„EDU::GAMF::Felhőalapú-szolgáltatások::Docker” változatai közötti eltérés
Ugrás a navigációhoz
Ugrás a kereséshez
(Új oldal, tartalma: „== Mi az a Docker? == === Docker előfordulásai === === Docker registry === == Docker Telepítése == == Docker conatainerek indítása == == Docker image készítése == === Saját image feltöltése registrybe === == Docker hálózatok == == Saját docker registry létrehozása == == Docker containerek csoportosítása (compose) ==”) |
|||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
== Mi az a Docker? == | == Mi az a Docker? == | ||
A Docker a konténer technológiák egyike. A konténerek és a virtuális gépek rokonságban állnak egymással, de mégis nagy különbség van közöttük: a konténerek pehelykönnyűek. | |||
'''De hogyan válik egy virtuális gép pehelykönnyűvé?''' | |||
A válasz az, hogy Docker esetében nincs hardvervirtualizáció, így kisebb az erőforrásigénye - nem kell az eszközökre "memory map"-ot létrehozni a felmerülő biztonsági problémák kezelésére és nem kell minden hozzáférésnél azokat forwardolni - és a benne futó operációs rendszerek is a lehető legminimálisabb konfigurációval rendelkeznek. | |||
'''Tekintsük meg egy virtuális gép szintjeit''' (lásd: [https://www.researchgate.net/figure/Virtual-Machine-underlying-layers_fig1_344208115 VM szintek]): | |||
# A fizikai vas szintje fölé telepítünk valamilyen hypervisort, azaz virtualizációs környezetet | |||
#* itt jön létre az említett "memory map" | |||
#* a virtuális gépek az itt beállított hardverkörnyezetet fogják látni, ami akár fals információ is lehet, eltérhet a valóságtól (kompatibilitások miatt szokás átverni a felsőbb szinteket) | |||
# A Virtualizált OS szintje, saját kernellel és driverekkel | |||
# A virtuális gépben telepített alkalmazások szintje | |||
'''Ezzel szemben tekintsük meg a Docker szintjeit''' (lásd: [https://www.researchgate.net/figure/Container-underlying-layers_fig2_344208115 Docker szintek] vagy [https://www.researchgate.net/figure/Comparison-of-Docker-Container-and-Virtual-Machine-Architecture-13_fig1_343764931 VM vs Docker] | |||
# A fizikai vas szintje fölé telepítjük a HOST operációs rendszert, ami többnyire valamilyen linux alapú operációs rendszer | |||
# Az operációs rendszeren telepítünk egy konténerizációs alkalmazást (esetünkben ''docker daemon''-t) | |||
# Az elindított konténerek a telepített konténerizációs alkalmazással kommunikálnak számukra ez az API a HOST operációs rendszere felé. | |||
Végső soron '''a nagy különbséget az jelenti''', hogy a konténerek esetén a kernelt nem virtualizáljuk, hanem felhasználjuk a HOST operációs rendszerét, így mindent, ami az alatti szinten található ki vehetjük a virtuális környezet menedzseléséből. | |||
=== Docker előfordulásai === | === Docker előfordulásai === | ||
=== Docker registry === | === Docker registry === | ||
== Docker Telepítése == | == Docker Telepítése == | ||
== Docker conatainerek indítása == | == Docker conatainerek indítása == | ||
A lap 2022. október 25., 21:50-kori változata
Mi az a Docker?
A Docker a konténer technológiák egyike. A konténerek és a virtuális gépek rokonságban állnak egymással, de mégis nagy különbség van közöttük: a konténerek pehelykönnyűek.
De hogyan válik egy virtuális gép pehelykönnyűvé? A válasz az, hogy Docker esetében nincs hardvervirtualizáció, így kisebb az erőforrásigénye - nem kell az eszközökre "memory map"-ot létrehozni a felmerülő biztonsági problémák kezelésére és nem kell minden hozzáférésnél azokat forwardolni - és a benne futó operációs rendszerek is a lehető legminimálisabb konfigurációval rendelkeznek.
Tekintsük meg egy virtuális gép szintjeit (lásd: VM szintek):
- A fizikai vas szintje fölé telepítünk valamilyen hypervisort, azaz virtualizációs környezetet
- itt jön létre az említett "memory map"
- a virtuális gépek az itt beállított hardverkörnyezetet fogják látni, ami akár fals információ is lehet, eltérhet a valóságtól (kompatibilitások miatt szokás átverni a felsőbb szinteket)
- A Virtualizált OS szintje, saját kernellel és driverekkel
- A virtuális gépben telepített alkalmazások szintje
Ezzel szemben tekintsük meg a Docker szintjeit (lásd: Docker szintek vagy VM vs Docker
- A fizikai vas szintje fölé telepítjük a HOST operációs rendszert, ami többnyire valamilyen linux alapú operációs rendszer
- Az operációs rendszeren telepítünk egy konténerizációs alkalmazást (esetünkben docker daemon-t)
- Az elindított konténerek a telepített konténerizációs alkalmazással kommunikálnak számukra ez az API a HOST operációs rendszere felé.
Végső soron a nagy különbséget az jelenti, hogy a konténerek esetén a kernelt nem virtualizáljuk, hanem felhasználjuk a HOST operációs rendszerét, így mindent, ami az alatti szinten található ki vehetjük a virtuális környezet menedzseléséből.