ISP csatlakozási típusok

Egy átlag ember általában nem gondolkozik sokat azon, hogy milyen lehetőségei vannak az internetelérésre, esetleg szerverek üzemeltetésére: a jól bevált módszer, hogy kérünk egy publikus IP címet az egyik környékünkön elérhető szolgáltatótól, a szolgáltatással együtt kapott kábel végét bedugják a routerünkbe és meg is van oldva a problémánk. Ennél azonban jóval több lehetőségünk akad.

Az internet kis hálózatokból - úgymond felhőkből - felépülő halmaz. Az egyes felhőket más-más szervezetek tartják karban és teljes autonómiájuk van azzal kapcsolatban, hogy mit csinálnak, milyen routing protokollokat (BGP, OSPF, RIP stb.) alkalmaznak. Ezeket angolul Autonomous System-nek nevezik (röviden AS) és minden ilyen kis hálózat rendelkezik egy úgynevezett AS Number-rel (röviden ASN), ami azonosítja. Az ASN-t és a hozzátartozó, belül elérhető IP címeket BGP (Border Gateway Protocol) protokollon keresztül kell hirdetni, ami jelenleg az egyetlen elérhető EGP (External Gateway Protocol) protokoll (figyelem, korábban mint IGP protokoll szerepelt a listában, amelyből több is létezik). A BGP protokoll működéséhez Peer-eket kell felvennünk, kapcsolatot kell felépítenünk egy olyan eszközzel, aki már részese az internet hálózatának és továbbítani tudja a szabályainkat (mindkét oldalon konfigurálni kell, ez biztosítja, hogy nem léphet be bárki ebbe a „zárt” hálózatba).

Egy ilyen AS lehet az otthoni hálózatunk is: teljes mértékben mi döntünk a belső felépítéséről, a szolgáltató nem szólhat bele. Az egyetlen eltérés, hogy nekünk nem kell az ASN-t hirdetni a szolgáltató felé - de Ő hirdetni fogja a mi publikus IP címünket a világon működő egyéb AS-ek felé. Mi általában a részévé válunk az Ő hálózatának, csúnyán szólva az Ő AS-ének. Ezeket az otthoni hálózatokat a szakirodalom stub network-nek nevezi - mintegy sziget az óceánon, amelyre egyetlen híd vezet a szárazföldről. Léteznek non-stub network megoldások is, amihez a szolgáltató (vagy szolgáltatókkal) való szoros együttműködés keretein belül lehet létrehozni és természetesen magasabb költségekkel kell számolnunk.

Stub / non-stub network

Ahogy korábban említettem, ez egy olyan hálózat, amelybe egyetlen úton lehet bejutni illetve onnan egyetlen útvonalon lehet kijutni. A megfogalmazásnak annyi problémája van - látjuk a későbbiekben -, hogy a hálózatunk több szolgáltatóhoz is be lehet kötve - ekkor a hálózatból több kijárat is adódik -, de mégis konfigurálható elszigetelt hálózatként. A kulcs az, hogy a stub network esetében a szolgáltató(k) felé többnyire a teljes tartományunk hirdetjük. Ehhez a típushoz szorosan kötődik a belsőhálózaton az alapértelmezett átjáró (0.0.0.0/0) fogalma. A non-stub esetében a hálózatunkon belül elérhető nagyobb csomópontok is hirdetésre kerülnek - emiatt elképzelhető, hogy az egyik eszközt A, míg a másik eszközt B szolgáltatón keresztül érjük el. Az útvonalak dinamikusan, a szolgáltató route táblájában található költségek alapján változhatnak. Az egy szolgáltatóval kötött szerződés keretein belül non-stub hálózatot létesíteni nem értelmezhető, hiszen semmilyen optimalizálást nem érünk el vele: mindenképp ugyanazon a kapcsolaton keresztül fogunk kommunikálni.

Stub network	Non-stub network

Redundancia

A fent említett két típus az útvonal optimalizálásra van hatással, de van lehetőségünk a redundanciát szem előtt tartva különböző kapcsolattípusok kialakítására. Fontos megemlíteni, hogy a hálózatunk vagy stub network vagy non-stub network kategóriába esik mindettől függetlenül!

Single Homed (Stub Network)

A tipikus szolgáltató-ügyfél kapcsolat mind ebbe a kategóriába esik: egy router és egy vezeték a szolgáltató felé. Ennek a kapcsolattípusnak a legrosszabb a rendelkezésreállása, mivel nem rendelkezik semmilyen redundanciával.

Dual Homed

Ez a kapcsolattípus több módon is létrejöhet. Az egyik megjelenési forma, amikor a vásárlói oldalon egy routerbe két vezetéken keresztül kapcsolódik a szolgáltató, de megvalósítható a vásárlói oldalon két routerrel, amelybe ugyanaz a szolgáltató kapcsolódik.

Egy router, két vezeték a szolgáltatóhoz

Két router ugyanahhoz a szolgáltatóhoz kötve

Multihomed kapcsolatok

Ezek esetében több (legalább kettő) szolgáltatónál vásárolunk hálózati hozzáférést.

Single Multihomed

Egy routeren építünk fel a szolgáltatóval 1-1 kapcsolatot, vagy két routeren 1-1 kapcsolatot alakítunk ki a két szolgáltató felé. Itt valójában a Single kifejezés arra utal, hogy egy-egy szolgáltató felé egy vezetéken tudunk kommunikálni.

2 router, 2 szolgáltató, 1-1 kapcsolat

Dual Multihomed

Ebben az esetben a szolgáltatókhoz több vezetéken keresztül építünk fel kapcsolatot. Több formában is létrehozható: a vásárlói oldalon egy vagy két routerrel. Ezek a megoldások igen költségesek tudnak lenni, de a hiba lehetőségét közel nullára csökkentik.

1 router, két szolgáltató, 2-2 kapcsolat

2 router, 2 szolgáltató, 2 kapcsolat

A legjobb rendelezésreállást biztosító elrendezés, ám a legköltségesebb is egyben.

2 router, 2 szolgáltató, 2 kapcsolat (X)