EDU::GAMF::Operációs rendszerek::Gyakorlatok forrásának megtekintése

== 1. óra ==
 Az első óra a tantárgy és annak követelményeinek ismertetésével kezdődik, majd egy-két alap utasítást tekintünk meg. Ezután a programok csatornáival folytatjuk.

=== Parancsok és példák ===
==== man ====
A ''man'' parancs segítségével megtekinthetjük egy-egy alkalmazás, parancs, esetleg külső könyvtár függvényeinek dokumentációját.<br>

'''Használata:'''
A program neve után írhatjuk, hogy melyik alkalmazás, parancs vagy esetleg külső könyvtár függvényének dokumentációját szeretnénk megtekinteni. Megtekinthetjük ily módon a ''man'' parancs használati útmutatóját is a következő utasítás kiadásával:
<syntaxhighlight lang="bash">
man man
</syntaxhighlight>

Hasonló módon alkalmazhatjuk bármelyik parancsra, amelyek ezen a weboldalon felsorolásra kerültek. Pl. a ''head'' utasítás dokumentációját az alábbi módon érhetjük el
<syntaxhighlight lang="bash">
man head
</syntaxhighlight>

==== ls ====
 Érdemes megtekinteni a parancs dokumentációját a ''man ls'' utasítás kiadásával, tisztában legyünk ez elérhető kapcsolókkal és funkciókkal.
Az '''ls''' parancs segítségével listázhatjuk a mappa tartalmát. Alapértelmezetten a '''.''', tehát a jelenlegi könyvtárat listázza.
<syntaxhighlight lang="bash">
# meghívás paraméter nélkül
ls

# meghívás . paraméterrel - ugyanaz az eredmény
ls .
</syntaxhighlight>

A listázni kívánt könyvtár nevét megadhatjuk paraméterben:
<syntaxhighlight lang="bash">
# root könyvtár listázása
ls /

# a /usr/local/bin könyvtár listázása
ls /usr/local/bin
</syntaxhighlight>

Érdemes megjegyezni a hosszú formátumú kiírást, aminek segítségével a fájlrendszer bejegyzések jogosultságait és méretét kérhetjük le.
<syntaxhighlight lang="bash">
# Jelenlegi könyvtárban listáz minden elemet és azok tulajdonságait
ls -l

# A /bin/ls fájl jogosultságainak lekérdezése
ls -l /bin/ls
</syntaxhighlight>

Próbáljuk ki, hogy ha egy mappa nevével futtatjuk le a parancsot, akkor az '''ls''' megnyitja a könyvtárat és annak tartalmát listázza ki.
<syntaxhighlight lang="bash">
# a /bin könyvtár tartalma listázódik, nem a /bin könyvtár maga
ls /bin
</syntaxhighlight>
Ez különösen akkor okoz problémát, ha például az adott könyvtár jogosultságait szeretnénk megtekinteni. Ekkor két választási lehetőségünk adódik:
<syntaxhighlight lang="bash">
# A felette lévő könyvtárat listázzuk és kikeressük a megfelelő bejegyzést
ls / -l

# használjuk a -d kapcsolót, aminek segítségével felszólítjuk az ls-t, hogy ne nyissa meg az adott könyvtárat
# Ekkor a könyvtár listázódik, nem a tartalma
ls -d /bin
</syntaxhighlight>

==== pwd ====
A '''pwd''' parancs segítségével lekérdezhetjük annak a könyvtárnak az abszolút elérési útvonalát, amelyben éppen benne vagyunk.

A parancsot főleg arra használjuk, hogy aktuálisan mellettünk elhelyezett fájlok és könyvtárak abszolút útvonalát ki tudjuk alakítani.

<syntaxhighlight lang="bash">
pwd
</syntaxhighlight>

==== cd ====
A '''cd''' parancs segítségével könyvtárat válthatunk (''changedir''). A cél könyvtár nevét paraméterben kell megadnunk.
<syntaxhighlight lang="bash">
# root könyvtár megnyitása
cd /

# HOME könyvtár megnyitása
# ~ egy alias
cd ~

# /usr/bin megnyitása
cd /usr/bin
</syntaxhighlight>

A hivatkozásoknál, így a ''cd'' esetében is lehetőségünk van relatív és abszolút hivatkozásokat használni:
* Az abszolút hivatkozás / elérési út mindig ''/'' jellel kezdődik. pl.: ''cd /home/'', ''cd /usr/bin''
* A relatív hivatkozás vagy nem rendelkezik kezdőkarakterrel: ''cd home'', ''cd bin'', vagy ''.'' illetve ''..'' karakterekkel kezdődnek.
** A ''.'' könyvtár jelenti az aktuális könyvtárat
** A ''..'' könyvtár jelenti a szülő könyvtárat

<syntaxhighlight lang="bash">
# szülő könyvtár megnyitása
cd ../

# a szülőkönyvtárban található bin könyvtár megnyitása
cd ../bin

# az aktuális könyvtárban található bin könyvtár megnyitása
cd ./bin
cd bin      # vegyük észre: a ./ ez esetben elhagyható
</syntaxhighlight>

==== mkdir ====
Az '''mkdir''' parancs segítségével könyvtárakat hozhatunk létre (''make directory''). Alapértelmezetten a ''.'' könyvtáron (tehát ahol éppen tartózkodunk, azon a könyvtáron) belül hozza létre az új mappát, de lehetőségünk van mind relatív, mind abszolút hivatkozások használatára.
<syntaxhighlight lang="bash">
# folder könyvtár létrehozása az aktuális könyvtárban
mkdir folder
mkdir ./folder2
# subfolder létrehozása a folder könyvtáron belül.
mkdir folder/subfolder

# létrehozás a /tmp könyvtáron belül, akárhol is vagyunk
mkdir /tmp/folder

# folder létrehozása a szülőkönyvtárban
mkdir ../folder
</syntaxhighlight>

A fentebb leírtak alapján egyetlen könyvtárat hozhatunk létre, egy már létező könyvtáron belül, legyen az éppen az, amiben tartózkodunk, vagy valahol máshol a fájlrendszerben. Azonban előfordul, hogy egyszerre több mappát szeretnénk elkészíteni, például egy mélyebb struktúrát szeretnénk kialakítani, mint ami a rendelkezésünkre áll. Ezt természetesen megtehetjük úgy, hogy az egyes szinteket egyesével hozzuk létre, de alkalmazhatunk kapcsolót, amelynek segítségével a nem létező szülőkönyvtárakat is létrehozza, amennyiben nem léteznek.
<syntaxhighlight lang="bash">
# root könyvtáron belül létrejön egy ''test'' könyvtár és azon belül jön létre a ''folder'' könyvtár.
mkdir /test/folder/ -p

# az aktuális könyvtárban jön létre egy ''test'' könyvtár és azon belül a ''folder'' könyvtár
mkdir -p test/folder

# a jelenlegi könyvtárban létrejon a ''test'' könyvtár, 
# azon belül létrejön egy ''folder1'' és egy ''folder2'' könyvtár, 
# majd mind a kettőben létrejön a ''work'' könyvtár.
mkdir -p test/{folder1,folder2}/work
</syntaxhighlight>

Természetesen ahhoz, hogy egy könyvtárban további fájlokat vagy könyvtárakat hozzunk létre jogosultság szükséges.

==== rmdir ====
Az '''rmdir''' parancs segítségével üres könyvtárakat törölhetünk.

'''Figyelem'''! Ha a könyvtár nem üres (fájlok vagy egyéb könyvtárak találhatók benne, akkor hibaüzenetet kapunk és nem csinál semmit!

<syntaxhighlight lang="bash">
# relatív hivatkozással
rmdir test/folder

# abszolút hivatkozással
rmdir /test/folder
</syntaxhighlight>

==== cp ====
A '''cp''' parancs segítségével fájlokat és könyvtárakat másolhatunk a fájlrendszer egy pontjáról a másikra.

<syntaxhighlight lang="bash">
# /etc/passwd fájl lemásolása a jelenlegi könyvtárba - ls paranccsal ellenőrízhető
cp /etc/passwd ./

# /etc/passwd lemásolása a jelenlegi könyvtárba és közben átnevezés file-ra
cp /etc/passwd ./file

# /etc/passwd lemásolása a /tmp könyvtárba
cp /etc/passwd /tmp/

# /etc/passwd lemásolása a /tmp könyvtárba és közben átnevezés file-ra
cp /etc/passwd /tmp/file
</syntaxhighlight>

Könyvtárak másolása esetén a ''-r'' kapcsoló használata szükséges (''recursive'').
<syntaxhighlight lang="bash">
# /etc/network könyvtár és annak tartalmát másolja a /tmp könyvtárba
cp /etc/network /tmp/ -r
</syntaxhighlight>

==== mv ====
Az '''mv''' parancs segítségével fájlokat és könyvtárakat mozgathatunk. Ezzel a paranccsal nevezhetjük át a fájlrendszer elemeit.

 A próbálkozáshoz másoljuk le a /etc/passwd állományt, ha eddig nem tettük meg!
<syntaxhighlight lang="bash">
cp /etc/passwd ./
</syntaxhighlight>

<syntaxhighlight lang="bash">
# passwd állomány átnevezése file-ra
mv passwd file

# nem fut le!
# /etc/passwd állomány átnevezése file-ra
mv /etc/passwd /etc/file

# nem fut le!
# /etc/passwd állomány áthelyezése /tmp-be
mv /etc/passwd /tmp

# nem fut le!
# /etc/passwd állomány áthelyezése /tmp-be és közben átnevezés file-ra
mv /etc/passwd /tmp/file
</syntaxhighlight>

A könyvtárak áthelyezéséhez (vagy átnevezéséhez) ez esetben nincs szükségünk a ''recursive'' (''-r'') jelölésre.

==== rm ====
Az '''rm''' parancs segítségével fájlokat és könyvtárakat törölhetünk.

<syntaxhighlight lang="bash">
rm file
</syntaxhighlight>

Könyvtárak törléséhez alkalmaznunk kell a rekurzív jelölést: ''-r''.
<syntaxhighlight lang="bash">
rm folder -r
</syntaxhighlight>

==== less ====
A '''less''' egy fájlnézegető, amelynek segítségével lapozhatunk billentyűzet segítségével a fájlokban.

<syntaxhighlight lang="bash">
less /etc/passwd
</syntaxhighlight>

==== more ====
A '''more''' szintén egy fájlnézegető, de ennek segítségével csak előre lapozhatunk, visszafelé nem.

<syntaxhighlight lang="bash">
more /etc/passwd
</syntaxhighlight>

==== which ====
A '''which'' program segítségével lekérdezhetjük, hogy az adott utasításhoz tartozó állomány melyik mappában található.

<syntaxhighlight lang="bash">
# az ls parancs abszolút elérési útvonala
which ls

# a which parancs abszolút elérési útvonala
which which

# a man parancs elérési útvonala
which man
</syntaxhighlight>

==== file ====
A '''file''' utasítás segítségével lekérdezhetjük, hogy egy adott állomány milyen típusú: futtatható állomány (ELF), ASCII stb.

<syntaxhighlight lang="bash">
file /etc/passwd
file /bin/ls
</syntaxhighlight>

==== echo ====
Az '''echo''' mindent kiír a képernyőre, amit parancssori argumentumként adunk át neki.

<syntaxhighlight lang="bash">
echo "Hello World"
echo Hello World
echo Ez egy teszt üzenet
echo "Ez egy teszt üzenet"
</syntaxhighlight>

Láthatjuk, hogy idézőjeltől függetlenül minden megjelenik a képernyőn. Észrevehetjük azt is, hogy minden sor végén új sor karakter (enter) található, amit a "-n" kapcsoló segítségével kapcsolhatunk ki.

<syntaxhighlight lang="bash">
echo -n "Hello world"
</syntaxhighlight>

==== cat ====
A '''cat''' utasítás fájlokat képes összefűzni és az eredményt a képernyőre írja ki.

<syntaxhighlight lang="bash">
# /etc/passwd és a /etc/profile fájlok összefűzése a képernyőn (ebben a sorrendben)
cat /etc/passwd /etc/profile
</syntaxhighlight>

Egy gyakoribb felhasználási módja, hogy a fájlok tartalmát a képernyőre vessük - ez esetben nem fűzünk hozzá semmit a fájlhoz.
<syntaxhighlight lang="bash">
# /etc/passwd és a <semmi> összefűzése és megjelenítése a képernyőn
cat /etc/passwd
</syntaxhighlight>

==== head ====
A '''head''' utasítás segítségével a fájlok első N során írhatjuk ki a képernyőre. Alapértelmezetten N=10, így ha csak egy fájlnevet adunk neki, akkor annak legfeljebb 10 sorát fogja kiírni (ha van annyi).

<syntaxhighlight lang="bash">
head /etc/passwd
</syntaxhighlight>

Az alapértelmezett N=10 értéket a ''-n'' kapcsoló segítségével módosíthatjuk
<syntaxhighlight lang="bash">
head -n 5 /etc/passwd

# a -n a dokumentáció elhagyható, ha a - után szám található
head -5 /etc/passwd
</syntaxhighlight>

==== tail ====
A '''tail''' hasonlóan működik, mint a '''head''', de ez esetben nem a fájl elejéről ír ki N sort, hanem a végéről.
<syntaxhighlight lang="bash">
tail /etc/passwd
</syntaxhighlight>

Az alapértelmezett N=10 értéket a ''-n'' kapcsoló segítségével módosíthatjuk
<syntaxhighlight lang="bash">
tail -n 5 /etc/passwd

# a -n a dokumentáció elhagyható, ha a - után szám található
tail -5 /etc/passwd
</syntaxhighlight>

==== wc ====
A '''wc''' utasítás segítségével statisztikai adatokat nyerhetünk ki egy fájlból (''word counter''): sorok, szavak, karakterek és bájtok száma.

<syntaxhighlight lang="bash">
wc /etc/passwd
</syntaxhighlight>

Van lehetőségünk szűkíteni a visszaadott adatokat kapcsolók segítségével:
* -l, --lines: sorok számát adja vissza
* -w, --words: szavak számát adja vissza
* -c, --chars: karakterek számát adja vissza
* --bytes: bájtok számát adja vissza

<syntaxhighlight lang="bash">
# sorok számát írja ki
wc -l /etc/passwd
# szavak számát írja ki
wc -w /etc/passwd
# bájtok számát írja ki
wc --bytes /etc/passwd

# sorok és szavak számát írja ki a képernyőre
wc -l -w /etc/passwd
</syntaxhighlight>

==== find ====
A '''find''' utasítás segítségével kereshetünk a fájlrendszerben különböző attribútumok alapján.

<syntaxhighlight lang="bash">
# passwd nevű fájl keresése a /etc könyvtárban
find /etc -name passwd
</syntaxhighlight>

=== Programok csatornái ===
==== STDIN ====
==== STDOUT ====
==== STDERR ====

=== Pipeline ===

=== Parancsbehelyettesítés ===
=== Feladatok ===

== 2. óra ==
 A második órát az alap utasításokkal folytatjuk. Utána scriptek írásával folytatjuk, amelyben megtekintjük a különböző vezérlési szerkezeteket is.

=== Parancsok és példák ===

==== mcedit ====
==== chmod ====
==== shift ====
==== cut ====
==== sort ====
==== tr ====
==== if ====
==== for ====
==== while ====
==== seq ====
==== read ====


=== Script létrehozása ===
* Script megírása
* Futási jog

=== Pozicionális paraméterek ===

=== Változók ===

=== Vezérlési szerkezetek ===

== 3. óra ==
 A harmadik órán reguláris nyelvekkel foglalkozunk. A nyelv szintaktikai elemzése után a BASH-ben erre alkalmas szoftvert, a ''grep''-et foguk megvizsgálni.

=== Reguláris kifejezés szerkezete ===

=== Parancsok és példák ===
==== grep ====

== 4. óra ==
 A negyedik órán a reguláris kifejezések elkészítését gyakoroljuk különböző példákon keresztül. Főleg scripten belül használjuk.

=== Feladatok ===

== 5. óra ==
 Az ötödik órán minta ZH feladatsort oldunk meg.