EDU::GAMF::IPTABLES - Laptörténet

ApelPro, 2023. augusztus 11., 08:40-n

2023-08-11T08:40:12Z

← Régebbi változat		A lap 2023. augusztus 11., 10:40-kori változata
38. sor:		38. sor:
	apt install iptables		apt install iptables
	apt install iproute2		apt install iproute2
	Az utóbbi (''iproute2'') csomagnak köszönhetően futtathatjuk a megszokott __''ip addr''__ illetve __''ip link''__ parancsokat.		Az utóbbi (''iproute2'') csomagnak köszönhetően futtathatjuk a megszokott ''ip addr'' illetve ''ip link'' parancsokat.
	A telepítés után kiadhatjuk a __''iptables -L''__ parancsot, aminek az eredménye egy üres tűzfal lesz, benne az alapértelmezett __''INPUT''__, __''FORWARD''__ és __''OUTPUT''__ láncokkal.		A telepítés után kiadhatjuk a ''iptables -L'' parancsot, aminek az eredménye egy üres tűzfal lesz, benne az alapértelmezett ''INPUT'', ''FORWARD'' és ''OUTPUT'' láncokkal.

ApelPro, 2023. augusztus 11., 08:39-n

2023-08-11T08:39:23Z

← Régebbi változat		A lap 2023. augusztus 11., 10:39-kori változata
38. sor:		38. sor:
	apt install iptables		apt install iptables
	apt install iproute2		apt install iproute2
	Az utóbbi (''iproute2'') csomagnak köszönhetően futtathatjuk a megszokott ''ip addr'' illetve ''ip link'' parancsokat.		Az utóbbi (''iproute2'') csomagnak köszönhetően futtathatjuk a megszokott __''ip addr''__ illetve __''ip link''__ parancsokat.
	A telepítés után kiadhatjuk a ''iptables -L'' parancsot, aminek az eredménye egy üres tűzfal lesz, benne az alapértelmezett ''INPUT'', ''FORWARD'' és ''OUTPUT'' láncokkal.		A telepítés után kiadhatjuk a __''iptables -L''__ parancsot, aminek az eredménye egy üres tűzfal lesz, benne az alapértelmezett __''INPUT''__, __''FORWARD''__ és __''OUTPUT''__ láncokkal.

ApelPro, 2023. augusztus 11., 08:38-n

2023-08-11T08:38:07Z

← Régebbi változat		A lap 2023. augusztus 11., 10:38-kori változata
25. sor:		25. sor:

	iptables-restore # ez a parancs visszaállítja a szabályrendszert a STANDARD INPUT-ról. Ha nem billentyűzettel szeretnénk beírni a szabályokat, akkor irányítsuk át egy korábbi mentésünket a bemenetre (< saved_rules)		iptables-restore # ez a parancs visszaállítja a szabályrendszert a STANDARD INPUT-ról. Ha nem billentyűzettel szeretnénk beírni a szabályokat, akkor irányítsuk át egy korábbi mentésünket a bemenetre (< saved_rules)

			'''Teszt környezet'''
			Mielőtt belekezdünk a próbálkozásba, érdemes megtekinteni a szabályokat, mik vannak befecskendezve. Könnyen lehet, hogy az internet elérésünk is megszűnik egy hibása létrehozott szabály miatt, így mindig érdemes magunknál tartani egy olyan mentést, amit visszaállítva minden megfelelően működik. Ezt megtehetjük az említett ''iptables-save'' és ''iptables-restore'' kiegészítők segítségével.

			Sokkal szerencsésebb azonban, ha nem a saját gépünkön próbálkozunk, hanem egy virtuális gépben például. Így semmilyen változtatást nem hajtunk végre a mindennapokban használt rendszeren: ha a próbálkozások közepette elfáradunk, nem kell azzal időt tölteni, hogy mindent visszaállítsunk alapra, hanem csak bezárjuk a virtuális környezetet és nincs több teendő.

			Manapság a docker környezetet sokan használják „sandbox” üzemmódban is. Természetesen az iptables program is feltelepíthető, csupán egy kisebb trükköt kell végrehajtanunk. Ennek előnye a virtuális környezethez képest, hogy gyengébb, KVM-mel nem rendelkező gépeken is kellő gyorsasággal fut. Ennek beüzemeléséhez a következő parancsokat kell lefuttatnunk a '''host''' számítógépen:
			docker run -ti --cap-add=NET_ADMIN --cap-add=NET_RAW ubuntu bash
			A képfájl (ubuntu) bátran cserélhető másra is, de ez a legelterjedtebb disztribúció, ezért ezt választottam.
			A következőket kell végrehajtanunk a konténeren belül:
			apt update
			apt install iptables
			apt install iproute2
			Az utóbbi (''iproute2'') csomagnak köszönhetően futtathatjuk a megszokott ''ip addr'' illetve ''ip link'' parancsokat.
			A telepítés után kiadhatjuk a ''iptables -L'' parancsot, aminek az eredménye egy üres tűzfal lesz, benne az alapértelmezett ''INPUT'', ''FORWARD'' és ''OUTPUT'' láncokkal.

ApelPro, 2023. augusztus 11., 08:27-n

2023-08-11T08:27:54Z

← Régebbi változat		A lap 2023. augusztus 11., 10:27-kori változata
12. sor:		12. sor:
	* Váltás a láncok között		* Váltás a láncok között
	* "Zóna szerű", átlátható struktúra kialakítása		* "Zóna szerű", átlátható struktúra kialakítása

			'''Fontosabb teendők'''
			* Érdemes áttekinteni a kézikönyvet! Ezáltal lesz fogalmunk arról, hogy milyen funkciók vannak és később könnyebben keresünk benne.
			man iptables # az iptables parancs kapcsolóit dokuemntálja
			main iptables-extensions # az iptables parancs -m kapcsolója után megadható kiterjesztéseket és kapcsolóit írja le
			* Érdemes megjegyezni, hogy hogyan tudjuk a szabályainkat kilistázni, menteni és visszaállítani.
			iptables [-t table] --list # ez a hosszú formátum, de alapértelmezetten a ''filter'' tábla tartalmát listázza és használhatjuk a rövidebb, -L kapcsolót is a --list helyett.

			iptables -L # ez tehát a számunkra legfontosabb ''filter'' tábla tartalmát listázza ki

			iptables-save # ez a parancs minden szabályt kiír a képernyőre - ha menteni akarjuk, irányítsuk át egy fájlba!

			iptables-restore # ez a parancs visszaállítja a szabályrendszert a STANDARD INPUT-ról. Ha nem billentyűzettel szeretnénk beírni a szabályokat, akkor irányítsuk át egy korábbi mentésünket a bemenetre (< saved_rules)

ApelPro, 2023. augusztus 11., 08:06-n

2023-08-11T08:06:57Z

← Régebbi változat		A lap 2023. augusztus 11., 10:06-kori változata
3. sor:		3. sor:
	Az iptables egy szabálylánc alapú tűzfalrendszer, amelyeket különböző táblákba rendeznek (az nft szintén láncokkal dolgozik, de az ufw és a firewalld ezekkel ellentétben zónákba rendezi a szabályokat. Ne feledjük el azonban, hogy minden ufw és firewalld programokkal felvett szabály végül az iptables/nft láncokba kerülnek be, amiből levonható az a következtetés, hogy az alapvetően szabályláncokkal operáló alkalmazásban is tudunk zóna szerű, átlátható struktúrát kialakítani). Vannak alapértelmezetten létező láncok, amelyeket le sem tudunk törölni: ezeket a netfilter kernelmodul hívja meg, amikor a csomag életútjának megadott fázisában jár. A láncok meghívási sorrendjét ''packetflow''-nak nevezzük. Érdemes a tűzfal tervezésekor figyelembe venni, hogy minél hamarabb szabadulunk meg egy nem kívánt csomagtól, annál kevesebb CPU időt igényel. Az eldobás akcióval ellentétben az elfogadás sokkal körülményesebb: ezek a csomagok a létező összes alapértelmezett láncon át kell menjenek és elfogadásra kell kerüljenek (nagyon könnyen belátható, hogy ha egy láncban az adott csomagot tovább engedjük, akkor a csomag életútjának következő fázisában a netfilter meg fogja hívni a következő láncot, ahol egy ''eldobás'' művelet a feldolgozás megszakítását jelenti, tehát a csomag nem fog célba érkezni).		Az iptables egy szabálylánc alapú tűzfalrendszer, amelyeket különböző táblákba rendeznek (az nft szintén láncokkal dolgozik, de az ufw és a firewalld ezekkel ellentétben zónákba rendezi a szabályokat. Ne feledjük el azonban, hogy minden ufw és firewalld programokkal felvett szabály végül az iptables/nft láncokba kerülnek be, amiből levonható az a következtetés, hogy az alapvetően szabályláncokkal operáló alkalmazásban is tudunk zóna szerű, átlátható struktúrát kialakítani). Vannak alapértelmezetten létező láncok, amelyeket le sem tudunk törölni: ezeket a netfilter kernelmodul hívja meg, amikor a csomag életútjának megadott fázisában jár. A láncok meghívási sorrendjét ''packetflow''-nak nevezzük. Érdemes a tűzfal tervezésekor figyelembe venni, hogy minél hamarabb szabadulunk meg egy nem kívánt csomagtól, annál kevesebb CPU időt igényel. Az eldobás akcióval ellentétben az elfogadás sokkal körülményesebb: ezek a csomagok a létező összes alapértelmezett láncon át kell menjenek és elfogadásra kell kerüljenek (nagyon könnyen belátható, hogy ha egy láncban az adott csomagot tovább engedjük, akkor a csomag életútjának következő fázisában a netfilter meg fogja hívni a következő láncot, ahol egy ''eldobás'' művelet a feldolgozás megszakítását jelenti, tehát a csomag nem fog célba érkezni).

	~~Jelenleg az iptables programmal fogunk foglalkozni~~:		'''Témakörök:'''
	* Alapértelmezett		* Alapértelmezett -
	** táblák,		** táblák,
	** láncok		** láncok

ApelPro, 2023. augusztus 10., 13:34-n

2023-08-10T13:34:25Z

← Régebbi változat		A lap 2023. augusztus 10., 15:34-kori változata
1. sor:		1. sor:
	Az iptables általában alapból telepítve van Linux alapú operációs rendszereken. A legtöbb ember ennek ellenére igen ritkán találkozik vele, de sokszor a szakemberek is a ráépülő eszközöket használják, mint például az ''ufw'' és a ''firewalld''. Utóbbiak rendelkeznek egy nagy előnnyel: az iptables utódjaként szolgáló ''nft''-t is képesek kezelni, így nem kell más programot megtanulni a fejlődéshez.		Az iptables általában alapból telepítve van Linux alapú operációs rendszereken. A legtöbb ember ennek ellenére igen ritkán találkozik vele, de sokszor a szakemberek is a ráépülő eszközöket használják, mint például az ''ufw'' és a ''firewalld''. Utóbbiak rendelkeznek egy nagy előnnyel: az iptables utódjaként szolgáló ''nft''-t is képesek kezelni, így nem kell más programot megtanulni a fejlődéshez.

	Az iptables egy szabálylánc alapú tűzfalrendszer, amelyeket különböző táblákba rendeznek (az nft szintén láncokkal dolgozik, de az ufw és a firewalld ezekkel ellentétben zónákba rendezi a szabályokat. Ne feledjük el azonban, hogy minden ufw és firewalld programokkal felvett szabály végül az iptables/nft láncokba kerülnek be, amiből levonható az a következtetés, hogy az alapvetően szabályláncokkal operáló alkalmazásban is tudunk zóna szerű, átlátható struktúrát kialakítani). Vannak alapértelmezetten létező láncok, amelyeket le sem tudunk törölni: ezeket a netfilter kernelmodul hívja meg, amikor a csomag életútjának megadott fázisában jár. A láncok meghívási sorrendjét ''packetflow''-nak nevezzük. Érdemes a tűzfal tervezésekor figyelembe venni, hogy minél hamarabb szabadulunk meg egy nem kívánt csomagtól, annál kevesebb CPU időt igényel. Az eldobás akcióval ellentétben az elfogadás sokkal körülményesebb: ezek a csomagok a létező összes alapértelmezett láncon át kell menjenek és elfogadásra kell kerüljenek.		Az iptables egy szabálylánc alapú tűzfalrendszer, amelyeket különböző táblákba rendeznek (az nft szintén láncokkal dolgozik, de az ufw és a firewalld ezekkel ellentétben zónákba rendezi a szabályokat. Ne feledjük el azonban, hogy minden ufw és firewalld programokkal felvett szabály végül az iptables/nft láncokba kerülnek be, amiből levonható az a következtetés, hogy az alapvetően szabályláncokkal operáló alkalmazásban is tudunk zóna szerű, átlátható struktúrát kialakítani). Vannak alapértelmezetten létező láncok, amelyeket le sem tudunk törölni: ezeket a netfilter kernelmodul hívja meg, amikor a csomag életútjának megadott fázisában jár. A láncok meghívási sorrendjét ''packetflow''-nak nevezzük. Érdemes a tűzfal tervezésekor figyelembe venni, hogy minél hamarabb szabadulunk meg egy nem kívánt csomagtól, annál kevesebb CPU időt igényel. Az eldobás akcióval ellentétben az elfogadás sokkal körülményesebb: ezek a csomagok a létező összes alapértelmezett láncon át kell menjenek és elfogadásra kell kerüljenek (nagyon könnyen belátható, hogy ha egy láncban az adott csomagot tovább engedjük, akkor a csomag életútjának következő fázisában a netfilter meg fogja hívni a következő láncot, ahol egy ''eldobás'' művelet a feldolgozás megszakítását jelenti, tehát a csomag nem fog célba érkezni).

	Jelenleg az iptables programmal fogunk foglalkozni:		Jelenleg az iptables programmal fogunk foglalkozni:

ApelPro, 2023. augusztus 10., 13:31-n

2023-08-10T13:31:23Z

← Régebbi változat		A lap 2023. augusztus 10., 15:31-kori változata
1. sor:		1. sor:
	Az iptables általában alapból telepítve van Linux alapú operációs rendszereken. A legtöbb ember ennek ellenére igen ritkán találkozik vele, de sokszor a szakemberek is a ráépülő eszközöket használják, mint például az ''ufw'' és a ''firewalld''. Utóbbiak rendelkeznek egy nagy előnnyel: az iptables utódjaként szolgáló ''nft''-t is képesek kezelni, így nem kell más programot megtanulni a fejlődéshez.		Az iptables általában alapból telepítve van Linux alapú operációs rendszereken. A legtöbb ember ennek ellenére igen ritkán találkozik vele, de sokszor a szakemberek is a ráépülő eszközöket használják, mint például az ''ufw'' és a ''firewalld''. Utóbbiak rendelkeznek egy nagy előnnyel: az iptables utódjaként szolgáló ''nft''-t is képesek kezelni, így nem kell más programot megtanulni a fejlődéshez.

	Az iptables egy szabálylánc alapú tűzfalrendszer, amelyeket különböző táblákba rendeznek (az nft szintén láncokkal dolgozik, de az ufw és a firewalld ezekkel ellentétben zónákba rendezi a szabályokat. Ne feledjük el azonban, hogy minden ufw és firewalld programokkal felvett szabály végül az iptables/nft láncokba kerülnek be, amiből levonható az a következtetés, hogy az alapvetően szabályláncokkal operáló alkalmazásban is tudunk zóna szerű, átlátható struktúrát kialakítani).		Az iptables egy szabálylánc alapú tűzfalrendszer, amelyeket különböző táblákba rendeznek (az nft szintén láncokkal dolgozik, de az ufw és a firewalld ezekkel ellentétben zónákba rendezi a szabályokat. Ne feledjük el azonban, hogy minden ufw és firewalld programokkal felvett szabály végül az iptables/nft láncokba kerülnek be, amiből levonható az a következtetés, hogy az alapvetően szabályláncokkal operáló alkalmazásban is tudunk zóna szerű, átlátható struktúrát kialakítani). Vannak alapértelmezetten létező láncok, amelyeket le sem tudunk törölni: ezeket a netfilter kernelmodul hívja meg, amikor a csomag életútjának megadott fázisában jár. A láncok meghívási sorrendjét ''packetflow''-nak nevezzük. Érdemes a tűzfal tervezésekor figyelembe venni, hogy minél hamarabb szabadulunk meg egy nem kívánt csomagtól, annál kevesebb CPU időt igényel. Az eldobás akcióval ellentétben az elfogadás sokkal körülményesebb: ezek a csomagok a létező összes alapértelmezett láncon át kell menjenek és elfogadásra kell kerüljenek.

	Jelenleg az iptables programmal fogunk foglalkozni:		Jelenleg az iptables programmal fogunk foglalkozni:

ApelPro: Új oldal, tartalma: „Az iptables általában alapból telepítve van Linux alapú operációs rendszereken. A legtöbb ember ennek ellenére igen ritkán találkozik vele, de sokszor a szakemberek is a ráépülő eszközöket használják, mint például az ''ufw'' és a ''firewalld''. Utóbbiak rendelkeznek egy nagy előnnyel: az iptables utódjaként szolgáló ''nft''-t is képesek kezelni, így nem kell más programot megtanulni a fejlődéshez. Az iptables egy szabálylánc ala…”

2023-08-10T13:26:40Z

Új oldal, tartalma: „Az iptables általában alapból telepítve van Linux alapú operációs rendszereken. A legtöbb ember ennek ellenére igen ritkán találkozik vele, de sokszor a szakemberek is a ráépülő eszközöket használják, mint például az ''ufw'' és a ''firewalld''. Utóbbiak rendelkeznek egy nagy előnnyel: az iptables utódjaként szolgáló ''nft''-t is képesek kezelni, így nem kell más programot megtanulni a fejlődéshez. Az iptables egy szabálylánc ala…”

Új lap

Az iptables általában alapból telepítve van Linux alapú operációs rendszereken. A legtöbb ember ennek ellenére igen ritkán találkozik vele, de sokszor a szakemberek is a ráépülő eszközöket használják, mint például az ''ufw'' és a ''firewalld''. Utóbbiak rendelkeznek egy nagy előnnyel: az iptables utódjaként szolgáló ''nft''-t is képesek kezelni, így nem kell más programot megtanulni a fejlődéshez.

Az iptables egy szabálylánc alapú tűzfalrendszer, amelyeket különböző táblákba rendeznek (az nft szintén láncokkal dolgozik, de az ufw és a firewalld ezekkel ellentétben zónákba rendezi a szabályokat. Ne feledjük el azonban, hogy minden ufw és firewalld programokkal felvett szabály végül az iptables/nft láncokba kerülnek be, amiből levonható az a következtetés, hogy az alapvetően szabályláncokkal operáló alkalmazásban is tudunk zóna szerű, átlátható struktúrát kialakítani).

Jelenleg az iptables programmal fogunk foglalkozni:
* Alapértelmezett
** táblák,
** láncok
* Packetflow
* Szabályok létrehozása
* Láncok létrehozása
* Váltás a láncok között
* "Zóna szerű", átlátható struktúra kialakítása