-folyamatok || Konténerizált mikroszolgáltatások + központi Redis állapot-adatbázis
|-
| Routing motor || FRRouting (FRR) || FRRouting (FRR)
|-
| Jellemző felhasználó || Vállalati/enterprise adatközpontok, kereskedelmi (NVIDIA) támogatással || Hyperscaler-ek és nyílt közösség, jellemzően saját üzemeltetésű support
|-
| Telepítés || ONIE || ONIE
|}
== IPFire ==
Az '''IPFire''' a fentebb tárgyalt eszközöktől (OpenWrt, DD-WRT, Cumulus, SONiC) eltérő "réteget" céloz meg: nem beágyazott routerekre, és nem is adatközponti switchekre, hanem kifejezetten '''biztonsági célú, x86-hardverre (is) szánt tűzfal-appliance-ként''' készült - jellemzően egy dedikált kis gépen vagy VM-ként fut, nem egy router-chipsetre "flashelve".
Fontos, hogy az IPFire (a többi, ezen az oldalon tárgyalt eszközzel ellentétben) '''nem Debian-alapú''' - saját, önálló disztribúció, saját csomagkezelővel/frissítő-rendszerrel (''Pakfire''). A hálózatkezelése a firewalld-nél (lásd [[Linux::Tűzfal::Keretrendszerek|ott]]) megismert '''zóna-modellhez''' hasonló, de attól eltérő, színekkel jelölt zónákra épül:
{| class="wikitable"
! Zóna !! Jelentése
|-
| '''GREEN''' || Megbízható, belső (vezetékes) LAN
|-
| '''RED''' || Megbízhatatlan, külső hálózat (jellemzően a WAN/internet-oldal)
|-
| '''ORANGE''' || DMZ (nyilvánosan elérhető szolgáltatások, pl. egy saját webszerver, elkülönítve a belső LAN-tól)
|-
| '''BLUE''' || Vezeték nélküli (wifi) hálózat, külön elszigetelve a vezetékes GREEN zónától
|}
A napi konfiguráció túlnyomó részét egy '''webes admin-felület''' (WebGUI) végzi, kézi konfigurációs fájl-szerkesztés helyett - a kezdeti hálózati/zóna-beállítás viszont egy szöveges (ncurses) telepítő-varázslóval, a '''setup''' paranccsal is elvégezhető/módosítható SSH-n keresztül:
<syntaxhighlight lang="bash">
setup      # szöveges menü: hálózati zónák (GREEN/RED/ORANGE/BLUE) interfészhez rendelése, IP-cím stb.
</syntaxhighlight>
Az IPFire egyik jellemző, a többi eszköztől megkülönböztető tulajdonsága, hogy a '''Pakfire''' add-on rendszeren keresztül egy paranccsal telepíthető rajta a '''Suricata''' IDS/IPS motor is (lásd [[Linux::IDS-IPS|ott]]):
<syntaxhighlight lang="bash">
pakfire install suricata
</syntaxhighlight>


== Kapcsolódás a korábban tanultakhoz ==
== Kapcsolódás a korábban tanultakhoz ==
Mivel mindhárom disztribúció Linux kernelt futtat, a csomagszűrés végső soron náluk is a netfilter alrendszeren keresztül történik - a felhasználói felület (LuCI, DD-WRT webes admin, VyOS CLI) csak egy '''kényelmi réteg''' a [[Linux::Tűzfal::iptables|iptables]]/[[Linux::Tűzfal::nftables|nftables]] felett, hasonlóan ahhoz, ahogy az [[Linux::Tűzfal::Keretrendszerek|ufw és a firewalld]] is teszi általános célú disztribúciókon.
Mivel mind a hat disztribúció Linux kernelt futtat, a csomagszűrés végső soron náluk is a netfilter alrendszeren keresztül történik - a felhasználói felület (LuCI, DD-WRT webes admin, VyOS/Cumulus CLI, SONiC config-eszközök, IPFire WebGUI) csak egy '''kényelmi réteg''' a [[Linux::Tűzfal::iptables|iptables]]/[[Linux::Tűzfal::nftables|nftables]] felett, hasonlóan ahhoz, ahogy az [[Linux::Tűzfal::Keretrendszerek|ufw és a firewalld]] is teszi általános célú disztribúciókon. A Cumulus Linux és a SONiC esetében emellett az '''útválasztási réteg''' (BGP/OSPF) is egy közös, megismert technológiára, a '''FRRouting'''-ra épül - ugyanaz a fajta BGP-alapú felépítés, amit a Spine-Leaf/Clos-topológiák underlay-eként a korábbi órán is tárgyaltunk. Az IPFire zóna-alapú (GREEN/RED/ORANGE/BLUE) modellje pedig fogalmilag ugyanazt az elvet követi, mint a firewalld zónái, csak más elnevezéssel és más termékbe csomagolva.

A lap 2026. szeptember 30., 20:36-kori változata

Ezen az oldalon olyan disztribúciókat gyűjtünk össze, amelyek kifejezetten router/tűzfal/hálózati eszközként való felhasználásra készültek - tehát nem általános célú (asztali/szerver) disztribúciók, hanem router-firmware-ek vagy router-operációsrendszerek. Mindegyik Linux kernelt futtat, így a iptables/nftables tudás közvetlenül hasznosítható rajtuk (a legtöbbjük felületén keresztül is, vagy közvetlenül parancssorból).

Lásd még: MikroTik - a MikroTik RouterOS is Linux kernelt futtat, de saját, nem iptables/nftables-alapú tűzfal-motort használ, emiatt külön oldalon tárgyaljuk. A BSD-alapú pfSense szintén nem ide tartozik, mivel az nem Linux, hanem FreeBSD kernelt futtat.

Eszköz Jellemző felhasználás Alapja
OpenWrt Otthoni/kisvállalati routerek, IoT eszközök újrahasznosítása - rendkívül széles hardvertámogatás Önálló, Linux kernelre épülő embedded disztribúció
DD-WRT Hasonló célú, régebb óta létező router-firmware Önálló, Linux kernelre épülő embedded disztribúció
VyOS Virtuális/szoftveres router, tűzfal, VPN-végpont (gyakran felhőkörnyezetben, pl. AWS-en, vagy VM-ként) Debian-alapú, a korábbi Vyatta projekt közösségi továbbfejlesztése
Cumulus Linux Adatközponti (data center) switchek natív operációs rendszere, "fehér doboz" (white-box) hardveren Debian-alapú Network Operating System (NOS), ma NVIDIA-tulajdonban
SONiC Ugyanaz a piac, mint a Cumulus Linux-é (adatközponti switchek), hyperscaler-eredetű, nyílt közösségi fejlesztés Debian-alapú NOS, Microsoft (Azure) eredetű, ma az Open Compute Project (OCP) alatt
IPFire Kifejezetten biztonsági/tűzfal célú, x86-hardverre szánt appliance-disztribúció, beépíthető IDS-szel Önálló (nem Debian-alapú), saját "Pakfire" csomagkezelővel épülő disztribúció

OpenWrt

Az OpenWrt egy önálló, kifejezetten beágyazott (embedded) eszközökre optimalizált Linux-disztribúció, amit eredetileg Linksys routerek "feltörésére" (újraprogramozására) fejlesztettek ki, mára azonban több ezer eszközt (routerek, access pointok, IoT eszközök) támogat hivatalosan.

  • Csomagkezelő: opkg (egy könnyűsúlyú apt-szerű rendszer)
  • Webes felület: LuCI - grafikus konfigurációs felület, ami a háttérben a UCI (Unified Configuration Interface) konfigurációs rendszert szerkeszti
  • Tűzfal: újabb verziókban nftables-re épül (korábban iptables-re), de a felhasználó jellemzően a LuCI felület "Firewall" menüjén vagy a saját, egyszerűsített /etc/config/firewall UCI-fájlon keresztül konfigurálja, nem közvetlenül nftables-parancsokkal
  • Miért fontos: sok gyártó (pl. bizonyos TP-Link, GL.iNet eszközök) hivatalosan is OpenWrt-alapú firmware-t szállít, illetve maga az OpenWrt projekt is listázza a támogatott, "flash-elhető" eszközöket

Kis példa - statikus LAN-cím és egy port-forward, UCI paranccsal (parancssorból/SSH-n):

uci set network.lan.ipaddr='192.168.2.1'
uci set network.lan.netmask='255.255.255.0'
uci commit network
/etc/init.d/network restart

# Port-forward: külső (WAN) 2222-es TCP port irányítása egy belső gép 22-es (SSH) portjára
uci add firewall redirect
uci set firewall.@redirect[-1].name='SSH-forward'
uci set firewall.@redirect[-1].src='wan'
uci set firewall.@redirect[-1].src_dport='2222'
uci set firewall.@redirect[-1].dest='lan'
uci set firewall.@redirect[-1].dest_ip='192.168.2.100'
uci set firewall.@redirect[-1].dest_port='22'
uci set firewall.@redirect[-1].proto='tcp'
uci commit firewall
/etc/init.d/firewall restart

A uci commit csak az /etc/config/ alatti, ember által is olvasható konfigurációs fájlba írja a változást (ez már önmagában perzisztens, túléli az újraindítást) - a ténylegesen futó állapotot csak az érintett szolgáltatás (network, firewall) újraindítása (vagy egy reboot) veszi át belőle.

DD-WRT

Az OpenWrt-hez hasonló célú, de régebb óta (2005 óta) létező router-firmware. Története és közösségi modellje kicsit másképp alakult (részben zártabb fejlesztési modell, néhány funkció csak fizetős "Premium" verzióban érhető el), emiatt az utóbbi években népszerűsége az OpenWrt mögé szorult, de sok régebbi, más firmware-t már nem kapó router esetén továbbra is életképes választás.

Kis példa - DD-WRT konfiguráció: a DD-WRT-n (az OpenWrt-től eltérően) nincsenek emberi szemmel szerkeszthető UCI-fájlok - a beállítások a webes admin-felületen (Setup, Wireless, Firewall menük) élnek, a háttérben pedig NVRAM-változókban tárolódnak. SSH-n keresztül is módosíthatók (bár ez a gyakorlatban ritkábban használt út, mint OpenWrt-en):

nvram set lan_ipaddr=192.168.2.1
nvram set lan_netmask=255.255.255.0
nvram commit
reboot

Egyedi tűzfalszabályt (nyers iptables szintaxissal!) leggyakrabban az Administration → Commands → Firewall mezőbe írva, majd a "Save Firewall" gombbal mentve adhatunk hozzá - ez a szövegdoboz tartalma minden tűzfal-indításkor (így rendszerindításkor is) automatikusan lefut, tehát ez a DD-WRT-n a "perzisztens egyedi szabály" bevett módja:

iptables -I INPUT -p tcp --dport 2222 -j ACCEPT

VyOS

A VyOS egy Debian-alapú, de kifejezetten router/tűzfal célra kialakított disztribúció, a korábbi (mára megszűnt, kereskedelmi) Vyatta projekt nyílt forráskódú folytatása. Jellegzetessége a Cisco-szerű, parancssoros konfigurációs nyelv (hasonló struktúra és logika, mint egy IOS-es Cisco eszközön), ami miatt hálózati mérnökök számára gyakran ismerősebb, mint egy tipikus Linux-parancssor:

configure
set interfaces ethernet eth0 address '192.168.1.1/24'
set firewall name OUTSIDE-IN rule 10 action 'accept'
set firewall name OUTSIDE-IN rule 10 state established 'enable'
set interfaces ethernet eth0 firewall in name 'OUTSIDE-IN'
commit
save

Az utolsó (firewall in name) sor nélkül a szabálykészlet csak definiálva lenne, de sehol nem lenne aktív - ez a sor kapcsolja rá a korábban létrehozott OUTSIDE-IN szabálykészletet az eth0 interfész bejövő (in) irányára. A VyOS elsősorban virtuális környezetben (VM-ként, felhőben - pl. AWS-en is elérhető AMI-ként) terjedt el, mint szoftveres router/tűzfal/VPN-koncentrátor, de fizikai hardveren is futtatható.

Cumulus Linux

A Cumulus Linux (2020 óta az NVIDIA tulajdonában) egy kifejezetten adatközponti switchekre szánt, Debian-alapú Network Operating System (NOS) - tehát nem otthoni/kisvállalati routerekről, hanem a korábban (az "Adatközpontok belső hálózata" órán) tárgyalt Spine-Leaf/Clos-topológiák fizikai switchein futó rendszerről van szó.

A mögötte álló alapgondolat a "disaggregation" (szétválasztás): hagyományosan egy hálózati switch gyártója a hardvert (ASIC-et) és a rajta futó szoftvert (NOS-t) egyetlen zárt csomagként adja el - a Cumulus Linux ezt szétválasztja, és tetszőleges, az ONIE (Open Network Install Environment) szabványt támogató "fehér doboz" (white-box) switch-hardverre telepíthető, ugyanúgy, ahogy egy PC-re is választhatunk tetszőleges operációs rendszert a hardvertől függetlenül.

A Cumulus Linux a háttérben ugyanazokat a Linux-eszközöket használja, amiket a wiki más oldalain már megismertünk (natív iproute2, Linux bridge/VLAN-kezelés), a BGP/OSPF útválasztást pedig a FRRouting (FRR) nevű, nyílt forráskódú routing-csomag végzi - ez ugyanaz a technológia, ami a korábban tárgyalt BGP-alapú Spine-Leaf underlay-ek mögött is jellemzően ott van.

Kis példa - egy interfész IP-címzése és egy eBGP-szomszédság felvétele (a saját, "NCLU" - NetWork Command Line Utility - parancskészlettel, ami hasonlóan a VyOS-hoz, előbb összegyűjti, majd egyben alkalmazza a módosításokat):

net add interface swp1 ip address 10.0.0.1/31
net add bgp autonomous-system 65010
net add bgp neighbor swp1 remote-as external
net commit

Vegyük észre a mintát: net add (felkészítés) → net commit (alkalmazás) - ugyanaz a "gyűjtsd össze, majd léptesd életbe egyben" logika, mint a VyOS set/commit vagy a netplan apply párosánál (lásd ott).

SONiC

A SONiC (Software for Open Networking in the Cloud) a Cumulus Linux-hoz nagyon hasonló piaci szerepű, szintén Debian-alapú, ONIE-vel telepíthető adatközponti NOS - de más eredettel és más belső felépítéssel. A Microsoft fejlesztette ki saját Azure-adatközpontjai számára, majd nyílt forráskódúvá tette és átadta az Open Compute Project (OCP) közösségnek - azóta más hyperscaler cégek (pl. Alibaba, LinkedIn) is aktívan fejlesztik.

A legfontosabb belső különbség a Cumulus Linux-hoz képest: amíg a Cumulus Linux egy "hagyományos" Linux-folyamatokból álló rendszer, addig a SONiC konténerizált mikroszolgáltatásokból épül fel (pl. orchagent, syncd, bgpd külön konténerben), amik egy központi, Redis-alapú állapot-adatbázison (SONiC "Redis DB", több logikai adatbázissal: CONFIG_DB, APPL_DB, STATE_DB stb.) keresztül kommunikálnak egymással, nem közvetlenül. A routing motor itt is FRRouting (FRR).

Kis példa - interfész IP-címzése, majd BGP-szomszédság felvétele (a config-CLI és az FRR saját vtysh parancssora kombinálva):

config interface ip add Ethernet0 10.0.0.1/31
config save
sudo config reload
vtysh
configure terminal
router bgp 65010
 neighbor 10.0.0.0 remote-as external
end
write memory
Szempont Cumulus Linux SONiC
Eredet Cumulus Networks, ma NVIDIA Microsoft (Azure), ma Open Compute Project
Config-modell net add / net commit (NCLU), illetve natív Linux-parancsok config CLI + config_db.json, routing: FRR vtysh
Belső architektúra Hagyományos Linux-folyamatok Konténerizált mikroszolgáltatások + központi Redis állapot-adatbázis
Routing motor FRRouting (FRR) FRRouting (FRR)
Jellemző felhasználó Vállalati/enterprise adatközpontok, kereskedelmi (NVIDIA) támogatással Hyperscaler-ek és nyílt közösség, jellemzően saját üzemeltetésű support
Telepítés ONIE ONIE

IPFire

Az IPFire a fentebb tárgyalt eszközöktől (OpenWrt, DD-WRT, Cumulus, SONiC) eltérő "réteget" céloz meg: nem beágyazott routerekre, és nem is adatközponti switchekre, hanem kifejezetten biztonsági célú, x86-hardverre (is) szánt tűzfal-appliance-ként készült - jellemzően egy dedikált kis gépen vagy VM-ként fut, nem egy router-chipsetre "flashelve".

Fontos, hogy az IPFire (a többi, ezen az oldalon tárgyalt eszközzel ellentétben) nem Debian-alapú - saját, önálló disztribúció, saját csomagkezelővel/frissítő-rendszerrel (Pakfire). A hálózatkezelése a firewalld-nél (lásd ott) megismert zóna-modellhez hasonló, de attól eltérő, színekkel jelölt zónákra épül:

Zóna Jelentése
GREEN Megbízható, belső (vezetékes) LAN
RED Megbízhatatlan, külső hálózat (jellemzően a WAN/internet-oldal)
ORANGE DMZ (nyilvánosan elérhető szolgáltatások, pl. egy saját webszerver, elkülönítve a belső LAN-tól)
BLUE Vezeték nélküli (wifi) hálózat, külön elszigetelve a vezetékes GREEN zónától

A napi konfiguráció túlnyomó részét egy webes admin-felület (WebGUI) végzi, kézi konfigurációs fájl-szerkesztés helyett - a kezdeti hálózati/zóna-beállítás viszont egy szöveges (ncurses) telepítő-varázslóval, a setup paranccsal is elvégezhető/módosítható SSH-n keresztül:

setup      # szöveges menü: hálózati zónák (GREEN/RED/ORANGE/BLUE) interfészhez rendelése, IP-cím stb.

Az IPFire egyik jellemző, a többi eszköztől megkülönböztető tulajdonsága, hogy a Pakfire add-on rendszeren keresztül egy paranccsal telepíthető rajta a Suricata IDS/IPS motor is (lásd ott):

pakfire install suricata

Kapcsolódás a korábban tanultakhoz

Mivel mind a hat disztribúció Linux kernelt futtat, a csomagszűrés végső soron náluk is a netfilter alrendszeren keresztül történik - a felhasználói felület (LuCI, DD-WRT webes admin, VyOS/Cumulus CLI, SONiC config-eszközök, IPFire WebGUI) csak egy kényelmi réteg a iptables/nftables felett, hasonlóan ahhoz, ahogy az ufw és a firewalld is teszi általános célú disztribúciókon. A Cumulus Linux és a SONiC esetében emellett az útválasztási réteg (BGP/OSPF) is egy közös, megismert technológiára, a FRRouting-ra épül - ugyanaz a fajta BGP-alapú felépítés, amit a Spine-Leaf/Clos-topológiák underlay-eként a korábbi órán is tárgyaltunk. Az IPFire zóna-alapú (GREEN/RED/ORANGE/BLUE) modellje pedig fogalmilag ugyanazt az elvet követi, mint a firewalld zónái, csak más elnevezéssel és más termékbe csomagolva.