„EDU::GAMF::Felhőalapú-szolgáltatások::Docker” változatai közötti eltérés
| 20. sor: | 20. sor: | ||
==== Egyéb konténer technológiák ==== | ==== Egyéb konténer technológiák ==== | ||
Szerencsés megjegyezni, hogy bár a piac nagy részét jelenleg a Docker birtokolja a konténerek világában, azért nem nevezhetjük egyeduralkodónak. Vannak egyéb fejlesztések is, amelyek bizonyos esetekben célravezetőbbek lehetnek, bár ezek felhasználási területei jóval szegényesebbek. | |||
Ilyenek például a: | |||
* LXC / LXD, azaz Linux Container, amelyet többet között a Proxmox is támogat (a proxmox egy ESXi-hez hasonló virtuális gép vezérlő operációs rendszer, amelyet a VPS szolgáltatók (is) használnak). | |||
* Podman | |||
* RunC | |||
* Containerd | |||
Érdemes tájékozódni, mielőtt egy technológiát ténylegesen ajánlatba adunk, gyorsan fejlődik az iparág, így könnyedén jelenhetnek meg újabb szereplők is, akik lesöprik a megszokott dolgokat! | |||
=== Docker előfordulásai === | === Docker előfordulásai === | ||
=== Docker registry === | === Docker registry === | ||
A lap 2022. október 25., 21:57-kori változata
Mi az a Docker?
A Docker a konténer technológiák egyike. A konténerek és a virtuális gépek rokonságban állnak egymással, de mégis nagy különbség van közöttük: a konténerek pehelykönnyűek.
De hogyan válik egy virtuális gép pehelykönnyűvé? A válasz az, hogy Docker esetében nincs hardvervirtualizáció, így kisebb az erőforrásigénye - nem kell az eszközökre "memory map"-ot létrehozni a felmerülő biztonsági problémák kezelésére és nem kell minden hozzáférésnél azokat forwardolni - és a benne futó operációs rendszerek is a lehető legminimálisabb konfigurációval rendelkeznek.
Tekintsük meg egy virtuális gép szintjeit (lásd: VM szintek):
- A fizikai vas szintje fölé telepítünk valamilyen hypervisort, azaz virtualizációs környezetet
- itt jön létre az említett "memory map"
- a virtuális gépek az itt beállított hardverkörnyezetet fogják látni, ami akár fals információ is lehet, eltérhet a valóságtól (kompatibilitások miatt szokás átverni a felsőbb szinteket)
- A Virtualizált OS szintje, saját kernellel és driverekkel
- A virtuális gépben telepített alkalmazások szintje
Ezzel szemben tekintsük meg a Docker szintjeit (lásd: Docker szintek vagy VM vs Docker
- A fizikai vas szintje fölé telepítjük a HOST operációs rendszert, ami többnyire valamilyen linux alapú operációs rendszer
- Az operációs rendszeren telepítünk egy konténerizációs alkalmazást (esetünkben docker daemon-t)
- Az elindított konténerek a telepített konténerizációs alkalmazással kommunikálnak számukra ez az API a HOST operációs rendszere felé.
Végső soron a nagy különbséget az jelenti, hogy a konténerek esetén a kernelt nem virtualizáljuk, hanem felhasználjuk a HOST operációs rendszerét, így mindent, ami az alatti szinten található ki vehetjük a virtuális környezet menedzseléséből.
Egyéb konténer technológiák
Szerencsés megjegyezni, hogy bár a piac nagy részét jelenleg a Docker birtokolja a konténerek világában, azért nem nevezhetjük egyeduralkodónak. Vannak egyéb fejlesztések is, amelyek bizonyos esetekben célravezetőbbek lehetnek, bár ezek felhasználási területei jóval szegényesebbek.
Ilyenek például a:
- LXC / LXD, azaz Linux Container, amelyet többet között a Proxmox is támogat (a proxmox egy ESXi-hez hasonló virtuális gép vezérlő operációs rendszer, amelyet a VPS szolgáltatók (is) használnak).
- Podman
- RunC
- Containerd
Érdemes tájékozódni, mielőtt egy technológiát ténylegesen ajánlatba adunk, gyorsan fejlődik az iparág, így könnyedén jelenhetnek meg újabb szereplők is, akik lesöprik a megszokott dolgokat!