„Linux::Disztribúciók” változatai közötti eltérés

Innen: Farkas Attila Wiki
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
(Új Linux/BSD wiki-szekció létrehozása)
 
(Kali/Parrot hozzáadása, iptables-apply és UCI/nvram konfig-példák kiegészítése)
 
25. sor: 25. sor:


Az Ubuntu-ra épül tovább pl. a '''Linux Mint''' (asztali kényelemre optimalizált) és a '''Pop!_OS''' (System76, fejlesztői/gamer fókusszal) - ezek tehát a Debian-családfa harmadik generációja (Debian → Ubuntu → Mint/Pop!_OS).
Az Ubuntu-ra épül tovább pl. a '''Linux Mint''' (asztali kényelemre optimalizált) és a '''Pop!_OS''' (System76, fejlesztői/gamer fókusszal) - ezek tehát a Debian-családfa harmadik generációja (Debian → Ubuntu → Mint/Pop!_OS).
=== Biztonsági célú Debian-változatok: Kali Linux és Parrot OS ===
A Debian-családfa nem csak "általános célú" disztribúciókat termel - két kifejezetten '''(etikus) hackelésre, penetrációs tesztelésre és digitális kriminalisztikára''' szakosodott változata is jól ismert. Fontos, hogy mindkettő '''közvetlenül a Debian testing ágra épül''' (tehát nem Ubuntu-n keresztül), és '''rolling release''' jelleggel frissül:
{| class="wikitable"
! Szempont !! Kali Linux !! Parrot OS (Parrot Security)
|-
| Fejlesztő/fenntartó || Offensive Security || Parrot Security (olasz fejlesztőcsapat)
|-
| Alap || Debian testing, rolling release || Debian testing, rolling release
|-
| Alapértelmezett asztali környezet || Xfce || MATE (alacsonyabb erőforrás-igény - régebbi gépeken, VM-ekben is jól fut)
|-
| Root-politika || 2020.1 óta '''nem''' root az alapértelmezett felhasználó (korábban igen volt - innen ered a "Kali alapból root-ként fut" régi híre), a jogosultság-emeléshez sudo kell || Szintén nem-root az alapértelmezett felhasználó, ezt már a korai verzióktól kezdve így tervezték
|-
| "Könnyített" / más célú kiadás || '''Kali Purple''' - defenzív, kék csapatos (blue team/SOC) fókuszú változat, pentest-eszközök nélkül || '''Parrot Home''' - pentest-eszközök nélküli, adatvédelem-fókuszú, általános célú asztali kiadás
|-
| Jellemző extra || Óriási, kategorizált eszköztár (pl. nmap, Metasploit, Wireshark, Burp Suite, aircrack-ng, John the Ripper), hivatalos ARM-képek (pl. Raspberry Pi-hez) || Beépített anonimitás-eszköz (''AnonSurf'' - a teljes rendszer-forgalom egyetlen paranccsal Tor-hálózatra terelése), a Kali-hoz hasonlóan széles pentest-eszköztár
|}
'''Fontos:''' mindkettő kifejezetten '''jogszerű''' célra - saját rendszeren, vagy írásos felhatalmazással rendelkező megbízás (pentest) keretében - használandó; idegen rendszer ellen, felhatalmazás nélküli bevetésük jogellenes. A két disztribúció gyakorlati különbsége inkább hangsúlyeltolódás, mint éles technikai szakadék: a '''Kali''' az iparági szabvány (a legtöbb pentest-tananyag és tanúsítvány, pl. az OSCP, ezt használja példaként), a '''Parrot''' pedig könnyebb erőforrás-igényével és erősebb adatvédelem/anonimitás-fókuszával tűnik ki - a mögöttes Debian-alap és a rolling-release modell mindkettőnél azonos.


== A Red Hat-család ==
== A Red Hat-család ==

A lap jelenlegi, 2026. szeptember 30., 20:19-kori változata

Lásd még: CentOS alternatívák (a CentOS 2020-as irányváltásának részletes története)

Miért van ennyi disztribúció?

A "Linux" szó szigorúan véve csak a kernelt jelenti - mindent, ami efölé épül (csomagkezelő, alap csomagkészlet, telepítő, alapértelmezett beállítások, kiadási ütemezés, támogatási időtartam), egy-egy disztribúció határozza meg. Emiatt a disztribúciók között nem "jobb vagy rosszabb" a különbség, hanem más-más célra, más-más filozófiával készültek - van köztük rendszeresen frissülő ("rolling release"), ritkábban, de hosszabb támogatással kiadott ("point release"), illetve ingyenes közösségi és fizetős, vállalati támogatással rendelkező változat is.

A legtöbb disztribúció nem a semmiből született, hanem egy másik disztribúcióra épül (ezt hívjuk "downstream"-nek, az alapul szolgáló disztribúciót pedig "upstream"-nek). Két nagy "családfa" uralja a piacot: a Debian-család és a Red Hat-család, emellett önállóan is fontos szerepet tölt be az openSUSE-család.

A Debian-család

A Debian maga is három, egymásba futó ágból (branch) áll, amin egy csomag a fejlesztés során végighalad:

Ág (branch) Jellemzője
unstable (Sid) A legfrissebb, de legkevésbé tesztelt csomagok érkeznek ide elsőként - ide "élnek be" a fejlesztők
testing Az unstable-ből automatikusan (bizonyos várakozási idő és hibajelentés-mentesség után) kerülnek át ide a csomagok - ez válik a következő stabil kiadás alapjává
stable A hivatalosan kiadott, hosszú távon (több évig) támogatott, névvel ellátott verzió (pl. "Bookworm") - csomagverziók itt gyakorlatilag befagynak, csak biztonsági javítások érkeznek

Ez a három-ágú modell a Debian saját, belső verziója annak a mintának, amit a Red Hat-családnál a Fedora → RHEL viszonyban látunk (lásd lejjebb): az unstable/testing gyakorlatilag "kipróbálja" a csomagokat, mielőtt azok a stabil kiadásba kerülnének.

A Debian-ra épülő legismertebb disztribúció az Ubuntu (Canonical), ami saját kiadási ütemezéssel dolgozik:

  • LTS (Long Term Support) kiadások - kétévente, 5 év hivatalos támogatással (pl. 22.04, 24.04)
  • Köztes, nem-LTS kiadások - félévente, csak 9 hónap támogatással, gyorsabban követik a legújabb szoftvereket

Az Ubuntu-ra épül tovább pl. a Linux Mint (asztali kényelemre optimalizált) és a Pop!_OS (System76, fejlesztői/gamer fókusszal) - ezek tehát a Debian-családfa harmadik generációja (Debian → Ubuntu → Mint/Pop!_OS).

Biztonsági célú Debian-változatok: Kali Linux és Parrot OS

A Debian-családfa nem csak "általános célú" disztribúciókat termel - két kifejezetten (etikus) hackelésre, penetrációs tesztelésre és digitális kriminalisztikára szakosodott változata is jól ismert. Fontos, hogy mindkettő közvetlenül a Debian testing ágra épül (tehát nem Ubuntu-n keresztül), és rolling release jelleggel frissül:

Szempont Kali Linux Parrot OS (Parrot Security)
Fejlesztő/fenntartó Offensive Security Parrot Security (olasz fejlesztőcsapat)
Alap Debian testing, rolling release Debian testing, rolling release
Alapértelmezett asztali környezet Xfce MATE (alacsonyabb erőforrás-igény - régebbi gépeken, VM-ekben is jól fut)
Root-politika 2020.1 óta nem root az alapértelmezett felhasználó (korábban igen volt - innen ered a "Kali alapból root-ként fut" régi híre), a jogosultság-emeléshez sudo kell Szintén nem-root az alapértelmezett felhasználó, ezt már a korai verzióktól kezdve így tervezték
"Könnyített" / más célú kiadás Kali Purple - defenzív, kék csapatos (blue team/SOC) fókuszú változat, pentest-eszközök nélkül Parrot Home - pentest-eszközök nélküli, adatvédelem-fókuszú, általános célú asztali kiadás
Jellemző extra Óriási, kategorizált eszköztár (pl. nmap, Metasploit, Wireshark, Burp Suite, aircrack-ng, John the Ripper), hivatalos ARM-képek (pl. Raspberry Pi-hez) Beépített anonimitás-eszköz (AnonSurf - a teljes rendszer-forgalom egyetlen paranccsal Tor-hálózatra terelése), a Kali-hoz hasonlóan széles pentest-eszköztár

Fontos: mindkettő kifejezetten jogszerű célra - saját rendszeren, vagy írásos felhatalmazással rendelkező megbízás (pentest) keretében - használandó; idegen rendszer ellen, felhatalmazás nélküli bevetésük jogellenes. A két disztribúció gyakorlati különbsége inkább hangsúlyeltolódás, mint éles technikai szakadék: a Kali az iparági szabvány (a legtöbb pentest-tananyag és tanúsítvány, pl. az OSCP, ezt használja példaként), a Parrot pedig könnyebb erőforrás-igényével és erősebb adatvédelem/anonimitás-fókuszával tűnik ki - a mögöttes Debian-alap és a rolling-release modell mindkettőnél azonos.

A Red Hat-család

Itt a kapcsolat iránya fordított a Debian belső modelljéhez képest: nem egy közös projekt ágazik szét, hanem a közösségi Fedora szolgál "előtesztelő" (upstream) szerepben a fizetős, vállalati RHEL (Red Hat Enterprise Linux) számára.

Disztribúció Szerepe
Fedora Közösségi, ingyenes, gyors ütemben (kb. félévente) frissülő disztribúció - itt jelennek meg először azok az újítások (új kernel-verziók, új csomagkezelő-funkciók stb.), amik - ha beváltak - később, megszűrve bekerülnek a RHEL egy-egy következő verziójába
RHEL Fizetős, hosszú (jellemzően 10 éves) támogatási idejű, vállalati disztribúció - a stabilitás és a kiszámíthatóság a fő szempont, nem a legújabb szoftververziók
CentOS Stream 2021 óta a Fedora és a RHEL közé ékelődő, "rolling" jellegű disztribúció - a RHEL következő kisebb verziójának előzetese (részletesen lásd: CentOS alternatívák)

Tehát a lánc: Fedora → CentOS Stream → RHEL - minden állomás egyre stabilabb, egyre lassabban változó, de egyre "később" kapja meg az újításokat.

A RHEL-lel bináris kompatibilis, ingyenes újraépítései (rebuild) közül ma a két legfontosabb az AlmaLinux és a Rocky Linux - ezek részletes hátteréről lásd a CentOS alternatívák oldalt.

Az openSUSE-család

Hasonló, Fedora/RHEL-szerű kettős modellt követ a SUSE is:

Disztribúció Szerepe
openSUSE Tumbleweed Közösségi, rolling release (folyamatosan, verziószám nélkül frissülő) változat - itt futnak be elsőként az újítások
openSUSE Leap Közösségi, point release (hagyományos, verziószámozott) változat, ami a SUSE Linux Enterprise-zal (SLE) közös kódbázist használ - tehát Leap-en keresztül gyakorlatilag "ingyen" kipróbálható, milyen a vállalati SUSE
SUSE Linux Enterprise (SLE) A RHEL-hez hasonló pozíciójú, fizetős, hosszú távú támogatású vállalati termék

Az openSUSE egyik megkülönböztető jellemzője a YaST (Yet another Setup Tool) nevű, rendkívül átfogó rendszer-konfigurációs eszköz (egyetlen felületen kezeli a hálózatot, a csomagokat, a tűzfalat, a felhasználókat stb.), illetve a Btrfs + Snapper alapú, "visszagörgethető" (rollback-elhető) rendszerfrissítések.

Összefoglaló táblázat

Család "Előtesztelő" tag Köztes/rolling tag Vállalati, fizetős tag
Debian unstable (Sid) testing stable (maga a Debian is ingyenes, de itt az "elő/utóteszt" viszony a saját ágai között értendő)
Red Hat Fedora CentOS Stream RHEL
SUSE openSUSE Tumbleweed openSUSE Leap SUSE Linux Enterprise

Lásd még: CentOS alternatívák - miért szűnt meg a "klasszikus" CentOS, és mi lépett a helyébe.