„Linux::Disztribúciók” változatai közötti eltérés
(Új Linux/BSD wiki-szekció létrehozása) |
(Kali/Parrot hozzáadása, iptables-apply és UCI/nvram konfig-példák kiegészítése) |
||
| 25. sor: | 25. sor: | ||
Az Ubuntu-ra épül tovább pl. a '''Linux Mint''' (asztali kényelemre optimalizált) és a '''Pop!_OS''' (System76, fejlesztői/gamer fókusszal) - ezek tehát a Debian-családfa harmadik generációja (Debian → Ubuntu → Mint/Pop!_OS). | Az Ubuntu-ra épül tovább pl. a '''Linux Mint''' (asztali kényelemre optimalizált) és a '''Pop!_OS''' (System76, fejlesztői/gamer fókusszal) - ezek tehát a Debian-családfa harmadik generációja (Debian → Ubuntu → Mint/Pop!_OS). | ||
=== Biztonsági célú Debian-változatok: Kali Linux és Parrot OS === | |||
A Debian-családfa nem csak "általános célú" disztribúciókat termel - két kifejezetten '''(etikus) hackelésre, penetrációs tesztelésre és digitális kriminalisztikára''' szakosodott változata is jól ismert. Fontos, hogy mindkettő '''közvetlenül a Debian testing ágra épül''' (tehát nem Ubuntu-n keresztül), és '''rolling release''' jelleggel frissül: | |||
{| class="wikitable" | |||
! Szempont !! Kali Linux !! Parrot OS (Parrot Security) | |||
|- | |||
| Fejlesztő/fenntartó || Offensive Security || Parrot Security (olasz fejlesztőcsapat) | |||
|- | |||
| Alap || Debian testing, rolling release || Debian testing, rolling release | |||
|- | |||
| Alapértelmezett asztali környezet || Xfce || MATE (alacsonyabb erőforrás-igény - régebbi gépeken, VM-ekben is jól fut) | |||
|- | |||
| Root-politika || 2020.1 óta '''nem''' root az alapértelmezett felhasználó (korábban igen volt - innen ered a "Kali alapból root-ként fut" régi híre), a jogosultság-emeléshez sudo kell || Szintén nem-root az alapértelmezett felhasználó, ezt már a korai verzióktól kezdve így tervezték | |||
|- | |||
| "Könnyített" / más célú kiadás || '''Kali Purple''' - defenzív, kék csapatos (blue team/SOC) fókuszú változat, pentest-eszközök nélkül || '''Parrot Home''' - pentest-eszközök nélküli, adatvédelem-fókuszú, általános célú asztali kiadás | |||
|- | |||
| Jellemző extra || Óriási, kategorizált eszköztár (pl. nmap, Metasploit, Wireshark, Burp Suite, aircrack-ng, John the Ripper), hivatalos ARM-képek (pl. Raspberry Pi-hez) || Beépített anonimitás-eszköz (''AnonSurf'' - a teljes rendszer-forgalom egyetlen paranccsal Tor-hálózatra terelése), a Kali-hoz hasonlóan széles pentest-eszköztár | |||
|} | |||
'''Fontos:''' mindkettő kifejezetten '''jogszerű''' célra - saját rendszeren, vagy írásos felhatalmazással rendelkező megbízás (pentest) keretében - használandó; idegen rendszer ellen, felhatalmazás nélküli bevetésük jogellenes. A két disztribúció gyakorlati különbsége inkább hangsúlyeltolódás, mint éles technikai szakadék: a '''Kali''' az iparági szabvány (a legtöbb pentest-tananyag és tanúsítvány, pl. az OSCP, ezt használja példaként), a '''Parrot''' pedig könnyebb erőforrás-igényével és erősebb adatvédelem/anonimitás-fókuszával tűnik ki - a mögöttes Debian-alap és a rolling-release modell mindkettőnél azonos. | |||
== A Red Hat-család == | == A Red Hat-család == | ||
A lap jelenlegi, 2026. szeptember 30., 20:19-kori változata
Lásd még: CentOS alternatívák (a CentOS 2020-as irányváltásának részletes története)
Miért van ennyi disztribúció?
A "Linux" szó szigorúan véve csak a kernelt jelenti - mindent, ami efölé épül (csomagkezelő, alap csomagkészlet, telepítő, alapértelmezett beállítások, kiadási ütemezés, támogatási időtartam), egy-egy disztribúció határozza meg. Emiatt a disztribúciók között nem "jobb vagy rosszabb" a különbség, hanem más-más célra, más-más filozófiával készültek - van köztük rendszeresen frissülő ("rolling release"), ritkábban, de hosszabb támogatással kiadott ("point release"), illetve ingyenes közösségi és fizetős, vállalati támogatással rendelkező változat is.
A legtöbb disztribúció nem a semmiből született, hanem egy másik disztribúcióra épül (ezt hívjuk "downstream"-nek, az alapul szolgáló disztribúciót pedig "upstream"-nek). Két nagy "családfa" uralja a piacot: a Debian-család és a Red Hat-család, emellett önállóan is fontos szerepet tölt be az openSUSE-család.
A Debian-család
A Debian maga is három, egymásba futó ágból (branch) áll, amin egy csomag a fejlesztés során végighalad:
| Ág (branch) | Jellemzője |
|---|---|
| unstable (Sid) | A legfrissebb, de legkevésbé tesztelt csomagok érkeznek ide elsőként - ide "élnek be" a fejlesztők |
| testing | Az unstable-ből automatikusan (bizonyos várakozási idő és hibajelentés-mentesség után) kerülnek át ide a csomagok - ez válik a következő stabil kiadás alapjává |
| stable | A hivatalosan kiadott, hosszú távon (több évig) támogatott, névvel ellátott verzió (pl. "Bookworm") - csomagverziók itt gyakorlatilag befagynak, csak biztonsági javítások érkeznek |
Ez a három-ágú modell a Debian saját, belső verziója annak a mintának, amit a Red Hat-családnál a Fedora → RHEL viszonyban látunk (lásd lejjebb): az unstable/testing gyakorlatilag "kipróbálja" a csomagokat, mielőtt azok a stabil kiadásba kerülnének.
A Debian-ra épülő legismertebb disztribúció az Ubuntu (Canonical), ami saját kiadási ütemezéssel dolgozik:
- LTS (Long Term Support) kiadások - kétévente, 5 év hivatalos támogatással (pl. 22.04, 24.04)
- Köztes, nem-LTS kiadások - félévente, csak 9 hónap támogatással, gyorsabban követik a legújabb szoftvereket
Az Ubuntu-ra épül tovább pl. a Linux Mint (asztali kényelemre optimalizált) és a Pop!_OS (System76, fejlesztői/gamer fókusszal) - ezek tehát a Debian-családfa harmadik generációja (Debian → Ubuntu → Mint/Pop!_OS).
Biztonsági célú Debian-változatok: Kali Linux és Parrot OS
A Debian-családfa nem csak "általános célú" disztribúciókat termel - két kifejezetten (etikus) hackelésre, penetrációs tesztelésre és digitális kriminalisztikára szakosodott változata is jól ismert. Fontos, hogy mindkettő közvetlenül a Debian testing ágra épül (tehát nem Ubuntu-n keresztül), és rolling release jelleggel frissül:
| Szempont | Kali Linux | Parrot OS (Parrot Security) |
|---|---|---|
| Fejlesztő/fenntartó | Offensive Security | Parrot Security (olasz fejlesztőcsapat) |
| Alap | Debian testing, rolling release | Debian testing, rolling release |
| Alapértelmezett asztali környezet | Xfce | MATE (alacsonyabb erőforrás-igény - régebbi gépeken, VM-ekben is jól fut) |
| Root-politika | 2020.1 óta nem root az alapértelmezett felhasználó (korábban igen volt - innen ered a "Kali alapból root-ként fut" régi híre), a jogosultság-emeléshez sudo kell | Szintén nem-root az alapértelmezett felhasználó, ezt már a korai verzióktól kezdve így tervezték |
| "Könnyített" / más célú kiadás | Kali Purple - defenzív, kék csapatos (blue team/SOC) fókuszú változat, pentest-eszközök nélkül | Parrot Home - pentest-eszközök nélküli, adatvédelem-fókuszú, általános célú asztali kiadás |
| Jellemző extra | Óriási, kategorizált eszköztár (pl. nmap, Metasploit, Wireshark, Burp Suite, aircrack-ng, John the Ripper), hivatalos ARM-képek (pl. Raspberry Pi-hez) | Beépített anonimitás-eszköz (AnonSurf - a teljes rendszer-forgalom egyetlen paranccsal Tor-hálózatra terelése), a Kali-hoz hasonlóan széles pentest-eszköztár |
Fontos: mindkettő kifejezetten jogszerű célra - saját rendszeren, vagy írásos felhatalmazással rendelkező megbízás (pentest) keretében - használandó; idegen rendszer ellen, felhatalmazás nélküli bevetésük jogellenes. A két disztribúció gyakorlati különbsége inkább hangsúlyeltolódás, mint éles technikai szakadék: a Kali az iparági szabvány (a legtöbb pentest-tananyag és tanúsítvány, pl. az OSCP, ezt használja példaként), a Parrot pedig könnyebb erőforrás-igényével és erősebb adatvédelem/anonimitás-fókuszával tűnik ki - a mögöttes Debian-alap és a rolling-release modell mindkettőnél azonos.
A Red Hat-család
Itt a kapcsolat iránya fordított a Debian belső modelljéhez képest: nem egy közös projekt ágazik szét, hanem a közösségi Fedora szolgál "előtesztelő" (upstream) szerepben a fizetős, vállalati RHEL (Red Hat Enterprise Linux) számára.
| Disztribúció | Szerepe |
|---|---|
| Fedora | Közösségi, ingyenes, gyors ütemben (kb. félévente) frissülő disztribúció - itt jelennek meg először azok az újítások (új kernel-verziók, új csomagkezelő-funkciók stb.), amik - ha beváltak - később, megszűrve bekerülnek a RHEL egy-egy következő verziójába |
| RHEL | Fizetős, hosszú (jellemzően 10 éves) támogatási idejű, vállalati disztribúció - a stabilitás és a kiszámíthatóság a fő szempont, nem a legújabb szoftververziók |
| CentOS Stream | 2021 óta a Fedora és a RHEL közé ékelődő, "rolling" jellegű disztribúció - a RHEL következő kisebb verziójának előzetese (részletesen lásd: CentOS alternatívák) |
Tehát a lánc: Fedora → CentOS Stream → RHEL - minden állomás egyre stabilabb, egyre lassabban változó, de egyre "később" kapja meg az újításokat.
A RHEL-lel bináris kompatibilis, ingyenes újraépítései (rebuild) közül ma a két legfontosabb az AlmaLinux és a Rocky Linux - ezek részletes hátteréről lásd a CentOS alternatívák oldalt.
Az openSUSE-család
Hasonló, Fedora/RHEL-szerű kettős modellt követ a SUSE is:
| Disztribúció | Szerepe |
|---|---|
| openSUSE Tumbleweed | Közösségi, rolling release (folyamatosan, verziószám nélkül frissülő) változat - itt futnak be elsőként az újítások |
| openSUSE Leap | Közösségi, point release (hagyományos, verziószámozott) változat, ami a SUSE Linux Enterprise-zal (SLE) közös kódbázist használ - tehát Leap-en keresztül gyakorlatilag "ingyen" kipróbálható, milyen a vállalati SUSE |
| SUSE Linux Enterprise (SLE) | A RHEL-hez hasonló pozíciójú, fizetős, hosszú távú támogatású vállalati termék |
Az openSUSE egyik megkülönböztető jellemzője a YaST (Yet another Setup Tool) nevű, rendkívül átfogó rendszer-konfigurációs eszköz (egyetlen felületen kezeli a hálózatot, a csomagokat, a tűzfalat, a felhasználókat stb.), illetve a Btrfs + Snapper alapú, "visszagörgethető" (rollback-elhető) rendszerfrissítések.
Összefoglaló táblázat
| Család | "Előtesztelő" tag | Köztes/rolling tag | Vállalati, fizetős tag |
|---|---|---|---|
| Debian | unstable (Sid) | testing | stable (maga a Debian is ingyenes, de itt az "elő/utóteszt" viszony a saját ágai között értendő) |
| Red Hat | Fedora | CentOS Stream | RHEL |
| SUSE | openSUSE Tumbleweed | openSUSE Leap | SUSE Linux Enterprise |
Lásd még: CentOS alternatívák - miért szűnt meg a "klasszikus" CentOS, és mi lépett a helyébe.