BSD
Lásd még: Linux - a BSD gyakran "Linux-szerűnek" tűnik első ránézésre (mindkettő Unix-szerű, parancssoros, nyílt forráskódú), de a kettő teljesen független fejlesztési ágból, más licenc alatt, más alapelvekkel született.
Miben más a BSD, mint a Linux?
| Szempont | Linux | BSD |
|---|---|---|
| Eredet | Linus Torvalds 1991-ben írt, önálló kernele, amit a GNU userland-del (bash, coreutils stb.) kombinálva használunk | A Berkeley Egyetem (Berkeley Software Distribution) által az 1970-es-80-as években tovább fejlesztett, eredeti Unix-kódra visszavezethető ág |
| Mi az, amit "letöltünk"? | Csak a kernel - a userland-et (csomagkezelő, shell, alapprogramok) a disztribúció készítője (Debian, Red Hat stb.) rakja össze köré, egymástól függetlenül fejlesztve | A kernel és a teljes alaprendszer (userland, dokumentáció, telepítő) egyetlen, összehangolt projektként, egyben fejlesztve és kiadva |
| Licenc | GPL (copyleft): ha valaki módosítja és terjeszti a kódot, a módosításokat is nyilvánossá kell tennie | BSD licenc (megengedő/permisszív): a kód zárt forráskódú termékbe is szabadon beépíthető, nincs "visszaadási kötelezettség" - emiatt épít pl. az Apple macOS/Darwin rendszere és sok hálózati eszköz (routerek, tűzfalak) gyártója is BSD-kódra |
| Csomagszűrés | netfilter (iptables / nftables) | pf (Packet Filter) - ezt eredetileg OpenBSD-hez fejlesztették, ma minden nagyobb BSD-ágban (FreeBSD, NetBSD is) elérhető, teljesen más szintaxisú, mint az iptables/nftables |
| Konténerizáció | cgroups + namespaces (erre épül a Docker is) | Jail (FreeBSD) - hasonló célú, de régebbi (2000 óta létező) elszigetelési technológia |
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy egy BSD-rendszeren nem iptables vagy nftables parancsokat írunk, hanem a pf-et kell megtanulnunk - a két világ (Linux netfilter-family és BSD pf) fogalmilag hasonló célt szolgál (szabálylánc-alapú csomagszűrés), de a szintaxisuk és sok részletük eltér.
A legfontosabb BSD-ágak
| Disztribúció | Fő fókusza |
|---|---|
| FreeBSD | A legnépszerűbb, általános célú BSD - szerverekhez, tárolási megoldásokhoz (a ZFS fájlrendszer "második otthona" a Solaris után), illetve routerek/tűzfalak alapjául (lásd pfSense) is gyakran használt |
| OpenBSD | Kifejezetten biztonságra optimalizált ág - itt fejlesztették ki többek között a pf csomagszűrőt és az OpenSSH-t (amit ma gyakorlatilag minden Linux-disztribúció is átvett) |
| NetBSD | A hordozhatóság (portability) a fő célja - mottója szerint "szinte bármilyen" hardveren elindítható, a legkülönfélébb, akár egzotikus architektúrákon is |
pfSense
A pfSense egy FreeBSD-alapra épülő, kifejezetten router/tűzfal célú disztribúció - gyakorlatilag azt a szerepet tölti be a BSD-világban, mint a VyOS vagy az OpenWrt a Linux-világban: a FreeBSD kernelt és a pf csomagszűrőt egy kényelmes, webes admin-felület (és sok esetben előre megvásárolható, kész hardver) mögé csomagolja.
A MikroTik RouterOS-hez hasonlóan gyakran emlegetett, "versenytárs" megoldásként kerül szóba kisvállalati/otthoni router-projektekben - fontos azonban tudatosítani, hogy amíg a MikroTik és az OpenWrt/VyOS Linux kernelt futtat (így a Linux-alapú hálózati tudás egy része átvihető rájuk), addig a pfSense FreeBSD kernelt, és a pf csomagszűrőt használja - ezért a konfigurációja, parancssori eszközei és a mögöttes csomagszűrési logikája is más világ, mint a fentebb tárgyalt iptables/nftables.
Összefoglalva
A BSD-család és a Linux-család gyakran egy kalap alá kerül ("mindkettő Unix-szerű, parancssoros szerver-OS"), de:
- más a licenc (BSD vs. GPL),
- más, hogy mi tartozik "a rendszerhez" (BSD: kernel+userland egyben; Linux: csak a kernel, a többi a disztribúció dolga),
- más a csomagszűrő motor (pf vs. netfilter/iptables/nftables),
- és ebből következően más a hálózati eszközök (pl. pfSense vs. OpenWrt/VyOS/MikroTik) mögötti technológia is, még akkor is, ha kívülről, felhasználóként hasonló feladatot látnak el.