EDU::GAMF::Felhőalapú-szolgáltatások::Docker forrásának megtekintése

== Mi az a Docker? ==
A Docker a konténer technológiák egyike. A konténerek és a virtuális gépek rokonságban állnak egymással, de mégis nagy különbség van közöttük: a konténerek pehelykönnyűek.

'''De hogyan válik egy virtuális gép pehelykönnyűvé?'''
A válasz az, hogy Docker esetében nincs hardvervirtualizáció, így kisebb az erőforrásigénye - nem kell az eszközökre "memory map"-ot létrehozni a felmerülő biztonsági problémák kezelésére és nem kell minden hozzáférésnél azokat forwardolni - és a benne futó operációs rendszerek is a lehető legminimálisabb konfigurációval rendelkeznek.

'''Tekintsük meg egy virtuális gép szintjeit''' (lásd: [https://www.researchgate.net/figure/Virtual-Machine-underlying-layers_fig1_344208115 VM szintek]):
# A fizikai vas szintje fölé telepítünk valamilyen hypervisort, azaz virtualizációs környezetet
#* itt jön létre az említett "memory map"
#* a virtuális gépek az itt beállított hardverkörnyezetet fogják látni, ami akár fals információ is lehet, eltérhet a valóságtól (kompatibilitások miatt szokás átverni a felsőbb szinteket)
# A Virtualizált OS szintje, saját kernellel és driverekkel
# A virtuális gépben telepített alkalmazások szintje

'''Ezzel szemben tekintsük meg a Docker szintjeit''' (lásd: [https://www.researchgate.net/figure/Container-underlying-layers_fig2_344208115 Docker szintek] vagy [https://www.researchgate.net/figure/Comparison-of-Docker-Container-and-Virtual-Machine-Architecture-13_fig1_343764931 VM vs Docker]
# A fizikai vas szintje fölé telepítjük a HOST operációs rendszert, ami többnyire valamilyen linux alapú operációs rendszer
# Az operációs rendszeren telepítünk egy konténerizációs alkalmazást (esetünkben ''docker daemon''-t)
# Az elindított konténerek a telepített konténerizációs alkalmazással kommunikálnak számukra ez az API a HOST operációs rendszere felé.

Végső soron '''a nagy különbséget az jelenti''', hogy a konténerek esetén a kernelt nem virtualizáljuk, hanem felhasználjuk a HOST operációs rendszerét, így mindent, ami az alatti szinten található ki vehetjük a virtuális környezet menedzseléséből.

==== Egyéb konténer technológiák ====
Szerencsés megjegyezni, hogy bár a piac nagy részét jelenleg a Docker birtokolja a konténerek világában, azért nem nevezhetjük egyeduralkodónak. Vannak egyéb fejlesztések is, amelyek bizonyos esetekben célravezetőbbek lehetnek, bár ezek felhasználási területei jóval szegényesebbek.

Ilyenek például a:
* LXC / LXD, azaz Linux Container, amelyet többet között a Proxmox is támogat (a proxmox egy ESXi-hez hasonló virtuális gép vezérlő operációs rendszer, amelyet a VPS szolgáltatók (is) használnak).
* Podman
* RunC
* Containerd

 Érdemes tájékozódni, mielőtt egy technológiát ténylegesen ajánlatba adunk, gyorsan fejlődik az iparág, így könnyedén jelenhetnek meg újabb szereplők is, akik lesöprik a megszokott dolgokat!

=== Docker előfordulásai ===
=== Docker registry ===

== Docker Telepítése ==
== Docker conatainerek indítása ==
== Docker image készítése ==
=== Saját image feltöltése registrybe ===
== Docker hálózatok ==
== Saját docker registry létrehozása ==
== Docker containerek csoportosítása (compose) ==