ISP csatlakozási típusok
Egy átlag ember általában nem gondolkozik sokat azon, hogy milyen lehetőségei vannak az internetelérésre, esetleg szerverek üzemeltetésére: a jól bevált módszer, hogy kérünk egy publikus IP címet az egyik környékünkön elérhető szolgáltatótól, a szolgáltatással együtt kapott kábel végét bedugják a routerünkbe és meg is van oldva a problémánk. Ennél azonban jóval több lehetőségünk akad.
Az internet kis hálózatokból - úgymond felhőkből - felépülő halmaz. Az egyes felhőket más-más szervezetek tartják karban és teljes autonómiájuk van azzal kapcsolatban, hogy mit csinálnak, milyen routing protokollokat (BGP, OSPF, RIP stb.) alkalmaznak. Ezeket angolul Autonomous System-nek nevezik (röviden AS) és minden ilyen kis hálózat rendelkezik egy úgynevezett AS Number-rel (röviden ASN), ami azonosítja. Az ASN-t és a hozzátartozó, belül elérhető IP címeket BGP (Border Gateway Protocol) protokollon keresztül kell hirdetni, ami jelenleg az egyetlen elérhető EGP (External Gateway Protocol) protokoll (figyelem, korábban mint IGP protokoll szerepelt a listában, amelyből több is létezik). A BGP protokoll működéséhez Peer-eket kell felvennünk, kapcsolatot kell felépítenünk egy olyan eszközzel, aki már részese az internet hálózatának és továbbítani tudja a szabályainkat (mindkét oldalon konfigurálni kell, ez biztosítja, hogy nem léphet be bárki ebbe a „zárt” hálózatba).
Egy ilyen AS lehet az otthoni hálózatunk is: teljes mértékben mi döntünk a belső felépítéséről, a szolgáltató nem szólhat bele. Az egyetlen eltérés, hogy nekünk nem kell az ASN-t hirdetni a szolgáltató felé - de Ő hirdetni fogja a mi publikus IP címünket a világon működő egyéb AS-ek felé. Mi általában a részévé válunk az Ő hálózatának, csúnyán szólva az Ő AS-ének. Ezeket az otthoni hálózatokat a szakirodalom stub network-nek nevezi - mintegy sziget az óceánon, amelyre egyetlen híd vezet a szárazföldről. Léteznek non-stub network megoldások is, amihez a szolgáltató (vagy szolgáltatókkal) való szoros együttműködés keretein belül lehet létrehozni és természetesen magasabb költségekkel kell számolnunk.
Stub / non stub network
Ahogy korábban említettem, ez egy olyan hálózat, amelybe egyetlen úton lehet bejutni illetve onnan egyetlen útvonalon lehet kijutni. A megfogalmazásnak annyi problémája van - látjuk a későbbiekben -, hogy a hálózatunk több szolgáltatóhoz is be lehet kötve - ekkor a hálózatból több kijárat is adódik -, de mégis konfigurálható elszigetelt hálózatként. A kulcs az, hogy a stub network esetében a szolgáltató(k) felé többnyire a teljes tartományunk hirdetjük. Ehhez a típushoz szorosan kötődik a belsőhálózaton az alapértelmezett átjáró (0.0.0.0/0) fogalma. A non-stub esetében a hálózatunkon belül elérhető nagyobb csomópontok is hirdetésre kerülnek - emiatt elképzelhető, hogy az egyik eszközt A, míg a másik eszközt B szolgáltatón keresztül érjük el. Az útvonalak dinamikusan, a szolgáltató route táblájában található költségek alapján változhatnak. Az egy szolgáltatóval kötött szerződés keretein belül non-stub hálózatot létesíteni nem értelmezhető, hiszen semmilyen optimalizálást nem érünk el vele: mindenképp ugyanazon a kapcsolaton keresztül fogunk kommunikálni.