„Hálózat rendelkezésreállás számítás” változatai közötti eltérés

Innen: Farkas Attila Wiki
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
 
(7 közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva)
19. sor: 19. sor:
Ebben az esetben egyértelműen bajba kerülünk, ha a bal oldalon lévő egyetlen router tönkremegy (1%). Azonban mindkét vezetéknek vagy mindkét routernek tönkre kell mennie (ezt előző számításból tudjuk, hogy 0.01% eséllyel megy tönkre mind a kettő), vagy az egyik vezetéknek és a másik jobb oldali routernek (0.01% eséllyel megy ilyen formában tönkre, de 2 kombinációban teheti ezt meg). A képletünk tehát 1% + 0.01% (két vezeték) + 0.01% (két router) + 0.01% * 2 (egyik vezeték másik router), tehát összesen 1.04% eséllyel nem fogja ez a kapcsolás a csomagjainkat továbbítani. Jól látható, hogy a +1 router nagyobb mértékben csökkentette a hiba lehetőségét.
Ebben az esetben egyértelműen bajba kerülünk, ha a bal oldalon lévő egyetlen router tönkremegy (1%). Azonban mindkét vezetéknek vagy mindkét routernek tönkre kell mennie (ezt előző számításból tudjuk, hogy 0.01% eséllyel megy tönkre mind a kettő), vagy az egyik vezetéknek és a másik jobb oldali routernek (0.01% eséllyel megy ilyen formában tönkre, de 2 kombinációban teheti ezt meg). A képletünk tehát 1% + 0.01% (két vezeték) + 0.01% (két router) + 0.01% * 2 (egyik vezeték másik router), tehát összesen 1.04% eséllyel nem fogja ez a kapcsolás a csomagjainkat továbbítani. Jól látható, hogy a +1 router nagyobb mértékben csökkentette a hiba lehetőségét.


= 2 router - 2 router kapcsolatok =
= 2 router - 2 router kapcsolat =
 
== 1-1 router csak 1 másik routerrel áll kapcsolatban egy vezetékkel összekapcsolva ==
[[Fájl:1-1 router 1-1 link.png|1000px|keretnélküli|középre]]
Ebben az esetben két ág keletkezik, bármelyiken lehetséges az információk továbbítása. A rendszer akkor válik elérhetetlenné, ha mind a két ág kiesik. Egy ág akkor esik ki, ha valamelyik router kiesik (vagy kapcsolat) vagy a vezeték közöttük meghibásodik. Ezt korábban kiszámoltuk, hogy 3% valószínűséggel okoz problémát. A két ágnak együtt kell meghibásodnia, hogy a rendszer működésképtelen legyen (és kapcsolat), tehát összességében 0.09% eséllyel nem fogunk tudni információt továbbítani egy ilyen hálózaton.
 
== 1-1 router csak 1 másik routerrel áll kapcsolatban két vezetékkel összekapcsolva ==
[[Fájl:1-1 router, 2-2 link.png|1000px|keretnélküli|középre]]
Ez az eset hasonló az előzőhöz, azonban két-két vezetékkel kötöttük össze a routereket. Ezt az előzőek alapján tudjuk, hogy az egyes ágak hibalehetősége 2.01%-ra változik. A teljes rendszer szintén akkor lesz működésképtelen, ha mind a két ágon hiba történik (és kapcsolat), tehát 0.0404% esély adódik arra, hogy egy ilyen  hálózat nem fog működni.
 
== 1-1 router 2 másikkal áll kapcsolatban, egy vezetékkel összekapcsolva ==
[[Fájl:1-2 router, 1-1 link.png|1000px|keretnélküli|középre]]
Ez egy igen kis hibalehetőséggel működő kapcsolás. Az előzőekhez képest óriási előnye, hogy az egyes ágak nem külön-külön működnek, tehát egy vezeték tönkremenetele esetén továbbra is elérhető mind a négy router. A kapcsolás hibavalószínűségét úgy a legegyszerűbb kiszámolni, ha visszavezetjük az 1 router - 2 router kapcsolatra (fentebb) és annak a valószínűségét négyzetre emeljük. Így 0.011% az eredmény, tehát ekkora eséllyel nem fog működni a hálózatunk.
 
== 1-1 router 2 másikkal áll kapcsolatban, két vezetékkel összekapcsolva ==
[[Fájl:2-2 router, 2-2 link.png|1000px|keretnélküli|középre]]
Az előző kapcsolást fejleszthetjük tovább oly módon, hogy két kapcsolatot létesítünk minden router között. Azt már tudjuk, hogy ez esetben a kapcsolat működésképtelensége 0.01%-ra csökken az eredeti 1%-kal számolva vezetékenként. A számítási mód ugyanaz, mint az előző esetben, csak a vezeték meghibásodásának valószínűségét kell az új értékre cserélnünk. Így tehát 0.0001% valószínűségűre tudjuk szorítani a hibát.

A lap jelenlegi, 2023. augusztus 18., 10:01-kori változata

Amennyiben magas rendelkezésreállású hálózatot tervezünk, akkor redundanciát kell kialakítanunk. Ezen az oldalon összegyűjtöttem milyen módon csatlakozhatunk a szolgáltatókkal, ám ott nem esett szó számszerű értékekről a hiba lehetőségét tekintve. A következőkben felsorolok pár kapcsolást a hozzá tartozó hiba valószínűséggel.

A hibák valószínűségét mindenhol 1%-nak vettem, de ez messze nem igaz a hálózat minden elemére!

1 router - N router kapcsolat

Ebben a fejezetben a kapcsolat egyik oldalán fixen egy router lesz, a másik oldalon pedig maximum kettő. A közöttük lévő vezetékek száma szintén maximum kettő.

1-1 router kapcsolat

Fail 1-1 router.png

Ebben az esetben hibát okozhat, ha a bal oldali router megy tönkre (1%), a vezeték megy tönkre (1%) vagy jobb oldali router megy tönkre (1%). A vagy kapcsolat miatt az értékek összeadódnak, így összesen 3% valószínűséggel nem fogja tudni a csomagot továbbítani ez a kapcsolattípus.


Fail Dual Homed.png

Ebben az esetben a routerek között két vezeték található, amelyek 1-1% valószínűséggel mehetnek tönkre. A kapcsolat csak akkor szakad meg, ha a bal oldali router (1%) vagy mind a két vezeték, vagy a jobb oldali router (1%) megy tönkre. Az előbbiek alapján láthattuk, hogy a vagy kapcsolat miatt az értékek összeadódnak, ám a vezeték esetében ÉS kapcsolat van, tehát azok hiba valószínűségét szorozni kell: 0.01*0.01 * 100, azaz 0.1% valószínűséggel fog mindkét kábel tönkremenni. Ebből adódóan a teljes kapcsolás 2.01% valószínűséggel nem fogja továbbítani a csomagokat.

1-2 router kapcsolat

Fail 1-2 router.png

Ebben az esetben egyértelműen bajba kerülünk, ha a bal oldalon lévő egyetlen router tönkremegy (1%). Azonban mindkét vezetéknek vagy mindkét routernek tönkre kell mennie (ezt előző számításból tudjuk, hogy 0.01% eséllyel megy tönkre mind a kettő), vagy az egyik vezetéknek és a másik jobb oldali routernek (0.01% eséllyel megy ilyen formában tönkre, de 2 kombinációban teheti ezt meg). A képletünk tehát 1% + 0.01% (két vezeték) + 0.01% (két router) + 0.01% * 2 (egyik vezeték másik router), tehát összesen 1.04% eséllyel nem fogja ez a kapcsolás a csomagjainkat továbbítani. Jól látható, hogy a +1 router nagyobb mértékben csökkentette a hiba lehetőségét.

2 router - 2 router kapcsolat

1-1 router csak 1 másik routerrel áll kapcsolatban egy vezetékkel összekapcsolva

1-1 router 1-1 link.png

Ebben az esetben két ág keletkezik, bármelyiken lehetséges az információk továbbítása. A rendszer akkor válik elérhetetlenné, ha mind a két ág kiesik. Egy ág akkor esik ki, ha valamelyik router kiesik (vagy kapcsolat) vagy a vezeték közöttük meghibásodik. Ezt korábban kiszámoltuk, hogy 3% valószínűséggel okoz problémát. A két ágnak együtt kell meghibásodnia, hogy a rendszer működésképtelen legyen (és kapcsolat), tehát összességében 0.09% eséllyel nem fogunk tudni információt továbbítani egy ilyen hálózaton.

1-1 router csak 1 másik routerrel áll kapcsolatban két vezetékkel összekapcsolva

1-1 router, 2-2 link.png

Ez az eset hasonló az előzőhöz, azonban két-két vezetékkel kötöttük össze a routereket. Ezt az előzőek alapján tudjuk, hogy az egyes ágak hibalehetősége 2.01%-ra változik. A teljes rendszer szintén akkor lesz működésképtelen, ha mind a két ágon hiba történik (és kapcsolat), tehát 0.0404% esély adódik arra, hogy egy ilyen hálózat nem fog működni.

1-1 router 2 másikkal áll kapcsolatban, egy vezetékkel összekapcsolva

1-2 router, 1-1 link.png

Ez egy igen kis hibalehetőséggel működő kapcsolás. Az előzőekhez képest óriási előnye, hogy az egyes ágak nem külön-külön működnek, tehát egy vezeték tönkremenetele esetén továbbra is elérhető mind a négy router. A kapcsolás hibavalószínűségét úgy a legegyszerűbb kiszámolni, ha visszavezetjük az 1 router - 2 router kapcsolatra (fentebb) és annak a valószínűségét négyzetre emeljük. Így 0.011% az eredmény, tehát ekkora eséllyel nem fog működni a hálózatunk.

1-1 router 2 másikkal áll kapcsolatban, két vezetékkel összekapcsolva

2-2 router, 2-2 link.png

Az előző kapcsolást fejleszthetjük tovább oly módon, hogy két kapcsolatot létesítünk minden router között. Azt már tudjuk, hogy ez esetben a kapcsolat működésképtelensége 0.01%-ra csökken az eredeti 1%-kal számolva vezetékenként. A számítási mód ugyanaz, mint az előző esetben, csak a vezeték meghibásodásának valószínűségét kell az új értékre cserélnünk. Így tehát 0.0001% valószínűségűre tudjuk szorítani a hibát.