GAMF::Felhőalapú-szolgáltatások::Előadás

Bérelt szervertől (VPS) a felhő megoldásokig

A legalapvetőbb feladat, amit egy szerverre szeretnénk bízni, hogy szolgálja ki a weboldalunkat. Szerencsére ehhez ingyenesen elérhető tárhelyek is rendelkezésünkre állnak, mint például a nethely. Az ingyenes változatok gyakran reklámokkal tűzdelik tele weboldalunkat és/vagy olyan tárhely korlátokkal vehetjük igénybe, amelyekkel egy komolyabb alkalmazás esetén nem ússzuk meg a fizetős változatok megrendelését. Azonban jó ha tudjuk, hogy ezek a szolgáltatások főleg PHP alkalmazások futtatására alkalmasak, a ma népszerű NodeJS kódokat nem tudják futtatni.

VPS

Ha nem csupán egy tárhelyet szeretnénk bérelni - ennek oka lehet, hogy nem tudja a tárhely szolgáltató futtatni alkalmazásunkat (pl. NodeJS), vagy annyira komplikált/bonyolult az üzemeltetése, hogy nem fér bele a sablonos keretekbe -, akkor bérelhetünk virtuális szervereket is: VPS-t (Virtual Private Server). Ekkor egy virtuális „vasat” kapunk, amire korlátozott, de széles választékból telepíthetünk operációs rendszert és kedvünk szerint konfigurálhatjuk azt. Ez a legelterjedtebb megoldás, azonban ezen szolgáltatásoknak is meg vannak a szintjei:

1. VPS bérlés - a fent említett módon, virtuális környezetben létezik szerverünk
2. Dedikált szerver - Egy komplett szerverhez kapunk hozzáférést. Többnyire igen drága szolgáltatás.

A szolgáltató ezeket a rendszereket általában monitorozzák, illetve webes felületet biztosítanak, hogy újra tudjuk indítani/telepíteni, távoli asztallal rá tudjunk csatlakozni stb. A rendszert azonban nekünk kell karbantartanunk, így a vírusok, támadások ellen többségében nekünk kell kivédenünk (természetesen egy valamirevaló szolgáltató rendelkezik IDS/IPS rendszerekkel, de ügyeljünk rá, hogy ezek nem adnak százszázalékos védelmet). Ilyenkor mi telepítjük fel és frissítjük a webkiszolgálót, az adatbáziskezelőt, amennyiben szükségünk van rá és az alkalmazáshoz szükséges minden csomagot nekünk kell naprakészen tartanunk.

Saját globális hálózat

Míg egy kis cégnek elegendő egyetlen VPS, amelyen fut a webkiszolgáló és az SQL szerver is, egy nagyobb cégnek, gyakrabban látogatott alkalmazásoknak célszerű szét darabolni az elemeit - külön SQL szerver, külön fájl szerver és külön kiszolgáló. Ennek a háromnak folyamatosan kommunikálni kell egymással (lényeges a közöttük kialakított hálózat minősége), de egy támadás a webkiszolgáló felé valószínűleg nem fogja elérhetetlenné tenni a fájlszerverünket és az adatbázisunkat, ezzel együtt pedig az adatokat is megvédtük a behatolók elől. Ezzel le is írtunk egy mini felhőt. Sok alkalmazás esetében azonban ez sem volt elegendő: hol adatvédelmi okból, hol a rendelkezésreállás javítása miatt clustereket hoztak létre, esetleg datacentereket létesítettek a világ több pontján. Ezek gyakorlatilag egyeznek a ma privát felhőként emlegetett megoldással, komplexitásuk megközelíti a ma igénybevehető szolgáltatások mögött található rendszerek bonyolultságát.

Felhőszolgáltatás

A fentebb említett cluster illetve datacenter kialakítások igen költségesek. Mivel a szolgáltatók ezeket már kiépítették világszerte, így célszerű ebbe bekapcsolódni ahelyett, hogy a sajátunkat kezdenénk el megtervezni. Egy szolgáltatás igénybevételével hozzáférhetünk a teljes hálózathoz, így például nagyon egyszerűen biztosíthatjuk, hogy Amerikában ugyanolyan gyorsan töltsön be weboldalunk, mint Magyarországon - természetesen nem ugyanarról a szerverről. Emlékezzünk vissza, hogy ezekkel a tulajdonságokkal régebben nagyon kevés cég (Google, Microsoft) rendelkezett és csakis azért kezdtek el adatközpontokat létesíteni a világ más pontjain, hogy ne kelljen az óceán fenekén húzódó optikai kábeleken szabad időablakra várakoznunk például Európából, amikor a weboldalukat akarjuk böngészni. Ha ma megnézzük az elérhető felhőszolgáltatókat, akkor pontosan ezeket a „mamut cégeket” fogjuk megtalálni a piacon.

Ritka ugyan, de manapság is előfordul, hogy saját felhőt alakítanak ki maguknak cégek: például a Facebook eleinte az Amazon Web Services hálózatát használta fel, hogy a világ minden táján elérhető legyen, de mára saját infrastruktúrát épített ki.

A felhőszolgáltatások előnyei egyben hátrányként is szolgálnak:

• A felhőben általában csak az elhasznált erőforrásokért fizetünk (gyakran idő alapon) - ez gyakorlatilag nagyon nehézzé teszi a költségtervezést
• A felhő biztosítja számunkra, hogy az adataink mindig elérhetők legyenek - nem tudják garantálni, hogy az adatok csak egy földrészen legyenek tárolva, hiszen az egész koncepció az adatok szétszórására épül, így lesz az adatvesztés lehetősége relatíve 0 (ez azért érdekes, mert az EU kiköti, hogy az EU polgáraihoz köthető adatok csak az EU területén üzemelő szervereken tárolhatók, így egy bizalmas adatokat tároló cég nem helyezheti ki azokat a felhőszolgáltatóhoz erre vonatkozó garancia hiányában).

Érdemes azt is megjegyezni, hogy az alacsony költségek igen relatívak. Sok cég még ma sem engedheti meg magának, hogy felhagyjon a L1/L2 rendszergazdák alkalmazásával és a szerverek üzemeltetésével és a felhőbe költöztesse az alkalmazásait. Ennek egyik oka az említett adatbiztonsági szabályozás az EU tagjaként, de benne lehet a bizalmatlanság és a vélt forgalomhoz becsült árak és a szintén említett kiszámíthatatlanság. Sok cégnek még ma is jobban megéri egy VPS szolgáltatást igénybe venni, főleg ha nem akar a határokon kívülieket megszólítani. Az alacsony költségek főleg ott értelmezhetők, ahol speciális eszközök (TensorCore, GPU) kellenek rövid időre, illetve a cég felhőszolgáltató hiányában saját globális hálózatot építene ki magának a Google-höz és a Microsoft-hoz (a teljesség igénye nélkül) hasonlóan.

Ajánlott szolgáltatók

A szolgáltatás árak egy cég számára talán nem magasak, ám egy tanuló informatikus számára, aki csupán azért szeretne bérelni egy szervert, hogy kipróbálja az iskolában tanultakat (esetleg máshol olvasottakat), neki minden fillér számítani fog. Amennyiben az egy éves próbaidőszakon túl is szeretnél szerverekkel, azok konfigurációjával foglalkozni, akkor a következő szolgáltatókat ajánlom figyelmedbe:

• Contabo - egy német cég, igen alacsony bérleti árakkal (évi 20.000HUF kb., természetesen Euróban). Hátránya, hogy Németországban lesz a szervered, ami földrajzilag távol esik, főleg ha VPN szerű alkalmazásokkal is próbálkozni szeretnél. Hozzá kell tenni, hogy a BIX (Budapest Internet Exchange), ami Magyarország fő kilépési pontja a világháló felé, Frankfurtból kapja szolgáltatását. Innen nézve Németország nincs is olyan messze...

Alkalmazások, amelyek segítségével felügyelhetjük a szerverünket

Az alkalmazások a felhőben létrehozott IaaS szolgáltatásokra is telepíthetők

• Zabbix - Telemetria rendszer, amely alkalmas konténerek és alkalmazások monitorozására a szerver alapvető (CPU, RAM, HDD) tulajdonságain túl.
• Ngios - a Zabbixhoz hasonló Telemetria rendszer
• OpenVAS - A szerveren futó alkalmazások verziószámát összeveti a CVE adatbázissal (pl. cve.mitre.org és naplózza a talált hibákat. Segítségével értesülhetünk a hibákat tartalmazó szoftvereinkről és még idejében frissíthetjük, lecserélhetjük azokat, mielőtt egy hacker találna rá. Nagyon fontos, hogy az információkat bejelentkezés nélkül szedi össze, tehát csupán a publikum számára is elérhető információk alapján keres. További információkért keresd fel az nmap scripts oldalt.

Felhő ökoszisztéma

Oldalszám: 13-40.

A felhőt felépítő hardverek és szoftverek

Oldalszám: 95-134.

Erőforrás virtualizálás

Oldalszám: 135-173.

Felhőalapú hozzáférés és a felhők belső hálózata

Oldalszám: 175-212.

Adattárolás a felhőben

Oldalszám: 215-230.

Felhőbiztonság

Oldalszám: 257-291.