„Szerkesztő:ApelPro” változatai közötti eltérés

Innen: Farkas Attila Wiki
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Nincs szerkesztési összefoglaló
15. sor: 15. sor:
==Kedvenc tárgyak az iskolákban==
==Kedvenc tárgyak az iskolákban==
A programozást egyből megszerettem középiskolában, hiszen általa az ember új dolgokat hozhat létre kvázi a semmiből. Annyira megtetszett, hogy már az első napon megírtam első „vírusomat”, pedig még csak a képernyőre tudtam szöveget elhelyezni és várakozni egy gombnyomásra - de egy program parancsikonját erre lecserélve így is elég idegesítő tudott lenni. Később ahogy haladtunk előre a tananyaggal, egyre több konzolos játék elkészítésébe kezdtem bele. Mára a kollégák két lábon járó C fordítónak neveznek. Mondanom sem kell, hogy minden programozás tárgyat szerettem, de egy rossz tulajdonságot is sikerült megőriznem: mindegyiknek úgy állok neki, hogy egy egyszerű notepad-ban is (ami semmilyen segítséget nem nyújt) létre tudjak hozni egy programot. Ez a szintaktika olyan mély ismeretét igényli, ami manapság a fejlesztések felgyorsulásával lényegét vesztette. Mindezen túl úgy gondolom, hogy a fejlesztések közben elkövetett hibák nagy része elkerülhető lenne, ha az alkotók a jól ismert „előbb gondolkozz, utána cselekedj” elvet követve előbb gondolkoznának és utána kódolnának - ma inkább ennek fordítottja igaz: „csináljuk meg és majd kiderül mire használható, maximum újra írjuk”.
A programozást egyből megszerettem középiskolában, hiszen általa az ember új dolgokat hozhat létre kvázi a semmiből. Annyira megtetszett, hogy már az első napon megírtam első „vírusomat”, pedig még csak a képernyőre tudtam szöveget elhelyezni és várakozni egy gombnyomásra - de egy program parancsikonját erre lecserélve így is elég idegesítő tudott lenni. Később ahogy haladtunk előre a tananyaggal, egyre több konzolos játék elkészítésébe kezdtem bele. Mára a kollégák két lábon járó C fordítónak neveznek. Mondanom sem kell, hogy minden programozás tárgyat szerettem, de egy rossz tulajdonságot is sikerült megőriznem: mindegyiknek úgy állok neki, hogy egy egyszerű notepad-ban is (ami semmilyen segítséget nem nyújt) létre tudjak hozni egy programot. Ez a szintaktika olyan mély ismeretét igényli, ami manapság a fejlesztések felgyorsulásával lényegét vesztette. Mindezen túl úgy gondolom, hogy a fejlesztések közben elkövetett hibák nagy része elkerülhető lenne, ha az alkotók a jól ismert „előbb gondolkozz, utána cselekedj” elvet követve előbb gondolkoznának és utána kódolnának - ma inkább ennek fordítottja igaz: „csináljuk meg és majd kiderül mire használható, maximum újra írjuk”.
Még a középiskolában megszerettem a hálózatokat is. Azt gondolom, hogy a programozás alapú gondolkozásom nagyon sokat segített abban, hogy a hálózatok működését átlássam - az eszközökön is program fut, amelyek szabályait az egyes protokollok írják le, tehát csak ezt kell megértenünk - és mint ahogy az első programom is egy idegesítő program volt, így a hálózatokat is hackeléssel kezdtem el - természetesen kontrollált környezetben. A közben szerzett tudásomat igyekszem kamatoztatni a tanórák során és a vállalkozásom segítségével más üzleti szereplők felé is.
Még a középiskolában megszerettem a hálózatokat is. Azt gondolom, hogy a programozás alapú gondolkozásom nagyon sokat segített abban, hogy a hálózatok működését átlássam - az eszközökön is program fut, amelyek szabályait az egyes protokollok írják le, tehát csak ezt kell megértenünk - és mint ahogy az első programom is egy idegesítő program volt, így a hálózatokat is hackeléssel kezdtem el - természetesen kontrollált környezetben. A közben szerzett tudásomat igyekszem kamatoztatni a tanórák során és a vállalkozásom segítségével más üzleti szereplők felé is.
Legfontosabbnak a biztonságot tartom, mind hálózatok, mind programozás tekintetében és a tanóráimon megjelenő mérnöknövendékektől is hasonló magatartást várok el.
Legfontosabbnak a biztonságot tartom, mind hálózatok, mind programozás tekintetében és a tanóráimon megjelenő mérnöknövendékektől is hasonló magatartást várok el.

A lap 2023. július 13., 12:59-kori változata

Alapadatok

  • Név: Farkas Attila
  • Lakhely: Kecskemét

Tanulmányok

  • Érettségi, Kandó Kálmán Szakközépiskola, Kecskemét
  • Műszaki informatikus (OKJ), Kandó Kálmán Szakközépiskola, Kecskemét
  • Mérnökinformatikus BSc (Ipari informatika szakirány), Neumann János Egyetem GAMF, Kecskemét
  • Mérnökinformatikus MSc (Szoftverrendszerek és számítógépes hálózatok specializáció), Pannon Egyetem, Veszprém

Munkahelyek

  • Tanszéki mérnök, Neumann János Egyetem, Kecskemét
  • Egyéni vállalkozó

Kedvenc tárgyak az iskolákban

A programozást egyből megszerettem középiskolában, hiszen általa az ember új dolgokat hozhat létre kvázi a semmiből. Annyira megtetszett, hogy már az első napon megírtam első „vírusomat”, pedig még csak a képernyőre tudtam szöveget elhelyezni és várakozni egy gombnyomásra - de egy program parancsikonját erre lecserélve így is elég idegesítő tudott lenni. Később ahogy haladtunk előre a tananyaggal, egyre több konzolos játék elkészítésébe kezdtem bele. Mára a kollégák két lábon járó C fordítónak neveznek. Mondanom sem kell, hogy minden programozás tárgyat szerettem, de egy rossz tulajdonságot is sikerült megőriznem: mindegyiknek úgy állok neki, hogy egy egyszerű notepad-ban is (ami semmilyen segítséget nem nyújt) létre tudjak hozni egy programot. Ez a szintaktika olyan mély ismeretét igényli, ami manapság a fejlesztések felgyorsulásával lényegét vesztette. Mindezen túl úgy gondolom, hogy a fejlesztések közben elkövetett hibák nagy része elkerülhető lenne, ha az alkotók a jól ismert „előbb gondolkozz, utána cselekedj” elvet követve előbb gondolkoznának és utána kódolnának - ma inkább ennek fordítottja igaz: „csináljuk meg és majd kiderül mire használható, maximum újra írjuk”.

Még a középiskolában megszerettem a hálózatokat is. Azt gondolom, hogy a programozás alapú gondolkozásom nagyon sokat segített abban, hogy a hálózatok működését átlássam - az eszközökön is program fut, amelyek szabályait az egyes protokollok írják le, tehát csak ezt kell megértenünk - és mint ahogy az első programom is egy idegesítő program volt, így a hálózatokat is hackeléssel kezdtem el - természetesen kontrollált környezetben. A közben szerzett tudásomat igyekszem kamatoztatni a tanórák során és a vállalkozásom segítségével más üzleti szereplők felé is.

Legfontosabbnak a biztonságot tartom, mind hálózatok, mind programozás tekintetében és a tanóráimon megjelenő mérnöknövendékektől is hasonló magatartást várok el.