„EDU::GAMF::IPTABLES” változatai közötti eltérés

Innen: Farkas Attila Wiki
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor: 1. sor:
Az iptables általában alapból telepítve van Linux alapú operációs rendszereken. A legtöbb ember ennek ellenére igen ritkán találkozik vele, de sokszor a szakemberek is a ráépülő eszközöket használják, mint például az ''ufw'' és a ''firewalld''. Utóbbiak rendelkeznek egy nagy előnnyel: az iptables utódjaként szolgáló ''nft''-t is képesek kezelni, így nem kell más programot megtanulni a fejlődéshez.
Az iptables általában alapból telepítve van Linux alapú operációs rendszereken. A legtöbb ember ennek ellenére igen ritkán találkozik vele, de sokszor a szakemberek is a ráépülő eszközöket használják, mint például az ''ufw'' és a ''firewalld''. Utóbbiak rendelkeznek egy nagy előnnyel: az iptables utódjaként szolgáló ''nft''-t is képesek kezelni, így nem kell más programot megtanulni a fejlődéshez.


Az iptables egy szabálylánc alapú tűzfalrendszer, amelyeket különböző táblákba rendeznek (az nft szintén láncokkal dolgozik, de az ufw és a firewalld ezekkel ellentétben zónákba rendezi a szabályokat. Ne feledjük el azonban, hogy minden ufw és firewalld programokkal felvett szabály végül az iptables/nft láncokba kerülnek be, amiből levonható az a következtetés, hogy az alapvetően szabályláncokkal operáló alkalmazásban is tudunk zóna szerű, átlátható struktúrát kialakítani). Vannak alapértelmezetten létező láncok, amelyeket le sem tudunk törölni: ezeket a netfilter kernelmodul hívja meg, amikor a csomag életútjának megadott fázisában jár. A láncok meghívási sorrendjét ''packetflow''-nak nevezzük. Érdemes a tűzfal tervezésekor figyelembe venni, hogy minél hamarabb szabadulunk meg egy nem kívánt csomagtól, annál kevesebb CPU időt igényel. Az eldobás akcióval ellentétben az elfogadás sokkal körülményesebb: ezek a csomagok a létező összes alapértelmezett láncon át kell menjenek és elfogadásra kell kerüljenek.
Az iptables egy szabálylánc alapú tűzfalrendszer, amelyeket különböző táblákba rendeznek (az nft szintén láncokkal dolgozik, de az ufw és a firewalld ezekkel ellentétben zónákba rendezi a szabályokat. Ne feledjük el azonban, hogy minden ufw és firewalld programokkal felvett szabály végül az iptables/nft láncokba kerülnek be, amiből levonható az a következtetés, hogy az alapvetően szabályláncokkal operáló alkalmazásban is tudunk zóna szerű, átlátható struktúrát kialakítani). Vannak alapértelmezetten létező láncok, amelyeket le sem tudunk törölni: ezeket a netfilter kernelmodul hívja meg, amikor a csomag életútjának megadott fázisában jár. A láncok meghívási sorrendjét ''packetflow''-nak nevezzük. Érdemes a tűzfal tervezésekor figyelembe venni, hogy minél hamarabb szabadulunk meg egy nem kívánt csomagtól, annál kevesebb CPU időt igényel. Az eldobás akcióval ellentétben az elfogadás sokkal körülményesebb: ezek a csomagok a létező összes alapértelmezett láncon át kell menjenek és elfogadásra kell kerüljenek (nagyon könnyen belátható, hogy ha egy láncban az adott csomagot tovább engedjük, akkor a csomag életútjának következő fázisában a netfilter meg fogja hívni a következő láncot, ahol egy ''eldobás'' művelet a feldolgozás megszakítását jelenti, tehát a csomag nem fog célba érkezni).


Jelenleg az iptables programmal fogunk foglalkozni:
Jelenleg az iptables programmal fogunk foglalkozni:

A lap 2023. augusztus 10., 14:34-kori változata

Az iptables általában alapból telepítve van Linux alapú operációs rendszereken. A legtöbb ember ennek ellenére igen ritkán találkozik vele, de sokszor a szakemberek is a ráépülő eszközöket használják, mint például az ufw és a firewalld. Utóbbiak rendelkeznek egy nagy előnnyel: az iptables utódjaként szolgáló nft-t is képesek kezelni, így nem kell más programot megtanulni a fejlődéshez.

Az iptables egy szabálylánc alapú tűzfalrendszer, amelyeket különböző táblákba rendeznek (az nft szintén láncokkal dolgozik, de az ufw és a firewalld ezekkel ellentétben zónákba rendezi a szabályokat. Ne feledjük el azonban, hogy minden ufw és firewalld programokkal felvett szabály végül az iptables/nft láncokba kerülnek be, amiből levonható az a következtetés, hogy az alapvetően szabályláncokkal operáló alkalmazásban is tudunk zóna szerű, átlátható struktúrát kialakítani). Vannak alapértelmezetten létező láncok, amelyeket le sem tudunk törölni: ezeket a netfilter kernelmodul hívja meg, amikor a csomag életútjának megadott fázisában jár. A láncok meghívási sorrendjét packetflow-nak nevezzük. Érdemes a tűzfal tervezésekor figyelembe venni, hogy minél hamarabb szabadulunk meg egy nem kívánt csomagtól, annál kevesebb CPU időt igényel. Az eldobás akcióval ellentétben az elfogadás sokkal körülményesebb: ezek a csomagok a létező összes alapértelmezett láncon át kell menjenek és elfogadásra kell kerüljenek (nagyon könnyen belátható, hogy ha egy láncban az adott csomagot tovább engedjük, akkor a csomag életútjának következő fázisában a netfilter meg fogja hívni a következő láncot, ahol egy eldobás művelet a feldolgozás megszakítását jelenti, tehát a csomag nem fog célba érkezni).

Jelenleg az iptables programmal fogunk foglalkozni:

  • Alapértelmezett
    • táblák,
    • láncok
  • Packetflow
  • Szabályok létrehozása
  • Láncok létrehozása
  • Váltás a láncok között
  • "Zóna szerű", átlátható struktúra kialakítása