<?xml version="1.0"?>
<feed xmlns="http://www.w3.org/2005/Atom" xml:lang="hu">
	<id>http://wiki.farkas-attila.hu/api.php?action=feedcontributions&amp;feedformat=atom&amp;user=ApelPro</id>
	<title>Farkas Attila Wiki - Felhasználó közreműködései [hu]</title>
	<link rel="self" type="application/atom+xml" href="http://wiki.farkas-attila.hu/api.php?action=feedcontributions&amp;feedformat=atom&amp;user=ApelPro"/>
	<link rel="alternate" type="text/html" href="http://wiki.farkas-attila.hu/index.php/Speci%C3%A1lis:Szerkeszt%C5%91_k%C3%B6zrem%C5%B1k%C3%B6d%C3%A9sei/ApelPro"/>
	<updated>2026-11-21T01:03:34Z</updated>
	<subtitle>Felhasználó közreműködései</subtitle>
	<generator>MediaWiki 1.38.4</generator>
	<entry>
		<id>http://wiki.farkas-attila.hu/index.php?title=EDU::GAMF::Felh%C5%91alap%C3%BA-szolg%C3%A1ltat%C3%A1sok&amp;diff=976</id>
		<title>EDU::GAMF::Felhőalapú-szolgáltatások</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="http://wiki.farkas-attila.hu/index.php?title=EDU::GAMF::Felh%C5%91alap%C3%BA-szolg%C3%A1ltat%C3%A1sok&amp;diff=976"/>
		<updated>2026-11-02T19:53:21Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;ApelPro: /* A tárgy során használt dokumentumok */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;[[category:GAMF]]&lt;br /&gt;
[[category:GAMF tantárgyak|Tantárgyak]]&lt;br /&gt;
== A tantárgy leírása - &#039;&#039;&#039;nem hivatalos&#039;&#039;&#039; ==&lt;br /&gt;
A tantárgy során alkalmazások felhőben történő üzemeltetéséről tanulhatnak a hallgatók. A piacon elérhető összes szolgáltatót nincs lehetőségünk tanulmányozni, de az Amazon Web Services (AWS) világában mélyebben elmerülünk és egy alkalmazást telepítünk bele.&lt;br /&gt;
A tárgy során a hallgatónak el kell sajátítania azt a készséget, hogy egy jól dokumentált alkalmazást (a csomag szükségletek közel teljes egészében meg vannak adva a fejlesztők által) elhelyezzenek amazonos környezetben, ismernie kell az elérhető eszközöket és a biztonsági funkciókat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A félév második felében a Docker kapja a főszerepet, mivel manapság a legtöbb alkalmazás ebben készül. Ennek oka, hogy a fejlesztői környezet és a végleges környezet egyezősége garantálható. A hallgatók a tárgy teljesítése után képesek lesznek egy jól dokumentált alkalmazás telepítésére Docker környezetben, ami magában foglalja a képfájlok létrehozását és a futási környezetének kialakítását is.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A tantárgy előfeltételei - &#039;&#039;&#039;nem hivatalos&#039;&#039;&#039; ==&lt;br /&gt;
A tantárgy épít a következő tantárgyakon tanultakra:&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Hálózati alapismeretek&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
** IP címek típusai (publikus, privát)&lt;br /&gt;
** Alhálózatok kialakítása&lt;br /&gt;
** Kis mértékben packet flow ismeretek&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Operációs rendszerek&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
** Linux CLI ismeretek&lt;br /&gt;
** BASH parancsok&lt;br /&gt;
** &#039;&#039;man&#039;&#039; készségszintű használata&lt;br /&gt;
** Konfigurációs állományok szerkesztésére alkalmas eszközök ismerete (vi, nano, mcedit stb.)&lt;br /&gt;
** LOG fájlok olvasása, tartalmuk szűrése&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Webes alkalmazásfejlesztés&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
** Webes applikációk forráskódjának értelmezése&lt;br /&gt;
** Infrastruktúra függő értékek felismerése és aktualizálása&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Haladó programozás&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
** python szintaktika&lt;br /&gt;
** Forráskód értelmezése&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A tantárgy követelményei - &#039;&#039;&#039;nem hivatalos&#039;&#039;&#039; ==&lt;br /&gt;
Az Előadás második felében a hallgatók előadják korábban elkészített munkájukat egy a felhővel kapcsolatban saját maguk által kiválasztott témában. A kiselőadás nem lehet csupán bemutató jellegű, technikai információkat is tartalmaznia kell.&lt;br /&gt;
 A kiselőadásra járó pont: &#039;&#039;&#039;30p&#039;&#039;&#039;,&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A gyakorlati részhez kapcsolódóan a hallgatók csoportos munkában készítenek el egy projektfeladatot, amelyben a következő pontok közül legalább 5-nek teljesülnie kell:&lt;br /&gt;
* legyen benne ASG és LB&lt;br /&gt;
* Legyen benne tárolás S3-ra&lt;br /&gt;
* Legyen legalább 2 EC2 szolgáltatás (pl. api, ui)&lt;br /&gt;
* Használjon RDS-t&lt;br /&gt;
* Használjon VPC&lt;br /&gt;
* Docker környezetben fusson az alkalmazás (akár az AWS ECS-ben is)&lt;br /&gt;
* Serverless megoldás&lt;br /&gt;
* Valamilyen orchestrator használata (kubernetes, swarm stb., akár beépített verziót is)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A projektfeladat végrehajtása során a generatív mesterséges intelligencia használata &#039;&#039;&#039;engedélyezett&#039;&#039;&#039; és &#039;&#039;&#039;javasolt&#039;&#039;&#039;.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
 A projektfeladatra járó pont: &#039;&#039;&#039;70p&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;A kiselőadásból és a projektfeladatból 50-50% el kell érni a félév sikeres teljesítéséhez.&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A tárgy során használt dokumentumok ==&lt;br /&gt;
{| class=&amp;quot;wikitable&amp;quot; style=&amp;quot;margin:0px auto&amp;quot;&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
! Elérési útvonal || Fájlnév !! cél alkalmazás || Cél fájlnév&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| rowspan=4 | [[file:weboldal.zip|weboldal.zip]]&lt;br /&gt;
| ui.php || Felhasználói felület (UI) || index.php&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| ui_newproduct.php || Felhasználói felület (UI) || newproduct.php&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| api.py || API || api.py&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| networks.sql || MySQL import || -&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| [[Fájl:Zhminta.pdf|Minta feladatsor]] || - || - || -&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| [[Fájl:Gamf-aws-docker-buil.zip|Docker fájlok]] || - || - || -&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| [[Fájl:docker-demo.zip|Docker demo app]] || - || - || -&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ajánlott irodalom lista ==&lt;br /&gt;
* Tanenbaum - Operációs rendszerek&lt;br /&gt;
* Tanenbaum - Számítógépes hálózatok&lt;br /&gt;
* Emett Dulaney - Linux All in One&lt;br /&gt;
* Kónya László - Számítógépes hálózatok&lt;br /&gt;
* Petrényi József&lt;br /&gt;
** TCP/IP 1 óra alatt&lt;br /&gt;
** TCP/IP alapok I. kötet&lt;br /&gt;
** TCP/IP alapok II. kötet&lt;br /&gt;
* Dr. Guta Gábor - Szoftverfejlesztés okosan Pythonnal&lt;br /&gt;
* Brad Dayley - Python zsebkönyv&lt;br /&gt;
* Kozmayer Viktor - PHP és MySQL az alapoktól&lt;br /&gt;
* Richard Blum - PHP, MySQL &amp;amp; Javascript 7 könyv az 1-ben&lt;br /&gt;
* Bódy Bence - Az SQL példákon keresztül (&amp;lt;small&amp;gt;MSSQL&amp;lt;/small&amp;gt;)&lt;br /&gt;
* Dan C. Marinescu - Cloud Computing (Theory and Practice)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ajánlott online források, hivatkozások ==&lt;br /&gt;
* PHP dokumentáció: [https://php.net php.net]&lt;br /&gt;
* MySQL dokumentáció: [https://dev.mysql.com dev.mysql.com]&lt;br /&gt;
* Python dokumentáció: [https://python.org python.org]&lt;br /&gt;
* AWS dokumentáció: [https://docs.aws.amazon.com docs.aws.amazon.com]&lt;br /&gt;
* Ubuntu Segédlet: [https://help.ubuntu.com help.ubuntu.com]&lt;br /&gt;
* Ubuntu Tutorial: [https://ubuntu.com/tutorials ubuntu.com/tutorials]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az előadás menete ==&lt;br /&gt;
# összetett: ([[Fájl:Felhoalapu-szolgaltatasok-1-ora-diak.pdf|diasor]])&lt;br /&gt;
#* Regisztráció AWS felületen&lt;br /&gt;
#* követelmények ismertetése&lt;br /&gt;
#* bérelt szervertől (VPS) a felhő megoldásokig&lt;br /&gt;
# Felhő ökoszisztéma ([[Fájl:Felhoalapu-szolgaltatasok-2-ora-diak.pdf|diasor]])&lt;br /&gt;
# Adatközpontok belső hálózata ([[Fájl:Felhoalapu-szolgaltatasok-3-ora-diak.pdf|diasor]])&lt;br /&gt;
# Erőforrás virtualizálás ([[Fájl:Felhoalapu-szolgaltatasok-4-ora-diak.pdf|diasor]])&lt;br /&gt;
# Adattárolás a felhőben ([[Fájl:Felhoalapu-szolgaltatasok-5-ora-diak.pdf|diasor]])&lt;br /&gt;
# Felhőbiztonság ([[Fájl:Felhoalapu-szolgaltatasok-6-ora-diak.pdf|diasor]])&lt;br /&gt;
# Docker ([[Fájl:Felhoalapu-szolgaltatasok-7-ora-diak.pdf|diasor]])&lt;br /&gt;
# Kiselőadások&lt;br /&gt;
# Kiselőadások&lt;br /&gt;
# Kiselőadások&lt;br /&gt;
# Kiselőadások&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az előadás menete a &#039;&#039;Dan C. Marinescu - Cloud Computing (Theory and Practice)&#039;&#039; című könyv alapján került kidolgozásra, mely a könyvtárban megtekinthető / kölcsönözhető. Az általunk érintett témakörök nagyjából 150 oldalnyi terjedelemben jelennek meg a könyvben. Az oldalszámok az előadásjegyzetek oldalon találhatók.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A gyakorlat menete ==&lt;br /&gt;
# Regisztráció az AWS rendszerében [https://portal.aws.amazon.com/billing/signup#/start/email] és alap szolgáltatások átbeszélése&lt;br /&gt;
# EC2 telepítés, nginx + apache2 bevezetés, alap parancsok ismétlése (ls, nano, mcedit stb.)&lt;br /&gt;
# Alkalmazás telepítése előre elkészített script segítségével + AMI, ASG, LB&lt;br /&gt;
# RDS telepítés és alkalmazás integráció ellenőrzése&lt;br /&gt;
# Docker alapok&lt;br /&gt;
# Docker compose alapok&lt;br /&gt;
# Alkalmazás indítása Docker környezetben&lt;br /&gt;
# IaC eszközök áttekintése&lt;br /&gt;
# IaC eszközök áttekintése&lt;br /&gt;
# MessageQueue eszközök használata&lt;br /&gt;
# Projekt bemutató (6db)&lt;br /&gt;
# Projekt bemutató (6db)&lt;br /&gt;
# Projekt bemutató (6db)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Docker beadandó leírása ==&lt;br /&gt;
A feladat célja, hogy a hallgatók találkozzanak azokkal a pozitívumokkal, amelyeket a Docker környezet nyújt számunkra. Ezt olyan két - igen egyszerű - alkalmazáson keresztül szeretném szemléltetni, amelyek nem azonos PHP verzióval működnek, de azokat egy szerveren szeretnénk telepíteni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
 Bár a PHP nyelv a nagy hangok szerint kihaló félben van, a régi alkalmazások üzemeltetése ma is elvárható feladat, ráadásul a hangokkal ellentétben ma is készülnek új alkalmazások a környezetben.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
 &#039;&#039;&#039;Figyelem!!&#039;&#039;&#039; A példában egy egyszerű kód szerepel, de a feladat hétköznapi problémát dolgoz fel!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Feladatpontok docker nélküli megoldáshoz&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
# Apache2 / Nginx kiszolgáló telepítése&lt;br /&gt;
# Különböző PHP verziók integrálása a kiszolgálóba&lt;br /&gt;
# Kód telepítése a kiszolgálónak megfelelő helyre&lt;br /&gt;
# Mindkét alkalmazásnak „OK” üzenetet kell mutatnia&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Feladatpontok dockerrel történő megoldáshoz&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
# Apache2 / Nginx kiszolgáló telepítése&lt;br /&gt;
# Különböző PHP verziójú Docker image keresése / telepítése&lt;br /&gt;
# Kód injektálása a megfelelő könyvtárba a konténeren belül&lt;br /&gt;
# Reverse Proxy konfigurálása kiszolgálón&lt;br /&gt;
# Mindkét alkalmazásnak „OK” üzenetet kel mutatnia&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
 A forráskódban egyszerűen elérhető, hogy mindkét kód „OK” üzenetet mutasson, de annak módosításával történő megoldás azonos a bonyoultabb (több 1000, akár több 10.000-1.000.000) soros kódok migrálásával az új PHP verziónak megfelelően, így amikor ezt a lépést választjuk, akkor gondoljuk át, hogy ez mennyire lehet egyszerű feladat!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Forrás ===&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;PHP5&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&amp;lt;syntaxhighlight lang=&#039;php&#039;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;?php&lt;br /&gt;
if (version_compare(phpversion(), &#039;5.6.40&#039;, &#039;&amp;gt;&#039;)) {&lt;br /&gt;
   printf(&amp;quot;Az általad használt PHP verzió túl magas! Használj maximum 5-ös verziót!&amp;quot;);&lt;br /&gt;
} else {&lt;br /&gt;
   printf(&amp;quot;OK&amp;quot;);&lt;br /&gt;
}&lt;br /&gt;
?&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/syntaxhighlight&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;PHP7&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&amp;lt;syntaxhighlight lang=&#039;php&#039;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;?php&lt;br /&gt;
if (version_compare(phpversion(), &#039;7.0.0&#039;, &#039;&amp;lt;&#039;)) {&lt;br /&gt;
   printf(&amp;quot;Az általad használt PHP verzió túl alacsony! Használj minimum 7-es verziót!&amp;quot;);&lt;br /&gt;
} else {&lt;br /&gt;
   printf(&amp;quot;OK&amp;quot;);&lt;br /&gt;
}&lt;br /&gt;
?&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;/syntaxhighlight&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Jegyzetek ==&lt;br /&gt;
* [[GAMF::Felhőalapú-szolgáltatások::Előadás|Előadás]]&lt;br /&gt;
* Gyakorlat&lt;br /&gt;
** [[EDU::GAMF::Felhőalapú-szolgáltatások::AWS|AWS]]&lt;br /&gt;
** [[EDU::GAMF::Felhőalapú-szolgáltatások::Docker|Docker]]&lt;br /&gt;
** [[EDU::GAMF::Felhőalapú-szolgáltatások::IaC|IaC]]&lt;br /&gt;
* [[EDU::GAMF::Felhőalapú-szolgáltatások::Rövidítések|Rövidítések]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>ApelPro</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>http://wiki.farkas-attila.hu/index.php?title=EDU::GAMF::Felh%C5%91alap%C3%BA-szolg%C3%A1ltat%C3%A1sok&amp;diff=975</id>
		<title>EDU::GAMF::Felhőalapú-szolgáltatások</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="http://wiki.farkas-attila.hu/index.php?title=EDU::GAMF::Felh%C5%91alap%C3%BA-szolg%C3%A1ltat%C3%A1sok&amp;diff=975"/>
		<updated>2026-10-26T12:40:45Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;ApelPro: 7. óra diasor linkelve (Docker)&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;[[category:GAMF]]&lt;br /&gt;
[[category:GAMF tantárgyak|Tantárgyak]]&lt;br /&gt;
== A tantárgy leírása - &#039;&#039;&#039;nem hivatalos&#039;&#039;&#039; ==&lt;br /&gt;
A tantárgy során alkalmazások felhőben történő üzemeltetéséről tanulhatnak a hallgatók. A piacon elérhető összes szolgáltatót nincs lehetőségünk tanulmányozni, de az Amazon Web Services (AWS) világában mélyebben elmerülünk és egy alkalmazást telepítünk bele.&lt;br /&gt;
A tárgy során a hallgatónak el kell sajátítania azt a készséget, hogy egy jól dokumentált alkalmazást (a csomag szükségletek közel teljes egészében meg vannak adva a fejlesztők által) elhelyezzenek amazonos környezetben, ismernie kell az elérhető eszközöket és a biztonsági funkciókat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A félév második felében a Docker kapja a főszerepet, mivel manapság a legtöbb alkalmazás ebben készül. Ennek oka, hogy a fejlesztői környezet és a végleges környezet egyezősége garantálható. A hallgatók a tárgy teljesítése után képesek lesznek egy jól dokumentált alkalmazás telepítésére Docker környezetben, ami magában foglalja a képfájlok létrehozását és a futási környezetének kialakítását is.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A tantárgy előfeltételei - &#039;&#039;&#039;nem hivatalos&#039;&#039;&#039; ==&lt;br /&gt;
A tantárgy épít a következő tantárgyakon tanultakra:&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Hálózati alapismeretek&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
** IP címek típusai (publikus, privát)&lt;br /&gt;
** Alhálózatok kialakítása&lt;br /&gt;
** Kis mértékben packet flow ismeretek&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Operációs rendszerek&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
** Linux CLI ismeretek&lt;br /&gt;
** BASH parancsok&lt;br /&gt;
** &#039;&#039;man&#039;&#039; készségszintű használata&lt;br /&gt;
** Konfigurációs állományok szerkesztésére alkalmas eszközök ismerete (vi, nano, mcedit stb.)&lt;br /&gt;
** LOG fájlok olvasása, tartalmuk szűrése&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Webes alkalmazásfejlesztés&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
** Webes applikációk forráskódjának értelmezése&lt;br /&gt;
** Infrastruktúra függő értékek felismerése és aktualizálása&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Haladó programozás&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
** python szintaktika&lt;br /&gt;
** Forráskód értelmezése&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A tantárgy követelményei - &#039;&#039;&#039;nem hivatalos&#039;&#039;&#039; ==&lt;br /&gt;
Az Előadás második felében a hallgatók előadják korábban elkészített munkájukat egy a felhővel kapcsolatban saját maguk által kiválasztott témában. A kiselőadás nem lehet csupán bemutató jellegű, technikai információkat is tartalmaznia kell.&lt;br /&gt;
 A kiselőadásra járó pont: &#039;&#039;&#039;30p&#039;&#039;&#039;,&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A gyakorlati részhez kapcsolódóan a hallgatók csoportos munkában készítenek el egy projektfeladatot, amelyben a következő pontok közül legalább 5-nek teljesülnie kell:&lt;br /&gt;
* legyen benne ASG és LB&lt;br /&gt;
* Legyen benne tárolás S3-ra&lt;br /&gt;
* Legyen legalább 2 EC2 szolgáltatás (pl. api, ui)&lt;br /&gt;
* Használjon RDS-t&lt;br /&gt;
* Használjon VPC&lt;br /&gt;
* Docker környezetben fusson az alkalmazás (akár az AWS ECS-ben is)&lt;br /&gt;
* Serverless megoldás&lt;br /&gt;
* Valamilyen orchestrator használata (kubernetes, swarm stb., akár beépített verziót is)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A projektfeladat végrehajtása során a generatív mesterséges intelligencia használata &#039;&#039;&#039;engedélyezett&#039;&#039;&#039; és &#039;&#039;&#039;javasolt&#039;&#039;&#039;.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
 A projektfeladatra járó pont: &#039;&#039;&#039;70p&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;A kiselőadásból és a projektfeladatból 50-50% el kell érni a félév sikeres teljesítéséhez.&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A tárgy során használt dokumentumok ==&lt;br /&gt;
{| class=&amp;quot;wikitable&amp;quot; style=&amp;quot;margin:0px auto&amp;quot;&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
! Elérési útvonal || Fájlnév !! cél alkalmazás || Cél fájlnév&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| rowspan=4 | [[file:weboldal.zip|weboldal.zip]]&lt;br /&gt;
| ui.php || Felhasználói felület (UI) || index.php&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| ui_newproduct.php || Felhasználói felület (UI) || newproduct.php&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| api.py || API || api.py&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| networks.sql || MySQL import || -&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| [[Fájl:Zhminta.pdf|Minta feladatsor]] || - || - || -&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| [[Fájl:Gamf-aws-docker-buil.zip|Docker fájlok]] || - || - || -&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ajánlott irodalom lista ==&lt;br /&gt;
* Tanenbaum - Operációs rendszerek&lt;br /&gt;
* Tanenbaum - Számítógépes hálózatok&lt;br /&gt;
* Emett Dulaney - Linux All in One&lt;br /&gt;
* Kónya László - Számítógépes hálózatok&lt;br /&gt;
* Petrényi József&lt;br /&gt;
** TCP/IP 1 óra alatt&lt;br /&gt;
** TCP/IP alapok I. kötet&lt;br /&gt;
** TCP/IP alapok II. kötet&lt;br /&gt;
* Dr. Guta Gábor - Szoftverfejlesztés okosan Pythonnal&lt;br /&gt;
* Brad Dayley - Python zsebkönyv&lt;br /&gt;
* Kozmayer Viktor - PHP és MySQL az alapoktól&lt;br /&gt;
* Richard Blum - PHP, MySQL &amp;amp; Javascript 7 könyv az 1-ben&lt;br /&gt;
* Bódy Bence - Az SQL példákon keresztül (&amp;lt;small&amp;gt;MSSQL&amp;lt;/small&amp;gt;)&lt;br /&gt;
* Dan C. Marinescu - Cloud Computing (Theory and Practice)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ajánlott online források, hivatkozások ==&lt;br /&gt;
* PHP dokumentáció: [https://php.net php.net]&lt;br /&gt;
* MySQL dokumentáció: [https://dev.mysql.com dev.mysql.com]&lt;br /&gt;
* Python dokumentáció: [https://python.org python.org]&lt;br /&gt;
* AWS dokumentáció: [https://docs.aws.amazon.com docs.aws.amazon.com]&lt;br /&gt;
* Ubuntu Segédlet: [https://help.ubuntu.com help.ubuntu.com]&lt;br /&gt;
* Ubuntu Tutorial: [https://ubuntu.com/tutorials ubuntu.com/tutorials]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az előadás menete ==&lt;br /&gt;
# összetett: ([[Fájl:Felhoalapu-szolgaltatasok-1-ora-diak.pdf|diasor]])&lt;br /&gt;
#* Regisztráció AWS felületen&lt;br /&gt;
#* követelmények ismertetése&lt;br /&gt;
#* bérelt szervertől (VPS) a felhő megoldásokig&lt;br /&gt;
# Felhő ökoszisztéma ([[Fájl:Felhoalapu-szolgaltatasok-2-ora-diak.pdf|diasor]])&lt;br /&gt;
# Adatközpontok belső hálózata ([[Fájl:Felhoalapu-szolgaltatasok-3-ora-diak.pdf|diasor]])&lt;br /&gt;
# Erőforrás virtualizálás ([[Fájl:Felhoalapu-szolgaltatasok-4-ora-diak.pdf|diasor]])&lt;br /&gt;
# Adattárolás a felhőben ([[Fájl:Felhoalapu-szolgaltatasok-5-ora-diak.pdf|diasor]])&lt;br /&gt;
# Felhőbiztonság ([[Fájl:Felhoalapu-szolgaltatasok-6-ora-diak.pdf|diasor]])&lt;br /&gt;
# Docker ([[Fájl:Felhoalapu-szolgaltatasok-7-ora-diak.pdf|diasor]])&lt;br /&gt;
# Kiselőadások&lt;br /&gt;
# Kiselőadások&lt;br /&gt;
# Kiselőadások&lt;br /&gt;
# Kiselőadások&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az előadás menete a &#039;&#039;Dan C. Marinescu - Cloud Computing (Theory and Practice)&#039;&#039; című könyv alapján került kidolgozásra, mely a könyvtárban megtekinthető / kölcsönözhető. Az általunk érintett témakörök nagyjából 150 oldalnyi terjedelemben jelennek meg a könyvben. Az oldalszámok az előadásjegyzetek oldalon találhatók.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A gyakorlat menete ==&lt;br /&gt;
# Regisztráció az AWS rendszerében [https://portal.aws.amazon.com/billing/signup#/start/email] és alap szolgáltatások átbeszélése&lt;br /&gt;
# EC2 telepítés, nginx + apache2 bevezetés, alap parancsok ismétlése (ls, nano, mcedit stb.)&lt;br /&gt;
# Alkalmazás telepítése előre elkészített script segítségével + AMI, ASG, LB&lt;br /&gt;
# RDS telepítés és alkalmazás integráció ellenőrzése&lt;br /&gt;
# Docker alapok&lt;br /&gt;
# Docker compose alapok&lt;br /&gt;
# Alkalmazás indítása Docker környezetben&lt;br /&gt;
# IaC eszközök áttekintése&lt;br /&gt;
# IaC eszközök áttekintése&lt;br /&gt;
# MessageQueue eszközök használata&lt;br /&gt;
# Projekt bemutató (6db)&lt;br /&gt;
# Projekt bemutató (6db)&lt;br /&gt;
# Projekt bemutató (6db)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Docker beadandó leírása ==&lt;br /&gt;
A feladat célja, hogy a hallgatók találkozzanak azokkal a pozitívumokkal, amelyeket a Docker környezet nyújt számunkra. Ezt olyan két - igen egyszerű - alkalmazáson keresztül szeretném szemléltetni, amelyek nem azonos PHP verzióval működnek, de azokat egy szerveren szeretnénk telepíteni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
 Bár a PHP nyelv a nagy hangok szerint kihaló félben van, a régi alkalmazások üzemeltetése ma is elvárható feladat, ráadásul a hangokkal ellentétben ma is készülnek új alkalmazások a környezetben.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
 &#039;&#039;&#039;Figyelem!!&#039;&#039;&#039; A példában egy egyszerű kód szerepel, de a feladat hétköznapi problémát dolgoz fel!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Feladatpontok docker nélküli megoldáshoz&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
# Apache2 / Nginx kiszolgáló telepítése&lt;br /&gt;
# Különböző PHP verziók integrálása a kiszolgálóba&lt;br /&gt;
# Kód telepítése a kiszolgálónak megfelelő helyre&lt;br /&gt;
# Mindkét alkalmazásnak „OK” üzenetet kell mutatnia&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Feladatpontok dockerrel történő megoldáshoz&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
# Apache2 / Nginx kiszolgáló telepítése&lt;br /&gt;
# Különböző PHP verziójú Docker image keresése / telepítése&lt;br /&gt;
# Kód injektálása a megfelelő könyvtárba a konténeren belül&lt;br /&gt;
# Reverse Proxy konfigurálása kiszolgálón&lt;br /&gt;
# Mindkét alkalmazásnak „OK” üzenetet kel mutatnia&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
 A forráskódban egyszerűen elérhető, hogy mindkét kód „OK” üzenetet mutasson, de annak módosításával történő megoldás azonos a bonyoultabb (több 1000, akár több 10.000-1.000.000) soros kódok migrálásával az új PHP verziónak megfelelően, így amikor ezt a lépést választjuk, akkor gondoljuk át, hogy ez mennyire lehet egyszerű feladat!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Forrás ===&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;PHP5&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&amp;lt;syntaxhighlight lang=&#039;php&#039;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;?php&lt;br /&gt;
if (version_compare(phpversion(), &#039;5.6.40&#039;, &#039;&amp;gt;&#039;)) {&lt;br /&gt;
   printf(&amp;quot;Az általad használt PHP verzió túl magas! Használj maximum 5-ös verziót!&amp;quot;);&lt;br /&gt;
} else {&lt;br /&gt;
   printf(&amp;quot;OK&amp;quot;);&lt;br /&gt;
}&lt;br /&gt;
?&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/syntaxhighlight&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;PHP7&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&amp;lt;syntaxhighlight lang=&#039;php&#039;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;?php&lt;br /&gt;
if (version_compare(phpversion(), &#039;7.0.0&#039;, &#039;&amp;lt;&#039;)) {&lt;br /&gt;
   printf(&amp;quot;Az általad használt PHP verzió túl alacsony! Használj minimum 7-es verziót!&amp;quot;);&lt;br /&gt;
} else {&lt;br /&gt;
   printf(&amp;quot;OK&amp;quot;);&lt;br /&gt;
}&lt;br /&gt;
?&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;/syntaxhighlight&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Jegyzetek ==&lt;br /&gt;
* [[GAMF::Felhőalapú-szolgáltatások::Előadás|Előadás]]&lt;br /&gt;
* Gyakorlat&lt;br /&gt;
** [[EDU::GAMF::Felhőalapú-szolgáltatások::AWS|AWS]]&lt;br /&gt;
** [[EDU::GAMF::Felhőalapú-szolgáltatások::Docker|Docker]]&lt;br /&gt;
** [[EDU::GAMF::Felhőalapú-szolgáltatások::IaC|IaC]]&lt;br /&gt;
* [[EDU::GAMF::Felhőalapú-szolgáltatások::Rövidítések|Rövidítések]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>ApelPro</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>http://wiki.farkas-attila.hu/index.php?title=F%C3%A1jl:Felhoalapu-szolgaltatasok-7-ora-diak.pdf&amp;diff=974</id>
		<title>Fájl:Felhoalapu-szolgaltatasok-7-ora-diak.pdf</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="http://wiki.farkas-attila.hu/index.php?title=F%C3%A1jl:Felhoalapu-szolgaltatasok-7-ora-diak.pdf&amp;diff=974"/>
		<updated>2026-10-26T12:40:19Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;ApelPro: 7. óra diasor - Docker&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;7. óra diasor - Docker&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>ApelPro</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>http://wiki.farkas-attila.hu/index.php?title=EDU::GAMF::Felh%C5%91alap%C3%BA-szolg%C3%A1ltat%C3%A1sok::AWS&amp;diff=973</id>
		<title>EDU::GAMF::Felhőalapú-szolgáltatások::AWS</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="http://wiki.farkas-attila.hu/index.php?title=EDU::GAMF::Felh%C5%91alap%C3%BA-szolg%C3%A1ltat%C3%A1sok::AWS&amp;diff=973"/>
		<updated>2026-10-20T07:52:24Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;ApelPro: /* UI indítás */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;[[category:GAMF]]&lt;br /&gt;
[[category:GAMF tantárgyak|Tantárgyak]]&lt;br /&gt;
[[category:GAMF AWS|AWS]]&lt;br /&gt;
== Amazon Web Services regisztráció ==&lt;br /&gt;
Az AWS regisztrációhoz szükségünk lesz egy email címre, egy telefonszámra a megerősítéshez és egy netes vásárlásra alkalmas bankkártyára. A regisztráció során az AWS jellemzően egy jelképes összeggel (kb. 1$ vagy annak megfelelő) meg terheli a számlát a kártya ellenőrzéséhez, de később erre nem tart igény, így a tranzakció lejáratakor jóváíródik a számlán.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
 &#039;&#039;&#039;Figyelem!&#039;&#039;&#039; 2024 közepe óta az AWS megváltoztatta az ingyenes csomag felépítését: az újonnan regisztráló fiókok már &#039;&#039;&#039;nem&#039;&#039;&#039; a régi, klasszikus &amp;quot;12 hónapig minden Free tier eligible szolgáltatás ingyenes&amp;quot; modellt kapják, hanem egy kredit alapú, rövidebb (jellemzően kb. fél éves) ingyenes időszakot induló jóváírással. A korábban regisztrált fiókok a régi, 12 hónapos feltételeket tarthatják meg. Regisztráció előtt mindenképp nézzük meg az aktuális [https://aws.amazon.com/free/ AWS Free Tier] feltételeit, mert idővel ezek is változhatnak.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ingyenes verzió korlátai ==&lt;br /&gt;
Az ingyenes csomagban nem minden érhető el és ami mégis, az sem korlátlan ideig (a klasszikus modellben pl. 750 óra EC2 futási idő havonta, az új kredit alapú modellben pedig a jóváírt összeg elfogyásáig), amit ha átlépünk, akkor fizetési kötelezettségünk jelentkezik a szolgáltató felé. Igyekezzünk mindent leállítani az órai munka illetve az otthoni gyakorlás után, hogy lehetőleg ne kerüljön pénzbe a féléves munkánk. A hallgatók által elszenvedett károkért sem az iskola sem Én nem tudunk felelősséget vállalni, de azt meg tudjuk ígérni, hogy fizetős szolgáltatást nem használunk és nem is kérünk számon.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== AWS alapok ==&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Figyelem!&#039;&#039;&#039; Az iskolai hálózatból csak az eu-west-1 és az eu-central-1, azaz Írország és Frankfurt IP címei vannak engedélyezve, ezekre fogunk tudni SSH kapcsolaton keresztül csatlakozni.&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Figyelem!&#039;&#039;&#039; Próbaidőszak alatt minden szolgáltatás mellett keressük a &#039;&#039;Free tier eligible&#039;&#039; megjegyzést, különben fizetési kötelezettségünk adódhat!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== EC2 szolgáltatásai ===&lt;br /&gt;
 Az &#039;&#039;EC2&#039;&#039; gyakorlatilag egy VPS-nek feleltethető meg és nem is tévedünk vele hatalmasat. A hivatalos neve &#039;&#039;Elastic Compute Cloud&#039;&#039;, innen az &#039;&#039;EC2&#039;&#039; rövidítés: a &#039;&#039;2&#039;&#039;-es a végén azt jelzi, hogy a névben két &#039;&#039;C&#039;&#039; kezdőbetűs szó van (&#039;&#039;Compute&#039;&#039; és &#039;&#039;Cloud&#039;&#039;).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
 A különbséget a VPS-hez elsősorban a rugalmas (&#039;&#039;elastic&#039;&#039;) skálázhatóság okozza: az EC2 példányokat gyorsan tudjuk indítani, leállítani, típust váltani rajtuk, illetve automatikusan is skálázhatjuk a darabszámukat (lásd később: Auto Scaling Group). Emiatt architekturálisan úgy érdemes tervezni, mintha bármikor cserélődhetne egy adott példány - ez alap (On-Demand) EC2 esetén a gyakorlatban ritkán, hardverhiba vagy saját leállítás esetén fordul csak elő, de a olcsóbb &#039;&#039;Spot&#039;&#039; típusú példányoknál az AWS bármikor, rövid (kb. 2 perces) előzetes figyelmeztetéssel visszavonhatja a gépet. Emiatt körültekintően kell eljárnunk: semmilyen adatot nem érdemes úgy egy alkalmazáson belül tárolni, mint egy VPS esetén: a dinamikus adatok (pl. PHP Session, feltöltött fájlok) egy EC2 csere esetén elvesznek, így ezeket nem helyben fogjuk tárolni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az EC2 szolgáltatásait a keresőmezőbe írt &#039;&#039;„EC2”&#039;&#039; kulcsszóval és az eredményekben megjelenő &#039;&#039;EC2&#039;&#039;-re való kattintással érhetjük el.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Fájl:GAMFAWS search EC2.png.png]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az alapértelmezetten megjelenő menüpont a &#039;&#039;Dashboard&#039;&#039;, ahol információkat találhatunk az &#039;&#039;EC2&#039;&#039; köré felhúzható szolgáltatásokról, melyeknek egy részét a továbbiakban tárgyalni is fogunk. Az összefoglaló táblázat az alább látható módon jelenik meg. &#039;&#039;&#039;Figyelem&#039;&#039;&#039;, a táblázat csak az adott régióban elindított/elérhető szolgáltatásokat mutatja, régió váltása előtt érdemes az esetlegesen létrehozott, régió függő elemeket leállítani, hogy később ne jelenjen meg fizetési kötelezettség.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Fájl:GAMFAWS ec2 dashboard.png]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== EC2 telepítése és beállítása ====&lt;br /&gt;
EC2 létrehozásához meg kell nyomnunk a &#039;&#039;Launch instance&#039;&#039; gombot, melyet több helyen is elérhetünk:&lt;br /&gt;
* A Dashboardon&lt;br /&gt;
* A bal oldali menüben található &#039;&#039;Intances&#039;&#039; menüpont megnyitása után jobb felül&lt;br /&gt;
A gomb minden esetben a következőképp néz ki: [[Fájl:GAMFAWS ec2 launch instance button.png]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A gombra kattintva egy űrlap jelenik meg, amely segítségével elvégezhetjük a szükséges beállításokat:&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
======Név és tag beállítok======&lt;br /&gt;
 Megadása nem kötelező, de több szerver futtatása esetén könnyebben azonosíthatjuk be őket ezek segítségével&lt;br /&gt;
 [[Fájl:GAMFAWS ec2 setup name and tags.png]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
 Az &#039;&#039;Add additional tags&#039;&#039; gombra kattintva további kulcs=érték párokat adhatunk hozzá, amivel dinamikusan csatolhatjuk össze egyéb szolgáltatásokkal, amelyek egy-egy kulcsot keresve döntik el, hogy melyik szolgáltatásokkal kell együttműködniük (például monitorozás bekapcsolása &#039;monitoring=true&#039; kulcs=érték pár alapján.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
======Kezdeti képfájl kiválasztása======&lt;br /&gt;
  Az Amazon többféle indítóképpel is rendelkezik, így nagy valószínűséggel meg fogjuk találni a hozzánk közelálló operációs rendszert. Új hozzáadására nincs lehetőségünk, de készíthetünk az alapképfájlokból olyan verziót, ami már  tartalmazza a saját konfigurációnkat (lásd [[GAMF :: Felhőalapú-szolgáltatások :: AWS#AMI_létrehozása|itt]]).&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
 [[Fájl:GAMFAWS ec2 setup AMI choose2.png]]&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
 Az órákon az Ubuntu legújabb verzióját használjuk, mivel ennek a Desktop változata az egyik legelterjedtebb a Linux felhasználók körében, így nem kell más környezetet megszoknia egy átlag hallgatónak. Érdemes lehet azonban egyéb disztribúciók kipróbálása is, különösen a &#039;&#039;&#039;Debian&#039;&#039;&#039;-t, &#039;&#039;&#039;Suse&#039;&#039;&#039;-t/&#039;&#039;&#039;OpenSuse&#039;&#039;&#039;-t, &#039;&#039;&#039;ReadHat&#039;&#039;&#039;-et és annak ingyenes változatait (&#039;&#039;&#039;AlmaLinux&#039;&#039;&#039;, &#039;&#039;&#039;RockyLinux&amp;lt;sup&amp;gt;tm&amp;lt;/sup&amp;gt;&#039;&#039;&#039;, amelyek az egykori &#039;&#039;&#039;CentOS&#039;&#039;&#039;-t hivatottak váltani), mivel céges környezetben ezek sűrűbben előfordulnak: némelyik a kisebb erőforrásigénye, míg másik az Enterprise szolgáltatásai miatt.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
======Szerver típusának meghatározása======&lt;br /&gt;
 Különböző erősségű szerverkonfigurációk közül választhatunk, de természetesen nem mindegyik érhető el az ingyenes verzióban. A számítógépek ára a konfiguráció függvényében változik, de csak azért az időért kell fizetni, amíg a szerver &#039;&#039;Running&#039;&#039; állapotban volt. Az órán az alapértelmezett &#039;&#039;t2.micro&#039;&#039;-t használjuk.&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
 [[Fájl:GAMFAWS ec2 setup instance type.png]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
======Kulcspár hozzárendelése======&lt;br /&gt;
 Az Amazonon belüli szolgáltatásokat felhasználónév/jelszó páros helyett SSH kulcspárok segítségével érjük el. Minden felhasználó számára készíthetünk egyet és jogosultságok segítségével korlátozhatjuk, hogy mihez férhet hozzá (IAM).&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
 Ebben a szekcióban ki kell választanunk, hogy a telepíteni kívánt EC2-höz milyen kulcspárral lehet majd hozzáférni. Amennyiben nem rendelkezünk még kulcspárral, úgy van lehetőségünk helyben elkészíteni a &#039;&#039;Create new keypair&#039;&#039; gomb segítségével, amelynek lépési megegyeznek az [[GAMF :: Felhőalapú-szolgáltatások :: AWS#Kulcspár_létrehozása|itt]] leírtakkal.&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
 [[Fájl:GAMFAWS ec2 setup keypair.png]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
======Hálózati és biztonsági beállítások======&lt;br /&gt;
 Az EC2-k közötti kommunikációs csatornák kialakításához definiálnunk kell, hogy melyik virtuális hálózatba akarjuk elhelyezni és milyen alkalmazásokat szeretnénk elérhetővé tenni. Ezt a [[GAMF :: Felhőalapú-szolgáltatások :: AWS#VPC_beállításai|VPC]] és a [[GAMF :: Felhőalapú-szolgáltatások :: AWS#Security_Group|Security Group]] beállításával tehetjük meg. Előbbi a virtuális hálózatnak felel meg, míg utóbbi hasonlóan egy tűzfalhoz, meghatározza, hogy a szerveren milyen portokat érhetünk el. Érdemes az SSH-t engedélyezni és ha webes alkalmazást szeretnénk rajta futtatni a későbbiekben, akkor a HTTP és/vagy HTTPS szolgáltatást/szolgáltatásokat is, így később nem kell szerkeszteni ezeket a beállításokat.&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
 [[Fájl:GAMFAWS ec2 setup networking.png]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
======Tárhely beállítások======&lt;br /&gt;
 Ebben a részben adhatjuk meg, hogy a szerverünk mekkora tárhellyel rendelkezzen. Egy Linux alapú operációs rendszernek nem kell 8GB-nél több, így az alapértéken hagyhatjuk. Az itt megadott érték inkább csak egy korlát, valójában csak akkora tárhelyet vesz igénybe, amennyire ténylegesen szüksége van a rendszernek. Ez az érték alatt látható figyelmeztetés miatt lényeges, hiszen a 30GB-t elhagyva fizetőssé válik a tárterület is, ám ez nem jelenti, hogy csak 4 szervert tudnánk elindítani az ingyenes keretek között.&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
 [[Fájl:GAMFAWS ec2 setup ebs.png]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
 Ezt a szolgáltatást EBS-nek nevezik (&#039;&#039;Elastic Block Store&#039;&#039;) és az EC2 megszűnésekor minden erre mentett adat elveszik, így általában az OS-t és az applikáció kódját tároljuk ezen - semmi dinamikus adatot.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
======Haladó beállítások======&lt;br /&gt;
 Ebben a szekcióban különböző beállításokat végezhetünk el, ám ezeket az órán nem módosítjuk. Érdekes lehet azonban a menüt lenyitva legalul található &#039;&#039;User data&#039;&#039; opció, amivel parancsokat adhatunk meg az új operációs rendszer számára, hogy miket futtasson le. Ennek segítségével lehetőségünk nyílik applikációk telepítésére - pl. git - és a kód letöltésére egy másik szerverről, amennyiben a kiválasztott képfájl nem tartalmazta azt.&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
 &#039;&#039;Az órai keretek között ezt a funkciót nem használjuk ki, de érdemes lehet kipróbálni, mivel valós alkalmazások üzemeltetésekor jól jöhet.&#039;&#039;&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
 [[Fájl:GAMFAWS ec2 setup userdata.png]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
======Összefoglaló======&lt;br /&gt;
 A beállító panel mellett jobbra találhatjuk az összefoglaló ablakot, amelyben megtalálható a &#039;&#039;Launch Instance&#039;&#039; gomb. Ennek segítségével kezdhetjük meg a végleges telepítést, ha erre rá nyomunk, akkor a rendszer megkezdi a kiválasztott konfiguráció telepítését. Ha ebben az ablakban pénzösszegeket látunk, akkor az egészen biztosan fizetési kötelezettséget vonz magával, legyünk körültekintőek.&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
 [[Fájl:GAMFAWS ec2 setup summary.png]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
======Az elkészült instance tulajdonságai======&lt;br /&gt;
 A futó szerverek az &#039;&#039;Instances&#039;&#039; menüpontban érhetők el. Az egyes sorokra kattintva alul megtekinthetjük a beállításait, amely tartalmazza az AWS által kiosztott publikus és privát IP címeket és domain neveket. Ezeken keresztül tudunk kommunikálni szerverünkkel.&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
 [[Fájl:GAMFAWS ec2 properties.png]]&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
 &#039;&#039;Jelen példában a külső IP címünk: 3.252.168.207, amit a mellette található ikonnal egyszerűen a vágólapra másolhatunk.&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
======Csatlakozás Linux terminálból======&lt;br /&gt;
 A csatlakozáshoz nyissunk meg egy terminált a CTRL+T billentyűkombinációval, majd navigáljunk a &#039;&#039;cd&#039;&#039; parancs segítségével a letöltött kulcsfájl mappájába. Az SSH megköveteli, hogy a csatlakozáshoz használt kulcsfájlhoz csak a tulajdonos felhasználó férjen hozzá, így a következő parancsot futtassuk le rajta: &#039;&#039;chmod 600 test.pem&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
 A következő paranccsal tudunk kapcsolódni: &#039;&#039;ssh -i test.pem ubuntu@3.252.168.207&#039;&#039;&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
 Ha a fenti parancs kéri, fogadjuk el a tanúsítványt. Amennyiben &#039;&#039;Permission error&#039;&#039; hibát kapunk, akkor a fenti &#039;&#039;chmod&#039;&#039; parancsra van szükségünk, vagy nem mi vagyunk a kulcsfájl tulajdonosai (&#039;&#039;ls -l&#039;&#039; segíthet).&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
 A &#039;&#039;test.pem&#039;&#039; az AWS rendszerből letöltött .pem formátumú kulcsfájl, az &#039;&#039;ubuntu&#039;&#039; a szerveren elérhető felhasználó. A különböző disztribúcióknál használt felhasználónevekről [https://docs.aws.amazon.com/AWSEC2/latest/UserGuide/connection-prereqs.html ezen] a linken tájékozódhatsz.&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
 [[Fájl:GAMFAWS ec2 connect linux.png]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
======Csatlakozás Putty használatával======&lt;br /&gt;
 Amennyiben a .pem kiterjesztésű állományt töltöttük le az AWS rendszeréből, akkor a &#039;&#039;&#039;puttygen&#039;&#039;&#039; eszköz segítségével ki kell exportálni belőle a privát kulcsot. [https://www.ssh.com/academy/ssh/putty/windows/puttygen Ezen a linken] részletes segédlet található a programcsomaghoz, ahol további funkciók is bemutatásra kerülnek (pl. kulcsgenerálás).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Kulcspár létrehozása ====&lt;br /&gt;
A kulcspárok kezeléséhez a &#039;&#039;Key Pairs&#039;&#039; linket nyissuk meg a bal oldali menüből. Újat a jobb oldalon látható &#039;&#039;Create key pair&#039;&#039; gomb segítségével készíthetünk. [[Fájl:GAMFAWS ec2 keypair create.png]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A gombra kattintva egy űrlapot kapunk, amely végig vezet minket a létrehozás lépésein.&lt;br /&gt;
# Név megadása&lt;br /&gt;
# Típus kiválasztása - &#039;&#039;RSA-val dolgozunk az órán&#039;&#039;&lt;br /&gt;
# Letöltendő kulcs típusa - &#039;&#039;Linux terminálból való csatlakozáshoz a .pem fájlra lesz szükségünk&#039;&#039;&lt;br /&gt;
# Esetleges tag-ek hozzárendelése&lt;br /&gt;
# A &#039;&#039;Create key pair&#039;&#039; gombra kattintva letölthetjük a kulcspárt&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Fájl:GAMFAWS ec2 keypair setup.png|Kulcspár létrehozása]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
 &#039;&#039;&#039;Figyelem!&#039;&#039;&#039; A kulcspár csak a létrehozás után tölthető le &#039;&#039;&#039;egyetlen egyszer&#039;&#039;&#039;, az elvesztett fájlok nem reprodukálhatók! Amennyiben egy EC2 csak az elhagyott kulcspárral érhető el, úgy annak (EC2) törlése és újrakonfigurálása szükséges egy új kulccsal.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Security Group ====&lt;br /&gt;
A Security Group-ok segítségével kontrollálhatjuk, hogy a szervereinkhez milyen portokon férhetnek hozzá, tehát mintegy tűzfal működik. Egy Security Group több gépre is ráhúzható és függetlenül működik, azaz a megadott szabályokat nem másolja át az operációs rendszer konfigurációs állományaiba, mintegy a szerver elé telepített eszköz működik. Ennek köszönhetően futási időben változtathatjuk a szabályokat, életbelépésükhöz nem kell újracsinálni az EC2-ket.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
 A bal oldali sávban, a &#039;&#039;Network &amp;amp; Security&#039;&#039; csoportban érhető el.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===== Security Group hozzáadása =====&lt;br /&gt;
 Egy új szabályrendszer felvételét kezdeményezhetjük az EC2 telepítésekor, ahogyan azt [[GAMF :: Felhőalapú-szolgáltatások :: AWS#Hálózati_és_biztonsági_beállítások|itt]] is láthattuk, de készíthetünk előre meghatározottakat is.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az előre definiált csoportokat a &#039;&#039;Create Security Group&#039;&#039; gomb segítségével hozhatjuk létre, amelyet a jobb felső sarokban találhatunk meg.&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
[[Fájl:GAMFAWS ec2 secg new button.png|bélyeg]sdfsad]&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A gomb megnyomását követően egy űrlapot kapunk, melynek 3 fő része van:&lt;br /&gt;
# Általános adatok [[Fájl:GAMFAWS ec2 secg new basic.png|bélyeg|Általános adatok]]&lt;br /&gt;
#* &#039;&#039;&#039;A név és a leírás mező megadása is kötelező&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
#* Itt választhatjuk ki, hogy mely VPC-ben szeretnénk elérhetővé tenni.&lt;br /&gt;
# Bejövő csomagok szabályozása [[Fájl:GAMFAWS ec2 secg inbound.png|bélyegkép|Inbound rules]]&lt;br /&gt;
#* &#039;&#039;&#039;Az itt megjelenő szabályok lesznek engedélyezve a szerverünk felé, minden más csomag eldobásra kerül&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
#* Háromféle szabályból választhatunk:&lt;br /&gt;
#** &#039;&#039;&#039;Anywhere&#039;&#039;&#039; (IPv4, IPv6): A megadott IP típusból mindenhonnan elfogadjuk a csomagokat&lt;br /&gt;
#** &#039;&#039;&#039;Custom&#039;&#039;&#039;: Csak a megadott IP címekről/IP tartományokból érjük el az adott portot&lt;br /&gt;
#** &#039;&#039;&#039;MyIP&#039;&#039;&#039;: automatikusan beillesztésre kerül az felhasználó aktuális IP címe (hasonló a custom lehetőséghez)&lt;br /&gt;
# Kimenő csomagok szabályozása [[Fájl:GAMFAWS ec2 secg outbound.png|bélyegkép|Outbound rules]]&lt;br /&gt;
#* A kimenő forgalom szabályozása biztonsági szempontból megfontolandó, de természetesen a publikus alkalmazások esetében (pl. web) nem tudunk ilyen szűrést alkalmazni.&lt;br /&gt;
#* Alkalmazhatjuk például SSH-ra, hogy megszüntessük annak a lehetőségét, hogy egy esetleges fertőzésből kifolyólag SSH-t hackelgető botnetté változzunk (volt már hasonló tapasztalat).&lt;br /&gt;
#* Az órán ezzel bővebben nem foglalkozunk, de éles környezetben ne felejtsünk el ezen szabályok definiálására időt szánni.&lt;br /&gt;
# Tag-ek megadása&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===== Security Group szerkesztése =====&lt;br /&gt;
A szerkeszteni kívánt soron kattintsunk jobb gombbal és válasszuk ki a szerkeszteni kívánt szabályok csoportját:&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Edit inbound rules&#039;&#039;&#039;, ha a bejövő csomagok szűrését szeretnénk módosítani,&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039; Edit outbound rules&#039;&#039;&#039;, ha a kimenő forgalmat szeretnénk szűrni.&lt;br /&gt;
A megnyíló ablakban ugyanazon a módon vehetünk fel szabályokat, ahogyan a létrehozásnál. A módosítások mentés után életbe lépnek.&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
[[Fájl:GAMFAWS ec2 secg context menu.png]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Terheléselosztás vázlat ====&lt;br /&gt;
[[Fájl:EC2LoadBalancingRequirements.png|középre]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== AMI ====&lt;br /&gt;
Az AMI gyakorlatilag egy bitről-bitre lemásolt HDD képfájl, amely tömörítve lett. Így tárolja az összes elmentett adat- és konfigurációs állományt. Ha egy alkalmazást készítünk, akkor a következő okokból készítünk ilyen képfájlt:&lt;br /&gt;
# Biztonsági mentés a telepített szolgáltatásokról, így később nem kell egy esetleges hiba miatt újrakonfigurálni az egészet&lt;br /&gt;
# AutoScaling group-ba szeretnénk rendezni az alkalmazásunkat, annak pedig meg kell mondani, hogy melyik képfájlt indítsa el&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
 &#039;&#039;&#039;Figyelem!&#039;&#039;&#039; A képfájlok úgynevezett snapshot-okat hoznak létre, amelyek tárolásáért fizetni kell, ha az összméret meghaladja a 8GB-ot. (A snapshotok az éppen futó rendszer miatt készülnek: minden írási műveletet lezár, majd a snapshot készítés után elindított írási műveletek már a háttértár egyéb területeire történik, amelyet a mentés nem fog tartalmazni, így garantálható, hogy nem lesznek félig lezárt fájlok a mentésben. Lásd bővebben: BTRFS (linux) és NTFS support). A pillanatképek nem törölhetők, amíg a belőlük készült AMI létezik!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===== AMI létrehozás lépései =====&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Navigáljunk az Instances menüpontra, ahol láthatjuk, hogy milyen EC2 szolgáltatások vannak a rendszerünkben.&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
# Kattintsunk jobb gombbal azon az elemen, amelyet menteni szeretnénk&lt;br /&gt;
# Nyissuk ki az &#039;&#039;Image and templates&#039;&#039; menüpontot&lt;br /&gt;
# Kattintsunk a &#039;&#039;Create image&#039;&#039; lehetőségre&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
[[Fájl:GAMFAWS ec2 ami create.png]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Nevezzük el a képfájlt tetszés szerint&#039;&#039;&#039;&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
[[Fájl:GAMFAWS ec2 ami setup.png]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Navigáljunk a bal oldalon található menüben az &#039;&#039;Images&#039;&#039; szekcióhoz és válasszuk ki az &#039;&#039;AMIs&#039;&#039; elemet. Itt megtekinthetjük és törölhetjük a létrehozott képfájljainkat.&#039;&#039;&#039;&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
[[Fájl:GAMFAWS ec2 ami list.png]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Ha a mentés sikeresen elkészült, akkor az EC2 létrehozásánál kiválaszthatjuk azt.&#039;&#039;&#039;&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
[[Fájl:GAMFAWS ec2 setup own ami select.png]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Indítási konfigurációk elkészítése ====&lt;br /&gt;
Az indítási konfigurációk mind egy célt szolgálnak: egységes profilba rendezi az EC2-ről készült képfájlokat. Míg az AMI nem tárolt információt a mentett gép erőforrásáról, egy indítási konfigurációban megadhatjuk ezeket. Később ezek felhasználásával egyszerűbben indíthatunk újabb szervereket és vannak olyan esetek is, amikor a rendszer megköveteli, hogy a képfájl megadása helyett konkrét, hardverinformációkat is tároló konfigurációs sablonokat adjunk meg.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
 &#039;&#039;Az Auto Scaling Group például megköveteli, hogy a következő kettő elem közül az egyiket megadjuk, ebből fogja tudni, hogy milyen típusú EC2-t, mekkora tárhellyel és milyen VPC-ben indítson el.&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===== Launch configuration =====&lt;br /&gt;
 &#039;&#039;&#039;Egy kifutóban lévő konfigurációs séma, amely 2022. December 31-e után nem kapja meg a frissítéseket. Az AWS javaslata szerint érdemes ezeket a beállításokat a következőkben tárgyalt &#039;&#039;Launch template&#039;&#039; alá migrálni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;Launch configuration&#039;-nek nevezett séma egy egyszerűsített változata a sablonoknak. Jóval kevesebb beállítási lehetőséget tartalmaz, mint a párja, de tökéletesen elegendőt az &#039;&#039;Auto Scaling Group&#039;&#039;hoz.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
====== A beállítás menete ======&lt;br /&gt;
Keressük meg a bal oldali menüben az &#039;&#039;Auto Scaling group&#039;&#039; szekciót és válasszuk ki a &#039;&#039;Launch Configuration&#039;&#039; menüpontot. A jobb felső sarokban található &#039;&#039;Create launch configuration&#039;&#039; gombra kattintva egy űrlapot kapunk, ami végig vezet minket a telepítés menetén.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Név megadása&#039;&#039;&#039;, aminek segítségével később hivatkozhatunk erre az elemre. Kitöltése kötelező!&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
[[Fájl:GAMFAWS ec2 launch conf setup name.png]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;AMI kiválasztása&#039;&#039;, tehát azok képfájl megadása, amit a kiválasztott EC2 konfiguráció futtatni fog. Lehetőségünk van a saját készítésű (&#039;&#039;My AMIs&#039;&#039;) és a közösségi képfájlok közül választani (&#039;&#039;Marketplace&#039;&#039;).&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
[[Fájl:GAMFAWS ec2 launch conf setup ami.png]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Instance típus&#039;&#039;&#039; alatt megadhatjuk, hogy a konfiguráció milyen teljesítményű legyen.&lt;br /&gt;
 &#039;&#039;&#039;Ne feledjük el, hogy a t2.micro az ingyenes, a többi használata után fizetési kötelezettségünk jelenhet meg.&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
[[Fájl:GAMFAWS ec2 launch conf setup instance type.png]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Az Additional configruation&#039;&#039;&#039; részben megadhatunk különböző paramétereket, amelyeket az EC2 fog felvenni - pl. mindenképp kapjon IP címet, a subnet beállításaitól függetlenül, vagy éppen ne kapjon; itt adhatjuk meg a telepítéskor lefuttatott scripteket (User data).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;A Storage&#039;&#039;&#039; szekcióban megadhatjuk, hogy milyen lemezek és milyen méretűek legyenek a rendszerhez csatolva.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;A Security Group&#039;&#039;&#039; részben kiválaszthatunk egy már meglévő szabályrendszert, vagy készíthetünk újat.&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
[[Fájl:GAMFAWS ec2 launch conf setup secg.png]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;A Key pairs&#039;&#039;&#039; blokkban megadhatjuk, hogy milyen privát kulccsal léphetnek be a szerverekre. Ennek meglétét jóvá kell hagyni az alul található checkbox-szal.&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
[[Fájl:GAMFAWS ec2 launch conf setup keypair.png]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
 &#039;&#039;&#039;Végül kattintsunk a &#039;&#039;Create launch confgiration&#039;&#039; gombra a létrehozáshoz.&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===== Launch template =====&lt;br /&gt;
A Launch template jóval gazdagabb a beállítási lehetőségekben, mint párja. A konfigurációs adatlap tartalmaz segédletet az AutoScaling Group-pal történő használathoz, amely &#039;&#039;required&#039;&#039;, azaz kötelező mezőként jelöli meg azokat az adatbeviteli elemeket, amelyeket az automata skálázó rendszer használ. Érdemes ezt bekapcsolni, amennyiben ilyen célzattal készítjük el a sablonunkat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
====== A beállítás menete ======&lt;br /&gt;
Keressük meg a bal oldali menüben az &#039;&#039;Instances&#039;&#039; szekciót és válasszuk ki a &#039;&#039;Launch template&#039;&#039; menüpontot. Az oldal közepén vagy a jobb felső sarokban található Create launch configuration gombra kattintva egy űrlapot kapunk, ami végig vezet minket a telepítés menetén.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;A sablon neve és leírása&#039;&#039;&#039; blokkban megadhatjuk a nevet és a leírást, de ugyanakkor itt választhatjuk ki azt a checkboxot is, ami később a segítségünkre lesz a konfigurációs sablon AutoScaling Group-hoz való illesztését is (&#039;&#039;Auto Scaling guidence&#039;&#039;).&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
[[Fájl:GAMFAWS ec2 launch templ setup name.png]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Az Application and OS images&#039;&#039;&#039; szekcióban megadhatjuk, hogy milyen AMI-val települjön az EC2. Itt választhatunk a sajátunkból, vagy az EC2-nél is megtalálható egyebekből.&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
[[Fájl:GAMFAWS ec2 launch templ setup ami.png]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Az Instance type&#039;&#039;&#039; csoportban megadhatjuk, hogy milyen teljesítményű gépet szeretnénk indítani.&lt;br /&gt;
 &#039;&#039;&#039;Ne feledjük el, hogy az ingyenes változatban a t2.micro érhető el, másik lehetőség választása esetén fizetési kötelezettségek léphetnek fel!&#039;&#039;&#039;&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
[[Fájl:GAMFAWS ec2 launch templ setup instancetype.png]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;A Key Pair&#039;&#039;&#039; blokkban megadhatjuk, hogy a gépek milyen kulcspárral engedélyezzék a belépést.&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
[[Fájl:GAMFAWS ec2 launch templ setup key pair.png]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;A Network Confguration&#039;&#039;&#039; részben definiálhatjuk, hogy milyen VPC-be szeretnénk lerakni az EC2-ket, milyen security group legyen rajtuk. Természetesen utóbbi helyben is létrehozható, ha korábban ezt nem készítettük volna el.&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
[[Fájl:GAMFAWS ec2 launch templ setup network.png]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;A Storage&#039;&#039;&#039;-nél megadhatjuk, hogy milyen kötetek, milyen méretben legyenek hozzácsatolva a rendszerhez.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;A Tags&#039;&#039;&#039; blokkban felvehetjük a kívánt &#039;&#039;kulcs=érték&#039;&#039; párokat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Az Additional Configuration&#039;&#039;&#039; szekcióban különböző haladó beállításokat eszközölhetünk a sablon által létrehozott EC2-n, többet között itt adhatjuk meg az indításkor lefuttatandó parancsok listáját (&#039;&#039;User data&#039;&#039;).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
 &#039;&#039;&#039;Végül kattintsunk a Create launch template nyomógombra a mentéshez!&#039;&#039;&#039;.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Target Group ====&lt;br /&gt;
 A target group EC2-k azon csoportja, amelyeken valamilyen &#039;&#039;health check&#039;&#039; algoritmust futtatunk, ezzel meghatározva, hogy az adott csoportban hány használható, működő szerver fut. Ezt az információt elsőként a Load balancer használja ki.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A Target Group a bal oldali menüben, a &#039;&#039;Load Balancing&#039;&#039; szekcióban érhető el &#039;&#039;Target Groups&#039;&#039; néven.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Létrehozhatunk új csoportot, de meg kell adnunk, hogy milyen módon kerüljenek bele az EC2-k. Erre a következő metódusokat ajánlja fel az Amazon:&lt;br /&gt;
# Konkrét EC2 (Instance) kiválasztása&lt;br /&gt;
# EC2-k definiálása IP tartománnyal&lt;br /&gt;
# Lambda függvény hozzáadása&lt;br /&gt;
# Alkalmazás LoadBalancer, amely egy teljes VPC tartalmát magába foglalja.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az űrlap alján megadhatjuk, hogy milyen életjel ellenőrzés történjen.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Általában nem mi vesszük fel egyesével az Instancokat ebbe a csoportba, hanem az AutoScaling group regisztrálja őket bele. &#039;&#039;&#039;Ezért ezt az űrlapot nem használjuk&#039;&#039;&#039;.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Load Balancer ====&lt;br /&gt;
A Load Balancer terheléselosztást jelent, tehát a bejövő forgalmat több gép között osztjuk el. Ezzel növekszik a felhasználói élmény, ráadásul a rendszer megállítása (egy hacker által) nehezebbé válik: ha kettő t2.micro teljesítményű szerver fut, amelyek között elosztjuk a bejövő forgalmat, akkor a rendszerünk valójában 2xt2.micro teljesítményű.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Terheléselosztót a bal oldali menü &#039;&#039;Load Balancing&#039;&#039; szekciójának &#039;&#039;Load Balancers&#039;&#039; menüpontjában hozhatunk létre.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;A támogatott szolgáltatási szintek:&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
# Alkalmazás terheléselosztás (HTTP, HTTPS)&lt;br /&gt;
# Hálózati terheléselosztás (TCP, UDP)&lt;br /&gt;
# Átjáró terheléselosztása (GW)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===== Alkalmazás terheléselosztása =====&lt;br /&gt;
Ebben a formában konfigurálhatjuk az eszközt úgy, hogy az internet felől elérhető legyen (internet-facing) és úgy, hogy csak belső hálózaton működjön (internal). A belső hálózatot mindig az aktuális VPC-re kell érteni, tehát annak minden alhálózatából elérhető alapértelmezetten.&lt;br /&gt;
[[Fájl:GAMFAWS ec2 loadbalancer setup basic.png]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A hálózati beállításoknál választhatunk, hogy mely alhálózatokban szeretnénk végrehajtani a terheléselosztást, így csak az azokban futó EC2-k kaphatnak ezen keresztül csomagokat. Arra kell ügyelnünk, hogy legalább kettő különböző zónában lévő alhálózatot kell kiválasztanunk (pl. eu-west-1a, eu-west-1b stb.).&lt;br /&gt;
[[Fájl:GAMFAWS ec2 loadbalancer setup network.png]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Természetesen a LoadBalancer internetfelőli végpontján létrehozhatunk &#039;&#039;Security Group&#039;&#039;okat, amelyet szabályozzák, hogy milyen IP címről fogadunk el csomagokat.&lt;br /&gt;
[[Fájl:GAMFAWS ec2 loadbalancer setup secg.png]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;Listeners and routing&#039;&#039; résznél megadhatjuk, hogy melyik target group fogja a terhelést fogadni, tehát hogy mely EC2-k között tudunk ténylegesen terhelést elosztani. Amennyiben a target group egy darab EC2-t tartalmaz, akkor a terheléselosztás gyakorlatilag nem valósul meg, csak az elméleti esélyét adtuk meg, hogy &#039;&#039;„amennyiben lenne még egy EC2 a target group-ban, akkor a terhelés egy részét az vinné el”&#039;&#039;.&lt;br /&gt;
[[Fájl:GAMFAWS ec2 loadbalancer setup routing.png]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
 Végül kattintsunk a &#039;&#039;Create load balancer&#039;&#039; gombra, amennyiben a kívánt tag-eket is rögzítettük.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Auto Scaling Group ====&lt;br /&gt;
A szolgáltatás segítségével automatikusan skálázott rendszereket építhetünk ki, ahol a szerverek által nyújtott elérhető erőforrásokat minél közelebb tartja a bejövő terhelés által meghatározott erőforrásigényhez. Természetesen mindez akkor igaz, ha az &#039;&#039;Auto Scaling Group&#039;&#039; be regisztrálja az általa létrehozott &#039;&#039;EC2&#039;&#039;-ket egy &#039;&#039;Target Group&#039;&#039;-ba, ami felett &#039;&#039;Load Balancing&#039;&#039; van definiálva.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Előnyei&#039;&#039;&#039;:&lt;br /&gt;
* Amikor nincs bejövő terhelés, akkor nincsenek nagy költségek&lt;br /&gt;
* Amikor nagy a bejövő terhelés, akkor a költségek megugranak ugyan, de az ügyfeleket ki tudtuk szolgálni úgy, hogy elégedettek voltak a rendszer teljesítményével.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Hátrányai&#039;&#039;&#039;:&lt;br /&gt;
* Kaotikus számlák, nem előre tervezhető költségek&lt;br /&gt;
* Megnövekedett költségek DDoS és egyéb támadások esetén&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===== A beállítás lépései =====&lt;br /&gt;
A szolgáltatást a bal oldali menü &#039;&#039;Auto Scaling Group&#039;&#039; szekciójában érjük el, az &#039;&#039;Auto Scaling Group&#039;&#039; menüpontban. A képernyő közepén vagy a képernyő jobb felső sarkában megjelenő &#039;&#039;Create auto scaling group&#039;&#039; gombra kattintva egy űrlap jelenik meg, ami végig vezet minket a telepítés lépésein.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;A Name&#039;&#039;&#039; szekcióban elnevezzük az új group-ot.&lt;br /&gt;
[[Fájl:GAMFAWS ec2 autoscaling setup name.png]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;A következő szekcióban&#039;&#039;&#039; két választási lehetőségünk van:&lt;br /&gt;
* Launch Template-tel telepítjük az új group-ot, ez esetben csak ki kell választanunk a korábban létrehozott sablont, vagy az alatta található link segítségével készíthetünk újat. &#039;&#039;Amennyiben újat készítünk, a sablon létrehozása új ablakban nyílik meg, így a befejezést követően vissza kéne térnünk erre és a frissítést gombot megnyomva látni fogjuk az új lehetősége(ke)t.&lt;br /&gt;
[[Fájl:GAMFAWS ec2 autoscaling setup lt.png]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Launch Configuration-nel telepítjük az új group-ot, ez esetben át kell váltatnunk a &#039;&#039;Switch to launch configuration&#039;&#039; link segítségével a blokkot. A váltást követően hasonlóan az előzőekhez: vagy kiválasztjuk a már meglévő konfigurációs sémát, vagy hozhatunk létre újat.&lt;br /&gt;
[[Fájl:GAMFAWS ec2 autoscaling setup lc.png]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;A Next gombra kattintva a hálózati beállítások&#039;&#039;&#039; szekcióhoz érünk, ahol megadhatjuk, hogy az indított EC2 milyen VPC-be kerüljön és azon belül milyen alhálózatokba. VPC-ből egy, alhálózatból több is kiválasztható. Ügyeljünk rá, hogy ha később erre Load Balancer szolgáltatás is kerül, akkor legalább kettő zónát jelöljünk ki!&lt;br /&gt;
 &#039;&#039;&#039;Figyelem!&#039;&#039;&#039; A zóna nem egyezik meg az alhálózattal!&lt;br /&gt;
[[Fájl:GAMFAWS ec2 autoscaling setup network.png]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;A Next gombra kattintva a Load Balancing beállítások&#039;&#039;&#039; következnek, ahol választhatunk:&lt;br /&gt;
* Nincs terheléselosztás opciót,&lt;br /&gt;
* Létező Load Balancer hozzáillesztését,&lt;br /&gt;
* Új Load Balancer létrehozását.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Utóbbi esetében a Load Balancer konfigurálásánál leírt módon ki kell töltenünk a Load Balancer űrlapját is helyben.&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
[[Fájl:GAMFAWS ec2 autoscaling setup lb setup.png]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Hasonlóan a &#039;&#039;Target Group&#039;&#039;-ot is létrehozhatjuk helyben, amennyiben ezt nem tettük meg korábban.&lt;br /&gt;
[[Fájl:GAMFAWS ece autoscaling setup new lb new tg.png]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;A Next gombra kattintva a csoport méretét definiálhatjuk&#039;&#039;&#039;, azaz megszabhatjuk, hogy hány darab szervertől, hány darab szerverig engedélyezzük az automatikus skálázást. Ez egy hasznos funkció, hiszen ezzel korlátok közé szoríthatjuk a költségeinket, miközben a legkisebb terhelés esetén is előkészülhetünk egy hirtelen bejövő nagyobb terhelésre (ha a minimum nem 1).&lt;br /&gt;
* Desired capacity: ennyi szervert fog elindítani az ASG mentés után&lt;br /&gt;
* Minimum capacity: ennyi szerver esetén már nem állít le semmit az ASG&lt;br /&gt;
* Maximum capacity: ennyi szerver esetén már nem indít el újabbat az ASG&lt;br /&gt;
[[Fájl:GAMFAWS ec2 autoscaling setup group.png]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Alatta a Scaling Policy&#039;&#039;&#039; blokkban megadhatjuk, hogy milyen paraméterek mentén indítson vagy épp állítson le szervereket az ASG. Ehhez aktiválnunk kell a szolgáltatást és a &#039;&#039;Metric type&#039;&#039; listából ki kell választani az számunkra megfelelőt. Mi általában CPU terhelés alapján döntünk az órán.&lt;br /&gt;
[[Fájl:GAMFAWS ec2 autoscaling setup scaling.png]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
 &#039;&#039;&#039;A Next gombokkal lépkedve hozhatunk létre Tag-eket, majd végül létrehozhatjuk az ASG-t is és az &#039;&#039;Instances&#039;&#039; menüpontban ellenőrizhetjük, hogy ténylegesen elindult a kívánt darabszámú szerver.&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== RDS szolgáltatások ===&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;Relational Database Service&#039;&#039; foglalja magában a különböző adatbázisokat:&lt;br /&gt;
* MariaDB&lt;br /&gt;
* MySQL&lt;br /&gt;
* Aurora&lt;br /&gt;
* Oracle&lt;br /&gt;
* PostgreSQL&lt;br /&gt;
* MSSQL&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
 &#039;&#039;&#039;Figyelem!&#039;&#039;&#039; Az itt felsorolt szerverek között lehetnek fizetősek is. Mindig járjunk el figyelmesen, kövessük a költségeket. Az RDS az amazon egyik legdrágább szolgáltatása.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== MySQL adatbázis telepítése ====&lt;br /&gt;
==== Csatlakozás MySQL adatbázishoz CLI-ből ====&lt;br /&gt;
&amp;lt;syntaxhighlight lang=&amp;quot;bash&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
apt install mysql-client -y&lt;br /&gt;
# mysql -h&amp;lt;rds_endpoint&amp;gt; -u&amp;lt;rds_user&amp;gt; -p&amp;lt;rds_password&amp;gt;&lt;br /&gt;
mysql -hwebshop-989.rds.amazon.com -uadmin -p123456789&lt;br /&gt;
&amp;lt;/syntaxhighlight&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A megnyíló &#039;&#039;&#039;mysql&amp;gt;&#039;&#039;&#039; PROMPT-ot tartalmazó sor azt jelenti, hogy sikeresen csatlakoztunk az SQL szerverhez. Amennyiben a csatlakozás sikertelen, akkor valószínűleg az RDS-hez kapcsolt Security Group beállításai nem engedik az EC2-ről a kapcsolódást - tipikusan a mi saját publikus IP címünk kerül bele az engedélyezett tartományba (pl. iskolai IP vagy otthoni) és ez nem került átírásra az amazonos tartománynak megfelelően.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A konzolra be kell illeszteni a &#039;&#039;networks.sql&#039;&#039; fájl tartalmát. A végén &#039;&#039;&#039;exit&#039;&#039;&#039; paranccsal léphetünk vissza a BASH környezetbe.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== VPC ===&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;&#039;V&#039;&#039;&#039;irtual &#039;&#039;&#039;P&#039;&#039;&#039;rivate &#039;&#039;&#039;C&#039;&#039;&#039;loud egy szolgáltatás, melynek segítségével össze köthetjük az összetartozó komponenseket, alkalmazásokat. A VPC-t modellezhetjük hétköznapibb értelemben, mint egy routert, amelynek vannak alhálózatai, route táblája és valamilyen gateway címe, amin keresztül a kliensei az internet más résztvevőivel tudnak kommunikálni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
 A VPC szolgáltatásait a keresőbe írt &#039;&#039;VPC&#039;&#039; kulccsal érhetjük el.&lt;br /&gt;
==== VPC létrehozása ====&lt;br /&gt;
Navigáljunk a &#039;Your VPCs&#039; menüpontra a bal oldali menüben és kattintsunk a jobb felső sarokban látható &#039;&#039;Create VPC&#039; gombra. Ezután megnyílik egy űrlap, amely végig vezet minket a telepítés lépésein.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az űrlap elején választhatunk, hogy &#039;&#039;VPC only&#039;&#039; vagy &#039;&#039;VPC and more&#039;&#039; módban szeretnénk folytatni. Előbbi csak a VPC-t hozza létre nevéből is adódóan, míg a másik opcióval létrehozhatjuk az alhálózatokat is, igaz, a tervezés szabadságáról le kell ilyenkor mondanunk, cserébe grafikán láthatjuk az eredményt. Számunkra az órán utóbbi nem lesz megfelelő, hiszen szükségünk lesz a &#039;&#039;tervezés szabadságára&#039;&#039;.&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
[[Fájl:GAMFAWS vpc setup.png]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
 A VPC beállításainál mindig a teljes hálózatot átfogó IP/MASZK párost kell megadnunk, később az alhálózatok nem lóghatnak ki az itt megadott tartományból.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Alhálózatok ====&lt;br /&gt;
Az alhálózatok lehetőséget biztosítanak arra, hogy az egyes komponenseket el is szigeteljük egymástól, meg engedélyezzünk is közöttük bizonyos kommunikációt.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Alhálózatok típusai:&lt;br /&gt;
* Publikus: az alhálózatban létrehozott EC2-k és egyéb szolgáltatások alapértelmezetten kapnak publikus IP címet&lt;br /&gt;
* Privát: az alhálózatban létrehozott EC2-k és egyéb szolgáltatások alapértelmezetten nem kapnak publikus IP címet&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===== Alhálózatok létrehozása =====&lt;br /&gt;
Navigáljunk a &#039;&#039;Subnets&#039;&#039; menüpontra. A képernyő jobb felső sarkában kattintsunk a &#039;&#039;Create subnet&#039;&#039; gombra, így megkapjuk a létrehozási űrlapot.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Először&#039;&#039;&#039; a VPC-t kell kiválasztanunk, aminek eredményeképp kiírja segítségképp annak tartományát. Ezen a tartományon kívül nem léphetünk.&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
[[Fájl:GAMFAWS vpc subnet setup.png]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A VPC kiválasztása után aktívvá válik az alhálózatok űrlap, ahol megadhatjuk annak nevét, hálózati címét és maszkját.&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
[[Fájl:GAMFAWS vpc subnet setup new.png]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
 &#039;&#039;&#039;Figyelem!&#039;&#039;&#039; A rendszer csak hálózati címet fogad el! Minden más esetben hibát ír ki.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;Remove&#039;&#039; gombbal eltávolíthatjuk az aktuális konfigurációt a listából, míg a lentebb található &#039;&#039;Add new subnet&#039;&#039; segítségével újabbat vehetünk fel.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
 Befejezésül nyomjuk meg a &#039;&#039;Create subnet&#039;&#039; gombot, így az összes definiált alhálózat létrejön a kiválasztott VPC-hez.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===== Publikus/Privát alhálózat beállítása =====&lt;br /&gt;
Az alhálózat típusának átállításához navigáljunk a &#039;&#039;Subnets&#039;&#039; menüpontra. Kattintsunk jobb gombbal a kívánt alhálózat során és válasszuk ki az &#039;&#039;Edit subnet settings&#039;&#039; opciót.&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
[[Fájl:GAMFAWS vpc subnet edit s settings.png]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az űrlapon keressük meg az &#039;&#039;Auto-assign IP settings&#039;&#039; blokkot és a kívánt típusnak megfelelően módosítsuk azt.&lt;br /&gt;
[[Fájl:GAMFAWS vpc subnet edit type.png]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===== Különböző route tábla minden alhálózaton =====&lt;br /&gt;
A VPC támogatja, hogy minden subnet saját route táblával rendelkezzen. Ez lehet akár egy biztonsági funkció is, hogy ne ismerje minden EC2 az útvonalat egy adott szerverhez, de egyes esetekben kötelezően létre kell hoznunk. A route táblákat a &#039;&#039;Route tables&#039;&#039; menüpontban hozhatjuk létre és a &#039;&#039;Subnets&#039;&#039; menüben, a módosítani kívánt soron jobb gombbal kattintva és az &#039;&#039;Edit route table association&#039;&#039; opciót kiválasztva szerkeszthetjük.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
 &#039;&#039;&#039;Figyelem!&#039;&#039;&#039; A route táblák cseréje okozhat internetelérési problémákat szerver oldalon, aminek következtében a futó szolgáltatások számunkra is elérhetetlenekké válnak (pl. SSH és/vagy HTTP/HTTPS stb.), így legyünk körültekintőek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Internet Gateway ====&lt;br /&gt;
Ahhoz, hogy a VPC-n belül legyen internet, ahhoz egy IGW-t kell hozzá csatolnunk. Ezt megelőzően azonban létre kell hoznunk egyet.&lt;br /&gt;
 &#039;&#039;&#039;Figyelem!&#039;&#039;&#039; A VPC-hez nem kapcsolt IGW-k pénzbe kerülhetnek, mivel feleslegesen foglalnak le egy publikus IPv4 címet.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Fájl:GAMFAWS vpc igw setup.png|bélyegkép|Internet Gateway létrehozás]]&lt;br /&gt;
Az IGW az &#039;&#039;Internet Gateways&#039;&#039; menüpont alatt érhető el és a jobb felső sarokban található &#039;&#039;Create internet gateway&#039;&#039; gombbal hozhatunk létre újat. Csupán egy nevet kell megadnunk, illetve rakhatunk rá tag-eket igény szerint.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A létrehozást követően hozzá kell rendelnünk egy létező VPC-hez, amit az &#039;&#039;Internet Gateways&#039;&#039; menüben, a módosítani kívánt soron jobb gombbal kattintva és az &#039;&#039;Attach to VPC&#039;&#039; opciót kiválasztva tudunk megtenni. Amennyiben a soron az &#039;&#039;Attached&#039;&#039; (zöld színű) felirat jelenik meg a (szürke színű) &#039;&#039;Detached&#039;&#039; helyett, akkor nem tudjuk VPC-hez csatolni (ilyenkor először a &#039;&#039;Detach from VPC&#039;&#039; opciót kell választanunk).&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
[[Fájl:GAMFAWS vpc igw attach.png]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az IGW VPC-hez rendelése után a kívánt route táblákba fel kell vennünk, hogy minden csomagot arra irányítson.&lt;br /&gt;
[[Fájl:GAMFAWS vpc igw route setup.png]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== NAT Gateway ====&lt;br /&gt;
Lehetőség van Internet Gateway helyett NAT Gateway létrehozására is, de ez egy fizetős szolgáltatás. A nevének megfelelően ez lehetőséget biztosít, hogy azok az EC2-k, amelyek privát alhálózatba kerültek, kilássanak az internet felé (pl. frissítések keresése, telepítése), miközben védve vannak a kívülről érkező támadásoktól.&lt;br /&gt;
 &#039;&#039;&#039;Ez egy lehetséges oka lehet, hogy külön válasszuk a route táblákat az alhálózatokon, hiszen az egyiknek minden csomagot az IGW felé, míg a másiknak minden csomagot a NAT Gateway felé kell továbbítania.&#039;&#039;&#039; &#039;&#039;Ha nem használunk NAT Gatewayt, akkor is érdemes lehet leválasztani az IGW-ről a privát alhálózatokat.&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== AWSCLI ===&lt;br /&gt;
Az AWSCLI egy konzolos alkalmazás, amelynek segítségével menedzselhetjük környezetünket: hozhatunk létre új EC2-t akár, vagy kapcsolhatunk hozzá egyéb szolgáltatásokat (Security Group, ASG, LB stb.).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
 Az awscli program elérhető linux és windows környezetben egyaránt.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== AWSCLI telepítése ====&lt;br /&gt;
 &#039;&#039;&#039;Figyelem!&#039;&#039;&#039; Az &#039;&#039;apt install awscli&#039;&#039; a legtöbb Debian/Ubuntu rendszeren a régebbi, 1-es főverziójú AWS CLI-t telepíti a disztribúció saját tárolójából, amit az AWS már csak fenntartási (maintenance) módban frissít. Az AWS hivatalosan a 2-es főverzió telepítését ajánlja, amit a következő paranccsal tehetünk meg:&lt;br /&gt;
&amp;lt;syntaxhighlight lang=&amp;quot;bash&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
curl &amp;quot;https://awscli.amazonaws.com/awscli-exe-linux-x86_64.zip&amp;quot; -o &amp;quot;awscliv2.zip&amp;quot;&lt;br /&gt;
unzip awscliv2.zip&lt;br /&gt;
sudo ./aws/install&lt;br /&gt;
&amp;lt;/syntaxhighlight&amp;gt;&lt;br /&gt;
 Órai/gyakorlási célra az &#039;&#039;apt install awscli&#039;&#039; is elegendő lehet, de érdemes tudni, hogy nem ez a hivatalosan ajánlott telepítési mód.&lt;br /&gt;
==== Access Key management ====&lt;br /&gt;
Az &#039;&#039;awscli&#039;&#039; hozzáférési kulcsokon keresztül kap jogosultságot a szolgáltatások adataihoz, így használata előtt készítenünk kell egy újat. Ez a nevünkre kattintva (jobb felül), majd a &#039;&#039;Security credentials&#039;&#039; menüpontot kiválasztva tehetjük meg, az &#039;&#039;Access keys&#039;&#039; szekcióban. Nyissuk ezt le és kattintsunk a &#039;&#039;Create New Access Key&#039;&#039; gombra.&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;center&amp;gt;&lt;br /&gt;
{|&lt;br /&gt;
| [[Fájl:GAMFAWS UserMenu.png|150px|keretnélküli]] || [[Fájl:GAMFAWS SecurityCredentials.png|keretnélküli]]&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&amp;lt;/center&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A gomb megnyomása után egy felugró ablak fogad, amelyben megtalálható az &#039;&#039;Access Key&#039;&#039; és a &#039;&#039;Security Access Key&#039;&#039; értéke. Érdemes a fájlt letölteni, hogy később is elérhetők legyenek ezek az adatok, &#039;&#039;&#039;az AWS többet nem fogja engedélyezni ezek megjelenítését!&#039;&#039;&#039; Ha az adatokat később nem tudjuk megadni, akkor újat kell készíteni.&lt;br /&gt;
[[Fájl:GAMFAWS SecurityCredentials ShowData.png|középre]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== AWS CLI konfigurálás autentikációs adatokkal ====&lt;br /&gt;
Az eszköz telepítése annak konfigurálásával ér véget: meg kell adnunk az autentikációs tokeneket.&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
Ezt az &#039;&#039;&#039;aws configure&#039;&#039;&#039; parancs kiadásával tehetjük meg, ahol egyesével bekéri a szükséges adatokat. Ahol nem szeretnénk változtatni az előző értéken (szögletes zárójelek között láthatjuk ezt), ott hagyjuk üresen a sort és csupán entert nyomjunk.&lt;br /&gt;
[[Fájl:GAMFAWS AWSCLI config.png|középre]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
 Az adatok megadása után menedzselhetjük az aws parancsokkal a környezetünket. Az aws parancsairól az &#039;&#039;&#039;aws help&#039;&#039;&#039; szolgáltat információt.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== S3 ===&lt;br /&gt;
Ez a szolgáltatás fájlok tárolására alkalmas.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Több típusa is elérhető:&lt;br /&gt;
* Standard:&lt;br /&gt;
** Magas rendelkezésre állás jellemzi (99.99%)&lt;br /&gt;
** Az alkalmazásban sűrűn használt objektumok tárolására alkalmas&lt;br /&gt;
** A régiók közötti szinkronizáció megoldott&lt;br /&gt;
* Instant Glacier:&lt;br /&gt;
** Magas rendelkezésre állás jellemzi (99.99%)&lt;br /&gt;
** Az alkalmazásban ritkábban használt, hosszú élettartamú, de azonnali hozzáférést igénylő objektumok tárolására alkalmas&lt;br /&gt;
* Flexible Glacier:&lt;br /&gt;
** Magas rendelkezésre állás jellemzi&lt;br /&gt;
** Az alkalmazásban ritkán használt (évente 1x-2x), a mérettől független költséggel rendelkező megoldás&lt;br /&gt;
* Deep Archive Glacier:&lt;br /&gt;
** 7-10 évig tárolt adatokhoz optimalizált költségvonzat&lt;br /&gt;
** Előnyös a backup adatok tárolásához&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
 A szolgáltatás a keresőben &#039;&#039;S3&#039;&#039; füzérrel kereshető.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Bucket létrehozása ====&lt;br /&gt;
Új tárolót a &#039;&#039;Create bucket&#039;&#039; gomb segítségével hozhatunk létre. A megjelenő űrlapon a nevet kell kitölteni és érdemes egy pillantást vetni a publikusság beállításaira is, hogy ez ténylegesen a célunknak megfelelő legyen.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
 &#039;&#039;&#039;Figyelem!&#039;&#039;&#039; A névnek nem csupán a mi környezetünkön belül kell egyedinek lennie, hanem a teljes AWS-en belül.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{| style=&amp;quot;margin:auto&amp;quot;&lt;br /&gt;
| [[Fájl:GAMFAWS S3 new name.png|bélyegkép]] || [[Fájl:GAMFAWS S3 new public.png|bélyegkép]]&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Bucket kezelése &#039;&#039;awscli&#039;&#039; programmal ====&lt;br /&gt;
 Az &#039;&#039;&#039;aws s3 help&#039;&#039;&#039; parancs segítségével további információt szerezhetünk az egyes utasításokról.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Bucket tartalmának listázása&#039;&#039;&#039;&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;syntaxhighlight lang=&amp;quot;bash&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
aws s3 ls [bucket_name]&lt;br /&gt;
&amp;lt;/syntaxhighlight&amp;gt;&lt;br /&gt;
[[Fájl:GAMFAWS S3 CLI LS.png|középre]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Adatok másolása Bucket-ba&#039;&#039;&#039;&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;syntaxhighlight lang=&amp;quot;bash&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
aws s3 cp LOCAL_PATH s3://REMOTE_PATH&lt;br /&gt;
&amp;lt;/syntaxhighlight&amp;gt;&lt;br /&gt;
Ahol:&lt;br /&gt;
* LOCAL_PATH a lokális fájlrendszeren belüli elérési útvonala a forrásfájlnak (vagy könyvtárnak)&lt;br /&gt;
* REMOTE_PATH a cél helye az S3-ban&lt;br /&gt;
** Az s3:// jelzi, hogy a cél az S3-ban van (S3Uri)&lt;br /&gt;
** A mappák helyett PREFIX-ek vannak (/folder/to/my/file esetében /folder/to/my a PREFIX)&lt;br /&gt;
** A mappákat nem kell S3-ban létrehoznunk (az előző pontból következik), a fájlnév előtti prefix dönti el a hova tartozását&lt;br /&gt;
** A PREFIX-eket az &#039;&#039;&#039;ls&#039;&#039;&#039; úgy kezeli, mint egy mappát&lt;br /&gt;
[[Fájl:GAMFAWS S3 AWSCLI cp2s3.png|középre]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Adatok másolása rekurzívan S3-ba&#039;&#039;&#039;&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;syntaxhighlight lang=&amp;quot;bash&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
aws s3 cp --recursive LOCAL_PATH s3://REMOTE_PATH&lt;br /&gt;
&amp;lt;/syntaxhighlight&amp;gt;&lt;br /&gt;
Ahol:&lt;br /&gt;
* --recursive jelzi, hogy a LOCAL_PATH alatt minden bejegyzést töltsön fel&lt;br /&gt;
[[Fájl:GAMFAWS S3 AWSCLI copy recursive2s3.png|középre]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Adatok másolása rekurzívan S3-ból helyi fájlrendszerbe&#039;&#039;&#039;&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;syntaxhighlight lang=&amp;quot;bash&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
aws s3 cp --recursive s3://REMOTE_PATH LOCAL_PATH&lt;br /&gt;
&amp;lt;/syntaxhighlight&amp;gt;&lt;br /&gt;
[[Fájl:GAMFAWS S3 AWSCLI cp2local.png|középre]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Bucket kezelése grafikus felületen keresztül ====&lt;br /&gt;
Az S3 tartalmát elérhetjük az AWS grafikus felületén keresztül is, így tölthetünk fel, törölhetünk és módosíthatunk fájlokat anélkül, hogy saját számítógépünkre telepítenénk az &#039;&#039;awscli&#039;&#039; programot.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
# Nyissuk meg az S3 szolgáltatás vezérlőpultját&lt;br /&gt;
# Kattintsunk a szerkeszteni kívánt tárhely nevére&amp;lt;br&amp;gt;[[Fájl:GAMFAWS S3f list.png]]&amp;lt;br&amp;gt;&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
# A vezérlőgombok segítségével végezzük el a kívánt műveletet (feltöltés, törlés), vagy válasszunk ki egy PREFIX-et az „almappák” tartalmának megtekintéséhez.&amp;lt;br&amp;gt;[[Fájl:GAMFAWS S3 control.png|középre]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
= Indítást gyorsító scriptek =&lt;br /&gt;
== UI indítás ==&lt;br /&gt;
&amp;lt;syntaxhighlight lang=&amp;quot;bash&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
#!/bin/bash&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
# variables&lt;br /&gt;
NEPTUN=&amp;quot;neptun&amp;quot;           # your neptun code &lt;br /&gt;
API_LB_DOMAIN=&amp;quot;localhost&amp;quot; # api server IP&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
apt update&lt;br /&gt;
apt install wget unzip apache2 libapache2-mod-php php php-curl -y&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
# get code&lt;br /&gt;
mkdir /tmp/code&lt;br /&gt;
cd /tmp/code&lt;br /&gt;
wget https://wiki.farkas-attila.hu/images/c/c7/Weboldal.zip&lt;br /&gt;
unzip Weboldal.zip&lt;br /&gt;
#&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
# change &amp;lt;ip&amp;gt; tag in code&lt;br /&gt;
sed -i &amp;quot;s/&amp;lt;ip&amp;gt;/$API_LB_DOMAIN/g&amp;quot; ui.php&lt;br /&gt;
sed -i &amp;quot;s/&amp;lt;ip&amp;gt;/$API_LB_DOMAIN/g&amp;quot; ui_newproduct.php&lt;br /&gt;
#&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
# create directory for server&lt;br /&gt;
mkdir -p /srv/$NEPTUN&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
mv ui.php /srv/$NEPTUN/index.php&lt;br /&gt;
mv ui_newproduct.php /srv/$NEPTUN/newproduct.php&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
# remove tmp directory&lt;br /&gt;
cd /&lt;br /&gt;
rm -r /tmp/code&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
cat &amp;lt;&amp;lt; EOF &amp;gt; /etc/apache2/sites-enabled/000-default.conf&lt;br /&gt;
&amp;lt;VirtualHost *:80&amp;gt;&lt;br /&gt;
	#ServerName www.example.com&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	ServerAdmin webmaster@localhost&lt;br /&gt;
	DocumentRoot /srv/$NEPTUN&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	&amp;lt;Directory /srv/$NEPTUN/&amp;gt;&lt;br /&gt;
		Options Indexes FollowSymLinks&lt;br /&gt;
		AllowOverride None&lt;br /&gt;
		Require all granted&lt;br /&gt;
	&amp;lt;/Directory&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	ErrorLog \${APACHE_LOG_DIR}/error.log&lt;br /&gt;
	CustomLog \${APACHE_LOG_DIR}/access.log combined&lt;br /&gt;
&amp;lt;/VirtualHost&amp;gt;&lt;br /&gt;
EOF&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
systemctl restart apache2&lt;br /&gt;
&amp;lt;/syntaxhighlight&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== API indítás ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;syntaxhighlight lang=&amp;quot;bash&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
#!/bin/bash&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
# variables&lt;br /&gt;
NEPTUN=&amp;quot;neptun&amp;quot;          # your neptun&lt;br /&gt;
MYSQL_DOMAIN=&amp;quot;localhost&amp;quot; # RDS mysql domain&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
apt update&lt;br /&gt;
apt install wget unzip python3 python3-pip python3-flask -y&lt;br /&gt;
pip3 install mysql-connector-python --break-system-packages&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
# get code&lt;br /&gt;
mkdir /tmp/code&lt;br /&gt;
cd /tmp/code&lt;br /&gt;
wget https://wiki.farkas-attila.hu/images/c/c7/Weboldal.zip&lt;br /&gt;
unzip Weboldal.zip&lt;br /&gt;
#&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
# change &amp;lt;ip&amp;gt; tag in code&lt;br /&gt;
sed -i &amp;quot;s/&amp;lt;ip&amp;gt;/$MYSQL_DOMAIN/g&amp;quot; api.py&lt;br /&gt;
#&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
# create directory for server&lt;br /&gt;
mkdir -p /srv/$NEPTUN&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
mv api.py /srv/$NEPTUN/&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
# remove tmp directory&lt;br /&gt;
cd /&lt;br /&gt;
rm /tmp/code&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
echo &amp;quot;@reboot root sleep 10s &amp;amp;&amp;amp; python3 /srv/$NEPTUN/api.py &amp;amp;&amp;quot; &amp;gt;&amp;gt; /etc/crontab&lt;br /&gt;
cd /srv/$NEPTUN &amp;amp;&amp;amp; python3 api.py &amp;amp;&lt;br /&gt;
‎&amp;lt;/syntaxhighlight&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Stressz teszt indítás ==&lt;br /&gt;
A script telepíti a Dockert, majd elindít egy Flask alapú CPU stressz-teszt eszközt (grafikus felülettel), amivel gombnyomásra, a megadott célszázalékon lehet terhelni a gép CPU-ját - Auto Scaling Group skálázás triggerelésének demonstrálásához. Minden szükséges fájl magában a scriptben van, nincs szükség külön letöltésre.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Figyelem!&#039;&#039;&#039; A User data mezőbe másolva ügyelj arra, hogy a kijelölés/másolás &#039;&#039;&#039;pontosan a &amp;lt;code&amp;gt;#!/bin/bash&amp;lt;/code&amp;gt; sorral kezdődjön&#039;&#039;&#039; - ha ez lemarad (pl. a dobozból fentről nem a legelső sortól jelölöd ki), a cloud-init csendben, hibaüzenet nélkül nem futtatja le a scriptet.&lt;br /&gt;
&amp;lt;syntaxhighlight lang=&amp;quot;bash&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
#!/bin/bash&lt;br /&gt;
# ==============================================================================&lt;br /&gt;
# CPU stressz-teszt eszköz (Docker konténerben futó Flask app + UI)&lt;br /&gt;
# Önálló komponens - nem kapcsolódik a demo-app többi részéhez (UI/API/DB).&lt;br /&gt;
# Egy gombnyomásra, a megadott százalékon terheli a CPU-t - Auto Scaling&lt;br /&gt;
# Group skálázás kiváltásának demonstrálásához.&lt;br /&gt;
#&lt;br /&gt;
# Célplatform: Ubuntu 26.04 (de bármelyik, apt-ot használó Ubuntu LTS-en működik)&lt;br /&gt;
# Használat: EC2 &amp;quot;User data&amp;quot; mezőbe illesztve, VAGY kézzel: sudo bash install-stress-test.sh&lt;br /&gt;
# FIGYELEM: a User data mezőbe másolva ügyelj arra, hogy a #!/bin/bash legyen&lt;br /&gt;
# a MÁSOLÁS ELSŐ SORA is - ha ez lemarad, a cloud-init csendben nem futtatja le!&lt;br /&gt;
# ==============================================================================&lt;br /&gt;
set -e&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
HOST_PORT=&amp;quot;80&amp;quot;   # ezen a porton lesz elérhető a UI/API a konténeren kívül&lt;br /&gt;
# -----------------------------------------------------------&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
export DEBIAN_FRONTEND=noninteractive&lt;br /&gt;
apt update&lt;br /&gt;
apt install -y docker.io&lt;br /&gt;
systemctl enable --now docker&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
mkdir -p /opt/demo-app/stress-test&lt;br /&gt;
cat &amp;gt; /opt/demo-app/stress-test/app.py &amp;lt;&amp;lt;&#039;PYEOF&#039;&lt;br /&gt;
import multiprocessing as mp&lt;br /&gt;
import time&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
import psutil&lt;br /&gt;
from flask import Flask, jsonify, render_template_string, request&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
app = Flask(__name__)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
CYCLE_SECONDS = 0.1  # busy/sleep ciklus hossza - ebből számoljuk ki a kitöltési tényezőt&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
def _stress_worker(target_percent: &amp;quot;mp.Value&amp;quot;, stop_event: &amp;quot;mp.Event&amp;quot;) -&amp;gt; None:&lt;br /&gt;
    while not stop_event.is_set():&lt;br /&gt;
        percent = max(0.0, min(100.0, target_percent.value))&lt;br /&gt;
        busy_time = CYCLE_SECONDS * (percent / 100.0)&lt;br /&gt;
        start = time.perf_counter()&lt;br /&gt;
        while time.perf_counter() - start &amp;lt; busy_time:&lt;br /&gt;
            pass  # szándékosan &amp;quot;üres&amp;quot; busy-loop, hogy valóban terhelje a magot&lt;br /&gt;
        idle_time = CYCLE_SECONDS - busy_time&lt;br /&gt;
        if idle_time &amp;gt; 0:&lt;br /&gt;
            time.sleep(idle_time)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
class StressController:&lt;br /&gt;
    &amp;quot;&amp;quot;&amp;quot;Egy vagy több CPU magot terhel adott cél-százalékon, külön folyamatokkal.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
    A target_percent egy megosztott (multiprocessing.Value) érték, így futás&lt;br /&gt;
    közben is állítható anélkül, hogy a worker folyamatokat újra kellene indítani.&lt;br /&gt;
    &amp;quot;&amp;quot;&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
    def __init__(self) -&amp;gt; None:&lt;br /&gt;
        self._target = mp.Value(&amp;quot;d&amp;quot;, 0.0)&lt;br /&gt;
        self._stop_event = mp.Event()&lt;br /&gt;
        self._workers: list[mp.Process] = []&lt;br /&gt;
        self._cores = 0&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
    @property&lt;br /&gt;
    def running(self) -&amp;gt; bool:&lt;br /&gt;
        return len(self._workers) &amp;gt; 0&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
    def start(self, percent: float, cores: int) -&amp;gt; None:&lt;br /&gt;
        self.stop()&lt;br /&gt;
        self._stop_event.clear()&lt;br /&gt;
        self._target.value = percent&lt;br /&gt;
        self._cores = max(1, min(cores, mp.cpu_count()))&lt;br /&gt;
        self._workers = [&lt;br /&gt;
            mp.Process(target=_stress_worker, args=(self._target, self._stop_event), daemon=True)&lt;br /&gt;
            for _ in range(self._cores)&lt;br /&gt;
        ]&lt;br /&gt;
        for worker in self._workers:&lt;br /&gt;
            worker.start()&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
    def set_target(self, percent: float) -&amp;gt; None:&lt;br /&gt;
        self._target.value = percent&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
    def stop(self) -&amp;gt; None:&lt;br /&gt;
        self._stop_event.set()&lt;br /&gt;
        for worker in self._workers:&lt;br /&gt;
            worker.join(timeout=2)&lt;br /&gt;
            if worker.is_alive():&lt;br /&gt;
                worker.terminate()&lt;br /&gt;
        self._workers = []&lt;br /&gt;
        self._cores = 0&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
    def status(self) -&amp;gt; dict:&lt;br /&gt;
        return {&lt;br /&gt;
            &amp;quot;running&amp;quot;: self.running,&lt;br /&gt;
            &amp;quot;target_percent&amp;quot;: round(self._target.value, 1) if self.running else 0,&lt;br /&gt;
            &amp;quot;cores&amp;quot;: self._cores,&lt;br /&gt;
            &amp;quot;cpu_count&amp;quot;: mp.cpu_count(),&lt;br /&gt;
            &amp;quot;cpu_percent&amp;quot;: psutil.cpu_percent(interval=0.2),&lt;br /&gt;
        }&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
controller = StressController()&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
PAGE = &amp;quot;&amp;quot;&amp;quot;&lt;br /&gt;
&amp;lt;!doctype html&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;html lang=&amp;quot;hu&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;head&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;meta charset=&amp;quot;utf-8&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;title&amp;gt;CPU stressz teszt&amp;lt;/title&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;meta name=&amp;quot;viewport&amp;quot; content=&amp;quot;width=device-width, initial-scale=1&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;style&amp;gt;&lt;br /&gt;
  body { font-family: system-ui, sans-serif; margin: 0; background: #0f1115; color: #e8e8e8; }&lt;br /&gt;
  .wrap { max-width: 640px; margin: 2rem auto; padding: 0 1rem; }&lt;br /&gt;
  h1 { font-size: 1.4rem; margin-bottom: 0.2rem; }&lt;br /&gt;
  .sub { color: #9aa0a6; font-size: 0.9rem; margin-bottom: 1.5rem; }&lt;br /&gt;
  .card { background: #1b1e26; border-radius: 10px; padding: 1.2rem 1.5rem; margin-bottom: 1rem; }&lt;br /&gt;
  label { display: block; margin-bottom: 0.4rem; font-size: 0.9rem; color: #c7c9cc; }&lt;br /&gt;
  input[type=range] { width: 100%; }&lt;br /&gt;
  .row { display: flex; gap: 1rem; align-items: center; }&lt;br /&gt;
  .row &amp;gt; div { flex: 1; }&lt;br /&gt;
  select, input[type=number] { background: #11141a; color: #e8e8e8; border: 1px solid #333; border-radius: 6px; padding: 0.3rem 0.5rem; width: 100%; }&lt;br /&gt;
  .percent-value { font-size: 1.6rem; font-weight: 600; }&lt;br /&gt;
  .buttons { display: flex; gap: 0.8rem; margin-top: 1rem; }&lt;br /&gt;
  button { flex: 1; padding: 0.7rem; border: none; border-radius: 8px; font-size: 1rem; cursor: pointer; }&lt;br /&gt;
  #startBtn { background: #e5484d; color: #fff; }&lt;br /&gt;
  #stopBtn { background: #2a2d36; color: #e8e8e8; }&lt;br /&gt;
  button:disabled { opacity: 0.4; cursor: not-allowed; }&lt;br /&gt;
  .gauge { height: 22px; background: #11141a; border-radius: 11px; overflow: hidden; margin-top: 0.4rem; }&lt;br /&gt;
  .gauge-fill { height: 100%; width: 0%; transition: width 0.3s ease; }&lt;br /&gt;
  .gauge-fill.target { background: #5b8def; }&lt;br /&gt;
  .gauge-fill.actual { background: #e5484d; }&lt;br /&gt;
  .gauge-label { display: flex; justify-content: space-between; font-size: 0.8rem; color: #9aa0a6; margin-top: 0.3rem; }&lt;br /&gt;
  .status-dot { display: inline-block; width: 10px; height: 10px; border-radius: 50%; margin-right: 0.4rem; background: #555; }&lt;br /&gt;
  .status-dot.on { background: #3ecf4a; }&lt;br /&gt;
&amp;lt;/style&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/head&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;body&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;wrap&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
  &amp;lt;h1&amp;gt;CPU stressz teszt&amp;lt;/h1&amp;gt;&lt;br /&gt;
  &amp;lt;p class=&amp;quot;sub&amp;quot;&amp;gt;Szándékosan terheli a gép CPU-ját a megadott százalékon - Auto Scaling Group demóhoz.&amp;lt;/p&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  &amp;lt;div class=&amp;quot;card&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
    &amp;lt;label for=&amp;quot;percent&amp;quot;&amp;gt;Cél CPU terhelés: &amp;lt;span id=&amp;quot;percentValue&amp;quot; class=&amp;quot;percent-value&amp;quot;&amp;gt;50%&amp;lt;/span&amp;gt;&amp;lt;/label&amp;gt;&lt;br /&gt;
    &amp;lt;input type=&amp;quot;range&amp;quot; id=&amp;quot;percent&amp;quot; min=&amp;quot;0&amp;quot; max=&amp;quot;100&amp;quot; value=&amp;quot;50&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
    &amp;lt;div class=&amp;quot;row&amp;quot; style=&amp;quot;margin-top:1rem&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
      &amp;lt;div&amp;gt;&lt;br /&gt;
        &amp;lt;label for=&amp;quot;cores&amp;quot;&amp;gt;Hány mag terhelje&amp;lt;/label&amp;gt;&lt;br /&gt;
        &amp;lt;select id=&amp;quot;cores&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/select&amp;gt;&lt;br /&gt;
      &amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
    &amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
    &amp;lt;div class=&amp;quot;buttons&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
      &amp;lt;button id=&amp;quot;startBtn&amp;quot;&amp;gt;Indítás&amp;lt;/button&amp;gt;&lt;br /&gt;
      &amp;lt;button id=&amp;quot;stopBtn&amp;quot; disabled&amp;gt;Leállítás&amp;lt;/button&amp;gt;&lt;br /&gt;
    &amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
  &amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  &amp;lt;div class=&amp;quot;card&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
    &amp;lt;div&amp;gt;&amp;lt;span id=&amp;quot;statusDot&amp;quot; class=&amp;quot;status-dot&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&amp;lt;span id=&amp;quot;statusText&amp;quot;&amp;gt;Leállítva&amp;lt;/span&amp;gt;&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
    &amp;lt;div class=&amp;quot;gauge-label&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;span&amp;gt;Cél&amp;lt;/span&amp;gt;&amp;lt;span id=&amp;quot;targetLabel&amp;quot;&amp;gt;0%&amp;lt;/span&amp;gt;&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
    &amp;lt;div class=&amp;quot;gauge&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;div id=&amp;quot;targetFill&amp;quot; class=&amp;quot;gauge-fill target&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/div&amp;gt;&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
    &amp;lt;div class=&amp;quot;gauge-label&amp;quot; style=&amp;quot;margin-top:0.8rem&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;span&amp;gt;Tényleges (teljes gép)&amp;lt;/span&amp;gt;&amp;lt;span id=&amp;quot;actualLabel&amp;quot;&amp;gt;0%&amp;lt;/span&amp;gt;&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
    &amp;lt;div class=&amp;quot;gauge&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;div id=&amp;quot;actualFill&amp;quot; class=&amp;quot;gauge-fill actual&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/div&amp;gt;&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
  &amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;script&amp;gt;&lt;br /&gt;
const percentInput = document.getElementById(&#039;percent&#039;);&lt;br /&gt;
const percentValue = document.getElementById(&#039;percentValue&#039;);&lt;br /&gt;
const coresSelect = document.getElementById(&#039;cores&#039;);&lt;br /&gt;
const startBtn = document.getElementById(&#039;startBtn&#039;);&lt;br /&gt;
const stopBtn = document.getElementById(&#039;stopBtn&#039;);&lt;br /&gt;
const statusDot = document.getElementById(&#039;statusDot&#039;);&lt;br /&gt;
const statusText = document.getElementById(&#039;statusText&#039;);&lt;br /&gt;
const targetFill = document.getElementById(&#039;targetFill&#039;);&lt;br /&gt;
const targetLabel = document.getElementById(&#039;targetLabel&#039;);&lt;br /&gt;
const actualFill = document.getElementById(&#039;actualFill&#039;);&lt;br /&gt;
const actualLabel = document.getElementById(&#039;actualLabel&#039;);&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
percentInput.addEventListener(&#039;input&#039;, () =&amp;gt; {&lt;br /&gt;
  percentValue.textContent = percentInput.value + &#039;%&#039;;&lt;br /&gt;
});&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
async function refreshStatus() {&lt;br /&gt;
  const res = await fetch(&#039;/api/status&#039;);&lt;br /&gt;
  const data = await res.json();&lt;br /&gt;
  statusDot.classList.toggle(&#039;on&#039;, data.running);&lt;br /&gt;
  statusText.textContent = data.running&lt;br /&gt;
    ? `Fut - ${data.cores} mag terhelve`&lt;br /&gt;
    : &#039;Leállítva&#039;;&lt;br /&gt;
  targetFill.style.width = data.target_percent + &#039;%&#039;;&lt;br /&gt;
  targetLabel.textContent = data.target_percent + &#039;%&#039;;&lt;br /&gt;
  actualFill.style.width = data.cpu_percent + &#039;%&#039;;&lt;br /&gt;
  actualLabel.textContent = data.cpu_percent + &#039;%&#039;;&lt;br /&gt;
  startBtn.disabled = data.running;&lt;br /&gt;
  stopBtn.disabled = !data.running;&lt;br /&gt;
  if (!coresSelect.dataset.filled) {&lt;br /&gt;
    coresSelect.innerHTML = &#039;&#039;;&lt;br /&gt;
    for (let i = 1; i &amp;lt;= data.cpu_count; i++) {&lt;br /&gt;
      const opt = document.createElement(&#039;option&#039;);&lt;br /&gt;
      opt.value = i;&lt;br /&gt;
      opt.textContent = i + (i === data.cpu_count ? &#039; (összes)&#039; : &#039;&#039;);&lt;br /&gt;
      if (i === data.cpu_count) opt.selected = true;&lt;br /&gt;
      coresSelect.appendChild(opt);&lt;br /&gt;
    }&lt;br /&gt;
    coresSelect.dataset.filled = &#039;1&#039;;&lt;br /&gt;
  }&lt;br /&gt;
}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
startBtn.addEventListener(&#039;click&#039;, async () =&amp;gt; {&lt;br /&gt;
  await fetch(&#039;/api/start&#039;, {&lt;br /&gt;
    method: &#039;POST&#039;,&lt;br /&gt;
    headers: {&#039;Content-Type&#039;: &#039;application/json&#039;},&lt;br /&gt;
    body: JSON.stringify({percent: Number(percentInput.value), cores: Number(coresSelect.value)}),&lt;br /&gt;
  });&lt;br /&gt;
  refreshStatus();&lt;br /&gt;
});&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
stopBtn.addEventListener(&#039;click&#039;, async () =&amp;gt; {&lt;br /&gt;
  await fetch(&#039;/api/stop&#039;, {method: &#039;POST&#039;});&lt;br /&gt;
  refreshStatus();&lt;br /&gt;
});&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
setInterval(refreshStatus, 1000);&lt;br /&gt;
refreshStatus();&lt;br /&gt;
&amp;lt;/script&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/body&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/html&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;quot;&amp;quot;&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
@app.get(&amp;quot;/&amp;quot;)&lt;br /&gt;
def index():&lt;br /&gt;
    return render_template_string(PAGE)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
@app.get(&amp;quot;/health&amp;quot;)&lt;br /&gt;
def health():&lt;br /&gt;
    return jsonify(status=&amp;quot;ok&amp;quot;), 200&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
@app.get(&amp;quot;/api/status&amp;quot;)&lt;br /&gt;
def api_status():&lt;br /&gt;
    return jsonify(controller.status())&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
@app.post(&amp;quot;/api/start&amp;quot;)&lt;br /&gt;
def api_start():&lt;br /&gt;
    payload = request.get_json(silent=True) or {}&lt;br /&gt;
    try:&lt;br /&gt;
        percent = float(payload.get(&amp;quot;percent&amp;quot;, 50))&lt;br /&gt;
    except (TypeError, ValueError):&lt;br /&gt;
        return jsonify(error=&amp;quot;A &#039;percent&#039; mezőnek számnak kell lennie&amp;quot;), 400&lt;br /&gt;
    try:&lt;br /&gt;
        cores = int(payload.get(&amp;quot;cores&amp;quot;, mp.cpu_count()))&lt;br /&gt;
    except (TypeError, ValueError):&lt;br /&gt;
        return jsonify(error=&amp;quot;A &#039;cores&#039; mezőnek egész számnak kell lennie&amp;quot;), 400&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
    percent = max(0.0, min(100.0, percent))&lt;br /&gt;
    controller.start(percent, cores)&lt;br /&gt;
    return jsonify(controller.status()), 200&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
@app.post(&amp;quot;/api/stop&amp;quot;)&lt;br /&gt;
def api_stop():&lt;br /&gt;
    controller.stop()&lt;br /&gt;
    return jsonify(controller.status()), 200&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
if __name__ == &amp;quot;__main__&amp;quot;:&lt;br /&gt;
    app.run(host=&amp;quot;0.0.0.0&amp;quot;, port=5050)&lt;br /&gt;
PYEOF&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
cat &amp;gt; /opt/demo-app/stress-test/requirements.txt &amp;lt;&amp;lt;&#039;EOF&#039;&lt;br /&gt;
flask==3.0.3&lt;br /&gt;
psutil==6.0.0&lt;br /&gt;
gunicorn==22.0.0&lt;br /&gt;
EOF&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
cat &amp;gt; /opt/demo-app/stress-test/Dockerfile &amp;lt;&amp;lt;&#039;EOF&#039;&lt;br /&gt;
FROM python:3.12-slim&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
WORKDIR /app&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
COPY requirements.txt .&lt;br /&gt;
RUN pip install --no-cache-dir -r requirements.txt&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
COPY app.py .&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
EXPOSE 5050&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
CMD [&amp;quot;gunicorn&amp;quot;, &amp;quot;--bind&amp;quot;, &amp;quot;0.0.0.0:5050&amp;quot;, &amp;quot;--workers&amp;quot;, &amp;quot;1&amp;quot;, &amp;quot;app:app&amp;quot;]&lt;br /&gt;
EOF&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
docker build -t demo-stress /opt/demo-app/stress-test&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
docker rm -f demo-stress 2&amp;gt;/dev/null || true&lt;br /&gt;
docker run -d --name demo-stress --restart unless-stopped \&lt;br /&gt;
  -p &amp;quot;${HOST_PORT}:5050&amp;quot; demo-stress&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
echo &amp;quot;=== Kész! UI: http://&amp;lt;ez_a_gép_publikus_IP-je&amp;gt;/ (port ${HOST_PORT}) ===&amp;quot;&lt;br /&gt;
echo &amp;quot;=== FONTOS: a Security Groupon engedélyezni kell a ${HOST_PORT}-as portot! ===&amp;quot;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/syntaxhighlight&amp;gt;&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>ApelPro</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>http://wiki.farkas-attila.hu/index.php?title=EDU::GAMF::Felh%C5%91alap%C3%BA-szolg%C3%A1ltat%C3%A1sok&amp;diff=972</id>
		<title>EDU::GAMF::Felhőalapú-szolgáltatások</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="http://wiki.farkas-attila.hu/index.php?title=EDU::GAMF::Felh%C5%91alap%C3%BA-szolg%C3%A1ltat%C3%A1sok&amp;diff=972"/>
		<updated>2026-10-19T08:58:25Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;ApelPro: 6. óra diasor linkelve (Felhőbiztonság)&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;[[category:GAMF]]&lt;br /&gt;
[[category:GAMF tantárgyak|Tantárgyak]]&lt;br /&gt;
== A tantárgy leírása - &#039;&#039;&#039;nem hivatalos&#039;&#039;&#039; ==&lt;br /&gt;
A tantárgy során alkalmazások felhőben történő üzemeltetéséről tanulhatnak a hallgatók. A piacon elérhető összes szolgáltatót nincs lehetőségünk tanulmányozni, de az Amazon Web Services (AWS) világában mélyebben elmerülünk és egy alkalmazást telepítünk bele.&lt;br /&gt;
A tárgy során a hallgatónak el kell sajátítania azt a készséget, hogy egy jól dokumentált alkalmazást (a csomag szükségletek közel teljes egészében meg vannak adva a fejlesztők által) elhelyezzenek amazonos környezetben, ismernie kell az elérhető eszközöket és a biztonsági funkciókat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A félév második felében a Docker kapja a főszerepet, mivel manapság a legtöbb alkalmazás ebben készül. Ennek oka, hogy a fejlesztői környezet és a végleges környezet egyezősége garantálható. A hallgatók a tárgy teljesítése után képesek lesznek egy jól dokumentált alkalmazás telepítésére Docker környezetben, ami magában foglalja a képfájlok létrehozását és a futási környezetének kialakítását is.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A tantárgy előfeltételei - &#039;&#039;&#039;nem hivatalos&#039;&#039;&#039; ==&lt;br /&gt;
A tantárgy épít a következő tantárgyakon tanultakra:&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Hálózati alapismeretek&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
** IP címek típusai (publikus, privát)&lt;br /&gt;
** Alhálózatok kialakítása&lt;br /&gt;
** Kis mértékben packet flow ismeretek&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Operációs rendszerek&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
** Linux CLI ismeretek&lt;br /&gt;
** BASH parancsok&lt;br /&gt;
** &#039;&#039;man&#039;&#039; készségszintű használata&lt;br /&gt;
** Konfigurációs állományok szerkesztésére alkalmas eszközök ismerete (vi, nano, mcedit stb.)&lt;br /&gt;
** LOG fájlok olvasása, tartalmuk szűrése&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Webes alkalmazásfejlesztés&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
** Webes applikációk forráskódjának értelmezése&lt;br /&gt;
** Infrastruktúra függő értékek felismerése és aktualizálása&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Haladó programozás&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
** python szintaktika&lt;br /&gt;
** Forráskód értelmezése&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A tantárgy követelményei - &#039;&#039;&#039;nem hivatalos&#039;&#039;&#039; ==&lt;br /&gt;
Az Előadás második felében a hallgatók előadják korábban elkészített munkájukat egy a felhővel kapcsolatban saját maguk által kiválasztott témában. A kiselőadás nem lehet csupán bemutató jellegű, technikai információkat is tartalmaznia kell.&lt;br /&gt;
 A kiselőadásra járó pont: &#039;&#039;&#039;30p&#039;&#039;&#039;,&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A gyakorlati részhez kapcsolódóan a hallgatók csoportos munkában készítenek el egy projektfeladatot, amelyben a következő pontok közül legalább 5-nek teljesülnie kell:&lt;br /&gt;
* legyen benne ASG és LB&lt;br /&gt;
* Legyen benne tárolás S3-ra&lt;br /&gt;
* Legyen legalább 2 EC2 szolgáltatás (pl. api, ui)&lt;br /&gt;
* Használjon RDS-t&lt;br /&gt;
* Használjon VPC&lt;br /&gt;
* Docker környezetben fusson az alkalmazás (akár az AWS ECS-ben is)&lt;br /&gt;
* Serverless megoldás&lt;br /&gt;
* Valamilyen orchestrator használata (kubernetes, swarm stb., akár beépített verziót is)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A projektfeladat végrehajtása során a generatív mesterséges intelligencia használata &#039;&#039;&#039;engedélyezett&#039;&#039;&#039; és &#039;&#039;&#039;javasolt&#039;&#039;&#039;.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
 A projektfeladatra járó pont: &#039;&#039;&#039;70p&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;A kiselőadásból és a projektfeladatból 50-50% el kell érni a félév sikeres teljesítéséhez.&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A tárgy során használt dokumentumok ==&lt;br /&gt;
{| class=&amp;quot;wikitable&amp;quot; style=&amp;quot;margin:0px auto&amp;quot;&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
! Elérési útvonal || Fájlnév !! cél alkalmazás || Cél fájlnév&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| rowspan=4 | [[file:weboldal.zip|weboldal.zip]]&lt;br /&gt;
| ui.php || Felhasználói felület (UI) || index.php&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| ui_newproduct.php || Felhasználói felület (UI) || newproduct.php&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| api.py || API || api.py&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| networks.sql || MySQL import || -&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| [[Fájl:Zhminta.pdf|Minta feladatsor]] || - || - || -&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| [[Fájl:Gamf-aws-docker-buil.zip|Docker fájlok]] || - || - || -&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ajánlott irodalom lista ==&lt;br /&gt;
* Tanenbaum - Operációs rendszerek&lt;br /&gt;
* Tanenbaum - Számítógépes hálózatok&lt;br /&gt;
* Emett Dulaney - Linux All in One&lt;br /&gt;
* Kónya László - Számítógépes hálózatok&lt;br /&gt;
* Petrényi József&lt;br /&gt;
** TCP/IP 1 óra alatt&lt;br /&gt;
** TCP/IP alapok I. kötet&lt;br /&gt;
** TCP/IP alapok II. kötet&lt;br /&gt;
* Dr. Guta Gábor - Szoftverfejlesztés okosan Pythonnal&lt;br /&gt;
* Brad Dayley - Python zsebkönyv&lt;br /&gt;
* Kozmayer Viktor - PHP és MySQL az alapoktól&lt;br /&gt;
* Richard Blum - PHP, MySQL &amp;amp; Javascript 7 könyv az 1-ben&lt;br /&gt;
* Bódy Bence - Az SQL példákon keresztül (&amp;lt;small&amp;gt;MSSQL&amp;lt;/small&amp;gt;)&lt;br /&gt;
* Dan C. Marinescu - Cloud Computing (Theory and Practice)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ajánlott online források, hivatkozások ==&lt;br /&gt;
* PHP dokumentáció: [https://php.net php.net]&lt;br /&gt;
* MySQL dokumentáció: [https://dev.mysql.com dev.mysql.com]&lt;br /&gt;
* Python dokumentáció: [https://python.org python.org]&lt;br /&gt;
* AWS dokumentáció: [https://docs.aws.amazon.com docs.aws.amazon.com]&lt;br /&gt;
* Ubuntu Segédlet: [https://help.ubuntu.com help.ubuntu.com]&lt;br /&gt;
* Ubuntu Tutorial: [https://ubuntu.com/tutorials ubuntu.com/tutorials]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az előadás menete ==&lt;br /&gt;
# összetett: ([[Fájl:Felhoalapu-szolgaltatasok-1-ora-diak.pdf|diasor]])&lt;br /&gt;
#* Regisztráció AWS felületen&lt;br /&gt;
#* követelmények ismertetése&lt;br /&gt;
#* bérelt szervertől (VPS) a felhő megoldásokig&lt;br /&gt;
# Felhő ökoszisztéma ([[Fájl:Felhoalapu-szolgaltatasok-2-ora-diak.pdf|diasor]])&lt;br /&gt;
# Adatközpontok belső hálózata ([[Fájl:Felhoalapu-szolgaltatasok-3-ora-diak.pdf|diasor]])&lt;br /&gt;
# Erőforrás virtualizálás ([[Fájl:Felhoalapu-szolgaltatasok-4-ora-diak.pdf|diasor]])&lt;br /&gt;
# Adattárolás a felhőben ([[Fájl:Felhoalapu-szolgaltatasok-5-ora-diak.pdf|diasor]])&lt;br /&gt;
# Felhőbiztonság ([[Fájl:Felhoalapu-szolgaltatasok-6-ora-diak.pdf|diasor]])&lt;br /&gt;
# Docker&lt;br /&gt;
# Kiselőadások&lt;br /&gt;
# Kiselőadások&lt;br /&gt;
# Kiselőadások&lt;br /&gt;
# Kiselőadások&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az előadás menete a &#039;&#039;Dan C. Marinescu - Cloud Computing (Theory and Practice)&#039;&#039; című könyv alapján került kidolgozásra, mely a könyvtárban megtekinthető / kölcsönözhető. Az általunk érintett témakörök nagyjából 150 oldalnyi terjedelemben jelennek meg a könyvben. Az oldalszámok az előadásjegyzetek oldalon találhatók.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A gyakorlat menete ==&lt;br /&gt;
# Regisztráció az AWS rendszerében [https://portal.aws.amazon.com/billing/signup#/start/email] és alap szolgáltatások átbeszélése&lt;br /&gt;
# EC2 telepítés, nginx + apache2 bevezetés, alap parancsok ismétlése (ls, nano, mcedit stb.)&lt;br /&gt;
# Alkalmazás telepítése előre elkészített script segítségével + AMI, ASG, LB&lt;br /&gt;
# RDS telepítés és alkalmazás integráció ellenőrzése&lt;br /&gt;
# Docker alapok&lt;br /&gt;
# Docker compose alapok&lt;br /&gt;
# Alkalmazás indítása Docker környezetben&lt;br /&gt;
# IaC eszközök áttekintése&lt;br /&gt;
# IaC eszközök áttekintése&lt;br /&gt;
# MessageQueue eszközök használata&lt;br /&gt;
# Projekt bemutató (6db)&lt;br /&gt;
# Projekt bemutató (6db)&lt;br /&gt;
# Projekt bemutató (6db)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Docker beadandó leírása ==&lt;br /&gt;
A feladat célja, hogy a hallgatók találkozzanak azokkal a pozitívumokkal, amelyeket a Docker környezet nyújt számunkra. Ezt olyan két - igen egyszerű - alkalmazáson keresztül szeretném szemléltetni, amelyek nem azonos PHP verzióval működnek, de azokat egy szerveren szeretnénk telepíteni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
 Bár a PHP nyelv a nagy hangok szerint kihaló félben van, a régi alkalmazások üzemeltetése ma is elvárható feladat, ráadásul a hangokkal ellentétben ma is készülnek új alkalmazások a környezetben.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
 &#039;&#039;&#039;Figyelem!!&#039;&#039;&#039; A példában egy egyszerű kód szerepel, de a feladat hétköznapi problémát dolgoz fel!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Feladatpontok docker nélküli megoldáshoz&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
# Apache2 / Nginx kiszolgáló telepítése&lt;br /&gt;
# Különböző PHP verziók integrálása a kiszolgálóba&lt;br /&gt;
# Kód telepítése a kiszolgálónak megfelelő helyre&lt;br /&gt;
# Mindkét alkalmazásnak „OK” üzenetet kell mutatnia&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Feladatpontok dockerrel történő megoldáshoz&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
# Apache2 / Nginx kiszolgáló telepítése&lt;br /&gt;
# Különböző PHP verziójú Docker image keresése / telepítése&lt;br /&gt;
# Kód injektálása a megfelelő könyvtárba a konténeren belül&lt;br /&gt;
# Reverse Proxy konfigurálása kiszolgálón&lt;br /&gt;
# Mindkét alkalmazásnak „OK” üzenetet kel mutatnia&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
 A forráskódban egyszerűen elérhető, hogy mindkét kód „OK” üzenetet mutasson, de annak módosításával történő megoldás azonos a bonyoultabb (több 1000, akár több 10.000-1.000.000) soros kódok migrálásával az új PHP verziónak megfelelően, így amikor ezt a lépést választjuk, akkor gondoljuk át, hogy ez mennyire lehet egyszerű feladat!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Forrás ===&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;PHP5&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&amp;lt;syntaxhighlight lang=&#039;php&#039;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;?php&lt;br /&gt;
if (version_compare(phpversion(), &#039;5.6.40&#039;, &#039;&amp;gt;&#039;)) {&lt;br /&gt;
   printf(&amp;quot;Az általad használt PHP verzió túl magas! Használj maximum 5-ös verziót!&amp;quot;);&lt;br /&gt;
} else {&lt;br /&gt;
   printf(&amp;quot;OK&amp;quot;);&lt;br /&gt;
}&lt;br /&gt;
?&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/syntaxhighlight&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;PHP7&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&amp;lt;syntaxhighlight lang=&#039;php&#039;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;?php&lt;br /&gt;
if (version_compare(phpversion(), &#039;7.0.0&#039;, &#039;&amp;lt;&#039;)) {&lt;br /&gt;
   printf(&amp;quot;Az általad használt PHP verzió túl alacsony! Használj minimum 7-es verziót!&amp;quot;);&lt;br /&gt;
} else {&lt;br /&gt;
   printf(&amp;quot;OK&amp;quot;);&lt;br /&gt;
}&lt;br /&gt;
?&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;/syntaxhighlight&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Jegyzetek ==&lt;br /&gt;
* [[GAMF::Felhőalapú-szolgáltatások::Előadás|Előadás]]&lt;br /&gt;
* Gyakorlat&lt;br /&gt;
** [[EDU::GAMF::Felhőalapú-szolgáltatások::AWS|AWS]]&lt;br /&gt;
** [[EDU::GAMF::Felhőalapú-szolgáltatások::Docker|Docker]]&lt;br /&gt;
** [[EDU::GAMF::Felhőalapú-szolgáltatások::IaC|IaC]]&lt;br /&gt;
* [[EDU::GAMF::Felhőalapú-szolgáltatások::Rövidítések|Rövidítések]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>ApelPro</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>http://wiki.farkas-attila.hu/index.php?title=F%C3%A1jl:Felhoalapu-szolgaltatasok-6-ora-diak.pdf&amp;diff=971</id>
		<title>Fájl:Felhoalapu-szolgaltatasok-6-ora-diak.pdf</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="http://wiki.farkas-attila.hu/index.php?title=F%C3%A1jl:Felhoalapu-szolgaltatasok-6-ora-diak.pdf&amp;diff=971"/>
		<updated>2026-10-19T08:58:06Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;ApelPro: 6. óra diasor - Felhőbiztonság&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;6. óra diasor - Felhőbiztonság&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>ApelPro</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>http://wiki.farkas-attila.hu/index.php?title=EDU::GAMF::Felh%C5%91alap%C3%BA-szolg%C3%A1ltat%C3%A1sok::AWS&amp;diff=970</id>
		<title>EDU::GAMF::Felhőalapú-szolgáltatások::AWS</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="http://wiki.farkas-attila.hu/index.php?title=EDU::GAMF::Felh%C5%91alap%C3%BA-szolg%C3%A1ltat%C3%A1sok::AWS&amp;diff=970"/>
		<updated>2026-10-13T05:40:08Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;ApelPro: Vissza az önálló (heredoc) stressz-teszt scriptre, külön fájl-lapok nélkül&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;[[category:GAMF]]&lt;br /&gt;
[[category:GAMF tantárgyak|Tantárgyak]]&lt;br /&gt;
[[category:GAMF AWS|AWS]]&lt;br /&gt;
== Amazon Web Services regisztráció ==&lt;br /&gt;
Az AWS regisztrációhoz szükségünk lesz egy email címre, egy telefonszámra a megerősítéshez és egy netes vásárlásra alkalmas bankkártyára. A regisztráció során az AWS jellemzően egy jelképes összeggel (kb. 1$ vagy annak megfelelő) meg terheli a számlát a kártya ellenőrzéséhez, de később erre nem tart igény, így a tranzakció lejáratakor jóváíródik a számlán.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
 &#039;&#039;&#039;Figyelem!&#039;&#039;&#039; 2024 közepe óta az AWS megváltoztatta az ingyenes csomag felépítését: az újonnan regisztráló fiókok már &#039;&#039;&#039;nem&#039;&#039;&#039; a régi, klasszikus &amp;quot;12 hónapig minden Free tier eligible szolgáltatás ingyenes&amp;quot; modellt kapják, hanem egy kredit alapú, rövidebb (jellemzően kb. fél éves) ingyenes időszakot induló jóváírással. A korábban regisztrált fiókok a régi, 12 hónapos feltételeket tarthatják meg. Regisztráció előtt mindenképp nézzük meg az aktuális [https://aws.amazon.com/free/ AWS Free Tier] feltételeit, mert idővel ezek is változhatnak.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ingyenes verzió korlátai ==&lt;br /&gt;
Az ingyenes csomagban nem minden érhető el és ami mégis, az sem korlátlan ideig (a klasszikus modellben pl. 750 óra EC2 futási idő havonta, az új kredit alapú modellben pedig a jóváírt összeg elfogyásáig), amit ha átlépünk, akkor fizetési kötelezettségünk jelentkezik a szolgáltató felé. Igyekezzünk mindent leállítani az órai munka illetve az otthoni gyakorlás után, hogy lehetőleg ne kerüljön pénzbe a féléves munkánk. A hallgatók által elszenvedett károkért sem az iskola sem Én nem tudunk felelősséget vállalni, de azt meg tudjuk ígérni, hogy fizetős szolgáltatást nem használunk és nem is kérünk számon.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== AWS alapok ==&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Figyelem!&#039;&#039;&#039; Az iskolai hálózatból csak az eu-west-1 és az eu-central-1, azaz Írország és Frankfurt IP címei vannak engedélyezve, ezekre fogunk tudni SSH kapcsolaton keresztül csatlakozni.&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Figyelem!&#039;&#039;&#039; Próbaidőszak alatt minden szolgáltatás mellett keressük a &#039;&#039;Free tier eligible&#039;&#039; megjegyzést, különben fizetési kötelezettségünk adódhat!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== EC2 szolgáltatásai ===&lt;br /&gt;
 Az &#039;&#039;EC2&#039;&#039; gyakorlatilag egy VPS-nek feleltethető meg és nem is tévedünk vele hatalmasat. A hivatalos neve &#039;&#039;Elastic Compute Cloud&#039;&#039;, innen az &#039;&#039;EC2&#039;&#039; rövidítés: a &#039;&#039;2&#039;&#039;-es a végén azt jelzi, hogy a névben két &#039;&#039;C&#039;&#039; kezdőbetűs szó van (&#039;&#039;Compute&#039;&#039; és &#039;&#039;Cloud&#039;&#039;).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
 A különbséget a VPS-hez elsősorban a rugalmas (&#039;&#039;elastic&#039;&#039;) skálázhatóság okozza: az EC2 példányokat gyorsan tudjuk indítani, leállítani, típust váltani rajtuk, illetve automatikusan is skálázhatjuk a darabszámukat (lásd később: Auto Scaling Group). Emiatt architekturálisan úgy érdemes tervezni, mintha bármikor cserélődhetne egy adott példány - ez alap (On-Demand) EC2 esetén a gyakorlatban ritkán, hardverhiba vagy saját leállítás esetén fordul csak elő, de a olcsóbb &#039;&#039;Spot&#039;&#039; típusú példányoknál az AWS bármikor, rövid (kb. 2 perces) előzetes figyelmeztetéssel visszavonhatja a gépet. Emiatt körültekintően kell eljárnunk: semmilyen adatot nem érdemes úgy egy alkalmazáson belül tárolni, mint egy VPS esetén: a dinamikus adatok (pl. PHP Session, feltöltött fájlok) egy EC2 csere esetén elvesznek, így ezeket nem helyben fogjuk tárolni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az EC2 szolgáltatásait a keresőmezőbe írt &#039;&#039;„EC2”&#039;&#039; kulcsszóval és az eredményekben megjelenő &#039;&#039;EC2&#039;&#039;-re való kattintással érhetjük el.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Fájl:GAMFAWS search EC2.png.png]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az alapértelmezetten megjelenő menüpont a &#039;&#039;Dashboard&#039;&#039;, ahol információkat találhatunk az &#039;&#039;EC2&#039;&#039; köré felhúzható szolgáltatásokról, melyeknek egy részét a továbbiakban tárgyalni is fogunk. Az összefoglaló táblázat az alább látható módon jelenik meg. &#039;&#039;&#039;Figyelem&#039;&#039;&#039;, a táblázat csak az adott régióban elindított/elérhető szolgáltatásokat mutatja, régió váltása előtt érdemes az esetlegesen létrehozott, régió függő elemeket leállítani, hogy később ne jelenjen meg fizetési kötelezettség.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Fájl:GAMFAWS ec2 dashboard.png]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== EC2 telepítése és beállítása ====&lt;br /&gt;
EC2 létrehozásához meg kell nyomnunk a &#039;&#039;Launch instance&#039;&#039; gombot, melyet több helyen is elérhetünk:&lt;br /&gt;
* A Dashboardon&lt;br /&gt;
* A bal oldali menüben található &#039;&#039;Intances&#039;&#039; menüpont megnyitása után jobb felül&lt;br /&gt;
A gomb minden esetben a következőképp néz ki: [[Fájl:GAMFAWS ec2 launch instance button.png]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A gombra kattintva egy űrlap jelenik meg, amely segítségével elvégezhetjük a szükséges beállításokat:&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
======Név és tag beállítok======&lt;br /&gt;
 Megadása nem kötelező, de több szerver futtatása esetén könnyebben azonosíthatjuk be őket ezek segítségével&lt;br /&gt;
 [[Fájl:GAMFAWS ec2 setup name and tags.png]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
 Az &#039;&#039;Add additional tags&#039;&#039; gombra kattintva további kulcs=érték párokat adhatunk hozzá, amivel dinamikusan csatolhatjuk össze egyéb szolgáltatásokkal, amelyek egy-egy kulcsot keresve döntik el, hogy melyik szolgáltatásokkal kell együttműködniük (például monitorozás bekapcsolása &#039;monitoring=true&#039; kulcs=érték pár alapján.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
======Kezdeti képfájl kiválasztása======&lt;br /&gt;
  Az Amazon többféle indítóképpel is rendelkezik, így nagy valószínűséggel meg fogjuk találni a hozzánk közelálló operációs rendszert. Új hozzáadására nincs lehetőségünk, de készíthetünk az alapképfájlokból olyan verziót, ami már  tartalmazza a saját konfigurációnkat (lásd [[GAMF :: Felhőalapú-szolgáltatások :: AWS#AMI_létrehozása|itt]]).&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
 [[Fájl:GAMFAWS ec2 setup AMI choose2.png]]&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
 Az órákon az Ubuntu legújabb verzióját használjuk, mivel ennek a Desktop változata az egyik legelterjedtebb a Linux felhasználók körében, így nem kell más környezetet megszoknia egy átlag hallgatónak. Érdemes lehet azonban egyéb disztribúciók kipróbálása is, különösen a &#039;&#039;&#039;Debian&#039;&#039;&#039;-t, &#039;&#039;&#039;Suse&#039;&#039;&#039;-t/&#039;&#039;&#039;OpenSuse&#039;&#039;&#039;-t, &#039;&#039;&#039;ReadHat&#039;&#039;&#039;-et és annak ingyenes változatait (&#039;&#039;&#039;AlmaLinux&#039;&#039;&#039;, &#039;&#039;&#039;RockyLinux&amp;lt;sup&amp;gt;tm&amp;lt;/sup&amp;gt;&#039;&#039;&#039;, amelyek az egykori &#039;&#039;&#039;CentOS&#039;&#039;&#039;-t hivatottak váltani), mivel céges környezetben ezek sűrűbben előfordulnak: némelyik a kisebb erőforrásigénye, míg másik az Enterprise szolgáltatásai miatt.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
======Szerver típusának meghatározása======&lt;br /&gt;
 Különböző erősségű szerverkonfigurációk közül választhatunk, de természetesen nem mindegyik érhető el az ingyenes verzióban. A számítógépek ára a konfiguráció függvényében változik, de csak azért az időért kell fizetni, amíg a szerver &#039;&#039;Running&#039;&#039; állapotban volt. Az órán az alapértelmezett &#039;&#039;t2.micro&#039;&#039;-t használjuk.&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
 [[Fájl:GAMFAWS ec2 setup instance type.png]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
======Kulcspár hozzárendelése======&lt;br /&gt;
 Az Amazonon belüli szolgáltatásokat felhasználónév/jelszó páros helyett SSH kulcspárok segítségével érjük el. Minden felhasználó számára készíthetünk egyet és jogosultságok segítségével korlátozhatjuk, hogy mihez férhet hozzá (IAM).&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
 Ebben a szekcióban ki kell választanunk, hogy a telepíteni kívánt EC2-höz milyen kulcspárral lehet majd hozzáférni. Amennyiben nem rendelkezünk még kulcspárral, úgy van lehetőségünk helyben elkészíteni a &#039;&#039;Create new keypair&#039;&#039; gomb segítségével, amelynek lépési megegyeznek az [[GAMF :: Felhőalapú-szolgáltatások :: AWS#Kulcspár_létrehozása|itt]] leírtakkal.&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
 [[Fájl:GAMFAWS ec2 setup keypair.png]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
======Hálózati és biztonsági beállítások======&lt;br /&gt;
 Az EC2-k közötti kommunikációs csatornák kialakításához definiálnunk kell, hogy melyik virtuális hálózatba akarjuk elhelyezni és milyen alkalmazásokat szeretnénk elérhetővé tenni. Ezt a [[GAMF :: Felhőalapú-szolgáltatások :: AWS#VPC_beállításai|VPC]] és a [[GAMF :: Felhőalapú-szolgáltatások :: AWS#Security_Group|Security Group]] beállításával tehetjük meg. Előbbi a virtuális hálózatnak felel meg, míg utóbbi hasonlóan egy tűzfalhoz, meghatározza, hogy a szerveren milyen portokat érhetünk el. Érdemes az SSH-t engedélyezni és ha webes alkalmazást szeretnénk rajta futtatni a későbbiekben, akkor a HTTP és/vagy HTTPS szolgáltatást/szolgáltatásokat is, így később nem kell szerkeszteni ezeket a beállításokat.&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
 [[Fájl:GAMFAWS ec2 setup networking.png]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
======Tárhely beállítások======&lt;br /&gt;
 Ebben a részben adhatjuk meg, hogy a szerverünk mekkora tárhellyel rendelkezzen. Egy Linux alapú operációs rendszernek nem kell 8GB-nél több, így az alapértéken hagyhatjuk. Az itt megadott érték inkább csak egy korlát, valójában csak akkora tárhelyet vesz igénybe, amennyire ténylegesen szüksége van a rendszernek. Ez az érték alatt látható figyelmeztetés miatt lényeges, hiszen a 30GB-t elhagyva fizetőssé válik a tárterület is, ám ez nem jelenti, hogy csak 4 szervert tudnánk elindítani az ingyenes keretek között.&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
 [[Fájl:GAMFAWS ec2 setup ebs.png]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
 Ezt a szolgáltatást EBS-nek nevezik (&#039;&#039;Elastic Block Store&#039;&#039;) és az EC2 megszűnésekor minden erre mentett adat elveszik, így általában az OS-t és az applikáció kódját tároljuk ezen - semmi dinamikus adatot.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
======Haladó beállítások======&lt;br /&gt;
 Ebben a szekcióban különböző beállításokat végezhetünk el, ám ezeket az órán nem módosítjuk. Érdekes lehet azonban a menüt lenyitva legalul található &#039;&#039;User data&#039;&#039; opció, amivel parancsokat adhatunk meg az új operációs rendszer számára, hogy miket futtasson le. Ennek segítségével lehetőségünk nyílik applikációk telepítésére - pl. git - és a kód letöltésére egy másik szerverről, amennyiben a kiválasztott képfájl nem tartalmazta azt.&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
 &#039;&#039;Az órai keretek között ezt a funkciót nem használjuk ki, de érdemes lehet kipróbálni, mivel valós alkalmazások üzemeltetésekor jól jöhet.&#039;&#039;&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
 [[Fájl:GAMFAWS ec2 setup userdata.png]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
======Összefoglaló======&lt;br /&gt;
 A beállító panel mellett jobbra találhatjuk az összefoglaló ablakot, amelyben megtalálható a &#039;&#039;Launch Instance&#039;&#039; gomb. Ennek segítségével kezdhetjük meg a végleges telepítést, ha erre rá nyomunk, akkor a rendszer megkezdi a kiválasztott konfiguráció telepítését. Ha ebben az ablakban pénzösszegeket látunk, akkor az egészen biztosan fizetési kötelezettséget vonz magával, legyünk körültekintőek.&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
 [[Fájl:GAMFAWS ec2 setup summary.png]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
======Az elkészült instance tulajdonságai======&lt;br /&gt;
 A futó szerverek az &#039;&#039;Instances&#039;&#039; menüpontban érhetők el. Az egyes sorokra kattintva alul megtekinthetjük a beállításait, amely tartalmazza az AWS által kiosztott publikus és privát IP címeket és domain neveket. Ezeken keresztül tudunk kommunikálni szerverünkkel.&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
 [[Fájl:GAMFAWS ec2 properties.png]]&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
 &#039;&#039;Jelen példában a külső IP címünk: 3.252.168.207, amit a mellette található ikonnal egyszerűen a vágólapra másolhatunk.&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
======Csatlakozás Linux terminálból======&lt;br /&gt;
 A csatlakozáshoz nyissunk meg egy terminált a CTRL+T billentyűkombinációval, majd navigáljunk a &#039;&#039;cd&#039;&#039; parancs segítségével a letöltött kulcsfájl mappájába. Az SSH megköveteli, hogy a csatlakozáshoz használt kulcsfájlhoz csak a tulajdonos felhasználó férjen hozzá, így a következő parancsot futtassuk le rajta: &#039;&#039;chmod 600 test.pem&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
 A következő paranccsal tudunk kapcsolódni: &#039;&#039;ssh -i test.pem ubuntu@3.252.168.207&#039;&#039;&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
 Ha a fenti parancs kéri, fogadjuk el a tanúsítványt. Amennyiben &#039;&#039;Permission error&#039;&#039; hibát kapunk, akkor a fenti &#039;&#039;chmod&#039;&#039; parancsra van szükségünk, vagy nem mi vagyunk a kulcsfájl tulajdonosai (&#039;&#039;ls -l&#039;&#039; segíthet).&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
 A &#039;&#039;test.pem&#039;&#039; az AWS rendszerből letöltött .pem formátumú kulcsfájl, az &#039;&#039;ubuntu&#039;&#039; a szerveren elérhető felhasználó. A különböző disztribúcióknál használt felhasználónevekről [https://docs.aws.amazon.com/AWSEC2/latest/UserGuide/connection-prereqs.html ezen] a linken tájékozódhatsz.&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
 [[Fájl:GAMFAWS ec2 connect linux.png]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
======Csatlakozás Putty használatával======&lt;br /&gt;
 Amennyiben a .pem kiterjesztésű állományt töltöttük le az AWS rendszeréből, akkor a &#039;&#039;&#039;puttygen&#039;&#039;&#039; eszköz segítségével ki kell exportálni belőle a privát kulcsot. [https://www.ssh.com/academy/ssh/putty/windows/puttygen Ezen a linken] részletes segédlet található a programcsomaghoz, ahol további funkciók is bemutatásra kerülnek (pl. kulcsgenerálás).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Kulcspár létrehozása ====&lt;br /&gt;
A kulcspárok kezeléséhez a &#039;&#039;Key Pairs&#039;&#039; linket nyissuk meg a bal oldali menüből. Újat a jobb oldalon látható &#039;&#039;Create key pair&#039;&#039; gomb segítségével készíthetünk. [[Fájl:GAMFAWS ec2 keypair create.png]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A gombra kattintva egy űrlapot kapunk, amely végig vezet minket a létrehozás lépésein.&lt;br /&gt;
# Név megadása&lt;br /&gt;
# Típus kiválasztása - &#039;&#039;RSA-val dolgozunk az órán&#039;&#039;&lt;br /&gt;
# Letöltendő kulcs típusa - &#039;&#039;Linux terminálból való csatlakozáshoz a .pem fájlra lesz szükségünk&#039;&#039;&lt;br /&gt;
# Esetleges tag-ek hozzárendelése&lt;br /&gt;
# A &#039;&#039;Create key pair&#039;&#039; gombra kattintva letölthetjük a kulcspárt&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Fájl:GAMFAWS ec2 keypair setup.png|Kulcspár létrehozása]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
 &#039;&#039;&#039;Figyelem!&#039;&#039;&#039; A kulcspár csak a létrehozás után tölthető le &#039;&#039;&#039;egyetlen egyszer&#039;&#039;&#039;, az elvesztett fájlok nem reprodukálhatók! Amennyiben egy EC2 csak az elhagyott kulcspárral érhető el, úgy annak (EC2) törlése és újrakonfigurálása szükséges egy új kulccsal.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Security Group ====&lt;br /&gt;
A Security Group-ok segítségével kontrollálhatjuk, hogy a szervereinkhez milyen portokon férhetnek hozzá, tehát mintegy tűzfal működik. Egy Security Group több gépre is ráhúzható és függetlenül működik, azaz a megadott szabályokat nem másolja át az operációs rendszer konfigurációs állományaiba, mintegy a szerver elé telepített eszköz működik. Ennek köszönhetően futási időben változtathatjuk a szabályokat, életbelépésükhöz nem kell újracsinálni az EC2-ket.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
 A bal oldali sávban, a &#039;&#039;Network &amp;amp; Security&#039;&#039; csoportban érhető el.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===== Security Group hozzáadása =====&lt;br /&gt;
 Egy új szabályrendszer felvételét kezdeményezhetjük az EC2 telepítésekor, ahogyan azt [[GAMF :: Felhőalapú-szolgáltatások :: AWS#Hálózati_és_biztonsági_beállítások|itt]] is láthattuk, de készíthetünk előre meghatározottakat is.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az előre definiált csoportokat a &#039;&#039;Create Security Group&#039;&#039; gomb segítségével hozhatjuk létre, amelyet a jobb felső sarokban találhatunk meg.&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
[[Fájl:GAMFAWS ec2 secg new button.png|bélyeg]sdfsad]&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A gomb megnyomását követően egy űrlapot kapunk, melynek 3 fő része van:&lt;br /&gt;
# Általános adatok [[Fájl:GAMFAWS ec2 secg new basic.png|bélyeg|Általános adatok]]&lt;br /&gt;
#* &#039;&#039;&#039;A név és a leírás mező megadása is kötelező&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
#* Itt választhatjuk ki, hogy mely VPC-ben szeretnénk elérhetővé tenni.&lt;br /&gt;
# Bejövő csomagok szabályozása [[Fájl:GAMFAWS ec2 secg inbound.png|bélyegkép|Inbound rules]]&lt;br /&gt;
#* &#039;&#039;&#039;Az itt megjelenő szabályok lesznek engedélyezve a szerverünk felé, minden más csomag eldobásra kerül&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
#* Háromféle szabályból választhatunk:&lt;br /&gt;
#** &#039;&#039;&#039;Anywhere&#039;&#039;&#039; (IPv4, IPv6): A megadott IP típusból mindenhonnan elfogadjuk a csomagokat&lt;br /&gt;
#** &#039;&#039;&#039;Custom&#039;&#039;&#039;: Csak a megadott IP címekről/IP tartományokból érjük el az adott portot&lt;br /&gt;
#** &#039;&#039;&#039;MyIP&#039;&#039;&#039;: automatikusan beillesztésre kerül az felhasználó aktuális IP címe (hasonló a custom lehetőséghez)&lt;br /&gt;
# Kimenő csomagok szabályozása [[Fájl:GAMFAWS ec2 secg outbound.png|bélyegkép|Outbound rules]]&lt;br /&gt;
#* A kimenő forgalom szabályozása biztonsági szempontból megfontolandó, de természetesen a publikus alkalmazások esetében (pl. web) nem tudunk ilyen szűrést alkalmazni.&lt;br /&gt;
#* Alkalmazhatjuk például SSH-ra, hogy megszüntessük annak a lehetőségét, hogy egy esetleges fertőzésből kifolyólag SSH-t hackelgető botnetté változzunk (volt már hasonló tapasztalat).&lt;br /&gt;
#* Az órán ezzel bővebben nem foglalkozunk, de éles környezetben ne felejtsünk el ezen szabályok definiálására időt szánni.&lt;br /&gt;
# Tag-ek megadása&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===== Security Group szerkesztése =====&lt;br /&gt;
A szerkeszteni kívánt soron kattintsunk jobb gombbal és válasszuk ki a szerkeszteni kívánt szabályok csoportját:&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Edit inbound rules&#039;&#039;&#039;, ha a bejövő csomagok szűrését szeretnénk módosítani,&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039; Edit outbound rules&#039;&#039;&#039;, ha a kimenő forgalmat szeretnénk szűrni.&lt;br /&gt;
A megnyíló ablakban ugyanazon a módon vehetünk fel szabályokat, ahogyan a létrehozásnál. A módosítások mentés után életbe lépnek.&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
[[Fájl:GAMFAWS ec2 secg context menu.png]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Terheléselosztás vázlat ====&lt;br /&gt;
[[Fájl:EC2LoadBalancingRequirements.png|középre]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== AMI ====&lt;br /&gt;
Az AMI gyakorlatilag egy bitről-bitre lemásolt HDD képfájl, amely tömörítve lett. Így tárolja az összes elmentett adat- és konfigurációs állományt. Ha egy alkalmazást készítünk, akkor a következő okokból készítünk ilyen képfájlt:&lt;br /&gt;
# Biztonsági mentés a telepített szolgáltatásokról, így később nem kell egy esetleges hiba miatt újrakonfigurálni az egészet&lt;br /&gt;
# AutoScaling group-ba szeretnénk rendezni az alkalmazásunkat, annak pedig meg kell mondani, hogy melyik képfájlt indítsa el&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
 &#039;&#039;&#039;Figyelem!&#039;&#039;&#039; A képfájlok úgynevezett snapshot-okat hoznak létre, amelyek tárolásáért fizetni kell, ha az összméret meghaladja a 8GB-ot. (A snapshotok az éppen futó rendszer miatt készülnek: minden írási műveletet lezár, majd a snapshot készítés után elindított írási műveletek már a háttértár egyéb területeire történik, amelyet a mentés nem fog tartalmazni, így garantálható, hogy nem lesznek félig lezárt fájlok a mentésben. Lásd bővebben: BTRFS (linux) és NTFS support). A pillanatképek nem törölhetők, amíg a belőlük készült AMI létezik!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===== AMI létrehozás lépései =====&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Navigáljunk az Instances menüpontra, ahol láthatjuk, hogy milyen EC2 szolgáltatások vannak a rendszerünkben.&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
# Kattintsunk jobb gombbal azon az elemen, amelyet menteni szeretnénk&lt;br /&gt;
# Nyissuk ki az &#039;&#039;Image and templates&#039;&#039; menüpontot&lt;br /&gt;
# Kattintsunk a &#039;&#039;Create image&#039;&#039; lehetőségre&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
[[Fájl:GAMFAWS ec2 ami create.png]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Nevezzük el a képfájlt tetszés szerint&#039;&#039;&#039;&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
[[Fájl:GAMFAWS ec2 ami setup.png]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Navigáljunk a bal oldalon található menüben az &#039;&#039;Images&#039;&#039; szekcióhoz és válasszuk ki az &#039;&#039;AMIs&#039;&#039; elemet. Itt megtekinthetjük és törölhetjük a létrehozott képfájljainkat.&#039;&#039;&#039;&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
[[Fájl:GAMFAWS ec2 ami list.png]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Ha a mentés sikeresen elkészült, akkor az EC2 létrehozásánál kiválaszthatjuk azt.&#039;&#039;&#039;&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
[[Fájl:GAMFAWS ec2 setup own ami select.png]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Indítási konfigurációk elkészítése ====&lt;br /&gt;
Az indítási konfigurációk mind egy célt szolgálnak: egységes profilba rendezi az EC2-ről készült képfájlokat. Míg az AMI nem tárolt információt a mentett gép erőforrásáról, egy indítási konfigurációban megadhatjuk ezeket. Később ezek felhasználásával egyszerűbben indíthatunk újabb szervereket és vannak olyan esetek is, amikor a rendszer megköveteli, hogy a képfájl megadása helyett konkrét, hardverinformációkat is tároló konfigurációs sablonokat adjunk meg.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
 &#039;&#039;Az Auto Scaling Group például megköveteli, hogy a következő kettő elem közül az egyiket megadjuk, ebből fogja tudni, hogy milyen típusú EC2-t, mekkora tárhellyel és milyen VPC-ben indítson el.&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===== Launch configuration =====&lt;br /&gt;
 &#039;&#039;&#039;Egy kifutóban lévő konfigurációs séma, amely 2022. December 31-e után nem kapja meg a frissítéseket. Az AWS javaslata szerint érdemes ezeket a beállításokat a következőkben tárgyalt &#039;&#039;Launch template&#039;&#039; alá migrálni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;Launch configuration&#039;-nek nevezett séma egy egyszerűsített változata a sablonoknak. Jóval kevesebb beállítási lehetőséget tartalmaz, mint a párja, de tökéletesen elegendőt az &#039;&#039;Auto Scaling Group&#039;&#039;hoz.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
====== A beállítás menete ======&lt;br /&gt;
Keressük meg a bal oldali menüben az &#039;&#039;Auto Scaling group&#039;&#039; szekciót és válasszuk ki a &#039;&#039;Launch Configuration&#039;&#039; menüpontot. A jobb felső sarokban található &#039;&#039;Create launch configuration&#039;&#039; gombra kattintva egy űrlapot kapunk, ami végig vezet minket a telepítés menetén.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Név megadása&#039;&#039;&#039;, aminek segítségével később hivatkozhatunk erre az elemre. Kitöltése kötelező!&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
[[Fájl:GAMFAWS ec2 launch conf setup name.png]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;AMI kiválasztása&#039;&#039;, tehát azok képfájl megadása, amit a kiválasztott EC2 konfiguráció futtatni fog. Lehetőségünk van a saját készítésű (&#039;&#039;My AMIs&#039;&#039;) és a közösségi képfájlok közül választani (&#039;&#039;Marketplace&#039;&#039;).&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
[[Fájl:GAMFAWS ec2 launch conf setup ami.png]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Instance típus&#039;&#039;&#039; alatt megadhatjuk, hogy a konfiguráció milyen teljesítményű legyen.&lt;br /&gt;
 &#039;&#039;&#039;Ne feledjük el, hogy a t2.micro az ingyenes, a többi használata után fizetési kötelezettségünk jelenhet meg.&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
[[Fájl:GAMFAWS ec2 launch conf setup instance type.png]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Az Additional configruation&#039;&#039;&#039; részben megadhatunk különböző paramétereket, amelyeket az EC2 fog felvenni - pl. mindenképp kapjon IP címet, a subnet beállításaitól függetlenül, vagy éppen ne kapjon; itt adhatjuk meg a telepítéskor lefuttatott scripteket (User data).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;A Storage&#039;&#039;&#039; szekcióban megadhatjuk, hogy milyen lemezek és milyen méretűek legyenek a rendszerhez csatolva.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;A Security Group&#039;&#039;&#039; részben kiválaszthatunk egy már meglévő szabályrendszert, vagy készíthetünk újat.&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
[[Fájl:GAMFAWS ec2 launch conf setup secg.png]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;A Key pairs&#039;&#039;&#039; blokkban megadhatjuk, hogy milyen privát kulccsal léphetnek be a szerverekre. Ennek meglétét jóvá kell hagyni az alul található checkbox-szal.&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
[[Fájl:GAMFAWS ec2 launch conf setup keypair.png]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
 &#039;&#039;&#039;Végül kattintsunk a &#039;&#039;Create launch confgiration&#039;&#039; gombra a létrehozáshoz.&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===== Launch template =====&lt;br /&gt;
A Launch template jóval gazdagabb a beállítási lehetőségekben, mint párja. A konfigurációs adatlap tartalmaz segédletet az AutoScaling Group-pal történő használathoz, amely &#039;&#039;required&#039;&#039;, azaz kötelező mezőként jelöli meg azokat az adatbeviteli elemeket, amelyeket az automata skálázó rendszer használ. Érdemes ezt bekapcsolni, amennyiben ilyen célzattal készítjük el a sablonunkat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
====== A beállítás menete ======&lt;br /&gt;
Keressük meg a bal oldali menüben az &#039;&#039;Instances&#039;&#039; szekciót és válasszuk ki a &#039;&#039;Launch template&#039;&#039; menüpontot. Az oldal közepén vagy a jobb felső sarokban található Create launch configuration gombra kattintva egy űrlapot kapunk, ami végig vezet minket a telepítés menetén.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;A sablon neve és leírása&#039;&#039;&#039; blokkban megadhatjuk a nevet és a leírást, de ugyanakkor itt választhatjuk ki azt a checkboxot is, ami később a segítségünkre lesz a konfigurációs sablon AutoScaling Group-hoz való illesztését is (&#039;&#039;Auto Scaling guidence&#039;&#039;).&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
[[Fájl:GAMFAWS ec2 launch templ setup name.png]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Az Application and OS images&#039;&#039;&#039; szekcióban megadhatjuk, hogy milyen AMI-val települjön az EC2. Itt választhatunk a sajátunkból, vagy az EC2-nél is megtalálható egyebekből.&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
[[Fájl:GAMFAWS ec2 launch templ setup ami.png]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Az Instance type&#039;&#039;&#039; csoportban megadhatjuk, hogy milyen teljesítményű gépet szeretnénk indítani.&lt;br /&gt;
 &#039;&#039;&#039;Ne feledjük el, hogy az ingyenes változatban a t2.micro érhető el, másik lehetőség választása esetén fizetési kötelezettségek léphetnek fel!&#039;&#039;&#039;&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
[[Fájl:GAMFAWS ec2 launch templ setup instancetype.png]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;A Key Pair&#039;&#039;&#039; blokkban megadhatjuk, hogy a gépek milyen kulcspárral engedélyezzék a belépést.&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
[[Fájl:GAMFAWS ec2 launch templ setup key pair.png]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;A Network Confguration&#039;&#039;&#039; részben definiálhatjuk, hogy milyen VPC-be szeretnénk lerakni az EC2-ket, milyen security group legyen rajtuk. Természetesen utóbbi helyben is létrehozható, ha korábban ezt nem készítettük volna el.&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
[[Fájl:GAMFAWS ec2 launch templ setup network.png]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;A Storage&#039;&#039;&#039;-nél megadhatjuk, hogy milyen kötetek, milyen méretben legyenek hozzácsatolva a rendszerhez.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;A Tags&#039;&#039;&#039; blokkban felvehetjük a kívánt &#039;&#039;kulcs=érték&#039;&#039; párokat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Az Additional Configuration&#039;&#039;&#039; szekcióban különböző haladó beállításokat eszközölhetünk a sablon által létrehozott EC2-n, többet között itt adhatjuk meg az indításkor lefuttatandó parancsok listáját (&#039;&#039;User data&#039;&#039;).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
 &#039;&#039;&#039;Végül kattintsunk a Create launch template nyomógombra a mentéshez!&#039;&#039;&#039;.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Target Group ====&lt;br /&gt;
 A target group EC2-k azon csoportja, amelyeken valamilyen &#039;&#039;health check&#039;&#039; algoritmust futtatunk, ezzel meghatározva, hogy az adott csoportban hány használható, működő szerver fut. Ezt az információt elsőként a Load balancer használja ki.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A Target Group a bal oldali menüben, a &#039;&#039;Load Balancing&#039;&#039; szekcióban érhető el &#039;&#039;Target Groups&#039;&#039; néven.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Létrehozhatunk új csoportot, de meg kell adnunk, hogy milyen módon kerüljenek bele az EC2-k. Erre a következő metódusokat ajánlja fel az Amazon:&lt;br /&gt;
# Konkrét EC2 (Instance) kiválasztása&lt;br /&gt;
# EC2-k definiálása IP tartománnyal&lt;br /&gt;
# Lambda függvény hozzáadása&lt;br /&gt;
# Alkalmazás LoadBalancer, amely egy teljes VPC tartalmát magába foglalja.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az űrlap alján megadhatjuk, hogy milyen életjel ellenőrzés történjen.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Általában nem mi vesszük fel egyesével az Instancokat ebbe a csoportba, hanem az AutoScaling group regisztrálja őket bele. &#039;&#039;&#039;Ezért ezt az űrlapot nem használjuk&#039;&#039;&#039;.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Load Balancer ====&lt;br /&gt;
A Load Balancer terheléselosztást jelent, tehát a bejövő forgalmat több gép között osztjuk el. Ezzel növekszik a felhasználói élmény, ráadásul a rendszer megállítása (egy hacker által) nehezebbé válik: ha kettő t2.micro teljesítményű szerver fut, amelyek között elosztjuk a bejövő forgalmat, akkor a rendszerünk valójában 2xt2.micro teljesítményű.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Terheléselosztót a bal oldali menü &#039;&#039;Load Balancing&#039;&#039; szekciójának &#039;&#039;Load Balancers&#039;&#039; menüpontjában hozhatunk létre.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;A támogatott szolgáltatási szintek:&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
# Alkalmazás terheléselosztás (HTTP, HTTPS)&lt;br /&gt;
# Hálózati terheléselosztás (TCP, UDP)&lt;br /&gt;
# Átjáró terheléselosztása (GW)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===== Alkalmazás terheléselosztása =====&lt;br /&gt;
Ebben a formában konfigurálhatjuk az eszközt úgy, hogy az internet felől elérhető legyen (internet-facing) és úgy, hogy csak belső hálózaton működjön (internal). A belső hálózatot mindig az aktuális VPC-re kell érteni, tehát annak minden alhálózatából elérhető alapértelmezetten.&lt;br /&gt;
[[Fájl:GAMFAWS ec2 loadbalancer setup basic.png]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A hálózati beállításoknál választhatunk, hogy mely alhálózatokban szeretnénk végrehajtani a terheléselosztást, így csak az azokban futó EC2-k kaphatnak ezen keresztül csomagokat. Arra kell ügyelnünk, hogy legalább kettő különböző zónában lévő alhálózatot kell kiválasztanunk (pl. eu-west-1a, eu-west-1b stb.).&lt;br /&gt;
[[Fájl:GAMFAWS ec2 loadbalancer setup network.png]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Természetesen a LoadBalancer internetfelőli végpontján létrehozhatunk &#039;&#039;Security Group&#039;&#039;okat, amelyet szabályozzák, hogy milyen IP címről fogadunk el csomagokat.&lt;br /&gt;
[[Fájl:GAMFAWS ec2 loadbalancer setup secg.png]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;Listeners and routing&#039;&#039; résznél megadhatjuk, hogy melyik target group fogja a terhelést fogadni, tehát hogy mely EC2-k között tudunk ténylegesen terhelést elosztani. Amennyiben a target group egy darab EC2-t tartalmaz, akkor a terheléselosztás gyakorlatilag nem valósul meg, csak az elméleti esélyét adtuk meg, hogy &#039;&#039;„amennyiben lenne még egy EC2 a target group-ban, akkor a terhelés egy részét az vinné el”&#039;&#039;.&lt;br /&gt;
[[Fájl:GAMFAWS ec2 loadbalancer setup routing.png]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
 Végül kattintsunk a &#039;&#039;Create load balancer&#039;&#039; gombra, amennyiben a kívánt tag-eket is rögzítettük.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Auto Scaling Group ====&lt;br /&gt;
A szolgáltatás segítségével automatikusan skálázott rendszereket építhetünk ki, ahol a szerverek által nyújtott elérhető erőforrásokat minél közelebb tartja a bejövő terhelés által meghatározott erőforrásigényhez. Természetesen mindez akkor igaz, ha az &#039;&#039;Auto Scaling Group&#039;&#039; be regisztrálja az általa létrehozott &#039;&#039;EC2&#039;&#039;-ket egy &#039;&#039;Target Group&#039;&#039;-ba, ami felett &#039;&#039;Load Balancing&#039;&#039; van definiálva.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Előnyei&#039;&#039;&#039;:&lt;br /&gt;
* Amikor nincs bejövő terhelés, akkor nincsenek nagy költségek&lt;br /&gt;
* Amikor nagy a bejövő terhelés, akkor a költségek megugranak ugyan, de az ügyfeleket ki tudtuk szolgálni úgy, hogy elégedettek voltak a rendszer teljesítményével.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Hátrányai&#039;&#039;&#039;:&lt;br /&gt;
* Kaotikus számlák, nem előre tervezhető költségek&lt;br /&gt;
* Megnövekedett költségek DDoS és egyéb támadások esetén&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===== A beállítás lépései =====&lt;br /&gt;
A szolgáltatást a bal oldali menü &#039;&#039;Auto Scaling Group&#039;&#039; szekciójában érjük el, az &#039;&#039;Auto Scaling Group&#039;&#039; menüpontban. A képernyő közepén vagy a képernyő jobb felső sarkában megjelenő &#039;&#039;Create auto scaling group&#039;&#039; gombra kattintva egy űrlap jelenik meg, ami végig vezet minket a telepítés lépésein.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;A Name&#039;&#039;&#039; szekcióban elnevezzük az új group-ot.&lt;br /&gt;
[[Fájl:GAMFAWS ec2 autoscaling setup name.png]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;A következő szekcióban&#039;&#039;&#039; két választási lehetőségünk van:&lt;br /&gt;
* Launch Template-tel telepítjük az új group-ot, ez esetben csak ki kell választanunk a korábban létrehozott sablont, vagy az alatta található link segítségével készíthetünk újat. &#039;&#039;Amennyiben újat készítünk, a sablon létrehozása új ablakban nyílik meg, így a befejezést követően vissza kéne térnünk erre és a frissítést gombot megnyomva látni fogjuk az új lehetősége(ke)t.&lt;br /&gt;
[[Fájl:GAMFAWS ec2 autoscaling setup lt.png]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Launch Configuration-nel telepítjük az új group-ot, ez esetben át kell váltatnunk a &#039;&#039;Switch to launch configuration&#039;&#039; link segítségével a blokkot. A váltást követően hasonlóan az előzőekhez: vagy kiválasztjuk a már meglévő konfigurációs sémát, vagy hozhatunk létre újat.&lt;br /&gt;
[[Fájl:GAMFAWS ec2 autoscaling setup lc.png]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;A Next gombra kattintva a hálózati beállítások&#039;&#039;&#039; szekcióhoz érünk, ahol megadhatjuk, hogy az indított EC2 milyen VPC-be kerüljön és azon belül milyen alhálózatokba. VPC-ből egy, alhálózatból több is kiválasztható. Ügyeljünk rá, hogy ha később erre Load Balancer szolgáltatás is kerül, akkor legalább kettő zónát jelöljünk ki!&lt;br /&gt;
 &#039;&#039;&#039;Figyelem!&#039;&#039;&#039; A zóna nem egyezik meg az alhálózattal!&lt;br /&gt;
[[Fájl:GAMFAWS ec2 autoscaling setup network.png]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;A Next gombra kattintva a Load Balancing beállítások&#039;&#039;&#039; következnek, ahol választhatunk:&lt;br /&gt;
* Nincs terheléselosztás opciót,&lt;br /&gt;
* Létező Load Balancer hozzáillesztését,&lt;br /&gt;
* Új Load Balancer létrehozását.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Utóbbi esetében a Load Balancer konfigurálásánál leírt módon ki kell töltenünk a Load Balancer űrlapját is helyben.&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
[[Fájl:GAMFAWS ec2 autoscaling setup lb setup.png]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Hasonlóan a &#039;&#039;Target Group&#039;&#039;-ot is létrehozhatjuk helyben, amennyiben ezt nem tettük meg korábban.&lt;br /&gt;
[[Fájl:GAMFAWS ece autoscaling setup new lb new tg.png]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;A Next gombra kattintva a csoport méretét definiálhatjuk&#039;&#039;&#039;, azaz megszabhatjuk, hogy hány darab szervertől, hány darab szerverig engedélyezzük az automatikus skálázást. Ez egy hasznos funkció, hiszen ezzel korlátok közé szoríthatjuk a költségeinket, miközben a legkisebb terhelés esetén is előkészülhetünk egy hirtelen bejövő nagyobb terhelésre (ha a minimum nem 1).&lt;br /&gt;
* Desired capacity: ennyi szervert fog elindítani az ASG mentés után&lt;br /&gt;
* Minimum capacity: ennyi szerver esetén már nem állít le semmit az ASG&lt;br /&gt;
* Maximum capacity: ennyi szerver esetén már nem indít el újabbat az ASG&lt;br /&gt;
[[Fájl:GAMFAWS ec2 autoscaling setup group.png]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Alatta a Scaling Policy&#039;&#039;&#039; blokkban megadhatjuk, hogy milyen paraméterek mentén indítson vagy épp állítson le szervereket az ASG. Ehhez aktiválnunk kell a szolgáltatást és a &#039;&#039;Metric type&#039;&#039; listából ki kell választani az számunkra megfelelőt. Mi általában CPU terhelés alapján döntünk az órán.&lt;br /&gt;
[[Fájl:GAMFAWS ec2 autoscaling setup scaling.png]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
 &#039;&#039;&#039;A Next gombokkal lépkedve hozhatunk létre Tag-eket, majd végül létrehozhatjuk az ASG-t is és az &#039;&#039;Instances&#039;&#039; menüpontban ellenőrizhetjük, hogy ténylegesen elindult a kívánt darabszámú szerver.&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== RDS szolgáltatások ===&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;Relational Database Service&#039;&#039; foglalja magában a különböző adatbázisokat:&lt;br /&gt;
* MariaDB&lt;br /&gt;
* MySQL&lt;br /&gt;
* Aurora&lt;br /&gt;
* Oracle&lt;br /&gt;
* PostgreSQL&lt;br /&gt;
* MSSQL&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
 &#039;&#039;&#039;Figyelem!&#039;&#039;&#039; Az itt felsorolt szerverek között lehetnek fizetősek is. Mindig járjunk el figyelmesen, kövessük a költségeket. Az RDS az amazon egyik legdrágább szolgáltatása.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== MySQL adatbázis telepítése ====&lt;br /&gt;
==== Csatlakozás MySQL adatbázishoz CLI-ből ====&lt;br /&gt;
&amp;lt;syntaxhighlight lang=&amp;quot;bash&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
apt install mysql-client -y&lt;br /&gt;
# mysql -h&amp;lt;rds_endpoint&amp;gt; -u&amp;lt;rds_user&amp;gt; -p&amp;lt;rds_password&amp;gt;&lt;br /&gt;
mysql -hwebshop-989.rds.amazon.com -uadmin -p123456789&lt;br /&gt;
&amp;lt;/syntaxhighlight&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A megnyíló &#039;&#039;&#039;mysql&amp;gt;&#039;&#039;&#039; PROMPT-ot tartalmazó sor azt jelenti, hogy sikeresen csatlakoztunk az SQL szerverhez. Amennyiben a csatlakozás sikertelen, akkor valószínűleg az RDS-hez kapcsolt Security Group beállításai nem engedik az EC2-ről a kapcsolódást - tipikusan a mi saját publikus IP címünk kerül bele az engedélyezett tartományba (pl. iskolai IP vagy otthoni) és ez nem került átírásra az amazonos tartománynak megfelelően.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A konzolra be kell illeszteni a &#039;&#039;networks.sql&#039;&#039; fájl tartalmát. A végén &#039;&#039;&#039;exit&#039;&#039;&#039; paranccsal léphetünk vissza a BASH környezetbe.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== VPC ===&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;&#039;V&#039;&#039;&#039;irtual &#039;&#039;&#039;P&#039;&#039;&#039;rivate &#039;&#039;&#039;C&#039;&#039;&#039;loud egy szolgáltatás, melynek segítségével össze köthetjük az összetartozó komponenseket, alkalmazásokat. A VPC-t modellezhetjük hétköznapibb értelemben, mint egy routert, amelynek vannak alhálózatai, route táblája és valamilyen gateway címe, amin keresztül a kliensei az internet más résztvevőivel tudnak kommunikálni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
 A VPC szolgáltatásait a keresőbe írt &#039;&#039;VPC&#039;&#039; kulccsal érhetjük el.&lt;br /&gt;
==== VPC létrehozása ====&lt;br /&gt;
Navigáljunk a &#039;Your VPCs&#039; menüpontra a bal oldali menüben és kattintsunk a jobb felső sarokban látható &#039;&#039;Create VPC&#039; gombra. Ezután megnyílik egy űrlap, amely végig vezet minket a telepítés lépésein.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az űrlap elején választhatunk, hogy &#039;&#039;VPC only&#039;&#039; vagy &#039;&#039;VPC and more&#039;&#039; módban szeretnénk folytatni. Előbbi csak a VPC-t hozza létre nevéből is adódóan, míg a másik opcióval létrehozhatjuk az alhálózatokat is, igaz, a tervezés szabadságáról le kell ilyenkor mondanunk, cserébe grafikán láthatjuk az eredményt. Számunkra az órán utóbbi nem lesz megfelelő, hiszen szükségünk lesz a &#039;&#039;tervezés szabadságára&#039;&#039;.&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
[[Fájl:GAMFAWS vpc setup.png]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
 A VPC beállításainál mindig a teljes hálózatot átfogó IP/MASZK párost kell megadnunk, később az alhálózatok nem lóghatnak ki az itt megadott tartományból.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Alhálózatok ====&lt;br /&gt;
Az alhálózatok lehetőséget biztosítanak arra, hogy az egyes komponenseket el is szigeteljük egymástól, meg engedélyezzünk is közöttük bizonyos kommunikációt.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Alhálózatok típusai:&lt;br /&gt;
* Publikus: az alhálózatban létrehozott EC2-k és egyéb szolgáltatások alapértelmezetten kapnak publikus IP címet&lt;br /&gt;
* Privát: az alhálózatban létrehozott EC2-k és egyéb szolgáltatások alapértelmezetten nem kapnak publikus IP címet&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===== Alhálózatok létrehozása =====&lt;br /&gt;
Navigáljunk a &#039;&#039;Subnets&#039;&#039; menüpontra. A képernyő jobb felső sarkában kattintsunk a &#039;&#039;Create subnet&#039;&#039; gombra, így megkapjuk a létrehozási űrlapot.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Először&#039;&#039;&#039; a VPC-t kell kiválasztanunk, aminek eredményeképp kiírja segítségképp annak tartományát. Ezen a tartományon kívül nem léphetünk.&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
[[Fájl:GAMFAWS vpc subnet setup.png]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A VPC kiválasztása után aktívvá válik az alhálózatok űrlap, ahol megadhatjuk annak nevét, hálózati címét és maszkját.&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
[[Fájl:GAMFAWS vpc subnet setup new.png]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
 &#039;&#039;&#039;Figyelem!&#039;&#039;&#039; A rendszer csak hálózati címet fogad el! Minden más esetben hibát ír ki.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;Remove&#039;&#039; gombbal eltávolíthatjuk az aktuális konfigurációt a listából, míg a lentebb található &#039;&#039;Add new subnet&#039;&#039; segítségével újabbat vehetünk fel.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
 Befejezésül nyomjuk meg a &#039;&#039;Create subnet&#039;&#039; gombot, így az összes definiált alhálózat létrejön a kiválasztott VPC-hez.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===== Publikus/Privát alhálózat beállítása =====&lt;br /&gt;
Az alhálózat típusának átállításához navigáljunk a &#039;&#039;Subnets&#039;&#039; menüpontra. Kattintsunk jobb gombbal a kívánt alhálózat során és válasszuk ki az &#039;&#039;Edit subnet settings&#039;&#039; opciót.&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
[[Fájl:GAMFAWS vpc subnet edit s settings.png]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az űrlapon keressük meg az &#039;&#039;Auto-assign IP settings&#039;&#039; blokkot és a kívánt típusnak megfelelően módosítsuk azt.&lt;br /&gt;
[[Fájl:GAMFAWS vpc subnet edit type.png]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===== Különböző route tábla minden alhálózaton =====&lt;br /&gt;
A VPC támogatja, hogy minden subnet saját route táblával rendelkezzen. Ez lehet akár egy biztonsági funkció is, hogy ne ismerje minden EC2 az útvonalat egy adott szerverhez, de egyes esetekben kötelezően létre kell hoznunk. A route táblákat a &#039;&#039;Route tables&#039;&#039; menüpontban hozhatjuk létre és a &#039;&#039;Subnets&#039;&#039; menüben, a módosítani kívánt soron jobb gombbal kattintva és az &#039;&#039;Edit route table association&#039;&#039; opciót kiválasztva szerkeszthetjük.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
 &#039;&#039;&#039;Figyelem!&#039;&#039;&#039; A route táblák cseréje okozhat internetelérési problémákat szerver oldalon, aminek következtében a futó szolgáltatások számunkra is elérhetetlenekké válnak (pl. SSH és/vagy HTTP/HTTPS stb.), így legyünk körültekintőek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Internet Gateway ====&lt;br /&gt;
Ahhoz, hogy a VPC-n belül legyen internet, ahhoz egy IGW-t kell hozzá csatolnunk. Ezt megelőzően azonban létre kell hoznunk egyet.&lt;br /&gt;
 &#039;&#039;&#039;Figyelem!&#039;&#039;&#039; A VPC-hez nem kapcsolt IGW-k pénzbe kerülhetnek, mivel feleslegesen foglalnak le egy publikus IPv4 címet.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Fájl:GAMFAWS vpc igw setup.png|bélyegkép|Internet Gateway létrehozás]]&lt;br /&gt;
Az IGW az &#039;&#039;Internet Gateways&#039;&#039; menüpont alatt érhető el és a jobb felső sarokban található &#039;&#039;Create internet gateway&#039;&#039; gombbal hozhatunk létre újat. Csupán egy nevet kell megadnunk, illetve rakhatunk rá tag-eket igény szerint.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A létrehozást követően hozzá kell rendelnünk egy létező VPC-hez, amit az &#039;&#039;Internet Gateways&#039;&#039; menüben, a módosítani kívánt soron jobb gombbal kattintva és az &#039;&#039;Attach to VPC&#039;&#039; opciót kiválasztva tudunk megtenni. Amennyiben a soron az &#039;&#039;Attached&#039;&#039; (zöld színű) felirat jelenik meg a (szürke színű) &#039;&#039;Detached&#039;&#039; helyett, akkor nem tudjuk VPC-hez csatolni (ilyenkor először a &#039;&#039;Detach from VPC&#039;&#039; opciót kell választanunk).&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
[[Fájl:GAMFAWS vpc igw attach.png]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az IGW VPC-hez rendelése után a kívánt route táblákba fel kell vennünk, hogy minden csomagot arra irányítson.&lt;br /&gt;
[[Fájl:GAMFAWS vpc igw route setup.png]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== NAT Gateway ====&lt;br /&gt;
Lehetőség van Internet Gateway helyett NAT Gateway létrehozására is, de ez egy fizetős szolgáltatás. A nevének megfelelően ez lehetőséget biztosít, hogy azok az EC2-k, amelyek privát alhálózatba kerültek, kilássanak az internet felé (pl. frissítések keresése, telepítése), miközben védve vannak a kívülről érkező támadásoktól.&lt;br /&gt;
 &#039;&#039;&#039;Ez egy lehetséges oka lehet, hogy külön válasszuk a route táblákat az alhálózatokon, hiszen az egyiknek minden csomagot az IGW felé, míg a másiknak minden csomagot a NAT Gateway felé kell továbbítania.&#039;&#039;&#039; &#039;&#039;Ha nem használunk NAT Gatewayt, akkor is érdemes lehet leválasztani az IGW-ről a privát alhálózatokat.&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== AWSCLI ===&lt;br /&gt;
Az AWSCLI egy konzolos alkalmazás, amelynek segítségével menedzselhetjük környezetünket: hozhatunk létre új EC2-t akár, vagy kapcsolhatunk hozzá egyéb szolgáltatásokat (Security Group, ASG, LB stb.).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
 Az awscli program elérhető linux és windows környezetben egyaránt.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== AWSCLI telepítése ====&lt;br /&gt;
 &#039;&#039;&#039;Figyelem!&#039;&#039;&#039; Az &#039;&#039;apt install awscli&#039;&#039; a legtöbb Debian/Ubuntu rendszeren a régebbi, 1-es főverziójú AWS CLI-t telepíti a disztribúció saját tárolójából, amit az AWS már csak fenntartási (maintenance) módban frissít. Az AWS hivatalosan a 2-es főverzió telepítését ajánlja, amit a következő paranccsal tehetünk meg:&lt;br /&gt;
&amp;lt;syntaxhighlight lang=&amp;quot;bash&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
curl &amp;quot;https://awscli.amazonaws.com/awscli-exe-linux-x86_64.zip&amp;quot; -o &amp;quot;awscliv2.zip&amp;quot;&lt;br /&gt;
unzip awscliv2.zip&lt;br /&gt;
sudo ./aws/install&lt;br /&gt;
&amp;lt;/syntaxhighlight&amp;gt;&lt;br /&gt;
 Órai/gyakorlási célra az &#039;&#039;apt install awscli&#039;&#039; is elegendő lehet, de érdemes tudni, hogy nem ez a hivatalosan ajánlott telepítési mód.&lt;br /&gt;
==== Access Key management ====&lt;br /&gt;
Az &#039;&#039;awscli&#039;&#039; hozzáférési kulcsokon keresztül kap jogosultságot a szolgáltatások adataihoz, így használata előtt készítenünk kell egy újat. Ez a nevünkre kattintva (jobb felül), majd a &#039;&#039;Security credentials&#039;&#039; menüpontot kiválasztva tehetjük meg, az &#039;&#039;Access keys&#039;&#039; szekcióban. Nyissuk ezt le és kattintsunk a &#039;&#039;Create New Access Key&#039;&#039; gombra.&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;center&amp;gt;&lt;br /&gt;
{|&lt;br /&gt;
| [[Fájl:GAMFAWS UserMenu.png|150px|keretnélküli]] || [[Fájl:GAMFAWS SecurityCredentials.png|keretnélküli]]&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&amp;lt;/center&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A gomb megnyomása után egy felugró ablak fogad, amelyben megtalálható az &#039;&#039;Access Key&#039;&#039; és a &#039;&#039;Security Access Key&#039;&#039; értéke. Érdemes a fájlt letölteni, hogy később is elérhetők legyenek ezek az adatok, &#039;&#039;&#039;az AWS többet nem fogja engedélyezni ezek megjelenítését!&#039;&#039;&#039; Ha az adatokat később nem tudjuk megadni, akkor újat kell készíteni.&lt;br /&gt;
[[Fájl:GAMFAWS SecurityCredentials ShowData.png|középre]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== AWS CLI konfigurálás autentikációs adatokkal ====&lt;br /&gt;
Az eszköz telepítése annak konfigurálásával ér véget: meg kell adnunk az autentikációs tokeneket.&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
Ezt az &#039;&#039;&#039;aws configure&#039;&#039;&#039; parancs kiadásával tehetjük meg, ahol egyesével bekéri a szükséges adatokat. Ahol nem szeretnénk változtatni az előző értéken (szögletes zárójelek között láthatjuk ezt), ott hagyjuk üresen a sort és csupán entert nyomjunk.&lt;br /&gt;
[[Fájl:GAMFAWS AWSCLI config.png|középre]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
 Az adatok megadása után menedzselhetjük az aws parancsokkal a környezetünket. Az aws parancsairól az &#039;&#039;&#039;aws help&#039;&#039;&#039; szolgáltat információt.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== S3 ===&lt;br /&gt;
Ez a szolgáltatás fájlok tárolására alkalmas.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Több típusa is elérhető:&lt;br /&gt;
* Standard:&lt;br /&gt;
** Magas rendelkezésre állás jellemzi (99.99%)&lt;br /&gt;
** Az alkalmazásban sűrűn használt objektumok tárolására alkalmas&lt;br /&gt;
** A régiók közötti szinkronizáció megoldott&lt;br /&gt;
* Instant Glacier:&lt;br /&gt;
** Magas rendelkezésre állás jellemzi (99.99%)&lt;br /&gt;
** Az alkalmazásban ritkábban használt, hosszú élettartamú, de azonnali hozzáférést igénylő objektumok tárolására alkalmas&lt;br /&gt;
* Flexible Glacier:&lt;br /&gt;
** Magas rendelkezésre állás jellemzi&lt;br /&gt;
** Az alkalmazásban ritkán használt (évente 1x-2x), a mérettől független költséggel rendelkező megoldás&lt;br /&gt;
* Deep Archive Glacier:&lt;br /&gt;
** 7-10 évig tárolt adatokhoz optimalizált költségvonzat&lt;br /&gt;
** Előnyös a backup adatok tárolásához&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
 A szolgáltatás a keresőben &#039;&#039;S3&#039;&#039; füzérrel kereshető.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Bucket létrehozása ====&lt;br /&gt;
Új tárolót a &#039;&#039;Create bucket&#039;&#039; gomb segítségével hozhatunk létre. A megjelenő űrlapon a nevet kell kitölteni és érdemes egy pillantást vetni a publikusság beállításaira is, hogy ez ténylegesen a célunknak megfelelő legyen.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
 &#039;&#039;&#039;Figyelem!&#039;&#039;&#039; A névnek nem csupán a mi környezetünkön belül kell egyedinek lennie, hanem a teljes AWS-en belül.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{| style=&amp;quot;margin:auto&amp;quot;&lt;br /&gt;
| [[Fájl:GAMFAWS S3 new name.png|bélyegkép]] || [[Fájl:GAMFAWS S3 new public.png|bélyegkép]]&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Bucket kezelése &#039;&#039;awscli&#039;&#039; programmal ====&lt;br /&gt;
 Az &#039;&#039;&#039;aws s3 help&#039;&#039;&#039; parancs segítségével további információt szerezhetünk az egyes utasításokról.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Bucket tartalmának listázása&#039;&#039;&#039;&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;syntaxhighlight lang=&amp;quot;bash&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
aws s3 ls [bucket_name]&lt;br /&gt;
&amp;lt;/syntaxhighlight&amp;gt;&lt;br /&gt;
[[Fájl:GAMFAWS S3 CLI LS.png|középre]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Adatok másolása Bucket-ba&#039;&#039;&#039;&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;syntaxhighlight lang=&amp;quot;bash&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
aws s3 cp LOCAL_PATH s3://REMOTE_PATH&lt;br /&gt;
&amp;lt;/syntaxhighlight&amp;gt;&lt;br /&gt;
Ahol:&lt;br /&gt;
* LOCAL_PATH a lokális fájlrendszeren belüli elérési útvonala a forrásfájlnak (vagy könyvtárnak)&lt;br /&gt;
* REMOTE_PATH a cél helye az S3-ban&lt;br /&gt;
** Az s3:// jelzi, hogy a cél az S3-ban van (S3Uri)&lt;br /&gt;
** A mappák helyett PREFIX-ek vannak (/folder/to/my/file esetében /folder/to/my a PREFIX)&lt;br /&gt;
** A mappákat nem kell S3-ban létrehoznunk (az előző pontból következik), a fájlnév előtti prefix dönti el a hova tartozását&lt;br /&gt;
** A PREFIX-eket az &#039;&#039;&#039;ls&#039;&#039;&#039; úgy kezeli, mint egy mappát&lt;br /&gt;
[[Fájl:GAMFAWS S3 AWSCLI cp2s3.png|középre]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Adatok másolása rekurzívan S3-ba&#039;&#039;&#039;&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;syntaxhighlight lang=&amp;quot;bash&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
aws s3 cp --recursive LOCAL_PATH s3://REMOTE_PATH&lt;br /&gt;
&amp;lt;/syntaxhighlight&amp;gt;&lt;br /&gt;
Ahol:&lt;br /&gt;
* --recursive jelzi, hogy a LOCAL_PATH alatt minden bejegyzést töltsön fel&lt;br /&gt;
[[Fájl:GAMFAWS S3 AWSCLI copy recursive2s3.png|középre]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Adatok másolása rekurzívan S3-ból helyi fájlrendszerbe&#039;&#039;&#039;&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;syntaxhighlight lang=&amp;quot;bash&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
aws s3 cp --recursive s3://REMOTE_PATH LOCAL_PATH&lt;br /&gt;
&amp;lt;/syntaxhighlight&amp;gt;&lt;br /&gt;
[[Fájl:GAMFAWS S3 AWSCLI cp2local.png|középre]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Bucket kezelése grafikus felületen keresztül ====&lt;br /&gt;
Az S3 tartalmát elérhetjük az AWS grafikus felületén keresztül is, így tölthetünk fel, törölhetünk és módosíthatunk fájlokat anélkül, hogy saját számítógépünkre telepítenénk az &#039;&#039;awscli&#039;&#039; programot.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
# Nyissuk meg az S3 szolgáltatás vezérlőpultját&lt;br /&gt;
# Kattintsunk a szerkeszteni kívánt tárhely nevére&amp;lt;br&amp;gt;[[Fájl:GAMFAWS S3f list.png]]&amp;lt;br&amp;gt;&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
# A vezérlőgombok segítségével végezzük el a kívánt műveletet (feltöltés, törlés), vagy válasszunk ki egy PREFIX-et az „almappák” tartalmának megtekintéséhez.&amp;lt;br&amp;gt;[[Fájl:GAMFAWS S3 control.png|középre]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
= Indítást gyorsító scriptek =&lt;br /&gt;
== UI indítás ==&lt;br /&gt;
&amp;lt;syntaxhighlight lang=&amp;quot;bash&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
#!/bin/bash&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
# variables&lt;br /&gt;
NEPTUN=&amp;quot;neptun&amp;quot;           # your neptun code &lt;br /&gt;
API_LB_DOMAIN=&amp;quot;localhost&amp;quot; # api server IP&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
apt update&lt;br /&gt;
apt install wget unzip apache2 libapache2-mod-php8.3 php8.3 php8.3-curl -y&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
# get code&lt;br /&gt;
mkdir /tmp/code&lt;br /&gt;
cd /tmp/code&lt;br /&gt;
wget https://wiki.farkas-attila.hu/images/c/c7/Weboldal.zip&lt;br /&gt;
unzip Weboldal.zip&lt;br /&gt;
#&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
# change &amp;lt;ip&amp;gt; tag in code&lt;br /&gt;
sed -i &amp;quot;s/&amp;lt;ip&amp;gt;/$API_LB_DOMAIN/g&amp;quot; ui.php&lt;br /&gt;
sed -i &amp;quot;s/&amp;lt;ip&amp;gt;/$API_LB_DOMAIN/g&amp;quot; ui_newproduct.php&lt;br /&gt;
#&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
# create directory for server&lt;br /&gt;
mkdir -p /srv/$NEPTUN&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
mv ui.php /srv/$NEPTUN/index.php&lt;br /&gt;
mv ui_newproduct.php /srv/$NEPTUN/newproduct.php&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
# remove tmp directory&lt;br /&gt;
cd /&lt;br /&gt;
rm /tmp/code&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
cat &amp;lt;&amp;lt; EOF &amp;gt; /etc/apache2/sites-enabled/000-default.conf&lt;br /&gt;
&amp;lt;VirtualHost *:80&amp;gt;&lt;br /&gt;
	#ServerName www.example.com&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	ServerAdmin webmaster@localhost&lt;br /&gt;
	DocumentRoot /srv/$NEPTUN&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	&amp;lt;Directory /srv/$NEPTUN/&amp;gt;&lt;br /&gt;
		Options Indexes FollowSymLinks&lt;br /&gt;
		AllowOverride None&lt;br /&gt;
		Require all granted&lt;br /&gt;
	&amp;lt;/Directory&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	ErrorLog \${APACHE_LOG_DIR}/error.log&lt;br /&gt;
	CustomLog \${APACHE_LOG_DIR}/access.log combined&lt;br /&gt;
&amp;lt;/VirtualHost&amp;gt;&lt;br /&gt;
EOF&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
systemctl restart apache2&lt;br /&gt;
&amp;lt;/syntaxhighlight&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== API indítás ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;syntaxhighlight lang=&amp;quot;bash&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
#!/bin/bash&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
# variables&lt;br /&gt;
NEPTUN=&amp;quot;neptun&amp;quot;          # your neptun&lt;br /&gt;
MYSQL_DOMAIN=&amp;quot;localhost&amp;quot; # RDS mysql domain&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
apt update&lt;br /&gt;
apt install wget unzip python3 python3-pip python3-flask -y&lt;br /&gt;
pip3 install mysql-connector-python --break-system-packages&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
# get code&lt;br /&gt;
mkdir /tmp/code&lt;br /&gt;
cd /tmp/code&lt;br /&gt;
wget https://wiki.farkas-attila.hu/images/c/c7/Weboldal.zip&lt;br /&gt;
unzip Weboldal.zip&lt;br /&gt;
#&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
# change &amp;lt;ip&amp;gt; tag in code&lt;br /&gt;
sed -i &amp;quot;s/&amp;lt;ip&amp;gt;/$MYSQL_DOMAIN/g&amp;quot; api.py&lt;br /&gt;
#&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
# create directory for server&lt;br /&gt;
mkdir -p /srv/$NEPTUN&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
mv api.py /srv/$NEPTUN/&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
# remove tmp directory&lt;br /&gt;
cd /&lt;br /&gt;
rm /tmp/code&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
echo &amp;quot;@reboot root sleep 10s &amp;amp;&amp;amp; python3 /srv/$NEPTUN/api.py &amp;amp;&amp;quot; &amp;gt;&amp;gt; /etc/crontab&lt;br /&gt;
cd /srv/$NEPTUN &amp;amp;&amp;amp; python3 api.py &amp;amp;&lt;br /&gt;
‎&amp;lt;/syntaxhighlight&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Stressz teszt indítás ==&lt;br /&gt;
A script telepíti a Dockert, majd elindít egy Flask alapú CPU stressz-teszt eszközt (grafikus felülettel), amivel gombnyomásra, a megadott célszázalékon lehet terhelni a gép CPU-ját - Auto Scaling Group skálázás triggerelésének demonstrálásához. Minden szükséges fájl magában a scriptben van, nincs szükség külön letöltésre.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Figyelem!&#039;&#039;&#039; A User data mezőbe másolva ügyelj arra, hogy a kijelölés/másolás &#039;&#039;&#039;pontosan a &amp;lt;code&amp;gt;#!/bin/bash&amp;lt;/code&amp;gt; sorral kezdődjön&#039;&#039;&#039; - ha ez lemarad (pl. a dobozból fentről nem a legelső sortól jelölöd ki), a cloud-init csendben, hibaüzenet nélkül nem futtatja le a scriptet.&lt;br /&gt;
&amp;lt;syntaxhighlight lang=&amp;quot;bash&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
#!/bin/bash&lt;br /&gt;
# ==============================================================================&lt;br /&gt;
# CPU stressz-teszt eszköz (Docker konténerben futó Flask app + UI)&lt;br /&gt;
# Önálló komponens - nem kapcsolódik a demo-app többi részéhez (UI/API/DB).&lt;br /&gt;
# Egy gombnyomásra, a megadott százalékon terheli a CPU-t - Auto Scaling&lt;br /&gt;
# Group skálázás kiváltásának demonstrálásához.&lt;br /&gt;
#&lt;br /&gt;
# Célplatform: Ubuntu 26.04 (de bármelyik, apt-ot használó Ubuntu LTS-en működik)&lt;br /&gt;
# Használat: EC2 &amp;quot;User data&amp;quot; mezőbe illesztve, VAGY kézzel: sudo bash install-stress-test.sh&lt;br /&gt;
# FIGYELEM: a User data mezőbe másolva ügyelj arra, hogy a #!/bin/bash legyen&lt;br /&gt;
# a MÁSOLÁS ELSŐ SORA is - ha ez lemarad, a cloud-init csendben nem futtatja le!&lt;br /&gt;
# ==============================================================================&lt;br /&gt;
set -e&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
HOST_PORT=&amp;quot;80&amp;quot;   # ezen a porton lesz elérhető a UI/API a konténeren kívül&lt;br /&gt;
# -----------------------------------------------------------&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
export DEBIAN_FRONTEND=noninteractive&lt;br /&gt;
apt update&lt;br /&gt;
apt install -y docker.io&lt;br /&gt;
systemctl enable --now docker&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
mkdir -p /opt/demo-app/stress-test&lt;br /&gt;
cat &amp;gt; /opt/demo-app/stress-test/app.py &amp;lt;&amp;lt;&#039;PYEOF&#039;&lt;br /&gt;
import multiprocessing as mp&lt;br /&gt;
import time&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
import psutil&lt;br /&gt;
from flask import Flask, jsonify, render_template_string, request&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
app = Flask(__name__)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
CYCLE_SECONDS = 0.1  # busy/sleep ciklus hossza - ebből számoljuk ki a kitöltési tényezőt&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
def _stress_worker(target_percent: &amp;quot;mp.Value&amp;quot;, stop_event: &amp;quot;mp.Event&amp;quot;) -&amp;gt; None:&lt;br /&gt;
    while not stop_event.is_set():&lt;br /&gt;
        percent = max(0.0, min(100.0, target_percent.value))&lt;br /&gt;
        busy_time = CYCLE_SECONDS * (percent / 100.0)&lt;br /&gt;
        start = time.perf_counter()&lt;br /&gt;
        while time.perf_counter() - start &amp;lt; busy_time:&lt;br /&gt;
            pass  # szándékosan &amp;quot;üres&amp;quot; busy-loop, hogy valóban terhelje a magot&lt;br /&gt;
        idle_time = CYCLE_SECONDS - busy_time&lt;br /&gt;
        if idle_time &amp;gt; 0:&lt;br /&gt;
            time.sleep(idle_time)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
class StressController:&lt;br /&gt;
    &amp;quot;&amp;quot;&amp;quot;Egy vagy több CPU magot terhel adott cél-százalékon, külön folyamatokkal.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
    A target_percent egy megosztott (multiprocessing.Value) érték, így futás&lt;br /&gt;
    közben is állítható anélkül, hogy a worker folyamatokat újra kellene indítani.&lt;br /&gt;
    &amp;quot;&amp;quot;&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
    def __init__(self) -&amp;gt; None:&lt;br /&gt;
        self._target = mp.Value(&amp;quot;d&amp;quot;, 0.0)&lt;br /&gt;
        self._stop_event = mp.Event()&lt;br /&gt;
        self._workers: list[mp.Process] = []&lt;br /&gt;
        self._cores = 0&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
    @property&lt;br /&gt;
    def running(self) -&amp;gt; bool:&lt;br /&gt;
        return len(self._workers) &amp;gt; 0&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
    def start(self, percent: float, cores: int) -&amp;gt; None:&lt;br /&gt;
        self.stop()&lt;br /&gt;
        self._stop_event.clear()&lt;br /&gt;
        self._target.value = percent&lt;br /&gt;
        self._cores = max(1, min(cores, mp.cpu_count()))&lt;br /&gt;
        self._workers = [&lt;br /&gt;
            mp.Process(target=_stress_worker, args=(self._target, self._stop_event), daemon=True)&lt;br /&gt;
            for _ in range(self._cores)&lt;br /&gt;
        ]&lt;br /&gt;
        for worker in self._workers:&lt;br /&gt;
            worker.start()&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
    def set_target(self, percent: float) -&amp;gt; None:&lt;br /&gt;
        self._target.value = percent&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
    def stop(self) -&amp;gt; None:&lt;br /&gt;
        self._stop_event.set()&lt;br /&gt;
        for worker in self._workers:&lt;br /&gt;
            worker.join(timeout=2)&lt;br /&gt;
            if worker.is_alive():&lt;br /&gt;
                worker.terminate()&lt;br /&gt;
        self._workers = []&lt;br /&gt;
        self._cores = 0&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
    def status(self) -&amp;gt; dict:&lt;br /&gt;
        return {&lt;br /&gt;
            &amp;quot;running&amp;quot;: self.running,&lt;br /&gt;
            &amp;quot;target_percent&amp;quot;: round(self._target.value, 1) if self.running else 0,&lt;br /&gt;
            &amp;quot;cores&amp;quot;: self._cores,&lt;br /&gt;
            &amp;quot;cpu_count&amp;quot;: mp.cpu_count(),&lt;br /&gt;
            &amp;quot;cpu_percent&amp;quot;: psutil.cpu_percent(interval=0.2),&lt;br /&gt;
        }&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
controller = StressController()&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
PAGE = &amp;quot;&amp;quot;&amp;quot;&lt;br /&gt;
&amp;lt;!doctype html&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;html lang=&amp;quot;hu&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;head&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;meta charset=&amp;quot;utf-8&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;title&amp;gt;CPU stressz teszt&amp;lt;/title&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;meta name=&amp;quot;viewport&amp;quot; content=&amp;quot;width=device-width, initial-scale=1&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;style&amp;gt;&lt;br /&gt;
  body { font-family: system-ui, sans-serif; margin: 0; background: #0f1115; color: #e8e8e8; }&lt;br /&gt;
  .wrap { max-width: 640px; margin: 2rem auto; padding: 0 1rem; }&lt;br /&gt;
  h1 { font-size: 1.4rem; margin-bottom: 0.2rem; }&lt;br /&gt;
  .sub { color: #9aa0a6; font-size: 0.9rem; margin-bottom: 1.5rem; }&lt;br /&gt;
  .card { background: #1b1e26; border-radius: 10px; padding: 1.2rem 1.5rem; margin-bottom: 1rem; }&lt;br /&gt;
  label { display: block; margin-bottom: 0.4rem; font-size: 0.9rem; color: #c7c9cc; }&lt;br /&gt;
  input[type=range] { width: 100%; }&lt;br /&gt;
  .row { display: flex; gap: 1rem; align-items: center; }&lt;br /&gt;
  .row &amp;gt; div { flex: 1; }&lt;br /&gt;
  select, input[type=number] { background: #11141a; color: #e8e8e8; border: 1px solid #333; border-radius: 6px; padding: 0.3rem 0.5rem; width: 100%; }&lt;br /&gt;
  .percent-value { font-size: 1.6rem; font-weight: 600; }&lt;br /&gt;
  .buttons { display: flex; gap: 0.8rem; margin-top: 1rem; }&lt;br /&gt;
  button { flex: 1; padding: 0.7rem; border: none; border-radius: 8px; font-size: 1rem; cursor: pointer; }&lt;br /&gt;
  #startBtn { background: #e5484d; color: #fff; }&lt;br /&gt;
  #stopBtn { background: #2a2d36; color: #e8e8e8; }&lt;br /&gt;
  button:disabled { opacity: 0.4; cursor: not-allowed; }&lt;br /&gt;
  .gauge { height: 22px; background: #11141a; border-radius: 11px; overflow: hidden; margin-top: 0.4rem; }&lt;br /&gt;
  .gauge-fill { height: 100%; width: 0%; transition: width 0.3s ease; }&lt;br /&gt;
  .gauge-fill.target { background: #5b8def; }&lt;br /&gt;
  .gauge-fill.actual { background: #e5484d; }&lt;br /&gt;
  .gauge-label { display: flex; justify-content: space-between; font-size: 0.8rem; color: #9aa0a6; margin-top: 0.3rem; }&lt;br /&gt;
  .status-dot { display: inline-block; width: 10px; height: 10px; border-radius: 50%; margin-right: 0.4rem; background: #555; }&lt;br /&gt;
  .status-dot.on { background: #3ecf4a; }&lt;br /&gt;
&amp;lt;/style&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/head&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;body&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;wrap&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
  &amp;lt;h1&amp;gt;CPU stressz teszt&amp;lt;/h1&amp;gt;&lt;br /&gt;
  &amp;lt;p class=&amp;quot;sub&amp;quot;&amp;gt;Szándékosan terheli a gép CPU-ját a megadott százalékon - Auto Scaling Group demóhoz.&amp;lt;/p&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  &amp;lt;div class=&amp;quot;card&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
    &amp;lt;label for=&amp;quot;percent&amp;quot;&amp;gt;Cél CPU terhelés: &amp;lt;span id=&amp;quot;percentValue&amp;quot; class=&amp;quot;percent-value&amp;quot;&amp;gt;50%&amp;lt;/span&amp;gt;&amp;lt;/label&amp;gt;&lt;br /&gt;
    &amp;lt;input type=&amp;quot;range&amp;quot; id=&amp;quot;percent&amp;quot; min=&amp;quot;0&amp;quot; max=&amp;quot;100&amp;quot; value=&amp;quot;50&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
    &amp;lt;div class=&amp;quot;row&amp;quot; style=&amp;quot;margin-top:1rem&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
      &amp;lt;div&amp;gt;&lt;br /&gt;
        &amp;lt;label for=&amp;quot;cores&amp;quot;&amp;gt;Hány mag terhelje&amp;lt;/label&amp;gt;&lt;br /&gt;
        &amp;lt;select id=&amp;quot;cores&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/select&amp;gt;&lt;br /&gt;
      &amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
    &amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
    &amp;lt;div class=&amp;quot;buttons&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
      &amp;lt;button id=&amp;quot;startBtn&amp;quot;&amp;gt;Indítás&amp;lt;/button&amp;gt;&lt;br /&gt;
      &amp;lt;button id=&amp;quot;stopBtn&amp;quot; disabled&amp;gt;Leállítás&amp;lt;/button&amp;gt;&lt;br /&gt;
    &amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
  &amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  &amp;lt;div class=&amp;quot;card&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
    &amp;lt;div&amp;gt;&amp;lt;span id=&amp;quot;statusDot&amp;quot; class=&amp;quot;status-dot&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&amp;lt;span id=&amp;quot;statusText&amp;quot;&amp;gt;Leállítva&amp;lt;/span&amp;gt;&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
    &amp;lt;div class=&amp;quot;gauge-label&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;span&amp;gt;Cél&amp;lt;/span&amp;gt;&amp;lt;span id=&amp;quot;targetLabel&amp;quot;&amp;gt;0%&amp;lt;/span&amp;gt;&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
    &amp;lt;div class=&amp;quot;gauge&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;div id=&amp;quot;targetFill&amp;quot; class=&amp;quot;gauge-fill target&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/div&amp;gt;&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
    &amp;lt;div class=&amp;quot;gauge-label&amp;quot; style=&amp;quot;margin-top:0.8rem&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;span&amp;gt;Tényleges (teljes gép)&amp;lt;/span&amp;gt;&amp;lt;span id=&amp;quot;actualLabel&amp;quot;&amp;gt;0%&amp;lt;/span&amp;gt;&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
    &amp;lt;div class=&amp;quot;gauge&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;div id=&amp;quot;actualFill&amp;quot; class=&amp;quot;gauge-fill actual&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/div&amp;gt;&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
  &amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;script&amp;gt;&lt;br /&gt;
const percentInput = document.getElementById(&#039;percent&#039;);&lt;br /&gt;
const percentValue = document.getElementById(&#039;percentValue&#039;);&lt;br /&gt;
const coresSelect = document.getElementById(&#039;cores&#039;);&lt;br /&gt;
const startBtn = document.getElementById(&#039;startBtn&#039;);&lt;br /&gt;
const stopBtn = document.getElementById(&#039;stopBtn&#039;);&lt;br /&gt;
const statusDot = document.getElementById(&#039;statusDot&#039;);&lt;br /&gt;
const statusText = document.getElementById(&#039;statusText&#039;);&lt;br /&gt;
const targetFill = document.getElementById(&#039;targetFill&#039;);&lt;br /&gt;
const targetLabel = document.getElementById(&#039;targetLabel&#039;);&lt;br /&gt;
const actualFill = document.getElementById(&#039;actualFill&#039;);&lt;br /&gt;
const actualLabel = document.getElementById(&#039;actualLabel&#039;);&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
percentInput.addEventListener(&#039;input&#039;, () =&amp;gt; {&lt;br /&gt;
  percentValue.textContent = percentInput.value + &#039;%&#039;;&lt;br /&gt;
});&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
async function refreshStatus() {&lt;br /&gt;
  const res = await fetch(&#039;/api/status&#039;);&lt;br /&gt;
  const data = await res.json();&lt;br /&gt;
  statusDot.classList.toggle(&#039;on&#039;, data.running);&lt;br /&gt;
  statusText.textContent = data.running&lt;br /&gt;
    ? `Fut - ${data.cores} mag terhelve`&lt;br /&gt;
    : &#039;Leállítva&#039;;&lt;br /&gt;
  targetFill.style.width = data.target_percent + &#039;%&#039;;&lt;br /&gt;
  targetLabel.textContent = data.target_percent + &#039;%&#039;;&lt;br /&gt;
  actualFill.style.width = data.cpu_percent + &#039;%&#039;;&lt;br /&gt;
  actualLabel.textContent = data.cpu_percent + &#039;%&#039;;&lt;br /&gt;
  startBtn.disabled = data.running;&lt;br /&gt;
  stopBtn.disabled = !data.running;&lt;br /&gt;
  if (!coresSelect.dataset.filled) {&lt;br /&gt;
    coresSelect.innerHTML = &#039;&#039;;&lt;br /&gt;
    for (let i = 1; i &amp;lt;= data.cpu_count; i++) {&lt;br /&gt;
      const opt = document.createElement(&#039;option&#039;);&lt;br /&gt;
      opt.value = i;&lt;br /&gt;
      opt.textContent = i + (i === data.cpu_count ? &#039; (összes)&#039; : &#039;&#039;);&lt;br /&gt;
      if (i === data.cpu_count) opt.selected = true;&lt;br /&gt;
      coresSelect.appendChild(opt);&lt;br /&gt;
    }&lt;br /&gt;
    coresSelect.dataset.filled = &#039;1&#039;;&lt;br /&gt;
  }&lt;br /&gt;
}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
startBtn.addEventListener(&#039;click&#039;, async () =&amp;gt; {&lt;br /&gt;
  await fetch(&#039;/api/start&#039;, {&lt;br /&gt;
    method: &#039;POST&#039;,&lt;br /&gt;
    headers: {&#039;Content-Type&#039;: &#039;application/json&#039;},&lt;br /&gt;
    body: JSON.stringify({percent: Number(percentInput.value), cores: Number(coresSelect.value)}),&lt;br /&gt;
  });&lt;br /&gt;
  refreshStatus();&lt;br /&gt;
});&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
stopBtn.addEventListener(&#039;click&#039;, async () =&amp;gt; {&lt;br /&gt;
  await fetch(&#039;/api/stop&#039;, {method: &#039;POST&#039;});&lt;br /&gt;
  refreshStatus();&lt;br /&gt;
});&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
setInterval(refreshStatus, 1000);&lt;br /&gt;
refreshStatus();&lt;br /&gt;
&amp;lt;/script&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/body&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/html&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;quot;&amp;quot;&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
@app.get(&amp;quot;/&amp;quot;)&lt;br /&gt;
def index():&lt;br /&gt;
    return render_template_string(PAGE)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
@app.get(&amp;quot;/health&amp;quot;)&lt;br /&gt;
def health():&lt;br /&gt;
    return jsonify(status=&amp;quot;ok&amp;quot;), 200&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
@app.get(&amp;quot;/api/status&amp;quot;)&lt;br /&gt;
def api_status():&lt;br /&gt;
    return jsonify(controller.status())&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
@app.post(&amp;quot;/api/start&amp;quot;)&lt;br /&gt;
def api_start():&lt;br /&gt;
    payload = request.get_json(silent=True) or {}&lt;br /&gt;
    try:&lt;br /&gt;
        percent = float(payload.get(&amp;quot;percent&amp;quot;, 50))&lt;br /&gt;
    except (TypeError, ValueError):&lt;br /&gt;
        return jsonify(error=&amp;quot;A &#039;percent&#039; mezőnek számnak kell lennie&amp;quot;), 400&lt;br /&gt;
    try:&lt;br /&gt;
        cores = int(payload.get(&amp;quot;cores&amp;quot;, mp.cpu_count()))&lt;br /&gt;
    except (TypeError, ValueError):&lt;br /&gt;
        return jsonify(error=&amp;quot;A &#039;cores&#039; mezőnek egész számnak kell lennie&amp;quot;), 400&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
    percent = max(0.0, min(100.0, percent))&lt;br /&gt;
    controller.start(percent, cores)&lt;br /&gt;
    return jsonify(controller.status()), 200&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
@app.post(&amp;quot;/api/stop&amp;quot;)&lt;br /&gt;
def api_stop():&lt;br /&gt;
    controller.stop()&lt;br /&gt;
    return jsonify(controller.status()), 200&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
if __name__ == &amp;quot;__main__&amp;quot;:&lt;br /&gt;
    app.run(host=&amp;quot;0.0.0.0&amp;quot;, port=5050)&lt;br /&gt;
PYEOF&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
cat &amp;gt; /opt/demo-app/stress-test/requirements.txt &amp;lt;&amp;lt;&#039;EOF&#039;&lt;br /&gt;
flask==3.0.3&lt;br /&gt;
psutil==6.0.0&lt;br /&gt;
gunicorn==22.0.0&lt;br /&gt;
EOF&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
cat &amp;gt; /opt/demo-app/stress-test/Dockerfile &amp;lt;&amp;lt;&#039;EOF&#039;&lt;br /&gt;
FROM python:3.12-slim&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
WORKDIR /app&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
COPY requirements.txt .&lt;br /&gt;
RUN pip install --no-cache-dir -r requirements.txt&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
COPY app.py .&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
EXPOSE 5050&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
CMD [&amp;quot;gunicorn&amp;quot;, &amp;quot;--bind&amp;quot;, &amp;quot;0.0.0.0:5050&amp;quot;, &amp;quot;--workers&amp;quot;, &amp;quot;1&amp;quot;, &amp;quot;app:app&amp;quot;]&lt;br /&gt;
EOF&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
docker build -t demo-stress /opt/demo-app/stress-test&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
docker rm -f demo-stress 2&amp;gt;/dev/null || true&lt;br /&gt;
docker run -d --name demo-stress --restart unless-stopped \&lt;br /&gt;
  -p &amp;quot;${HOST_PORT}:5050&amp;quot; demo-stress&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
echo &amp;quot;=== Kész! UI: http://&amp;lt;ez_a_gép_publikus_IP-je&amp;gt;/ (port ${HOST_PORT}) ===&amp;quot;&lt;br /&gt;
echo &amp;quot;=== FONTOS: a Security Groupon engedélyezni kell a ${HOST_PORT}-as portot! ===&amp;quot;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/syntaxhighlight&amp;gt;&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>ApelPro</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>http://wiki.farkas-attila.hu/index.php?title=EDU::GAMF::Felh%C5%91alap%C3%BA-szolg%C3%A1ltat%C3%A1sok::AWS&amp;diff=969</id>
		<title>EDU::GAMF::Felhőalapú-szolgáltatások::AWS</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="http://wiki.farkas-attila.hu/index.php?title=EDU::GAMF::Felh%C5%91alap%C3%BA-szolg%C3%A1ltat%C3%A1sok::AWS&amp;diff=969"/>
		<updated>2026-10-13T05:28:47Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;ApelPro: Figyelmeztetés + nyers script link a User data másolási hiba elkerüléséhez&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;[[category:GAMF]]&lt;br /&gt;
[[category:GAMF tantárgyak|Tantárgyak]]&lt;br /&gt;
[[category:GAMF AWS|AWS]]&lt;br /&gt;
== Amazon Web Services regisztráció ==&lt;br /&gt;
Az AWS regisztrációhoz szükségünk lesz egy email címre, egy telefonszámra a megerősítéshez és egy netes vásárlásra alkalmas bankkártyára. A regisztráció során az AWS jellemzően egy jelképes összeggel (kb. 1$ vagy annak megfelelő) meg terheli a számlát a kártya ellenőrzéséhez, de később erre nem tart igény, így a tranzakció lejáratakor jóváíródik a számlán.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
 &#039;&#039;&#039;Figyelem!&#039;&#039;&#039; 2024 közepe óta az AWS megváltoztatta az ingyenes csomag felépítését: az újonnan regisztráló fiókok már &#039;&#039;&#039;nem&#039;&#039;&#039; a régi, klasszikus &amp;quot;12 hónapig minden Free tier eligible szolgáltatás ingyenes&amp;quot; modellt kapják, hanem egy kredit alapú, rövidebb (jellemzően kb. fél éves) ingyenes időszakot induló jóváírással. A korábban regisztrált fiókok a régi, 12 hónapos feltételeket tarthatják meg. Regisztráció előtt mindenképp nézzük meg az aktuális [https://aws.amazon.com/free/ AWS Free Tier] feltételeit, mert idővel ezek is változhatnak.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ingyenes verzió korlátai ==&lt;br /&gt;
Az ingyenes csomagban nem minden érhető el és ami mégis, az sem korlátlan ideig (a klasszikus modellben pl. 750 óra EC2 futási idő havonta, az új kredit alapú modellben pedig a jóváírt összeg elfogyásáig), amit ha átlépünk, akkor fizetési kötelezettségünk jelentkezik a szolgáltató felé. Igyekezzünk mindent leállítani az órai munka illetve az otthoni gyakorlás után, hogy lehetőleg ne kerüljön pénzbe a féléves munkánk. A hallgatók által elszenvedett károkért sem az iskola sem Én nem tudunk felelősséget vállalni, de azt meg tudjuk ígérni, hogy fizetős szolgáltatást nem használunk és nem is kérünk számon.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== AWS alapok ==&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Figyelem!&#039;&#039;&#039; Az iskolai hálózatból csak az eu-west-1 és az eu-central-1, azaz Írország és Frankfurt IP címei vannak engedélyezve, ezekre fogunk tudni SSH kapcsolaton keresztül csatlakozni.&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Figyelem!&#039;&#039;&#039; Próbaidőszak alatt minden szolgáltatás mellett keressük a &#039;&#039;Free tier eligible&#039;&#039; megjegyzést, különben fizetési kötelezettségünk adódhat!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== EC2 szolgáltatásai ===&lt;br /&gt;
 Az &#039;&#039;EC2&#039;&#039; gyakorlatilag egy VPS-nek feleltethető meg és nem is tévedünk vele hatalmasat. A hivatalos neve &#039;&#039;Elastic Compute Cloud&#039;&#039;, innen az &#039;&#039;EC2&#039;&#039; rövidítés: a &#039;&#039;2&#039;&#039;-es a végén azt jelzi, hogy a névben két &#039;&#039;C&#039;&#039; kezdőbetűs szó van (&#039;&#039;Compute&#039;&#039; és &#039;&#039;Cloud&#039;&#039;).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
 A különbséget a VPS-hez elsősorban a rugalmas (&#039;&#039;elastic&#039;&#039;) skálázhatóság okozza: az EC2 példányokat gyorsan tudjuk indítani, leállítani, típust váltani rajtuk, illetve automatikusan is skálázhatjuk a darabszámukat (lásd később: Auto Scaling Group). Emiatt architekturálisan úgy érdemes tervezni, mintha bármikor cserélődhetne egy adott példány - ez alap (On-Demand) EC2 esetén a gyakorlatban ritkán, hardverhiba vagy saját leállítás esetén fordul csak elő, de a olcsóbb &#039;&#039;Spot&#039;&#039; típusú példányoknál az AWS bármikor, rövid (kb. 2 perces) előzetes figyelmeztetéssel visszavonhatja a gépet. Emiatt körültekintően kell eljárnunk: semmilyen adatot nem érdemes úgy egy alkalmazáson belül tárolni, mint egy VPS esetén: a dinamikus adatok (pl. PHP Session, feltöltött fájlok) egy EC2 csere esetén elvesznek, így ezeket nem helyben fogjuk tárolni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az EC2 szolgáltatásait a keresőmezőbe írt &#039;&#039;„EC2”&#039;&#039; kulcsszóval és az eredményekben megjelenő &#039;&#039;EC2&#039;&#039;-re való kattintással érhetjük el.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Fájl:GAMFAWS search EC2.png.png]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az alapértelmezetten megjelenő menüpont a &#039;&#039;Dashboard&#039;&#039;, ahol információkat találhatunk az &#039;&#039;EC2&#039;&#039; köré felhúzható szolgáltatásokról, melyeknek egy részét a továbbiakban tárgyalni is fogunk. Az összefoglaló táblázat az alább látható módon jelenik meg. &#039;&#039;&#039;Figyelem&#039;&#039;&#039;, a táblázat csak az adott régióban elindított/elérhető szolgáltatásokat mutatja, régió váltása előtt érdemes az esetlegesen létrehozott, régió függő elemeket leállítani, hogy később ne jelenjen meg fizetési kötelezettség.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Fájl:GAMFAWS ec2 dashboard.png]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== EC2 telepítése és beállítása ====&lt;br /&gt;
EC2 létrehozásához meg kell nyomnunk a &#039;&#039;Launch instance&#039;&#039; gombot, melyet több helyen is elérhetünk:&lt;br /&gt;
* A Dashboardon&lt;br /&gt;
* A bal oldali menüben található &#039;&#039;Intances&#039;&#039; menüpont megnyitása után jobb felül&lt;br /&gt;
A gomb minden esetben a következőképp néz ki: [[Fájl:GAMFAWS ec2 launch instance button.png]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A gombra kattintva egy űrlap jelenik meg, amely segítségével elvégezhetjük a szükséges beállításokat:&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
======Név és tag beállítok======&lt;br /&gt;
 Megadása nem kötelező, de több szerver futtatása esetén könnyebben azonosíthatjuk be őket ezek segítségével&lt;br /&gt;
 [[Fájl:GAMFAWS ec2 setup name and tags.png]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
 Az &#039;&#039;Add additional tags&#039;&#039; gombra kattintva további kulcs=érték párokat adhatunk hozzá, amivel dinamikusan csatolhatjuk össze egyéb szolgáltatásokkal, amelyek egy-egy kulcsot keresve döntik el, hogy melyik szolgáltatásokkal kell együttműködniük (például monitorozás bekapcsolása &#039;monitoring=true&#039; kulcs=érték pár alapján.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
======Kezdeti képfájl kiválasztása======&lt;br /&gt;
  Az Amazon többféle indítóképpel is rendelkezik, így nagy valószínűséggel meg fogjuk találni a hozzánk közelálló operációs rendszert. Új hozzáadására nincs lehetőségünk, de készíthetünk az alapképfájlokból olyan verziót, ami már  tartalmazza a saját konfigurációnkat (lásd [[GAMF :: Felhőalapú-szolgáltatások :: AWS#AMI_létrehozása|itt]]).&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
 [[Fájl:GAMFAWS ec2 setup AMI choose2.png]]&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
 Az órákon az Ubuntu legújabb verzióját használjuk, mivel ennek a Desktop változata az egyik legelterjedtebb a Linux felhasználók körében, így nem kell más környezetet megszoknia egy átlag hallgatónak. Érdemes lehet azonban egyéb disztribúciók kipróbálása is, különösen a &#039;&#039;&#039;Debian&#039;&#039;&#039;-t, &#039;&#039;&#039;Suse&#039;&#039;&#039;-t/&#039;&#039;&#039;OpenSuse&#039;&#039;&#039;-t, &#039;&#039;&#039;ReadHat&#039;&#039;&#039;-et és annak ingyenes változatait (&#039;&#039;&#039;AlmaLinux&#039;&#039;&#039;, &#039;&#039;&#039;RockyLinux&amp;lt;sup&amp;gt;tm&amp;lt;/sup&amp;gt;&#039;&#039;&#039;, amelyek az egykori &#039;&#039;&#039;CentOS&#039;&#039;&#039;-t hivatottak váltani), mivel céges környezetben ezek sűrűbben előfordulnak: némelyik a kisebb erőforrásigénye, míg másik az Enterprise szolgáltatásai miatt.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
======Szerver típusának meghatározása======&lt;br /&gt;
 Különböző erősségű szerverkonfigurációk közül választhatunk, de természetesen nem mindegyik érhető el az ingyenes verzióban. A számítógépek ára a konfiguráció függvényében változik, de csak azért az időért kell fizetni, amíg a szerver &#039;&#039;Running&#039;&#039; állapotban volt. Az órán az alapértelmezett &#039;&#039;t2.micro&#039;&#039;-t használjuk.&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
 [[Fájl:GAMFAWS ec2 setup instance type.png]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
======Kulcspár hozzárendelése======&lt;br /&gt;
 Az Amazonon belüli szolgáltatásokat felhasználónév/jelszó páros helyett SSH kulcspárok segítségével érjük el. Minden felhasználó számára készíthetünk egyet és jogosultságok segítségével korlátozhatjuk, hogy mihez férhet hozzá (IAM).&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
 Ebben a szekcióban ki kell választanunk, hogy a telepíteni kívánt EC2-höz milyen kulcspárral lehet majd hozzáférni. Amennyiben nem rendelkezünk még kulcspárral, úgy van lehetőségünk helyben elkészíteni a &#039;&#039;Create new keypair&#039;&#039; gomb segítségével, amelynek lépési megegyeznek az [[GAMF :: Felhőalapú-szolgáltatások :: AWS#Kulcspár_létrehozása|itt]] leírtakkal.&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
 [[Fájl:GAMFAWS ec2 setup keypair.png]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
======Hálózati és biztonsági beállítások======&lt;br /&gt;
 Az EC2-k közötti kommunikációs csatornák kialakításához definiálnunk kell, hogy melyik virtuális hálózatba akarjuk elhelyezni és milyen alkalmazásokat szeretnénk elérhetővé tenni. Ezt a [[GAMF :: Felhőalapú-szolgáltatások :: AWS#VPC_beállításai|VPC]] és a [[GAMF :: Felhőalapú-szolgáltatások :: AWS#Security_Group|Security Group]] beállításával tehetjük meg. Előbbi a virtuális hálózatnak felel meg, míg utóbbi hasonlóan egy tűzfalhoz, meghatározza, hogy a szerveren milyen portokat érhetünk el. Érdemes az SSH-t engedélyezni és ha webes alkalmazást szeretnénk rajta futtatni a későbbiekben, akkor a HTTP és/vagy HTTPS szolgáltatást/szolgáltatásokat is, így később nem kell szerkeszteni ezeket a beállításokat.&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
 [[Fájl:GAMFAWS ec2 setup networking.png]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
======Tárhely beállítások======&lt;br /&gt;
 Ebben a részben adhatjuk meg, hogy a szerverünk mekkora tárhellyel rendelkezzen. Egy Linux alapú operációs rendszernek nem kell 8GB-nél több, így az alapértéken hagyhatjuk. Az itt megadott érték inkább csak egy korlát, valójában csak akkora tárhelyet vesz igénybe, amennyire ténylegesen szüksége van a rendszernek. Ez az érték alatt látható figyelmeztetés miatt lényeges, hiszen a 30GB-t elhagyva fizetőssé válik a tárterület is, ám ez nem jelenti, hogy csak 4 szervert tudnánk elindítani az ingyenes keretek között.&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
 [[Fájl:GAMFAWS ec2 setup ebs.png]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
 Ezt a szolgáltatást EBS-nek nevezik (&#039;&#039;Elastic Block Store&#039;&#039;) és az EC2 megszűnésekor minden erre mentett adat elveszik, így általában az OS-t és az applikáció kódját tároljuk ezen - semmi dinamikus adatot.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
======Haladó beállítások======&lt;br /&gt;
 Ebben a szekcióban különböző beállításokat végezhetünk el, ám ezeket az órán nem módosítjuk. Érdekes lehet azonban a menüt lenyitva legalul található &#039;&#039;User data&#039;&#039; opció, amivel parancsokat adhatunk meg az új operációs rendszer számára, hogy miket futtasson le. Ennek segítségével lehetőségünk nyílik applikációk telepítésére - pl. git - és a kód letöltésére egy másik szerverről, amennyiben a kiválasztott képfájl nem tartalmazta azt.&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
 &#039;&#039;Az órai keretek között ezt a funkciót nem használjuk ki, de érdemes lehet kipróbálni, mivel valós alkalmazások üzemeltetésekor jól jöhet.&#039;&#039;&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
 [[Fájl:GAMFAWS ec2 setup userdata.png]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
======Összefoglaló======&lt;br /&gt;
 A beállító panel mellett jobbra találhatjuk az összefoglaló ablakot, amelyben megtalálható a &#039;&#039;Launch Instance&#039;&#039; gomb. Ennek segítségével kezdhetjük meg a végleges telepítést, ha erre rá nyomunk, akkor a rendszer megkezdi a kiválasztott konfiguráció telepítését. Ha ebben az ablakban pénzösszegeket látunk, akkor az egészen biztosan fizetési kötelezettséget vonz magával, legyünk körültekintőek.&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
 [[Fájl:GAMFAWS ec2 setup summary.png]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
======Az elkészült instance tulajdonságai======&lt;br /&gt;
 A futó szerverek az &#039;&#039;Instances&#039;&#039; menüpontban érhetők el. Az egyes sorokra kattintva alul megtekinthetjük a beállításait, amely tartalmazza az AWS által kiosztott publikus és privát IP címeket és domain neveket. Ezeken keresztül tudunk kommunikálni szerverünkkel.&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
 [[Fájl:GAMFAWS ec2 properties.png]]&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
 &#039;&#039;Jelen példában a külső IP címünk: 3.252.168.207, amit a mellette található ikonnal egyszerűen a vágólapra másolhatunk.&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
======Csatlakozás Linux terminálból======&lt;br /&gt;
 A csatlakozáshoz nyissunk meg egy terminált a CTRL+T billentyűkombinációval, majd navigáljunk a &#039;&#039;cd&#039;&#039; parancs segítségével a letöltött kulcsfájl mappájába. Az SSH megköveteli, hogy a csatlakozáshoz használt kulcsfájlhoz csak a tulajdonos felhasználó férjen hozzá, így a következő parancsot futtassuk le rajta: &#039;&#039;chmod 600 test.pem&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
 A következő paranccsal tudunk kapcsolódni: &#039;&#039;ssh -i test.pem ubuntu@3.252.168.207&#039;&#039;&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
 Ha a fenti parancs kéri, fogadjuk el a tanúsítványt. Amennyiben &#039;&#039;Permission error&#039;&#039; hibát kapunk, akkor a fenti &#039;&#039;chmod&#039;&#039; parancsra van szükségünk, vagy nem mi vagyunk a kulcsfájl tulajdonosai (&#039;&#039;ls -l&#039;&#039; segíthet).&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
 A &#039;&#039;test.pem&#039;&#039; az AWS rendszerből letöltött .pem formátumú kulcsfájl, az &#039;&#039;ubuntu&#039;&#039; a szerveren elérhető felhasználó. A különböző disztribúcióknál használt felhasználónevekről [https://docs.aws.amazon.com/AWSEC2/latest/UserGuide/connection-prereqs.html ezen] a linken tájékozódhatsz.&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
 [[Fájl:GAMFAWS ec2 connect linux.png]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
======Csatlakozás Putty használatával======&lt;br /&gt;
 Amennyiben a .pem kiterjesztésű állományt töltöttük le az AWS rendszeréből, akkor a &#039;&#039;&#039;puttygen&#039;&#039;&#039; eszköz segítségével ki kell exportálni belőle a privát kulcsot. [https://www.ssh.com/academy/ssh/putty/windows/puttygen Ezen a linken] részletes segédlet található a programcsomaghoz, ahol további funkciók is bemutatásra kerülnek (pl. kulcsgenerálás).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Kulcspár létrehozása ====&lt;br /&gt;
A kulcspárok kezeléséhez a &#039;&#039;Key Pairs&#039;&#039; linket nyissuk meg a bal oldali menüből. Újat a jobb oldalon látható &#039;&#039;Create key pair&#039;&#039; gomb segítségével készíthetünk. [[Fájl:GAMFAWS ec2 keypair create.png]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A gombra kattintva egy űrlapot kapunk, amely végig vezet minket a létrehozás lépésein.&lt;br /&gt;
# Név megadása&lt;br /&gt;
# Típus kiválasztása - &#039;&#039;RSA-val dolgozunk az órán&#039;&#039;&lt;br /&gt;
# Letöltendő kulcs típusa - &#039;&#039;Linux terminálból való csatlakozáshoz a .pem fájlra lesz szükségünk&#039;&#039;&lt;br /&gt;
# Esetleges tag-ek hozzárendelése&lt;br /&gt;
# A &#039;&#039;Create key pair&#039;&#039; gombra kattintva letölthetjük a kulcspárt&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Fájl:GAMFAWS ec2 keypair setup.png|Kulcspár létrehozása]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
 &#039;&#039;&#039;Figyelem!&#039;&#039;&#039; A kulcspár csak a létrehozás után tölthető le &#039;&#039;&#039;egyetlen egyszer&#039;&#039;&#039;, az elvesztett fájlok nem reprodukálhatók! Amennyiben egy EC2 csak az elhagyott kulcspárral érhető el, úgy annak (EC2) törlése és újrakonfigurálása szükséges egy új kulccsal.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Security Group ====&lt;br /&gt;
A Security Group-ok segítségével kontrollálhatjuk, hogy a szervereinkhez milyen portokon férhetnek hozzá, tehát mintegy tűzfal működik. Egy Security Group több gépre is ráhúzható és függetlenül működik, azaz a megadott szabályokat nem másolja át az operációs rendszer konfigurációs állományaiba, mintegy a szerver elé telepített eszköz működik. Ennek köszönhetően futási időben változtathatjuk a szabályokat, életbelépésükhöz nem kell újracsinálni az EC2-ket.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
 A bal oldali sávban, a &#039;&#039;Network &amp;amp; Security&#039;&#039; csoportban érhető el.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===== Security Group hozzáadása =====&lt;br /&gt;
 Egy új szabályrendszer felvételét kezdeményezhetjük az EC2 telepítésekor, ahogyan azt [[GAMF :: Felhőalapú-szolgáltatások :: AWS#Hálózati_és_biztonsági_beállítások|itt]] is láthattuk, de készíthetünk előre meghatározottakat is.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az előre definiált csoportokat a &#039;&#039;Create Security Group&#039;&#039; gomb segítségével hozhatjuk létre, amelyet a jobb felső sarokban találhatunk meg.&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
[[Fájl:GAMFAWS ec2 secg new button.png|bélyeg]sdfsad]&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A gomb megnyomását követően egy űrlapot kapunk, melynek 3 fő része van:&lt;br /&gt;
# Általános adatok [[Fájl:GAMFAWS ec2 secg new basic.png|bélyeg|Általános adatok]]&lt;br /&gt;
#* &#039;&#039;&#039;A név és a leírás mező megadása is kötelező&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
#* Itt választhatjuk ki, hogy mely VPC-ben szeretnénk elérhetővé tenni.&lt;br /&gt;
# Bejövő csomagok szabályozása [[Fájl:GAMFAWS ec2 secg inbound.png|bélyegkép|Inbound rules]]&lt;br /&gt;
#* &#039;&#039;&#039;Az itt megjelenő szabályok lesznek engedélyezve a szerverünk felé, minden más csomag eldobásra kerül&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
#* Háromféle szabályból választhatunk:&lt;br /&gt;
#** &#039;&#039;&#039;Anywhere&#039;&#039;&#039; (IPv4, IPv6): A megadott IP típusból mindenhonnan elfogadjuk a csomagokat&lt;br /&gt;
#** &#039;&#039;&#039;Custom&#039;&#039;&#039;: Csak a megadott IP címekről/IP tartományokból érjük el az adott portot&lt;br /&gt;
#** &#039;&#039;&#039;MyIP&#039;&#039;&#039;: automatikusan beillesztésre kerül az felhasználó aktuális IP címe (hasonló a custom lehetőséghez)&lt;br /&gt;
# Kimenő csomagok szabályozása [[Fájl:GAMFAWS ec2 secg outbound.png|bélyegkép|Outbound rules]]&lt;br /&gt;
#* A kimenő forgalom szabályozása biztonsági szempontból megfontolandó, de természetesen a publikus alkalmazások esetében (pl. web) nem tudunk ilyen szűrést alkalmazni.&lt;br /&gt;
#* Alkalmazhatjuk például SSH-ra, hogy megszüntessük annak a lehetőségét, hogy egy esetleges fertőzésből kifolyólag SSH-t hackelgető botnetté változzunk (volt már hasonló tapasztalat).&lt;br /&gt;
#* Az órán ezzel bővebben nem foglalkozunk, de éles környezetben ne felejtsünk el ezen szabályok definiálására időt szánni.&lt;br /&gt;
# Tag-ek megadása&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===== Security Group szerkesztése =====&lt;br /&gt;
A szerkeszteni kívánt soron kattintsunk jobb gombbal és válasszuk ki a szerkeszteni kívánt szabályok csoportját:&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Edit inbound rules&#039;&#039;&#039;, ha a bejövő csomagok szűrését szeretnénk módosítani,&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039; Edit outbound rules&#039;&#039;&#039;, ha a kimenő forgalmat szeretnénk szűrni.&lt;br /&gt;
A megnyíló ablakban ugyanazon a módon vehetünk fel szabályokat, ahogyan a létrehozásnál. A módosítások mentés után életbe lépnek.&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
[[Fájl:GAMFAWS ec2 secg context menu.png]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Terheléselosztás vázlat ====&lt;br /&gt;
[[Fájl:EC2LoadBalancingRequirements.png|középre]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== AMI ====&lt;br /&gt;
Az AMI gyakorlatilag egy bitről-bitre lemásolt HDD képfájl, amely tömörítve lett. Így tárolja az összes elmentett adat- és konfigurációs állományt. Ha egy alkalmazást készítünk, akkor a következő okokból készítünk ilyen képfájlt:&lt;br /&gt;
# Biztonsági mentés a telepített szolgáltatásokról, így később nem kell egy esetleges hiba miatt újrakonfigurálni az egészet&lt;br /&gt;
# AutoScaling group-ba szeretnénk rendezni az alkalmazásunkat, annak pedig meg kell mondani, hogy melyik képfájlt indítsa el&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
 &#039;&#039;&#039;Figyelem!&#039;&#039;&#039; A képfájlok úgynevezett snapshot-okat hoznak létre, amelyek tárolásáért fizetni kell, ha az összméret meghaladja a 8GB-ot. (A snapshotok az éppen futó rendszer miatt készülnek: minden írási műveletet lezár, majd a snapshot készítés után elindított írási műveletek már a háttértár egyéb területeire történik, amelyet a mentés nem fog tartalmazni, így garantálható, hogy nem lesznek félig lezárt fájlok a mentésben. Lásd bővebben: BTRFS (linux) és NTFS support). A pillanatképek nem törölhetők, amíg a belőlük készült AMI létezik!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===== AMI létrehozás lépései =====&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Navigáljunk az Instances menüpontra, ahol láthatjuk, hogy milyen EC2 szolgáltatások vannak a rendszerünkben.&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
# Kattintsunk jobb gombbal azon az elemen, amelyet menteni szeretnénk&lt;br /&gt;
# Nyissuk ki az &#039;&#039;Image and templates&#039;&#039; menüpontot&lt;br /&gt;
# Kattintsunk a &#039;&#039;Create image&#039;&#039; lehetőségre&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
[[Fájl:GAMFAWS ec2 ami create.png]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Nevezzük el a képfájlt tetszés szerint&#039;&#039;&#039;&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
[[Fájl:GAMFAWS ec2 ami setup.png]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Navigáljunk a bal oldalon található menüben az &#039;&#039;Images&#039;&#039; szekcióhoz és válasszuk ki az &#039;&#039;AMIs&#039;&#039; elemet. Itt megtekinthetjük és törölhetjük a létrehozott képfájljainkat.&#039;&#039;&#039;&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
[[Fájl:GAMFAWS ec2 ami list.png]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Ha a mentés sikeresen elkészült, akkor az EC2 létrehozásánál kiválaszthatjuk azt.&#039;&#039;&#039;&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
[[Fájl:GAMFAWS ec2 setup own ami select.png]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Indítási konfigurációk elkészítése ====&lt;br /&gt;
Az indítási konfigurációk mind egy célt szolgálnak: egységes profilba rendezi az EC2-ről készült képfájlokat. Míg az AMI nem tárolt információt a mentett gép erőforrásáról, egy indítási konfigurációban megadhatjuk ezeket. Később ezek felhasználásával egyszerűbben indíthatunk újabb szervereket és vannak olyan esetek is, amikor a rendszer megköveteli, hogy a képfájl megadása helyett konkrét, hardverinformációkat is tároló konfigurációs sablonokat adjunk meg.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
 &#039;&#039;Az Auto Scaling Group például megköveteli, hogy a következő kettő elem közül az egyiket megadjuk, ebből fogja tudni, hogy milyen típusú EC2-t, mekkora tárhellyel és milyen VPC-ben indítson el.&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===== Launch configuration =====&lt;br /&gt;
 &#039;&#039;&#039;Egy kifutóban lévő konfigurációs séma, amely 2022. December 31-e után nem kapja meg a frissítéseket. Az AWS javaslata szerint érdemes ezeket a beállításokat a következőkben tárgyalt &#039;&#039;Launch template&#039;&#039; alá migrálni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;Launch configuration&#039;-nek nevezett séma egy egyszerűsített változata a sablonoknak. Jóval kevesebb beállítási lehetőséget tartalmaz, mint a párja, de tökéletesen elegendőt az &#039;&#039;Auto Scaling Group&#039;&#039;hoz.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
====== A beállítás menete ======&lt;br /&gt;
Keressük meg a bal oldali menüben az &#039;&#039;Auto Scaling group&#039;&#039; szekciót és válasszuk ki a &#039;&#039;Launch Configuration&#039;&#039; menüpontot. A jobb felső sarokban található &#039;&#039;Create launch configuration&#039;&#039; gombra kattintva egy űrlapot kapunk, ami végig vezet minket a telepítés menetén.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Név megadása&#039;&#039;&#039;, aminek segítségével később hivatkozhatunk erre az elemre. Kitöltése kötelező!&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
[[Fájl:GAMFAWS ec2 launch conf setup name.png]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;AMI kiválasztása&#039;&#039;, tehát azok képfájl megadása, amit a kiválasztott EC2 konfiguráció futtatni fog. Lehetőségünk van a saját készítésű (&#039;&#039;My AMIs&#039;&#039;) és a közösségi képfájlok közül választani (&#039;&#039;Marketplace&#039;&#039;).&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
[[Fájl:GAMFAWS ec2 launch conf setup ami.png]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Instance típus&#039;&#039;&#039; alatt megadhatjuk, hogy a konfiguráció milyen teljesítményű legyen.&lt;br /&gt;
 &#039;&#039;&#039;Ne feledjük el, hogy a t2.micro az ingyenes, a többi használata után fizetési kötelezettségünk jelenhet meg.&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
[[Fájl:GAMFAWS ec2 launch conf setup instance type.png]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Az Additional configruation&#039;&#039;&#039; részben megadhatunk különböző paramétereket, amelyeket az EC2 fog felvenni - pl. mindenképp kapjon IP címet, a subnet beállításaitól függetlenül, vagy éppen ne kapjon; itt adhatjuk meg a telepítéskor lefuttatott scripteket (User data).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;A Storage&#039;&#039;&#039; szekcióban megadhatjuk, hogy milyen lemezek és milyen méretűek legyenek a rendszerhez csatolva.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;A Security Group&#039;&#039;&#039; részben kiválaszthatunk egy már meglévő szabályrendszert, vagy készíthetünk újat.&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
[[Fájl:GAMFAWS ec2 launch conf setup secg.png]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;A Key pairs&#039;&#039;&#039; blokkban megadhatjuk, hogy milyen privát kulccsal léphetnek be a szerverekre. Ennek meglétét jóvá kell hagyni az alul található checkbox-szal.&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
[[Fájl:GAMFAWS ec2 launch conf setup keypair.png]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
 &#039;&#039;&#039;Végül kattintsunk a &#039;&#039;Create launch confgiration&#039;&#039; gombra a létrehozáshoz.&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===== Launch template =====&lt;br /&gt;
A Launch template jóval gazdagabb a beállítási lehetőségekben, mint párja. A konfigurációs adatlap tartalmaz segédletet az AutoScaling Group-pal történő használathoz, amely &#039;&#039;required&#039;&#039;, azaz kötelező mezőként jelöli meg azokat az adatbeviteli elemeket, amelyeket az automata skálázó rendszer használ. Érdemes ezt bekapcsolni, amennyiben ilyen célzattal készítjük el a sablonunkat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
====== A beállítás menete ======&lt;br /&gt;
Keressük meg a bal oldali menüben az &#039;&#039;Instances&#039;&#039; szekciót és válasszuk ki a &#039;&#039;Launch template&#039;&#039; menüpontot. Az oldal közepén vagy a jobb felső sarokban található Create launch configuration gombra kattintva egy űrlapot kapunk, ami végig vezet minket a telepítés menetén.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;A sablon neve és leírása&#039;&#039;&#039; blokkban megadhatjuk a nevet és a leírást, de ugyanakkor itt választhatjuk ki azt a checkboxot is, ami később a segítségünkre lesz a konfigurációs sablon AutoScaling Group-hoz való illesztését is (&#039;&#039;Auto Scaling guidence&#039;&#039;).&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
[[Fájl:GAMFAWS ec2 launch templ setup name.png]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Az Application and OS images&#039;&#039;&#039; szekcióban megadhatjuk, hogy milyen AMI-val települjön az EC2. Itt választhatunk a sajátunkból, vagy az EC2-nél is megtalálható egyebekből.&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
[[Fájl:GAMFAWS ec2 launch templ setup ami.png]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Az Instance type&#039;&#039;&#039; csoportban megadhatjuk, hogy milyen teljesítményű gépet szeretnénk indítani.&lt;br /&gt;
 &#039;&#039;&#039;Ne feledjük el, hogy az ingyenes változatban a t2.micro érhető el, másik lehetőség választása esetén fizetési kötelezettségek léphetnek fel!&#039;&#039;&#039;&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
[[Fájl:GAMFAWS ec2 launch templ setup instancetype.png]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;A Key Pair&#039;&#039;&#039; blokkban megadhatjuk, hogy a gépek milyen kulcspárral engedélyezzék a belépést.&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
[[Fájl:GAMFAWS ec2 launch templ setup key pair.png]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;A Network Confguration&#039;&#039;&#039; részben definiálhatjuk, hogy milyen VPC-be szeretnénk lerakni az EC2-ket, milyen security group legyen rajtuk. Természetesen utóbbi helyben is létrehozható, ha korábban ezt nem készítettük volna el.&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
[[Fájl:GAMFAWS ec2 launch templ setup network.png]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;A Storage&#039;&#039;&#039;-nél megadhatjuk, hogy milyen kötetek, milyen méretben legyenek hozzácsatolva a rendszerhez.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;A Tags&#039;&#039;&#039; blokkban felvehetjük a kívánt &#039;&#039;kulcs=érték&#039;&#039; párokat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Az Additional Configuration&#039;&#039;&#039; szekcióban különböző haladó beállításokat eszközölhetünk a sablon által létrehozott EC2-n, többet között itt adhatjuk meg az indításkor lefuttatandó parancsok listáját (&#039;&#039;User data&#039;&#039;).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
 &#039;&#039;&#039;Végül kattintsunk a Create launch template nyomógombra a mentéshez!&#039;&#039;&#039;.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Target Group ====&lt;br /&gt;
 A target group EC2-k azon csoportja, amelyeken valamilyen &#039;&#039;health check&#039;&#039; algoritmust futtatunk, ezzel meghatározva, hogy az adott csoportban hány használható, működő szerver fut. Ezt az információt elsőként a Load balancer használja ki.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A Target Group a bal oldali menüben, a &#039;&#039;Load Balancing&#039;&#039; szekcióban érhető el &#039;&#039;Target Groups&#039;&#039; néven.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Létrehozhatunk új csoportot, de meg kell adnunk, hogy milyen módon kerüljenek bele az EC2-k. Erre a következő metódusokat ajánlja fel az Amazon:&lt;br /&gt;
# Konkrét EC2 (Instance) kiválasztása&lt;br /&gt;
# EC2-k definiálása IP tartománnyal&lt;br /&gt;
# Lambda függvény hozzáadása&lt;br /&gt;
# Alkalmazás LoadBalancer, amely egy teljes VPC tartalmát magába foglalja.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az űrlap alján megadhatjuk, hogy milyen életjel ellenőrzés történjen.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Általában nem mi vesszük fel egyesével az Instancokat ebbe a csoportba, hanem az AutoScaling group regisztrálja őket bele. &#039;&#039;&#039;Ezért ezt az űrlapot nem használjuk&#039;&#039;&#039;.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Load Balancer ====&lt;br /&gt;
A Load Balancer terheléselosztást jelent, tehát a bejövő forgalmat több gép között osztjuk el. Ezzel növekszik a felhasználói élmény, ráadásul a rendszer megállítása (egy hacker által) nehezebbé válik: ha kettő t2.micro teljesítményű szerver fut, amelyek között elosztjuk a bejövő forgalmat, akkor a rendszerünk valójában 2xt2.micro teljesítményű.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Terheléselosztót a bal oldali menü &#039;&#039;Load Balancing&#039;&#039; szekciójának &#039;&#039;Load Balancers&#039;&#039; menüpontjában hozhatunk létre.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;A támogatott szolgáltatási szintek:&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
# Alkalmazás terheléselosztás (HTTP, HTTPS)&lt;br /&gt;
# Hálózati terheléselosztás (TCP, UDP)&lt;br /&gt;
# Átjáró terheléselosztása (GW)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===== Alkalmazás terheléselosztása =====&lt;br /&gt;
Ebben a formában konfigurálhatjuk az eszközt úgy, hogy az internet felől elérhető legyen (internet-facing) és úgy, hogy csak belső hálózaton működjön (internal). A belső hálózatot mindig az aktuális VPC-re kell érteni, tehát annak minden alhálózatából elérhető alapértelmezetten.&lt;br /&gt;
[[Fájl:GAMFAWS ec2 loadbalancer setup basic.png]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A hálózati beállításoknál választhatunk, hogy mely alhálózatokban szeretnénk végrehajtani a terheléselosztást, így csak az azokban futó EC2-k kaphatnak ezen keresztül csomagokat. Arra kell ügyelnünk, hogy legalább kettő különböző zónában lévő alhálózatot kell kiválasztanunk (pl. eu-west-1a, eu-west-1b stb.).&lt;br /&gt;
[[Fájl:GAMFAWS ec2 loadbalancer setup network.png]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Természetesen a LoadBalancer internetfelőli végpontján létrehozhatunk &#039;&#039;Security Group&#039;&#039;okat, amelyet szabályozzák, hogy milyen IP címről fogadunk el csomagokat.&lt;br /&gt;
[[Fájl:GAMFAWS ec2 loadbalancer setup secg.png]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;Listeners and routing&#039;&#039; résznél megadhatjuk, hogy melyik target group fogja a terhelést fogadni, tehát hogy mely EC2-k között tudunk ténylegesen terhelést elosztani. Amennyiben a target group egy darab EC2-t tartalmaz, akkor a terheléselosztás gyakorlatilag nem valósul meg, csak az elméleti esélyét adtuk meg, hogy &#039;&#039;„amennyiben lenne még egy EC2 a target group-ban, akkor a terhelés egy részét az vinné el”&#039;&#039;.&lt;br /&gt;
[[Fájl:GAMFAWS ec2 loadbalancer setup routing.png]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
 Végül kattintsunk a &#039;&#039;Create load balancer&#039;&#039; gombra, amennyiben a kívánt tag-eket is rögzítettük.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Auto Scaling Group ====&lt;br /&gt;
A szolgáltatás segítségével automatikusan skálázott rendszereket építhetünk ki, ahol a szerverek által nyújtott elérhető erőforrásokat minél közelebb tartja a bejövő terhelés által meghatározott erőforrásigényhez. Természetesen mindez akkor igaz, ha az &#039;&#039;Auto Scaling Group&#039;&#039; be regisztrálja az általa létrehozott &#039;&#039;EC2&#039;&#039;-ket egy &#039;&#039;Target Group&#039;&#039;-ba, ami felett &#039;&#039;Load Balancing&#039;&#039; van definiálva.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Előnyei&#039;&#039;&#039;:&lt;br /&gt;
* Amikor nincs bejövő terhelés, akkor nincsenek nagy költségek&lt;br /&gt;
* Amikor nagy a bejövő terhelés, akkor a költségek megugranak ugyan, de az ügyfeleket ki tudtuk szolgálni úgy, hogy elégedettek voltak a rendszer teljesítményével.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Hátrányai&#039;&#039;&#039;:&lt;br /&gt;
* Kaotikus számlák, nem előre tervezhető költségek&lt;br /&gt;
* Megnövekedett költségek DDoS és egyéb támadások esetén&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===== A beállítás lépései =====&lt;br /&gt;
A szolgáltatást a bal oldali menü &#039;&#039;Auto Scaling Group&#039;&#039; szekciójában érjük el, az &#039;&#039;Auto Scaling Group&#039;&#039; menüpontban. A képernyő közepén vagy a képernyő jobb felső sarkában megjelenő &#039;&#039;Create auto scaling group&#039;&#039; gombra kattintva egy űrlap jelenik meg, ami végig vezet minket a telepítés lépésein.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;A Name&#039;&#039;&#039; szekcióban elnevezzük az új group-ot.&lt;br /&gt;
[[Fájl:GAMFAWS ec2 autoscaling setup name.png]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;A következő szekcióban&#039;&#039;&#039; két választási lehetőségünk van:&lt;br /&gt;
* Launch Template-tel telepítjük az új group-ot, ez esetben csak ki kell választanunk a korábban létrehozott sablont, vagy az alatta található link segítségével készíthetünk újat. &#039;&#039;Amennyiben újat készítünk, a sablon létrehozása új ablakban nyílik meg, így a befejezést követően vissza kéne térnünk erre és a frissítést gombot megnyomva látni fogjuk az új lehetősége(ke)t.&lt;br /&gt;
[[Fájl:GAMFAWS ec2 autoscaling setup lt.png]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Launch Configuration-nel telepítjük az új group-ot, ez esetben át kell váltatnunk a &#039;&#039;Switch to launch configuration&#039;&#039; link segítségével a blokkot. A váltást követően hasonlóan az előzőekhez: vagy kiválasztjuk a már meglévő konfigurációs sémát, vagy hozhatunk létre újat.&lt;br /&gt;
[[Fájl:GAMFAWS ec2 autoscaling setup lc.png]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;A Next gombra kattintva a hálózati beállítások&#039;&#039;&#039; szekcióhoz érünk, ahol megadhatjuk, hogy az indított EC2 milyen VPC-be kerüljön és azon belül milyen alhálózatokba. VPC-ből egy, alhálózatból több is kiválasztható. Ügyeljünk rá, hogy ha később erre Load Balancer szolgáltatás is kerül, akkor legalább kettő zónát jelöljünk ki!&lt;br /&gt;
 &#039;&#039;&#039;Figyelem!&#039;&#039;&#039; A zóna nem egyezik meg az alhálózattal!&lt;br /&gt;
[[Fájl:GAMFAWS ec2 autoscaling setup network.png]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;A Next gombra kattintva a Load Balancing beállítások&#039;&#039;&#039; következnek, ahol választhatunk:&lt;br /&gt;
* Nincs terheléselosztás opciót,&lt;br /&gt;
* Létező Load Balancer hozzáillesztését,&lt;br /&gt;
* Új Load Balancer létrehozását.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Utóbbi esetében a Load Balancer konfigurálásánál leírt módon ki kell töltenünk a Load Balancer űrlapját is helyben.&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
[[Fájl:GAMFAWS ec2 autoscaling setup lb setup.png]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Hasonlóan a &#039;&#039;Target Group&#039;&#039;-ot is létrehozhatjuk helyben, amennyiben ezt nem tettük meg korábban.&lt;br /&gt;
[[Fájl:GAMFAWS ece autoscaling setup new lb new tg.png]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;A Next gombra kattintva a csoport méretét definiálhatjuk&#039;&#039;&#039;, azaz megszabhatjuk, hogy hány darab szervertől, hány darab szerverig engedélyezzük az automatikus skálázást. Ez egy hasznos funkció, hiszen ezzel korlátok közé szoríthatjuk a költségeinket, miközben a legkisebb terhelés esetén is előkészülhetünk egy hirtelen bejövő nagyobb terhelésre (ha a minimum nem 1).&lt;br /&gt;
* Desired capacity: ennyi szervert fog elindítani az ASG mentés után&lt;br /&gt;
* Minimum capacity: ennyi szerver esetén már nem állít le semmit az ASG&lt;br /&gt;
* Maximum capacity: ennyi szerver esetén már nem indít el újabbat az ASG&lt;br /&gt;
[[Fájl:GAMFAWS ec2 autoscaling setup group.png]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Alatta a Scaling Policy&#039;&#039;&#039; blokkban megadhatjuk, hogy milyen paraméterek mentén indítson vagy épp állítson le szervereket az ASG. Ehhez aktiválnunk kell a szolgáltatást és a &#039;&#039;Metric type&#039;&#039; listából ki kell választani az számunkra megfelelőt. Mi általában CPU terhelés alapján döntünk az órán.&lt;br /&gt;
[[Fájl:GAMFAWS ec2 autoscaling setup scaling.png]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
 &#039;&#039;&#039;A Next gombokkal lépkedve hozhatunk létre Tag-eket, majd végül létrehozhatjuk az ASG-t is és az &#039;&#039;Instances&#039;&#039; menüpontban ellenőrizhetjük, hogy ténylegesen elindult a kívánt darabszámú szerver.&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== RDS szolgáltatások ===&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;Relational Database Service&#039;&#039; foglalja magában a különböző adatbázisokat:&lt;br /&gt;
* MariaDB&lt;br /&gt;
* MySQL&lt;br /&gt;
* Aurora&lt;br /&gt;
* Oracle&lt;br /&gt;
* PostgreSQL&lt;br /&gt;
* MSSQL&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
 &#039;&#039;&#039;Figyelem!&#039;&#039;&#039; Az itt felsorolt szerverek között lehetnek fizetősek is. Mindig járjunk el figyelmesen, kövessük a költségeket. Az RDS az amazon egyik legdrágább szolgáltatása.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== MySQL adatbázis telepítése ====&lt;br /&gt;
==== Csatlakozás MySQL adatbázishoz CLI-ből ====&lt;br /&gt;
&amp;lt;syntaxhighlight lang=&amp;quot;bash&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
apt install mysql-client -y&lt;br /&gt;
# mysql -h&amp;lt;rds_endpoint&amp;gt; -u&amp;lt;rds_user&amp;gt; -p&amp;lt;rds_password&amp;gt;&lt;br /&gt;
mysql -hwebshop-989.rds.amazon.com -uadmin -p123456789&lt;br /&gt;
&amp;lt;/syntaxhighlight&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A megnyíló &#039;&#039;&#039;mysql&amp;gt;&#039;&#039;&#039; PROMPT-ot tartalmazó sor azt jelenti, hogy sikeresen csatlakoztunk az SQL szerverhez. Amennyiben a csatlakozás sikertelen, akkor valószínűleg az RDS-hez kapcsolt Security Group beállításai nem engedik az EC2-ről a kapcsolódást - tipikusan a mi saját publikus IP címünk kerül bele az engedélyezett tartományba (pl. iskolai IP vagy otthoni) és ez nem került átírásra az amazonos tartománynak megfelelően.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A konzolra be kell illeszteni a &#039;&#039;networks.sql&#039;&#039; fájl tartalmát. A végén &#039;&#039;&#039;exit&#039;&#039;&#039; paranccsal léphetünk vissza a BASH környezetbe.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== VPC ===&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;&#039;V&#039;&#039;&#039;irtual &#039;&#039;&#039;P&#039;&#039;&#039;rivate &#039;&#039;&#039;C&#039;&#039;&#039;loud egy szolgáltatás, melynek segítségével össze köthetjük az összetartozó komponenseket, alkalmazásokat. A VPC-t modellezhetjük hétköznapibb értelemben, mint egy routert, amelynek vannak alhálózatai, route táblája és valamilyen gateway címe, amin keresztül a kliensei az internet más résztvevőivel tudnak kommunikálni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
 A VPC szolgáltatásait a keresőbe írt &#039;&#039;VPC&#039;&#039; kulccsal érhetjük el.&lt;br /&gt;
==== VPC létrehozása ====&lt;br /&gt;
Navigáljunk a &#039;Your VPCs&#039; menüpontra a bal oldali menüben és kattintsunk a jobb felső sarokban látható &#039;&#039;Create VPC&#039; gombra. Ezután megnyílik egy űrlap, amely végig vezet minket a telepítés lépésein.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az űrlap elején választhatunk, hogy &#039;&#039;VPC only&#039;&#039; vagy &#039;&#039;VPC and more&#039;&#039; módban szeretnénk folytatni. Előbbi csak a VPC-t hozza létre nevéből is adódóan, míg a másik opcióval létrehozhatjuk az alhálózatokat is, igaz, a tervezés szabadságáról le kell ilyenkor mondanunk, cserébe grafikán láthatjuk az eredményt. Számunkra az órán utóbbi nem lesz megfelelő, hiszen szükségünk lesz a &#039;&#039;tervezés szabadságára&#039;&#039;.&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
[[Fájl:GAMFAWS vpc setup.png]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
 A VPC beállításainál mindig a teljes hálózatot átfogó IP/MASZK párost kell megadnunk, később az alhálózatok nem lóghatnak ki az itt megadott tartományból.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Alhálózatok ====&lt;br /&gt;
Az alhálózatok lehetőséget biztosítanak arra, hogy az egyes komponenseket el is szigeteljük egymástól, meg engedélyezzünk is közöttük bizonyos kommunikációt.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Alhálózatok típusai:&lt;br /&gt;
* Publikus: az alhálózatban létrehozott EC2-k és egyéb szolgáltatások alapértelmezetten kapnak publikus IP címet&lt;br /&gt;
* Privát: az alhálózatban létrehozott EC2-k és egyéb szolgáltatások alapértelmezetten nem kapnak publikus IP címet&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===== Alhálózatok létrehozása =====&lt;br /&gt;
Navigáljunk a &#039;&#039;Subnets&#039;&#039; menüpontra. A képernyő jobb felső sarkában kattintsunk a &#039;&#039;Create subnet&#039;&#039; gombra, így megkapjuk a létrehozási űrlapot.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Először&#039;&#039;&#039; a VPC-t kell kiválasztanunk, aminek eredményeképp kiírja segítségképp annak tartományát. Ezen a tartományon kívül nem léphetünk.&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
[[Fájl:GAMFAWS vpc subnet setup.png]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A VPC kiválasztása után aktívvá válik az alhálózatok űrlap, ahol megadhatjuk annak nevét, hálózati címét és maszkját.&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
[[Fájl:GAMFAWS vpc subnet setup new.png]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
 &#039;&#039;&#039;Figyelem!&#039;&#039;&#039; A rendszer csak hálózati címet fogad el! Minden más esetben hibát ír ki.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;Remove&#039;&#039; gombbal eltávolíthatjuk az aktuális konfigurációt a listából, míg a lentebb található &#039;&#039;Add new subnet&#039;&#039; segítségével újabbat vehetünk fel.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
 Befejezésül nyomjuk meg a &#039;&#039;Create subnet&#039;&#039; gombot, így az összes definiált alhálózat létrejön a kiválasztott VPC-hez.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===== Publikus/Privát alhálózat beállítása =====&lt;br /&gt;
Az alhálózat típusának átállításához navigáljunk a &#039;&#039;Subnets&#039;&#039; menüpontra. Kattintsunk jobb gombbal a kívánt alhálózat során és válasszuk ki az &#039;&#039;Edit subnet settings&#039;&#039; opciót.&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
[[Fájl:GAMFAWS vpc subnet edit s settings.png]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az űrlapon keressük meg az &#039;&#039;Auto-assign IP settings&#039;&#039; blokkot és a kívánt típusnak megfelelően módosítsuk azt.&lt;br /&gt;
[[Fájl:GAMFAWS vpc subnet edit type.png]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===== Különböző route tábla minden alhálózaton =====&lt;br /&gt;
A VPC támogatja, hogy minden subnet saját route táblával rendelkezzen. Ez lehet akár egy biztonsági funkció is, hogy ne ismerje minden EC2 az útvonalat egy adott szerverhez, de egyes esetekben kötelezően létre kell hoznunk. A route táblákat a &#039;&#039;Route tables&#039;&#039; menüpontban hozhatjuk létre és a &#039;&#039;Subnets&#039;&#039; menüben, a módosítani kívánt soron jobb gombbal kattintva és az &#039;&#039;Edit route table association&#039;&#039; opciót kiválasztva szerkeszthetjük.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
 &#039;&#039;&#039;Figyelem!&#039;&#039;&#039; A route táblák cseréje okozhat internetelérési problémákat szerver oldalon, aminek következtében a futó szolgáltatások számunkra is elérhetetlenekké válnak (pl. SSH és/vagy HTTP/HTTPS stb.), így legyünk körültekintőek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Internet Gateway ====&lt;br /&gt;
Ahhoz, hogy a VPC-n belül legyen internet, ahhoz egy IGW-t kell hozzá csatolnunk. Ezt megelőzően azonban létre kell hoznunk egyet.&lt;br /&gt;
 &#039;&#039;&#039;Figyelem!&#039;&#039;&#039; A VPC-hez nem kapcsolt IGW-k pénzbe kerülhetnek, mivel feleslegesen foglalnak le egy publikus IPv4 címet.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Fájl:GAMFAWS vpc igw setup.png|bélyegkép|Internet Gateway létrehozás]]&lt;br /&gt;
Az IGW az &#039;&#039;Internet Gateways&#039;&#039; menüpont alatt érhető el és a jobb felső sarokban található &#039;&#039;Create internet gateway&#039;&#039; gombbal hozhatunk létre újat. Csupán egy nevet kell megadnunk, illetve rakhatunk rá tag-eket igény szerint.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A létrehozást követően hozzá kell rendelnünk egy létező VPC-hez, amit az &#039;&#039;Internet Gateways&#039;&#039; menüben, a módosítani kívánt soron jobb gombbal kattintva és az &#039;&#039;Attach to VPC&#039;&#039; opciót kiválasztva tudunk megtenni. Amennyiben a soron az &#039;&#039;Attached&#039;&#039; (zöld színű) felirat jelenik meg a (szürke színű) &#039;&#039;Detached&#039;&#039; helyett, akkor nem tudjuk VPC-hez csatolni (ilyenkor először a &#039;&#039;Detach from VPC&#039;&#039; opciót kell választanunk).&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
[[Fájl:GAMFAWS vpc igw attach.png]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az IGW VPC-hez rendelése után a kívánt route táblákba fel kell vennünk, hogy minden csomagot arra irányítson.&lt;br /&gt;
[[Fájl:GAMFAWS vpc igw route setup.png]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== NAT Gateway ====&lt;br /&gt;
Lehetőség van Internet Gateway helyett NAT Gateway létrehozására is, de ez egy fizetős szolgáltatás. A nevének megfelelően ez lehetőséget biztosít, hogy azok az EC2-k, amelyek privát alhálózatba kerültek, kilássanak az internet felé (pl. frissítések keresése, telepítése), miközben védve vannak a kívülről érkező támadásoktól.&lt;br /&gt;
 &#039;&#039;&#039;Ez egy lehetséges oka lehet, hogy külön válasszuk a route táblákat az alhálózatokon, hiszen az egyiknek minden csomagot az IGW felé, míg a másiknak minden csomagot a NAT Gateway felé kell továbbítania.&#039;&#039;&#039; &#039;&#039;Ha nem használunk NAT Gatewayt, akkor is érdemes lehet leválasztani az IGW-ről a privát alhálózatokat.&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== AWSCLI ===&lt;br /&gt;
Az AWSCLI egy konzolos alkalmazás, amelynek segítségével menedzselhetjük környezetünket: hozhatunk létre új EC2-t akár, vagy kapcsolhatunk hozzá egyéb szolgáltatásokat (Security Group, ASG, LB stb.).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
 Az awscli program elérhető linux és windows környezetben egyaránt.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== AWSCLI telepítése ====&lt;br /&gt;
 &#039;&#039;&#039;Figyelem!&#039;&#039;&#039; Az &#039;&#039;apt install awscli&#039;&#039; a legtöbb Debian/Ubuntu rendszeren a régebbi, 1-es főverziójú AWS CLI-t telepíti a disztribúció saját tárolójából, amit az AWS már csak fenntartási (maintenance) módban frissít. Az AWS hivatalosan a 2-es főverzió telepítését ajánlja, amit a következő paranccsal tehetünk meg:&lt;br /&gt;
&amp;lt;syntaxhighlight lang=&amp;quot;bash&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
curl &amp;quot;https://awscli.amazonaws.com/awscli-exe-linux-x86_64.zip&amp;quot; -o &amp;quot;awscliv2.zip&amp;quot;&lt;br /&gt;
unzip awscliv2.zip&lt;br /&gt;
sudo ./aws/install&lt;br /&gt;
&amp;lt;/syntaxhighlight&amp;gt;&lt;br /&gt;
 Órai/gyakorlási célra az &#039;&#039;apt install awscli&#039;&#039; is elegendő lehet, de érdemes tudni, hogy nem ez a hivatalosan ajánlott telepítési mód.&lt;br /&gt;
==== Access Key management ====&lt;br /&gt;
Az &#039;&#039;awscli&#039;&#039; hozzáférési kulcsokon keresztül kap jogosultságot a szolgáltatások adataihoz, így használata előtt készítenünk kell egy újat. Ez a nevünkre kattintva (jobb felül), majd a &#039;&#039;Security credentials&#039;&#039; menüpontot kiválasztva tehetjük meg, az &#039;&#039;Access keys&#039;&#039; szekcióban. Nyissuk ezt le és kattintsunk a &#039;&#039;Create New Access Key&#039;&#039; gombra.&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;center&amp;gt;&lt;br /&gt;
{|&lt;br /&gt;
| [[Fájl:GAMFAWS UserMenu.png|150px|keretnélküli]] || [[Fájl:GAMFAWS SecurityCredentials.png|keretnélküli]]&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&amp;lt;/center&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A gomb megnyomása után egy felugró ablak fogad, amelyben megtalálható az &#039;&#039;Access Key&#039;&#039; és a &#039;&#039;Security Access Key&#039;&#039; értéke. Érdemes a fájlt letölteni, hogy később is elérhetők legyenek ezek az adatok, &#039;&#039;&#039;az AWS többet nem fogja engedélyezni ezek megjelenítését!&#039;&#039;&#039; Ha az adatokat később nem tudjuk megadni, akkor újat kell készíteni.&lt;br /&gt;
[[Fájl:GAMFAWS SecurityCredentials ShowData.png|középre]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== AWS CLI konfigurálás autentikációs adatokkal ====&lt;br /&gt;
Az eszköz telepítése annak konfigurálásával ér véget: meg kell adnunk az autentikációs tokeneket.&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
Ezt az &#039;&#039;&#039;aws configure&#039;&#039;&#039; parancs kiadásával tehetjük meg, ahol egyesével bekéri a szükséges adatokat. Ahol nem szeretnénk változtatni az előző értéken (szögletes zárójelek között láthatjuk ezt), ott hagyjuk üresen a sort és csupán entert nyomjunk.&lt;br /&gt;
[[Fájl:GAMFAWS AWSCLI config.png|középre]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
 Az adatok megadása után menedzselhetjük az aws parancsokkal a környezetünket. Az aws parancsairól az &#039;&#039;&#039;aws help&#039;&#039;&#039; szolgáltat információt.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== S3 ===&lt;br /&gt;
Ez a szolgáltatás fájlok tárolására alkalmas.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Több típusa is elérhető:&lt;br /&gt;
* Standard:&lt;br /&gt;
** Magas rendelkezésre állás jellemzi (99.99%)&lt;br /&gt;
** Az alkalmazásban sűrűn használt objektumok tárolására alkalmas&lt;br /&gt;
** A régiók közötti szinkronizáció megoldott&lt;br /&gt;
* Instant Glacier:&lt;br /&gt;
** Magas rendelkezésre állás jellemzi (99.99%)&lt;br /&gt;
** Az alkalmazásban ritkábban használt, hosszú élettartamú, de azonnali hozzáférést igénylő objektumok tárolására alkalmas&lt;br /&gt;
* Flexible Glacier:&lt;br /&gt;
** Magas rendelkezésre állás jellemzi&lt;br /&gt;
** Az alkalmazásban ritkán használt (évente 1x-2x), a mérettől független költséggel rendelkező megoldás&lt;br /&gt;
* Deep Archive Glacier:&lt;br /&gt;
** 7-10 évig tárolt adatokhoz optimalizált költségvonzat&lt;br /&gt;
** Előnyös a backup adatok tárolásához&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
 A szolgáltatás a keresőben &#039;&#039;S3&#039;&#039; füzérrel kereshető.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Bucket létrehozása ====&lt;br /&gt;
Új tárolót a &#039;&#039;Create bucket&#039;&#039; gomb segítségével hozhatunk létre. A megjelenő űrlapon a nevet kell kitölteni és érdemes egy pillantást vetni a publikusság beállításaira is, hogy ez ténylegesen a célunknak megfelelő legyen.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
 &#039;&#039;&#039;Figyelem!&#039;&#039;&#039; A névnek nem csupán a mi környezetünkön belül kell egyedinek lennie, hanem a teljes AWS-en belül.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{| style=&amp;quot;margin:auto&amp;quot;&lt;br /&gt;
| [[Fájl:GAMFAWS S3 new name.png|bélyegkép]] || [[Fájl:GAMFAWS S3 new public.png|bélyegkép]]&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Bucket kezelése &#039;&#039;awscli&#039;&#039; programmal ====&lt;br /&gt;
 Az &#039;&#039;&#039;aws s3 help&#039;&#039;&#039; parancs segítségével további információt szerezhetünk az egyes utasításokról.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Bucket tartalmának listázása&#039;&#039;&#039;&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;syntaxhighlight lang=&amp;quot;bash&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
aws s3 ls [bucket_name]&lt;br /&gt;
&amp;lt;/syntaxhighlight&amp;gt;&lt;br /&gt;
[[Fájl:GAMFAWS S3 CLI LS.png|középre]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Adatok másolása Bucket-ba&#039;&#039;&#039;&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;syntaxhighlight lang=&amp;quot;bash&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
aws s3 cp LOCAL_PATH s3://REMOTE_PATH&lt;br /&gt;
&amp;lt;/syntaxhighlight&amp;gt;&lt;br /&gt;
Ahol:&lt;br /&gt;
* LOCAL_PATH a lokális fájlrendszeren belüli elérési útvonala a forrásfájlnak (vagy könyvtárnak)&lt;br /&gt;
* REMOTE_PATH a cél helye az S3-ban&lt;br /&gt;
** Az s3:// jelzi, hogy a cél az S3-ban van (S3Uri)&lt;br /&gt;
** A mappák helyett PREFIX-ek vannak (/folder/to/my/file esetében /folder/to/my a PREFIX)&lt;br /&gt;
** A mappákat nem kell S3-ban létrehoznunk (az előző pontból következik), a fájlnév előtti prefix dönti el a hova tartozását&lt;br /&gt;
** A PREFIX-eket az &#039;&#039;&#039;ls&#039;&#039;&#039; úgy kezeli, mint egy mappát&lt;br /&gt;
[[Fájl:GAMFAWS S3 AWSCLI cp2s3.png|középre]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Adatok másolása rekurzívan S3-ba&#039;&#039;&#039;&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;syntaxhighlight lang=&amp;quot;bash&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
aws s3 cp --recursive LOCAL_PATH s3://REMOTE_PATH&lt;br /&gt;
&amp;lt;/syntaxhighlight&amp;gt;&lt;br /&gt;
Ahol:&lt;br /&gt;
* --recursive jelzi, hogy a LOCAL_PATH alatt minden bejegyzést töltsön fel&lt;br /&gt;
[[Fájl:GAMFAWS S3 AWSCLI copy recursive2s3.png|középre]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Adatok másolása rekurzívan S3-ból helyi fájlrendszerbe&#039;&#039;&#039;&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;syntaxhighlight lang=&amp;quot;bash&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
aws s3 cp --recursive s3://REMOTE_PATH LOCAL_PATH&lt;br /&gt;
&amp;lt;/syntaxhighlight&amp;gt;&lt;br /&gt;
[[Fájl:GAMFAWS S3 AWSCLI cp2local.png|középre]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Bucket kezelése grafikus felületen keresztül ====&lt;br /&gt;
Az S3 tartalmát elérhetjük az AWS grafikus felületén keresztül is, így tölthetünk fel, törölhetünk és módosíthatunk fájlokat anélkül, hogy saját számítógépünkre telepítenénk az &#039;&#039;awscli&#039;&#039; programot.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
# Nyissuk meg az S3 szolgáltatás vezérlőpultját&lt;br /&gt;
# Kattintsunk a szerkeszteni kívánt tárhely nevére&amp;lt;br&amp;gt;[[Fájl:GAMFAWS S3f list.png]]&amp;lt;br&amp;gt;&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
# A vezérlőgombok segítségével végezzük el a kívánt műveletet (feltöltés, törlés), vagy válasszunk ki egy PREFIX-et az „almappák” tartalmának megtekintéséhez.&amp;lt;br&amp;gt;[[Fájl:GAMFAWS S3 control.png|középre]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
= Indítást gyorsító scriptek =&lt;br /&gt;
== UI indítás ==&lt;br /&gt;
&amp;lt;syntaxhighlight lang=&amp;quot;bash&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
#!/bin/bash&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
# variables&lt;br /&gt;
NEPTUN=&amp;quot;neptun&amp;quot;           # your neptun code &lt;br /&gt;
API_LB_DOMAIN=&amp;quot;localhost&amp;quot; # api server IP&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
apt update&lt;br /&gt;
apt install wget unzip apache2 libapache2-mod-php8.3 php8.3 php8.3-curl -y&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
# get code&lt;br /&gt;
mkdir /tmp/code&lt;br /&gt;
cd /tmp/code&lt;br /&gt;
wget https://wiki.farkas-attila.hu/images/c/c7/Weboldal.zip&lt;br /&gt;
unzip Weboldal.zip&lt;br /&gt;
#&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
# change &amp;lt;ip&amp;gt; tag in code&lt;br /&gt;
sed -i &amp;quot;s/&amp;lt;ip&amp;gt;/$API_LB_DOMAIN/g&amp;quot; ui.php&lt;br /&gt;
sed -i &amp;quot;s/&amp;lt;ip&amp;gt;/$API_LB_DOMAIN/g&amp;quot; ui_newproduct.php&lt;br /&gt;
#&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
# create directory for server&lt;br /&gt;
mkdir -p /srv/$NEPTUN&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
mv ui.php /srv/$NEPTUN/index.php&lt;br /&gt;
mv ui_newproduct.php /srv/$NEPTUN/newproduct.php&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
# remove tmp directory&lt;br /&gt;
cd /&lt;br /&gt;
rm /tmp/code&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
cat &amp;lt;&amp;lt; EOF &amp;gt; /etc/apache2/sites-enabled/000-default.conf&lt;br /&gt;
&amp;lt;VirtualHost *:80&amp;gt;&lt;br /&gt;
	#ServerName www.example.com&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	ServerAdmin webmaster@localhost&lt;br /&gt;
	DocumentRoot /srv/$NEPTUN&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	&amp;lt;Directory /srv/$NEPTUN/&amp;gt;&lt;br /&gt;
		Options Indexes FollowSymLinks&lt;br /&gt;
		AllowOverride None&lt;br /&gt;
		Require all granted&lt;br /&gt;
	&amp;lt;/Directory&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	ErrorLog \${APACHE_LOG_DIR}/error.log&lt;br /&gt;
	CustomLog \${APACHE_LOG_DIR}/access.log combined&lt;br /&gt;
&amp;lt;/VirtualHost&amp;gt;&lt;br /&gt;
EOF&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
systemctl restart apache2&lt;br /&gt;
&amp;lt;/syntaxhighlight&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== API indítás ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;syntaxhighlight lang=&amp;quot;bash&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
#!/bin/bash&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
# variables&lt;br /&gt;
NEPTUN=&amp;quot;neptun&amp;quot;          # your neptun&lt;br /&gt;
MYSQL_DOMAIN=&amp;quot;localhost&amp;quot; # RDS mysql domain&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
apt update&lt;br /&gt;
apt install wget unzip python3 python3-pip python3-flask -y&lt;br /&gt;
pip3 install mysql-connector-python --break-system-packages&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
# get code&lt;br /&gt;
mkdir /tmp/code&lt;br /&gt;
cd /tmp/code&lt;br /&gt;
wget https://wiki.farkas-attila.hu/images/c/c7/Weboldal.zip&lt;br /&gt;
unzip Weboldal.zip&lt;br /&gt;
#&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
# change &amp;lt;ip&amp;gt; tag in code&lt;br /&gt;
sed -i &amp;quot;s/&amp;lt;ip&amp;gt;/$MYSQL_DOMAIN/g&amp;quot; api.py&lt;br /&gt;
#&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
# create directory for server&lt;br /&gt;
mkdir -p /srv/$NEPTUN&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
mv api.py /srv/$NEPTUN/&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
# remove tmp directory&lt;br /&gt;
cd /&lt;br /&gt;
rm /tmp/code&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
echo &amp;quot;@reboot root sleep 10s &amp;amp;&amp;amp; python3 /srv/$NEPTUN/api.py &amp;amp;&amp;quot; &amp;gt;&amp;gt; /etc/crontab&lt;br /&gt;
cd /srv/$NEPTUN &amp;amp;&amp;amp; python3 api.py &amp;amp;&lt;br /&gt;
‎&amp;lt;/syntaxhighlight&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Stressz teszt indítás ==&lt;br /&gt;
A script telepíti a Dockert, letölti a wikiről a szükséges fájlokat ([[EDU::GAMF::Felhőalapú-szolgáltatások::AWS::Stressz-app-py|app.py]], [[EDU::GAMF::Felhőalapú-szolgáltatások::AWS::Stressz-requirements-txt|requirements.txt]], [[EDU::GAMF::Felhőalapú-szolgáltatások::AWS::Stressz-Dockerfile|Dockerfile]]), majd megépíti és elindítja a konténert a 80-as porton. A konténerben egy Flask alapú CPU stressz-teszt eszköz fut grafikus felülettel, amivel gombnyomásra, a megadott célszázalékon lehet terhelni a gép CPU-ját - Auto Scaling Group skálázás triggerelésének demonstrálásához.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Figyelem!&#039;&#039;&#039; Az EC2 &#039;&#039;User data&#039;&#039; mezője csak akkor futtatja le a scriptet, ha az &#039;&#039;&#039;pontosan&#039;&#039;&#039; a &amp;lt;code&amp;gt;#!/bin/bash&amp;lt;/code&amp;gt; sorral kezdődik - ha ez az első sor lemarad másolás közben (ez könnyen megesik az alábbi, szintaxis-kiemelt dobozból kijelölve), a cloud-init csendben, hibaüzenet nélkül kihagyja a végrehajtást. Emiatt a User data mezőbe &#039;&#039;&#039;ne ebből a dobozból&#039;&#039;&#039;, hanem az alábbi nyers (sima szöveges) oldalról másolj: [https://wiki.farkas-attila.hu/index.php/EDU%3A%3AGAMF%3A%3AFelh%C5%91alap%C3%BA-szolg%C3%A1ltat%C3%A1sok%3A%3AAWS%3A%3AStressz-install-sh?action=raw nyers script megnyitása] - nyisd meg, válassz ki mindent (Ctrl+A), és azt másold be.&lt;br /&gt;
&amp;lt;syntaxhighlight lang=&amp;quot;bash&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
#!/bin/bash&lt;br /&gt;
# ==============================================================================&lt;br /&gt;
# CPU stressz-teszt eszköz (Docker konténerben futó Flask app + UI)&lt;br /&gt;
# Önálló komponens - nem kapcsolódik a demo-app többi részéhez (UI/API/DB).&lt;br /&gt;
# Egy gombnyomásra, a megadott százalékon terheli a CPU-t - Auto Scaling&lt;br /&gt;
# Group skálázás kiváltásának demonstrálásához.&lt;br /&gt;
#&lt;br /&gt;
# A szükséges fájlokat (app.py, requirements.txt, Dockerfile) a kurzus wikijéről&lt;br /&gt;
# tölti le futás közben.&lt;br /&gt;
#&lt;br /&gt;
# Célplatform: Ubuntu 26.04 (de bármelyik, apt-ot használó Ubuntu LTS-en működik)&lt;br /&gt;
# Használat: EC2 &amp;quot;User data&amp;quot; mezőbe illesztve, VAGY kézzel: sudo bash install-stress-test.sh&lt;br /&gt;
# ==============================================================================&lt;br /&gt;
set -e&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
HOST_PORT=&amp;quot;80&amp;quot;     # ezen a porton lesz elérhető a UI/API a konténeren kívül&lt;br /&gt;
WIKI_BASE=&amp;quot;https://wiki.farkas-attila.hu/index.php/EDU%3A%3AGAMF%3A%3AFelh%C5%91alap%C3%BA-szolg%C3%A1ltat%C3%A1sok%3A%3AAWS%3A%3A&amp;quot;&lt;br /&gt;
# -----------------------------------------------------------&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
export DEBIAN_FRONTEND=noninteractive&lt;br /&gt;
apt update&lt;br /&gt;
apt install -y wget docker.io&lt;br /&gt;
systemctl enable --now docker&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
mkdir -p /opt/demo-app/stress-test&lt;br /&gt;
cd /opt/demo-app/stress-test&lt;br /&gt;
wget -O app.py &amp;quot;${WIKI_BASE}Stressz-app-py?action=raw&amp;quot;&lt;br /&gt;
wget -O requirements.txt &amp;quot;${WIKI_BASE}Stressz-requirements-txt?action=raw&amp;quot;&lt;br /&gt;
wget -O Dockerfile &amp;quot;${WIKI_BASE}Stressz-Dockerfile?action=raw&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
docker build -t demo-stress /opt/demo-app/stress-test&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
docker rm -f demo-stress 2&amp;gt;/dev/null || true&lt;br /&gt;
docker run -d --name demo-stress --restart unless-stopped \&lt;br /&gt;
  -p &amp;quot;${HOST_PORT}:5050&amp;quot; demo-stress&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
echo &amp;quot;=== Kész! UI: http://&amp;lt;ez_a_gép_publikus_IP-je&amp;gt;/ (port ${HOST_PORT}) ===&amp;quot;&lt;br /&gt;
echo &amp;quot;=== FONTOS: a Security Groupon engedélyezni kell a ${HOST_PORT}-as portot! ===&amp;quot;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/syntaxhighlight&amp;gt;&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>ApelPro</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>http://wiki.farkas-attila.hu/index.php?title=EDU::GAMF::Felh%C5%91alap%C3%BA-szolg%C3%A1ltat%C3%A1sok::AWS&amp;diff=967</id>
		<title>EDU::GAMF::Felhőalapú-szolgáltatások::AWS</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="http://wiki.farkas-attila.hu/index.php?title=EDU::GAMF::Felh%C5%91alap%C3%BA-szolg%C3%A1ltat%C3%A1sok::AWS&amp;diff=967"/>
		<updated>2026-10-13T05:09:27Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;ApelPro: Stressz-teszt script: wikiről letöltős megoldásra cserélve, 80-as port&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;[[category:GAMF]]&lt;br /&gt;
[[category:GAMF tantárgyak|Tantárgyak]]&lt;br /&gt;
[[category:GAMF AWS|AWS]]&lt;br /&gt;
== Amazon Web Services regisztráció ==&lt;br /&gt;
Az AWS regisztrációhoz szükségünk lesz egy email címre, egy telefonszámra a megerősítéshez és egy netes vásárlásra alkalmas bankkártyára. A regisztráció során az AWS jellemzően egy jelképes összeggel (kb. 1$ vagy annak megfelelő) meg terheli a számlát a kártya ellenőrzéséhez, de később erre nem tart igény, így a tranzakció lejáratakor jóváíródik a számlán.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
 &#039;&#039;&#039;Figyelem!&#039;&#039;&#039; 2024 közepe óta az AWS megváltoztatta az ingyenes csomag felépítését: az újonnan regisztráló fiókok már &#039;&#039;&#039;nem&#039;&#039;&#039; a régi, klasszikus &amp;quot;12 hónapig minden Free tier eligible szolgáltatás ingyenes&amp;quot; modellt kapják, hanem egy kredit alapú, rövidebb (jellemzően kb. fél éves) ingyenes időszakot induló jóváírással. A korábban regisztrált fiókok a régi, 12 hónapos feltételeket tarthatják meg. Regisztráció előtt mindenképp nézzük meg az aktuális [https://aws.amazon.com/free/ AWS Free Tier] feltételeit, mert idővel ezek is változhatnak.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ingyenes verzió korlátai ==&lt;br /&gt;
Az ingyenes csomagban nem minden érhető el és ami mégis, az sem korlátlan ideig (a klasszikus modellben pl. 750 óra EC2 futási idő havonta, az új kredit alapú modellben pedig a jóváírt összeg elfogyásáig), amit ha átlépünk, akkor fizetési kötelezettségünk jelentkezik a szolgáltató felé. Igyekezzünk mindent leállítani az órai munka illetve az otthoni gyakorlás után, hogy lehetőleg ne kerüljön pénzbe a féléves munkánk. A hallgatók által elszenvedett károkért sem az iskola sem Én nem tudunk felelősséget vállalni, de azt meg tudjuk ígérni, hogy fizetős szolgáltatást nem használunk és nem is kérünk számon.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== AWS alapok ==&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Figyelem!&#039;&#039;&#039; Az iskolai hálózatból csak az eu-west-1 és az eu-central-1, azaz Írország és Frankfurt IP címei vannak engedélyezve, ezekre fogunk tudni SSH kapcsolaton keresztül csatlakozni.&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Figyelem!&#039;&#039;&#039; Próbaidőszak alatt minden szolgáltatás mellett keressük a &#039;&#039;Free tier eligible&#039;&#039; megjegyzést, különben fizetési kötelezettségünk adódhat!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== EC2 szolgáltatásai ===&lt;br /&gt;
 Az &#039;&#039;EC2&#039;&#039; gyakorlatilag egy VPS-nek feleltethető meg és nem is tévedünk vele hatalmasat. A hivatalos neve &#039;&#039;Elastic Compute Cloud&#039;&#039;, innen az &#039;&#039;EC2&#039;&#039; rövidítés: a &#039;&#039;2&#039;&#039;-es a végén azt jelzi, hogy a névben két &#039;&#039;C&#039;&#039; kezdőbetűs szó van (&#039;&#039;Compute&#039;&#039; és &#039;&#039;Cloud&#039;&#039;).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
 A különbséget a VPS-hez elsősorban a rugalmas (&#039;&#039;elastic&#039;&#039;) skálázhatóság okozza: az EC2 példányokat gyorsan tudjuk indítani, leállítani, típust váltani rajtuk, illetve automatikusan is skálázhatjuk a darabszámukat (lásd később: Auto Scaling Group). Emiatt architekturálisan úgy érdemes tervezni, mintha bármikor cserélődhetne egy adott példány - ez alap (On-Demand) EC2 esetén a gyakorlatban ritkán, hardverhiba vagy saját leállítás esetén fordul csak elő, de a olcsóbb &#039;&#039;Spot&#039;&#039; típusú példányoknál az AWS bármikor, rövid (kb. 2 perces) előzetes figyelmeztetéssel visszavonhatja a gépet. Emiatt körültekintően kell eljárnunk: semmilyen adatot nem érdemes úgy egy alkalmazáson belül tárolni, mint egy VPS esetén: a dinamikus adatok (pl. PHP Session, feltöltött fájlok) egy EC2 csere esetén elvesznek, így ezeket nem helyben fogjuk tárolni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az EC2 szolgáltatásait a keresőmezőbe írt &#039;&#039;„EC2”&#039;&#039; kulcsszóval és az eredményekben megjelenő &#039;&#039;EC2&#039;&#039;-re való kattintással érhetjük el.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Fájl:GAMFAWS search EC2.png.png]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az alapértelmezetten megjelenő menüpont a &#039;&#039;Dashboard&#039;&#039;, ahol információkat találhatunk az &#039;&#039;EC2&#039;&#039; köré felhúzható szolgáltatásokról, melyeknek egy részét a továbbiakban tárgyalni is fogunk. Az összefoglaló táblázat az alább látható módon jelenik meg. &#039;&#039;&#039;Figyelem&#039;&#039;&#039;, a táblázat csak az adott régióban elindított/elérhető szolgáltatásokat mutatja, régió váltása előtt érdemes az esetlegesen létrehozott, régió függő elemeket leállítani, hogy később ne jelenjen meg fizetési kötelezettség.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Fájl:GAMFAWS ec2 dashboard.png]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== EC2 telepítése és beállítása ====&lt;br /&gt;
EC2 létrehozásához meg kell nyomnunk a &#039;&#039;Launch instance&#039;&#039; gombot, melyet több helyen is elérhetünk:&lt;br /&gt;
* A Dashboardon&lt;br /&gt;
* A bal oldali menüben található &#039;&#039;Intances&#039;&#039; menüpont megnyitása után jobb felül&lt;br /&gt;
A gomb minden esetben a következőképp néz ki: [[Fájl:GAMFAWS ec2 launch instance button.png]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A gombra kattintva egy űrlap jelenik meg, amely segítségével elvégezhetjük a szükséges beállításokat:&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
======Név és tag beállítok======&lt;br /&gt;
 Megadása nem kötelező, de több szerver futtatása esetén könnyebben azonosíthatjuk be őket ezek segítségével&lt;br /&gt;
 [[Fájl:GAMFAWS ec2 setup name and tags.png]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
 Az &#039;&#039;Add additional tags&#039;&#039; gombra kattintva további kulcs=érték párokat adhatunk hozzá, amivel dinamikusan csatolhatjuk össze egyéb szolgáltatásokkal, amelyek egy-egy kulcsot keresve döntik el, hogy melyik szolgáltatásokkal kell együttműködniük (például monitorozás bekapcsolása &#039;monitoring=true&#039; kulcs=érték pár alapján.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
======Kezdeti képfájl kiválasztása======&lt;br /&gt;
  Az Amazon többféle indítóképpel is rendelkezik, így nagy valószínűséggel meg fogjuk találni a hozzánk közelálló operációs rendszert. Új hozzáadására nincs lehetőségünk, de készíthetünk az alapképfájlokból olyan verziót, ami már  tartalmazza a saját konfigurációnkat (lásd [[GAMF :: Felhőalapú-szolgáltatások :: AWS#AMI_létrehozása|itt]]).&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
 [[Fájl:GAMFAWS ec2 setup AMI choose2.png]]&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
 Az órákon az Ubuntu legújabb verzióját használjuk, mivel ennek a Desktop változata az egyik legelterjedtebb a Linux felhasználók körében, így nem kell más környezetet megszoknia egy átlag hallgatónak. Érdemes lehet azonban egyéb disztribúciók kipróbálása is, különösen a &#039;&#039;&#039;Debian&#039;&#039;&#039;-t, &#039;&#039;&#039;Suse&#039;&#039;&#039;-t/&#039;&#039;&#039;OpenSuse&#039;&#039;&#039;-t, &#039;&#039;&#039;ReadHat&#039;&#039;&#039;-et és annak ingyenes változatait (&#039;&#039;&#039;AlmaLinux&#039;&#039;&#039;, &#039;&#039;&#039;RockyLinux&amp;lt;sup&amp;gt;tm&amp;lt;/sup&amp;gt;&#039;&#039;&#039;, amelyek az egykori &#039;&#039;&#039;CentOS&#039;&#039;&#039;-t hivatottak váltani), mivel céges környezetben ezek sűrűbben előfordulnak: némelyik a kisebb erőforrásigénye, míg másik az Enterprise szolgáltatásai miatt.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
======Szerver típusának meghatározása======&lt;br /&gt;
 Különböző erősségű szerverkonfigurációk közül választhatunk, de természetesen nem mindegyik érhető el az ingyenes verzióban. A számítógépek ára a konfiguráció függvényében változik, de csak azért az időért kell fizetni, amíg a szerver &#039;&#039;Running&#039;&#039; állapotban volt. Az órán az alapértelmezett &#039;&#039;t2.micro&#039;&#039;-t használjuk.&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
 [[Fájl:GAMFAWS ec2 setup instance type.png]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
======Kulcspár hozzárendelése======&lt;br /&gt;
 Az Amazonon belüli szolgáltatásokat felhasználónév/jelszó páros helyett SSH kulcspárok segítségével érjük el. Minden felhasználó számára készíthetünk egyet és jogosultságok segítségével korlátozhatjuk, hogy mihez férhet hozzá (IAM).&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
 Ebben a szekcióban ki kell választanunk, hogy a telepíteni kívánt EC2-höz milyen kulcspárral lehet majd hozzáférni. Amennyiben nem rendelkezünk még kulcspárral, úgy van lehetőségünk helyben elkészíteni a &#039;&#039;Create new keypair&#039;&#039; gomb segítségével, amelynek lépési megegyeznek az [[GAMF :: Felhőalapú-szolgáltatások :: AWS#Kulcspár_létrehozása|itt]] leírtakkal.&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
 [[Fájl:GAMFAWS ec2 setup keypair.png]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
======Hálózati és biztonsági beállítások======&lt;br /&gt;
 Az EC2-k közötti kommunikációs csatornák kialakításához definiálnunk kell, hogy melyik virtuális hálózatba akarjuk elhelyezni és milyen alkalmazásokat szeretnénk elérhetővé tenni. Ezt a [[GAMF :: Felhőalapú-szolgáltatások :: AWS#VPC_beállításai|VPC]] és a [[GAMF :: Felhőalapú-szolgáltatások :: AWS#Security_Group|Security Group]] beállításával tehetjük meg. Előbbi a virtuális hálózatnak felel meg, míg utóbbi hasonlóan egy tűzfalhoz, meghatározza, hogy a szerveren milyen portokat érhetünk el. Érdemes az SSH-t engedélyezni és ha webes alkalmazást szeretnénk rajta futtatni a későbbiekben, akkor a HTTP és/vagy HTTPS szolgáltatást/szolgáltatásokat is, így később nem kell szerkeszteni ezeket a beállításokat.&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
 [[Fájl:GAMFAWS ec2 setup networking.png]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
======Tárhely beállítások======&lt;br /&gt;
 Ebben a részben adhatjuk meg, hogy a szerverünk mekkora tárhellyel rendelkezzen. Egy Linux alapú operációs rendszernek nem kell 8GB-nél több, így az alapértéken hagyhatjuk. Az itt megadott érték inkább csak egy korlát, valójában csak akkora tárhelyet vesz igénybe, amennyire ténylegesen szüksége van a rendszernek. Ez az érték alatt látható figyelmeztetés miatt lényeges, hiszen a 30GB-t elhagyva fizetőssé válik a tárterület is, ám ez nem jelenti, hogy csak 4 szervert tudnánk elindítani az ingyenes keretek között.&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
 [[Fájl:GAMFAWS ec2 setup ebs.png]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
 Ezt a szolgáltatást EBS-nek nevezik (&#039;&#039;Elastic Block Store&#039;&#039;) és az EC2 megszűnésekor minden erre mentett adat elveszik, így általában az OS-t és az applikáció kódját tároljuk ezen - semmi dinamikus adatot.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
======Haladó beállítások======&lt;br /&gt;
 Ebben a szekcióban különböző beállításokat végezhetünk el, ám ezeket az órán nem módosítjuk. Érdekes lehet azonban a menüt lenyitva legalul található &#039;&#039;User data&#039;&#039; opció, amivel parancsokat adhatunk meg az új operációs rendszer számára, hogy miket futtasson le. Ennek segítségével lehetőségünk nyílik applikációk telepítésére - pl. git - és a kód letöltésére egy másik szerverről, amennyiben a kiválasztott képfájl nem tartalmazta azt.&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
 &#039;&#039;Az órai keretek között ezt a funkciót nem használjuk ki, de érdemes lehet kipróbálni, mivel valós alkalmazások üzemeltetésekor jól jöhet.&#039;&#039;&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
 [[Fájl:GAMFAWS ec2 setup userdata.png]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
======Összefoglaló======&lt;br /&gt;
 A beállító panel mellett jobbra találhatjuk az összefoglaló ablakot, amelyben megtalálható a &#039;&#039;Launch Instance&#039;&#039; gomb. Ennek segítségével kezdhetjük meg a végleges telepítést, ha erre rá nyomunk, akkor a rendszer megkezdi a kiválasztott konfiguráció telepítését. Ha ebben az ablakban pénzösszegeket látunk, akkor az egészen biztosan fizetési kötelezettséget vonz magával, legyünk körültekintőek.&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
 [[Fájl:GAMFAWS ec2 setup summary.png]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
======Az elkészült instance tulajdonságai======&lt;br /&gt;
 A futó szerverek az &#039;&#039;Instances&#039;&#039; menüpontban érhetők el. Az egyes sorokra kattintva alul megtekinthetjük a beállításait, amely tartalmazza az AWS által kiosztott publikus és privát IP címeket és domain neveket. Ezeken keresztül tudunk kommunikálni szerverünkkel.&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
 [[Fájl:GAMFAWS ec2 properties.png]]&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
 &#039;&#039;Jelen példában a külső IP címünk: 3.252.168.207, amit a mellette található ikonnal egyszerűen a vágólapra másolhatunk.&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
======Csatlakozás Linux terminálból======&lt;br /&gt;
 A csatlakozáshoz nyissunk meg egy terminált a CTRL+T billentyűkombinációval, majd navigáljunk a &#039;&#039;cd&#039;&#039; parancs segítségével a letöltött kulcsfájl mappájába. Az SSH megköveteli, hogy a csatlakozáshoz használt kulcsfájlhoz csak a tulajdonos felhasználó férjen hozzá, így a következő parancsot futtassuk le rajta: &#039;&#039;chmod 600 test.pem&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
 A következő paranccsal tudunk kapcsolódni: &#039;&#039;ssh -i test.pem ubuntu@3.252.168.207&#039;&#039;&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
 Ha a fenti parancs kéri, fogadjuk el a tanúsítványt. Amennyiben &#039;&#039;Permission error&#039;&#039; hibát kapunk, akkor a fenti &#039;&#039;chmod&#039;&#039; parancsra van szükségünk, vagy nem mi vagyunk a kulcsfájl tulajdonosai (&#039;&#039;ls -l&#039;&#039; segíthet).&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
 A &#039;&#039;test.pem&#039;&#039; az AWS rendszerből letöltött .pem formátumú kulcsfájl, az &#039;&#039;ubuntu&#039;&#039; a szerveren elérhető felhasználó. A különböző disztribúcióknál használt felhasználónevekről [https://docs.aws.amazon.com/AWSEC2/latest/UserGuide/connection-prereqs.html ezen] a linken tájékozódhatsz.&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
 [[Fájl:GAMFAWS ec2 connect linux.png]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
======Csatlakozás Putty használatával======&lt;br /&gt;
 Amennyiben a .pem kiterjesztésű állományt töltöttük le az AWS rendszeréből, akkor a &#039;&#039;&#039;puttygen&#039;&#039;&#039; eszköz segítségével ki kell exportálni belőle a privát kulcsot. [https://www.ssh.com/academy/ssh/putty/windows/puttygen Ezen a linken] részletes segédlet található a programcsomaghoz, ahol további funkciók is bemutatásra kerülnek (pl. kulcsgenerálás).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Kulcspár létrehozása ====&lt;br /&gt;
A kulcspárok kezeléséhez a &#039;&#039;Key Pairs&#039;&#039; linket nyissuk meg a bal oldali menüből. Újat a jobb oldalon látható &#039;&#039;Create key pair&#039;&#039; gomb segítségével készíthetünk. [[Fájl:GAMFAWS ec2 keypair create.png]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A gombra kattintva egy űrlapot kapunk, amely végig vezet minket a létrehozás lépésein.&lt;br /&gt;
# Név megadása&lt;br /&gt;
# Típus kiválasztása - &#039;&#039;RSA-val dolgozunk az órán&#039;&#039;&lt;br /&gt;
# Letöltendő kulcs típusa - &#039;&#039;Linux terminálból való csatlakozáshoz a .pem fájlra lesz szükségünk&#039;&#039;&lt;br /&gt;
# Esetleges tag-ek hozzárendelése&lt;br /&gt;
# A &#039;&#039;Create key pair&#039;&#039; gombra kattintva letölthetjük a kulcspárt&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Fájl:GAMFAWS ec2 keypair setup.png|Kulcspár létrehozása]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
 &#039;&#039;&#039;Figyelem!&#039;&#039;&#039; A kulcspár csak a létrehozás után tölthető le &#039;&#039;&#039;egyetlen egyszer&#039;&#039;&#039;, az elvesztett fájlok nem reprodukálhatók! Amennyiben egy EC2 csak az elhagyott kulcspárral érhető el, úgy annak (EC2) törlése és újrakonfigurálása szükséges egy új kulccsal.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Security Group ====&lt;br /&gt;
A Security Group-ok segítségével kontrollálhatjuk, hogy a szervereinkhez milyen portokon férhetnek hozzá, tehát mintegy tűzfal működik. Egy Security Group több gépre is ráhúzható és függetlenül működik, azaz a megadott szabályokat nem másolja át az operációs rendszer konfigurációs állományaiba, mintegy a szerver elé telepített eszköz működik. Ennek köszönhetően futási időben változtathatjuk a szabályokat, életbelépésükhöz nem kell újracsinálni az EC2-ket.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
 A bal oldali sávban, a &#039;&#039;Network &amp;amp; Security&#039;&#039; csoportban érhető el.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===== Security Group hozzáadása =====&lt;br /&gt;
 Egy új szabályrendszer felvételét kezdeményezhetjük az EC2 telepítésekor, ahogyan azt [[GAMF :: Felhőalapú-szolgáltatások :: AWS#Hálózati_és_biztonsági_beállítások|itt]] is láthattuk, de készíthetünk előre meghatározottakat is.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az előre definiált csoportokat a &#039;&#039;Create Security Group&#039;&#039; gomb segítségével hozhatjuk létre, amelyet a jobb felső sarokban találhatunk meg.&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
[[Fájl:GAMFAWS ec2 secg new button.png|bélyeg]sdfsad]&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A gomb megnyomását követően egy űrlapot kapunk, melynek 3 fő része van:&lt;br /&gt;
# Általános adatok [[Fájl:GAMFAWS ec2 secg new basic.png|bélyeg|Általános adatok]]&lt;br /&gt;
#* &#039;&#039;&#039;A név és a leírás mező megadása is kötelező&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
#* Itt választhatjuk ki, hogy mely VPC-ben szeretnénk elérhetővé tenni.&lt;br /&gt;
# Bejövő csomagok szabályozása [[Fájl:GAMFAWS ec2 secg inbound.png|bélyegkép|Inbound rules]]&lt;br /&gt;
#* &#039;&#039;&#039;Az itt megjelenő szabályok lesznek engedélyezve a szerverünk felé, minden más csomag eldobásra kerül&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
#* Háromféle szabályból választhatunk:&lt;br /&gt;
#** &#039;&#039;&#039;Anywhere&#039;&#039;&#039; (IPv4, IPv6): A megadott IP típusból mindenhonnan elfogadjuk a csomagokat&lt;br /&gt;
#** &#039;&#039;&#039;Custom&#039;&#039;&#039;: Csak a megadott IP címekről/IP tartományokból érjük el az adott portot&lt;br /&gt;
#** &#039;&#039;&#039;MyIP&#039;&#039;&#039;: automatikusan beillesztésre kerül az felhasználó aktuális IP címe (hasonló a custom lehetőséghez)&lt;br /&gt;
# Kimenő csomagok szabályozása [[Fájl:GAMFAWS ec2 secg outbound.png|bélyegkép|Outbound rules]]&lt;br /&gt;
#* A kimenő forgalom szabályozása biztonsági szempontból megfontolandó, de természetesen a publikus alkalmazások esetében (pl. web) nem tudunk ilyen szűrést alkalmazni.&lt;br /&gt;
#* Alkalmazhatjuk például SSH-ra, hogy megszüntessük annak a lehetőségét, hogy egy esetleges fertőzésből kifolyólag SSH-t hackelgető botnetté változzunk (volt már hasonló tapasztalat).&lt;br /&gt;
#* Az órán ezzel bővebben nem foglalkozunk, de éles környezetben ne felejtsünk el ezen szabályok definiálására időt szánni.&lt;br /&gt;
# Tag-ek megadása&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===== Security Group szerkesztése =====&lt;br /&gt;
A szerkeszteni kívánt soron kattintsunk jobb gombbal és válasszuk ki a szerkeszteni kívánt szabályok csoportját:&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Edit inbound rules&#039;&#039;&#039;, ha a bejövő csomagok szűrését szeretnénk módosítani,&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039; Edit outbound rules&#039;&#039;&#039;, ha a kimenő forgalmat szeretnénk szűrni.&lt;br /&gt;
A megnyíló ablakban ugyanazon a módon vehetünk fel szabályokat, ahogyan a létrehozásnál. A módosítások mentés után életbe lépnek.&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
[[Fájl:GAMFAWS ec2 secg context menu.png]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Terheléselosztás vázlat ====&lt;br /&gt;
[[Fájl:EC2LoadBalancingRequirements.png|középre]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== AMI ====&lt;br /&gt;
Az AMI gyakorlatilag egy bitről-bitre lemásolt HDD képfájl, amely tömörítve lett. Így tárolja az összes elmentett adat- és konfigurációs állományt. Ha egy alkalmazást készítünk, akkor a következő okokból készítünk ilyen képfájlt:&lt;br /&gt;
# Biztonsági mentés a telepített szolgáltatásokról, így később nem kell egy esetleges hiba miatt újrakonfigurálni az egészet&lt;br /&gt;
# AutoScaling group-ba szeretnénk rendezni az alkalmazásunkat, annak pedig meg kell mondani, hogy melyik képfájlt indítsa el&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
 &#039;&#039;&#039;Figyelem!&#039;&#039;&#039; A képfájlok úgynevezett snapshot-okat hoznak létre, amelyek tárolásáért fizetni kell, ha az összméret meghaladja a 8GB-ot. (A snapshotok az éppen futó rendszer miatt készülnek: minden írási műveletet lezár, majd a snapshot készítés után elindított írási műveletek már a háttértár egyéb területeire történik, amelyet a mentés nem fog tartalmazni, így garantálható, hogy nem lesznek félig lezárt fájlok a mentésben. Lásd bővebben: BTRFS (linux) és NTFS support). A pillanatképek nem törölhetők, amíg a belőlük készült AMI létezik!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===== AMI létrehozás lépései =====&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Navigáljunk az Instances menüpontra, ahol láthatjuk, hogy milyen EC2 szolgáltatások vannak a rendszerünkben.&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
# Kattintsunk jobb gombbal azon az elemen, amelyet menteni szeretnénk&lt;br /&gt;
# Nyissuk ki az &#039;&#039;Image and templates&#039;&#039; menüpontot&lt;br /&gt;
# Kattintsunk a &#039;&#039;Create image&#039;&#039; lehetőségre&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
[[Fájl:GAMFAWS ec2 ami create.png]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Nevezzük el a képfájlt tetszés szerint&#039;&#039;&#039;&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
[[Fájl:GAMFAWS ec2 ami setup.png]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Navigáljunk a bal oldalon található menüben az &#039;&#039;Images&#039;&#039; szekcióhoz és válasszuk ki az &#039;&#039;AMIs&#039;&#039; elemet. Itt megtekinthetjük és törölhetjük a létrehozott képfájljainkat.&#039;&#039;&#039;&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
[[Fájl:GAMFAWS ec2 ami list.png]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Ha a mentés sikeresen elkészült, akkor az EC2 létrehozásánál kiválaszthatjuk azt.&#039;&#039;&#039;&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
[[Fájl:GAMFAWS ec2 setup own ami select.png]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Indítási konfigurációk elkészítése ====&lt;br /&gt;
Az indítási konfigurációk mind egy célt szolgálnak: egységes profilba rendezi az EC2-ről készült képfájlokat. Míg az AMI nem tárolt információt a mentett gép erőforrásáról, egy indítási konfigurációban megadhatjuk ezeket. Később ezek felhasználásával egyszerűbben indíthatunk újabb szervereket és vannak olyan esetek is, amikor a rendszer megköveteli, hogy a képfájl megadása helyett konkrét, hardverinformációkat is tároló konfigurációs sablonokat adjunk meg.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
 &#039;&#039;Az Auto Scaling Group például megköveteli, hogy a következő kettő elem közül az egyiket megadjuk, ebből fogja tudni, hogy milyen típusú EC2-t, mekkora tárhellyel és milyen VPC-ben indítson el.&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===== Launch configuration =====&lt;br /&gt;
 &#039;&#039;&#039;Egy kifutóban lévő konfigurációs séma, amely 2022. December 31-e után nem kapja meg a frissítéseket. Az AWS javaslata szerint érdemes ezeket a beállításokat a következőkben tárgyalt &#039;&#039;Launch template&#039;&#039; alá migrálni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;Launch configuration&#039;-nek nevezett séma egy egyszerűsített változata a sablonoknak. Jóval kevesebb beállítási lehetőséget tartalmaz, mint a párja, de tökéletesen elegendőt az &#039;&#039;Auto Scaling Group&#039;&#039;hoz.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
====== A beállítás menete ======&lt;br /&gt;
Keressük meg a bal oldali menüben az &#039;&#039;Auto Scaling group&#039;&#039; szekciót és válasszuk ki a &#039;&#039;Launch Configuration&#039;&#039; menüpontot. A jobb felső sarokban található &#039;&#039;Create launch configuration&#039;&#039; gombra kattintva egy űrlapot kapunk, ami végig vezet minket a telepítés menetén.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Név megadása&#039;&#039;&#039;, aminek segítségével később hivatkozhatunk erre az elemre. Kitöltése kötelező!&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
[[Fájl:GAMFAWS ec2 launch conf setup name.png]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;AMI kiválasztása&#039;&#039;, tehát azok képfájl megadása, amit a kiválasztott EC2 konfiguráció futtatni fog. Lehetőségünk van a saját készítésű (&#039;&#039;My AMIs&#039;&#039;) és a közösségi képfájlok közül választani (&#039;&#039;Marketplace&#039;&#039;).&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
[[Fájl:GAMFAWS ec2 launch conf setup ami.png]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Instance típus&#039;&#039;&#039; alatt megadhatjuk, hogy a konfiguráció milyen teljesítményű legyen.&lt;br /&gt;
 &#039;&#039;&#039;Ne feledjük el, hogy a t2.micro az ingyenes, a többi használata után fizetési kötelezettségünk jelenhet meg.&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
[[Fájl:GAMFAWS ec2 launch conf setup instance type.png]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Az Additional configruation&#039;&#039;&#039; részben megadhatunk különböző paramétereket, amelyeket az EC2 fog felvenni - pl. mindenképp kapjon IP címet, a subnet beállításaitól függetlenül, vagy éppen ne kapjon; itt adhatjuk meg a telepítéskor lefuttatott scripteket (User data).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;A Storage&#039;&#039;&#039; szekcióban megadhatjuk, hogy milyen lemezek és milyen méretűek legyenek a rendszerhez csatolva.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;A Security Group&#039;&#039;&#039; részben kiválaszthatunk egy már meglévő szabályrendszert, vagy készíthetünk újat.&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
[[Fájl:GAMFAWS ec2 launch conf setup secg.png]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;A Key pairs&#039;&#039;&#039; blokkban megadhatjuk, hogy milyen privát kulccsal léphetnek be a szerverekre. Ennek meglétét jóvá kell hagyni az alul található checkbox-szal.&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
[[Fájl:GAMFAWS ec2 launch conf setup keypair.png]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
 &#039;&#039;&#039;Végül kattintsunk a &#039;&#039;Create launch confgiration&#039;&#039; gombra a létrehozáshoz.&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===== Launch template =====&lt;br /&gt;
A Launch template jóval gazdagabb a beállítási lehetőségekben, mint párja. A konfigurációs adatlap tartalmaz segédletet az AutoScaling Group-pal történő használathoz, amely &#039;&#039;required&#039;&#039;, azaz kötelező mezőként jelöli meg azokat az adatbeviteli elemeket, amelyeket az automata skálázó rendszer használ. Érdemes ezt bekapcsolni, amennyiben ilyen célzattal készítjük el a sablonunkat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
====== A beállítás menete ======&lt;br /&gt;
Keressük meg a bal oldali menüben az &#039;&#039;Instances&#039;&#039; szekciót és válasszuk ki a &#039;&#039;Launch template&#039;&#039; menüpontot. Az oldal közepén vagy a jobb felső sarokban található Create launch configuration gombra kattintva egy űrlapot kapunk, ami végig vezet minket a telepítés menetén.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;A sablon neve és leírása&#039;&#039;&#039; blokkban megadhatjuk a nevet és a leírást, de ugyanakkor itt választhatjuk ki azt a checkboxot is, ami később a segítségünkre lesz a konfigurációs sablon AutoScaling Group-hoz való illesztését is (&#039;&#039;Auto Scaling guidence&#039;&#039;).&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
[[Fájl:GAMFAWS ec2 launch templ setup name.png]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Az Application and OS images&#039;&#039;&#039; szekcióban megadhatjuk, hogy milyen AMI-val települjön az EC2. Itt választhatunk a sajátunkból, vagy az EC2-nél is megtalálható egyebekből.&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
[[Fájl:GAMFAWS ec2 launch templ setup ami.png]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Az Instance type&#039;&#039;&#039; csoportban megadhatjuk, hogy milyen teljesítményű gépet szeretnénk indítani.&lt;br /&gt;
 &#039;&#039;&#039;Ne feledjük el, hogy az ingyenes változatban a t2.micro érhető el, másik lehetőség választása esetén fizetési kötelezettségek léphetnek fel!&#039;&#039;&#039;&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
[[Fájl:GAMFAWS ec2 launch templ setup instancetype.png]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;A Key Pair&#039;&#039;&#039; blokkban megadhatjuk, hogy a gépek milyen kulcspárral engedélyezzék a belépést.&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
[[Fájl:GAMFAWS ec2 launch templ setup key pair.png]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;A Network Confguration&#039;&#039;&#039; részben definiálhatjuk, hogy milyen VPC-be szeretnénk lerakni az EC2-ket, milyen security group legyen rajtuk. Természetesen utóbbi helyben is létrehozható, ha korábban ezt nem készítettük volna el.&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
[[Fájl:GAMFAWS ec2 launch templ setup network.png]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;A Storage&#039;&#039;&#039;-nél megadhatjuk, hogy milyen kötetek, milyen méretben legyenek hozzácsatolva a rendszerhez.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;A Tags&#039;&#039;&#039; blokkban felvehetjük a kívánt &#039;&#039;kulcs=érték&#039;&#039; párokat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Az Additional Configuration&#039;&#039;&#039; szekcióban különböző haladó beállításokat eszközölhetünk a sablon által létrehozott EC2-n, többet között itt adhatjuk meg az indításkor lefuttatandó parancsok listáját (&#039;&#039;User data&#039;&#039;).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
 &#039;&#039;&#039;Végül kattintsunk a Create launch template nyomógombra a mentéshez!&#039;&#039;&#039;.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Target Group ====&lt;br /&gt;
 A target group EC2-k azon csoportja, amelyeken valamilyen &#039;&#039;health check&#039;&#039; algoritmust futtatunk, ezzel meghatározva, hogy az adott csoportban hány használható, működő szerver fut. Ezt az információt elsőként a Load balancer használja ki.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A Target Group a bal oldali menüben, a &#039;&#039;Load Balancing&#039;&#039; szekcióban érhető el &#039;&#039;Target Groups&#039;&#039; néven.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Létrehozhatunk új csoportot, de meg kell adnunk, hogy milyen módon kerüljenek bele az EC2-k. Erre a következő metódusokat ajánlja fel az Amazon:&lt;br /&gt;
# Konkrét EC2 (Instance) kiválasztása&lt;br /&gt;
# EC2-k definiálása IP tartománnyal&lt;br /&gt;
# Lambda függvény hozzáadása&lt;br /&gt;
# Alkalmazás LoadBalancer, amely egy teljes VPC tartalmát magába foglalja.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az űrlap alján megadhatjuk, hogy milyen életjel ellenőrzés történjen.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Általában nem mi vesszük fel egyesével az Instancokat ebbe a csoportba, hanem az AutoScaling group regisztrálja őket bele. &#039;&#039;&#039;Ezért ezt az űrlapot nem használjuk&#039;&#039;&#039;.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Load Balancer ====&lt;br /&gt;
A Load Balancer terheléselosztást jelent, tehát a bejövő forgalmat több gép között osztjuk el. Ezzel növekszik a felhasználói élmény, ráadásul a rendszer megállítása (egy hacker által) nehezebbé válik: ha kettő t2.micro teljesítményű szerver fut, amelyek között elosztjuk a bejövő forgalmat, akkor a rendszerünk valójában 2xt2.micro teljesítményű.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Terheléselosztót a bal oldali menü &#039;&#039;Load Balancing&#039;&#039; szekciójának &#039;&#039;Load Balancers&#039;&#039; menüpontjában hozhatunk létre.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;A támogatott szolgáltatási szintek:&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
# Alkalmazás terheléselosztás (HTTP, HTTPS)&lt;br /&gt;
# Hálózati terheléselosztás (TCP, UDP)&lt;br /&gt;
# Átjáró terheléselosztása (GW)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===== Alkalmazás terheléselosztása =====&lt;br /&gt;
Ebben a formában konfigurálhatjuk az eszközt úgy, hogy az internet felől elérhető legyen (internet-facing) és úgy, hogy csak belső hálózaton működjön (internal). A belső hálózatot mindig az aktuális VPC-re kell érteni, tehát annak minden alhálózatából elérhető alapértelmezetten.&lt;br /&gt;
[[Fájl:GAMFAWS ec2 loadbalancer setup basic.png]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A hálózati beállításoknál választhatunk, hogy mely alhálózatokban szeretnénk végrehajtani a terheléselosztást, így csak az azokban futó EC2-k kaphatnak ezen keresztül csomagokat. Arra kell ügyelnünk, hogy legalább kettő különböző zónában lévő alhálózatot kell kiválasztanunk (pl. eu-west-1a, eu-west-1b stb.).&lt;br /&gt;
[[Fájl:GAMFAWS ec2 loadbalancer setup network.png]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Természetesen a LoadBalancer internetfelőli végpontján létrehozhatunk &#039;&#039;Security Group&#039;&#039;okat, amelyet szabályozzák, hogy milyen IP címről fogadunk el csomagokat.&lt;br /&gt;
[[Fájl:GAMFAWS ec2 loadbalancer setup secg.png]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;Listeners and routing&#039;&#039; résznél megadhatjuk, hogy melyik target group fogja a terhelést fogadni, tehát hogy mely EC2-k között tudunk ténylegesen terhelést elosztani. Amennyiben a target group egy darab EC2-t tartalmaz, akkor a terheléselosztás gyakorlatilag nem valósul meg, csak az elméleti esélyét adtuk meg, hogy &#039;&#039;„amennyiben lenne még egy EC2 a target group-ban, akkor a terhelés egy részét az vinné el”&#039;&#039;.&lt;br /&gt;
[[Fájl:GAMFAWS ec2 loadbalancer setup routing.png]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
 Végül kattintsunk a &#039;&#039;Create load balancer&#039;&#039; gombra, amennyiben a kívánt tag-eket is rögzítettük.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Auto Scaling Group ====&lt;br /&gt;
A szolgáltatás segítségével automatikusan skálázott rendszereket építhetünk ki, ahol a szerverek által nyújtott elérhető erőforrásokat minél közelebb tartja a bejövő terhelés által meghatározott erőforrásigényhez. Természetesen mindez akkor igaz, ha az &#039;&#039;Auto Scaling Group&#039;&#039; be regisztrálja az általa létrehozott &#039;&#039;EC2&#039;&#039;-ket egy &#039;&#039;Target Group&#039;&#039;-ba, ami felett &#039;&#039;Load Balancing&#039;&#039; van definiálva.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Előnyei&#039;&#039;&#039;:&lt;br /&gt;
* Amikor nincs bejövő terhelés, akkor nincsenek nagy költségek&lt;br /&gt;
* Amikor nagy a bejövő terhelés, akkor a költségek megugranak ugyan, de az ügyfeleket ki tudtuk szolgálni úgy, hogy elégedettek voltak a rendszer teljesítményével.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Hátrányai&#039;&#039;&#039;:&lt;br /&gt;
* Kaotikus számlák, nem előre tervezhető költségek&lt;br /&gt;
* Megnövekedett költségek DDoS és egyéb támadások esetén&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===== A beállítás lépései =====&lt;br /&gt;
A szolgáltatást a bal oldali menü &#039;&#039;Auto Scaling Group&#039;&#039; szekciójában érjük el, az &#039;&#039;Auto Scaling Group&#039;&#039; menüpontban. A képernyő közepén vagy a képernyő jobb felső sarkában megjelenő &#039;&#039;Create auto scaling group&#039;&#039; gombra kattintva egy űrlap jelenik meg, ami végig vezet minket a telepítés lépésein.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;A Name&#039;&#039;&#039; szekcióban elnevezzük az új group-ot.&lt;br /&gt;
[[Fájl:GAMFAWS ec2 autoscaling setup name.png]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;A következő szekcióban&#039;&#039;&#039; két választási lehetőségünk van:&lt;br /&gt;
* Launch Template-tel telepítjük az új group-ot, ez esetben csak ki kell választanunk a korábban létrehozott sablont, vagy az alatta található link segítségével készíthetünk újat. &#039;&#039;Amennyiben újat készítünk, a sablon létrehozása új ablakban nyílik meg, így a befejezést követően vissza kéne térnünk erre és a frissítést gombot megnyomva látni fogjuk az új lehetősége(ke)t.&lt;br /&gt;
[[Fájl:GAMFAWS ec2 autoscaling setup lt.png]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Launch Configuration-nel telepítjük az új group-ot, ez esetben át kell váltatnunk a &#039;&#039;Switch to launch configuration&#039;&#039; link segítségével a blokkot. A váltást követően hasonlóan az előzőekhez: vagy kiválasztjuk a már meglévő konfigurációs sémát, vagy hozhatunk létre újat.&lt;br /&gt;
[[Fájl:GAMFAWS ec2 autoscaling setup lc.png]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;A Next gombra kattintva a hálózati beállítások&#039;&#039;&#039; szekcióhoz érünk, ahol megadhatjuk, hogy az indított EC2 milyen VPC-be kerüljön és azon belül milyen alhálózatokba. VPC-ből egy, alhálózatból több is kiválasztható. Ügyeljünk rá, hogy ha később erre Load Balancer szolgáltatás is kerül, akkor legalább kettő zónát jelöljünk ki!&lt;br /&gt;
 &#039;&#039;&#039;Figyelem!&#039;&#039;&#039; A zóna nem egyezik meg az alhálózattal!&lt;br /&gt;
[[Fájl:GAMFAWS ec2 autoscaling setup network.png]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;A Next gombra kattintva a Load Balancing beállítások&#039;&#039;&#039; következnek, ahol választhatunk:&lt;br /&gt;
* Nincs terheléselosztás opciót,&lt;br /&gt;
* Létező Load Balancer hozzáillesztését,&lt;br /&gt;
* Új Load Balancer létrehozását.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Utóbbi esetében a Load Balancer konfigurálásánál leírt módon ki kell töltenünk a Load Balancer űrlapját is helyben.&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
[[Fájl:GAMFAWS ec2 autoscaling setup lb setup.png]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Hasonlóan a &#039;&#039;Target Group&#039;&#039;-ot is létrehozhatjuk helyben, amennyiben ezt nem tettük meg korábban.&lt;br /&gt;
[[Fájl:GAMFAWS ece autoscaling setup new lb new tg.png]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;A Next gombra kattintva a csoport méretét definiálhatjuk&#039;&#039;&#039;, azaz megszabhatjuk, hogy hány darab szervertől, hány darab szerverig engedélyezzük az automatikus skálázást. Ez egy hasznos funkció, hiszen ezzel korlátok közé szoríthatjuk a költségeinket, miközben a legkisebb terhelés esetén is előkészülhetünk egy hirtelen bejövő nagyobb terhelésre (ha a minimum nem 1).&lt;br /&gt;
* Desired capacity: ennyi szervert fog elindítani az ASG mentés után&lt;br /&gt;
* Minimum capacity: ennyi szerver esetén már nem állít le semmit az ASG&lt;br /&gt;
* Maximum capacity: ennyi szerver esetén már nem indít el újabbat az ASG&lt;br /&gt;
[[Fájl:GAMFAWS ec2 autoscaling setup group.png]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Alatta a Scaling Policy&#039;&#039;&#039; blokkban megadhatjuk, hogy milyen paraméterek mentén indítson vagy épp állítson le szervereket az ASG. Ehhez aktiválnunk kell a szolgáltatást és a &#039;&#039;Metric type&#039;&#039; listából ki kell választani az számunkra megfelelőt. Mi általában CPU terhelés alapján döntünk az órán.&lt;br /&gt;
[[Fájl:GAMFAWS ec2 autoscaling setup scaling.png]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
 &#039;&#039;&#039;A Next gombokkal lépkedve hozhatunk létre Tag-eket, majd végül létrehozhatjuk az ASG-t is és az &#039;&#039;Instances&#039;&#039; menüpontban ellenőrizhetjük, hogy ténylegesen elindult a kívánt darabszámú szerver.&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== RDS szolgáltatások ===&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;Relational Database Service&#039;&#039; foglalja magában a különböző adatbázisokat:&lt;br /&gt;
* MariaDB&lt;br /&gt;
* MySQL&lt;br /&gt;
* Aurora&lt;br /&gt;
* Oracle&lt;br /&gt;
* PostgreSQL&lt;br /&gt;
* MSSQL&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
 &#039;&#039;&#039;Figyelem!&#039;&#039;&#039; Az itt felsorolt szerverek között lehetnek fizetősek is. Mindig járjunk el figyelmesen, kövessük a költségeket. Az RDS az amazon egyik legdrágább szolgáltatása.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== MySQL adatbázis telepítése ====&lt;br /&gt;
==== Csatlakozás MySQL adatbázishoz CLI-ből ====&lt;br /&gt;
&amp;lt;syntaxhighlight lang=&amp;quot;bash&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
apt install mysql-client -y&lt;br /&gt;
# mysql -h&amp;lt;rds_endpoint&amp;gt; -u&amp;lt;rds_user&amp;gt; -p&amp;lt;rds_password&amp;gt;&lt;br /&gt;
mysql -hwebshop-989.rds.amazon.com -uadmin -p123456789&lt;br /&gt;
&amp;lt;/syntaxhighlight&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A megnyíló &#039;&#039;&#039;mysql&amp;gt;&#039;&#039;&#039; PROMPT-ot tartalmazó sor azt jelenti, hogy sikeresen csatlakoztunk az SQL szerverhez. Amennyiben a csatlakozás sikertelen, akkor valószínűleg az RDS-hez kapcsolt Security Group beállításai nem engedik az EC2-ről a kapcsolódást - tipikusan a mi saját publikus IP címünk kerül bele az engedélyezett tartományba (pl. iskolai IP vagy otthoni) és ez nem került átírásra az amazonos tartománynak megfelelően.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A konzolra be kell illeszteni a &#039;&#039;networks.sql&#039;&#039; fájl tartalmát. A végén &#039;&#039;&#039;exit&#039;&#039;&#039; paranccsal léphetünk vissza a BASH környezetbe.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== VPC ===&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;&#039;V&#039;&#039;&#039;irtual &#039;&#039;&#039;P&#039;&#039;&#039;rivate &#039;&#039;&#039;C&#039;&#039;&#039;loud egy szolgáltatás, melynek segítségével össze köthetjük az összetartozó komponenseket, alkalmazásokat. A VPC-t modellezhetjük hétköznapibb értelemben, mint egy routert, amelynek vannak alhálózatai, route táblája és valamilyen gateway címe, amin keresztül a kliensei az internet más résztvevőivel tudnak kommunikálni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
 A VPC szolgáltatásait a keresőbe írt &#039;&#039;VPC&#039;&#039; kulccsal érhetjük el.&lt;br /&gt;
==== VPC létrehozása ====&lt;br /&gt;
Navigáljunk a &#039;Your VPCs&#039; menüpontra a bal oldali menüben és kattintsunk a jobb felső sarokban látható &#039;&#039;Create VPC&#039; gombra. Ezután megnyílik egy űrlap, amely végig vezet minket a telepítés lépésein.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az űrlap elején választhatunk, hogy &#039;&#039;VPC only&#039;&#039; vagy &#039;&#039;VPC and more&#039;&#039; módban szeretnénk folytatni. Előbbi csak a VPC-t hozza létre nevéből is adódóan, míg a másik opcióval létrehozhatjuk az alhálózatokat is, igaz, a tervezés szabadságáról le kell ilyenkor mondanunk, cserébe grafikán láthatjuk az eredményt. Számunkra az órán utóbbi nem lesz megfelelő, hiszen szükségünk lesz a &#039;&#039;tervezés szabadságára&#039;&#039;.&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
[[Fájl:GAMFAWS vpc setup.png]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
 A VPC beállításainál mindig a teljes hálózatot átfogó IP/MASZK párost kell megadnunk, később az alhálózatok nem lóghatnak ki az itt megadott tartományból.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Alhálózatok ====&lt;br /&gt;
Az alhálózatok lehetőséget biztosítanak arra, hogy az egyes komponenseket el is szigeteljük egymástól, meg engedélyezzünk is közöttük bizonyos kommunikációt.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Alhálózatok típusai:&lt;br /&gt;
* Publikus: az alhálózatban létrehozott EC2-k és egyéb szolgáltatások alapértelmezetten kapnak publikus IP címet&lt;br /&gt;
* Privát: az alhálózatban létrehozott EC2-k és egyéb szolgáltatások alapértelmezetten nem kapnak publikus IP címet&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===== Alhálózatok létrehozása =====&lt;br /&gt;
Navigáljunk a &#039;&#039;Subnets&#039;&#039; menüpontra. A képernyő jobb felső sarkában kattintsunk a &#039;&#039;Create subnet&#039;&#039; gombra, így megkapjuk a létrehozási űrlapot.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Először&#039;&#039;&#039; a VPC-t kell kiválasztanunk, aminek eredményeképp kiírja segítségképp annak tartományát. Ezen a tartományon kívül nem léphetünk.&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
[[Fájl:GAMFAWS vpc subnet setup.png]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A VPC kiválasztása után aktívvá válik az alhálózatok űrlap, ahol megadhatjuk annak nevét, hálózati címét és maszkját.&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
[[Fájl:GAMFAWS vpc subnet setup new.png]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
 &#039;&#039;&#039;Figyelem!&#039;&#039;&#039; A rendszer csak hálózati címet fogad el! Minden más esetben hibát ír ki.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;Remove&#039;&#039; gombbal eltávolíthatjuk az aktuális konfigurációt a listából, míg a lentebb található &#039;&#039;Add new subnet&#039;&#039; segítségével újabbat vehetünk fel.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
 Befejezésül nyomjuk meg a &#039;&#039;Create subnet&#039;&#039; gombot, így az összes definiált alhálózat létrejön a kiválasztott VPC-hez.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===== Publikus/Privát alhálózat beállítása =====&lt;br /&gt;
Az alhálózat típusának átállításához navigáljunk a &#039;&#039;Subnets&#039;&#039; menüpontra. Kattintsunk jobb gombbal a kívánt alhálózat során és válasszuk ki az &#039;&#039;Edit subnet settings&#039;&#039; opciót.&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
[[Fájl:GAMFAWS vpc subnet edit s settings.png]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az űrlapon keressük meg az &#039;&#039;Auto-assign IP settings&#039;&#039; blokkot és a kívánt típusnak megfelelően módosítsuk azt.&lt;br /&gt;
[[Fájl:GAMFAWS vpc subnet edit type.png]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===== Különböző route tábla minden alhálózaton =====&lt;br /&gt;
A VPC támogatja, hogy minden subnet saját route táblával rendelkezzen. Ez lehet akár egy biztonsági funkció is, hogy ne ismerje minden EC2 az útvonalat egy adott szerverhez, de egyes esetekben kötelezően létre kell hoznunk. A route táblákat a &#039;&#039;Route tables&#039;&#039; menüpontban hozhatjuk létre és a &#039;&#039;Subnets&#039;&#039; menüben, a módosítani kívánt soron jobb gombbal kattintva és az &#039;&#039;Edit route table association&#039;&#039; opciót kiválasztva szerkeszthetjük.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
 &#039;&#039;&#039;Figyelem!&#039;&#039;&#039; A route táblák cseréje okozhat internetelérési problémákat szerver oldalon, aminek következtében a futó szolgáltatások számunkra is elérhetetlenekké válnak (pl. SSH és/vagy HTTP/HTTPS stb.), így legyünk körültekintőek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Internet Gateway ====&lt;br /&gt;
Ahhoz, hogy a VPC-n belül legyen internet, ahhoz egy IGW-t kell hozzá csatolnunk. Ezt megelőzően azonban létre kell hoznunk egyet.&lt;br /&gt;
 &#039;&#039;&#039;Figyelem!&#039;&#039;&#039; A VPC-hez nem kapcsolt IGW-k pénzbe kerülhetnek, mivel feleslegesen foglalnak le egy publikus IPv4 címet.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Fájl:GAMFAWS vpc igw setup.png|bélyegkép|Internet Gateway létrehozás]]&lt;br /&gt;
Az IGW az &#039;&#039;Internet Gateways&#039;&#039; menüpont alatt érhető el és a jobb felső sarokban található &#039;&#039;Create internet gateway&#039;&#039; gombbal hozhatunk létre újat. Csupán egy nevet kell megadnunk, illetve rakhatunk rá tag-eket igény szerint.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A létrehozást követően hozzá kell rendelnünk egy létező VPC-hez, amit az &#039;&#039;Internet Gateways&#039;&#039; menüben, a módosítani kívánt soron jobb gombbal kattintva és az &#039;&#039;Attach to VPC&#039;&#039; opciót kiválasztva tudunk megtenni. Amennyiben a soron az &#039;&#039;Attached&#039;&#039; (zöld színű) felirat jelenik meg a (szürke színű) &#039;&#039;Detached&#039;&#039; helyett, akkor nem tudjuk VPC-hez csatolni (ilyenkor először a &#039;&#039;Detach from VPC&#039;&#039; opciót kell választanunk).&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
[[Fájl:GAMFAWS vpc igw attach.png]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az IGW VPC-hez rendelése után a kívánt route táblákba fel kell vennünk, hogy minden csomagot arra irányítson.&lt;br /&gt;
[[Fájl:GAMFAWS vpc igw route setup.png]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== NAT Gateway ====&lt;br /&gt;
Lehetőség van Internet Gateway helyett NAT Gateway létrehozására is, de ez egy fizetős szolgáltatás. A nevének megfelelően ez lehetőséget biztosít, hogy azok az EC2-k, amelyek privát alhálózatba kerültek, kilássanak az internet felé (pl. frissítések keresése, telepítése), miközben védve vannak a kívülről érkező támadásoktól.&lt;br /&gt;
 &#039;&#039;&#039;Ez egy lehetséges oka lehet, hogy külön válasszuk a route táblákat az alhálózatokon, hiszen az egyiknek minden csomagot az IGW felé, míg a másiknak minden csomagot a NAT Gateway felé kell továbbítania.&#039;&#039;&#039; &#039;&#039;Ha nem használunk NAT Gatewayt, akkor is érdemes lehet leválasztani az IGW-ről a privát alhálózatokat.&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== AWSCLI ===&lt;br /&gt;
Az AWSCLI egy konzolos alkalmazás, amelynek segítségével menedzselhetjük környezetünket: hozhatunk létre új EC2-t akár, vagy kapcsolhatunk hozzá egyéb szolgáltatásokat (Security Group, ASG, LB stb.).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
 Az awscli program elérhető linux és windows környezetben egyaránt.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== AWSCLI telepítése ====&lt;br /&gt;
 &#039;&#039;&#039;Figyelem!&#039;&#039;&#039; Az &#039;&#039;apt install awscli&#039;&#039; a legtöbb Debian/Ubuntu rendszeren a régebbi, 1-es főverziójú AWS CLI-t telepíti a disztribúció saját tárolójából, amit az AWS már csak fenntartási (maintenance) módban frissít. Az AWS hivatalosan a 2-es főverzió telepítését ajánlja, amit a következő paranccsal tehetünk meg:&lt;br /&gt;
&amp;lt;syntaxhighlight lang=&amp;quot;bash&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
curl &amp;quot;https://awscli.amazonaws.com/awscli-exe-linux-x86_64.zip&amp;quot; -o &amp;quot;awscliv2.zip&amp;quot;&lt;br /&gt;
unzip awscliv2.zip&lt;br /&gt;
sudo ./aws/install&lt;br /&gt;
&amp;lt;/syntaxhighlight&amp;gt;&lt;br /&gt;
 Órai/gyakorlási célra az &#039;&#039;apt install awscli&#039;&#039; is elegendő lehet, de érdemes tudni, hogy nem ez a hivatalosan ajánlott telepítési mód.&lt;br /&gt;
==== Access Key management ====&lt;br /&gt;
Az &#039;&#039;awscli&#039;&#039; hozzáférési kulcsokon keresztül kap jogosultságot a szolgáltatások adataihoz, így használata előtt készítenünk kell egy újat. Ez a nevünkre kattintva (jobb felül), majd a &#039;&#039;Security credentials&#039;&#039; menüpontot kiválasztva tehetjük meg, az &#039;&#039;Access keys&#039;&#039; szekcióban. Nyissuk ezt le és kattintsunk a &#039;&#039;Create New Access Key&#039;&#039; gombra.&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;center&amp;gt;&lt;br /&gt;
{|&lt;br /&gt;
| [[Fájl:GAMFAWS UserMenu.png|150px|keretnélküli]] || [[Fájl:GAMFAWS SecurityCredentials.png|keretnélküli]]&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&amp;lt;/center&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A gomb megnyomása után egy felugró ablak fogad, amelyben megtalálható az &#039;&#039;Access Key&#039;&#039; és a &#039;&#039;Security Access Key&#039;&#039; értéke. Érdemes a fájlt letölteni, hogy később is elérhetők legyenek ezek az adatok, &#039;&#039;&#039;az AWS többet nem fogja engedélyezni ezek megjelenítését!&#039;&#039;&#039; Ha az adatokat később nem tudjuk megadni, akkor újat kell készíteni.&lt;br /&gt;
[[Fájl:GAMFAWS SecurityCredentials ShowData.png|középre]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== AWS CLI konfigurálás autentikációs adatokkal ====&lt;br /&gt;
Az eszköz telepítése annak konfigurálásával ér véget: meg kell adnunk az autentikációs tokeneket.&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
Ezt az &#039;&#039;&#039;aws configure&#039;&#039;&#039; parancs kiadásával tehetjük meg, ahol egyesével bekéri a szükséges adatokat. Ahol nem szeretnénk változtatni az előző értéken (szögletes zárójelek között láthatjuk ezt), ott hagyjuk üresen a sort és csupán entert nyomjunk.&lt;br /&gt;
[[Fájl:GAMFAWS AWSCLI config.png|középre]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
 Az adatok megadása után menedzselhetjük az aws parancsokkal a környezetünket. Az aws parancsairól az &#039;&#039;&#039;aws help&#039;&#039;&#039; szolgáltat információt.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== S3 ===&lt;br /&gt;
Ez a szolgáltatás fájlok tárolására alkalmas.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Több típusa is elérhető:&lt;br /&gt;
* Standard:&lt;br /&gt;
** Magas rendelkezésre állás jellemzi (99.99%)&lt;br /&gt;
** Az alkalmazásban sűrűn használt objektumok tárolására alkalmas&lt;br /&gt;
** A régiók közötti szinkronizáció megoldott&lt;br /&gt;
* Instant Glacier:&lt;br /&gt;
** Magas rendelkezésre állás jellemzi (99.99%)&lt;br /&gt;
** Az alkalmazásban ritkábban használt, hosszú élettartamú, de azonnali hozzáférést igénylő objektumok tárolására alkalmas&lt;br /&gt;
* Flexible Glacier:&lt;br /&gt;
** Magas rendelkezésre állás jellemzi&lt;br /&gt;
** Az alkalmazásban ritkán használt (évente 1x-2x), a mérettől független költséggel rendelkező megoldás&lt;br /&gt;
* Deep Archive Glacier:&lt;br /&gt;
** 7-10 évig tárolt adatokhoz optimalizált költségvonzat&lt;br /&gt;
** Előnyös a backup adatok tárolásához&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
 A szolgáltatás a keresőben &#039;&#039;S3&#039;&#039; füzérrel kereshető.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Bucket létrehozása ====&lt;br /&gt;
Új tárolót a &#039;&#039;Create bucket&#039;&#039; gomb segítségével hozhatunk létre. A megjelenő űrlapon a nevet kell kitölteni és érdemes egy pillantást vetni a publikusság beállításaira is, hogy ez ténylegesen a célunknak megfelelő legyen.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
 &#039;&#039;&#039;Figyelem!&#039;&#039;&#039; A névnek nem csupán a mi környezetünkön belül kell egyedinek lennie, hanem a teljes AWS-en belül.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{| style=&amp;quot;margin:auto&amp;quot;&lt;br /&gt;
| [[Fájl:GAMFAWS S3 new name.png|bélyegkép]] || [[Fájl:GAMFAWS S3 new public.png|bélyegkép]]&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Bucket kezelése &#039;&#039;awscli&#039;&#039; programmal ====&lt;br /&gt;
 Az &#039;&#039;&#039;aws s3 help&#039;&#039;&#039; parancs segítségével további információt szerezhetünk az egyes utasításokról.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Bucket tartalmának listázása&#039;&#039;&#039;&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;syntaxhighlight lang=&amp;quot;bash&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
aws s3 ls [bucket_name]&lt;br /&gt;
&amp;lt;/syntaxhighlight&amp;gt;&lt;br /&gt;
[[Fájl:GAMFAWS S3 CLI LS.png|középre]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Adatok másolása Bucket-ba&#039;&#039;&#039;&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;syntaxhighlight lang=&amp;quot;bash&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
aws s3 cp LOCAL_PATH s3://REMOTE_PATH&lt;br /&gt;
&amp;lt;/syntaxhighlight&amp;gt;&lt;br /&gt;
Ahol:&lt;br /&gt;
* LOCAL_PATH a lokális fájlrendszeren belüli elérési útvonala a forrásfájlnak (vagy könyvtárnak)&lt;br /&gt;
* REMOTE_PATH a cél helye az S3-ban&lt;br /&gt;
** Az s3:// jelzi, hogy a cél az S3-ban van (S3Uri)&lt;br /&gt;
** A mappák helyett PREFIX-ek vannak (/folder/to/my/file esetében /folder/to/my a PREFIX)&lt;br /&gt;
** A mappákat nem kell S3-ban létrehoznunk (az előző pontból következik), a fájlnév előtti prefix dönti el a hova tartozását&lt;br /&gt;
** A PREFIX-eket az &#039;&#039;&#039;ls&#039;&#039;&#039; úgy kezeli, mint egy mappát&lt;br /&gt;
[[Fájl:GAMFAWS S3 AWSCLI cp2s3.png|középre]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Adatok másolása rekurzívan S3-ba&#039;&#039;&#039;&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;syntaxhighlight lang=&amp;quot;bash&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
aws s3 cp --recursive LOCAL_PATH s3://REMOTE_PATH&lt;br /&gt;
&amp;lt;/syntaxhighlight&amp;gt;&lt;br /&gt;
Ahol:&lt;br /&gt;
* --recursive jelzi, hogy a LOCAL_PATH alatt minden bejegyzést töltsön fel&lt;br /&gt;
[[Fájl:GAMFAWS S3 AWSCLI copy recursive2s3.png|középre]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Adatok másolása rekurzívan S3-ból helyi fájlrendszerbe&#039;&#039;&#039;&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;syntaxhighlight lang=&amp;quot;bash&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
aws s3 cp --recursive s3://REMOTE_PATH LOCAL_PATH&lt;br /&gt;
&amp;lt;/syntaxhighlight&amp;gt;&lt;br /&gt;
[[Fájl:GAMFAWS S3 AWSCLI cp2local.png|középre]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Bucket kezelése grafikus felületen keresztül ====&lt;br /&gt;
Az S3 tartalmát elérhetjük az AWS grafikus felületén keresztül is, így tölthetünk fel, törölhetünk és módosíthatunk fájlokat anélkül, hogy saját számítógépünkre telepítenénk az &#039;&#039;awscli&#039;&#039; programot.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
# Nyissuk meg az S3 szolgáltatás vezérlőpultját&lt;br /&gt;
# Kattintsunk a szerkeszteni kívánt tárhely nevére&amp;lt;br&amp;gt;[[Fájl:GAMFAWS S3f list.png]]&amp;lt;br&amp;gt;&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
# A vezérlőgombok segítségével végezzük el a kívánt műveletet (feltöltés, törlés), vagy válasszunk ki egy PREFIX-et az „almappák” tartalmának megtekintéséhez.&amp;lt;br&amp;gt;[[Fájl:GAMFAWS S3 control.png|középre]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
= Indítást gyorsító scriptek =&lt;br /&gt;
== UI indítás ==&lt;br /&gt;
&amp;lt;syntaxhighlight lang=&amp;quot;bash&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
#!/bin/bash&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
# variables&lt;br /&gt;
NEPTUN=&amp;quot;neptun&amp;quot;           # your neptun code &lt;br /&gt;
API_LB_DOMAIN=&amp;quot;localhost&amp;quot; # api server IP&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
apt update&lt;br /&gt;
apt install wget unzip apache2 libapache2-mod-php8.3 php8.3 php8.3-curl -y&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
# get code&lt;br /&gt;
mkdir /tmp/code&lt;br /&gt;
cd /tmp/code&lt;br /&gt;
wget https://wiki.farkas-attila.hu/images/c/c7/Weboldal.zip&lt;br /&gt;
unzip Weboldal.zip&lt;br /&gt;
#&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
# change &amp;lt;ip&amp;gt; tag in code&lt;br /&gt;
sed -i &amp;quot;s/&amp;lt;ip&amp;gt;/$API_LB_DOMAIN/g&amp;quot; ui.php&lt;br /&gt;
sed -i &amp;quot;s/&amp;lt;ip&amp;gt;/$API_LB_DOMAIN/g&amp;quot; ui_newproduct.php&lt;br /&gt;
#&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
# create directory for server&lt;br /&gt;
mkdir -p /srv/$NEPTUN&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
mv ui.php /srv/$NEPTUN/index.php&lt;br /&gt;
mv ui_newproduct.php /srv/$NEPTUN/newproduct.php&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
# remove tmp directory&lt;br /&gt;
cd /&lt;br /&gt;
rm /tmp/code&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
cat &amp;lt;&amp;lt; EOF &amp;gt; /etc/apache2/sites-enabled/000-default.conf&lt;br /&gt;
&amp;lt;VirtualHost *:80&amp;gt;&lt;br /&gt;
	#ServerName www.example.com&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	ServerAdmin webmaster@localhost&lt;br /&gt;
	DocumentRoot /srv/$NEPTUN&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	&amp;lt;Directory /srv/$NEPTUN/&amp;gt;&lt;br /&gt;
		Options Indexes FollowSymLinks&lt;br /&gt;
		AllowOverride None&lt;br /&gt;
		Require all granted&lt;br /&gt;
	&amp;lt;/Directory&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	ErrorLog \${APACHE_LOG_DIR}/error.log&lt;br /&gt;
	CustomLog \${APACHE_LOG_DIR}/access.log combined&lt;br /&gt;
&amp;lt;/VirtualHost&amp;gt;&lt;br /&gt;
EOF&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
systemctl restart apache2&lt;br /&gt;
&amp;lt;/syntaxhighlight&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== API indítás ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;syntaxhighlight lang=&amp;quot;bash&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
#!/bin/bash&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
# variables&lt;br /&gt;
NEPTUN=&amp;quot;neptun&amp;quot;          # your neptun&lt;br /&gt;
MYSQL_DOMAIN=&amp;quot;localhost&amp;quot; # RDS mysql domain&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
apt update&lt;br /&gt;
apt install wget unzip python3 python3-pip python3-flask -y&lt;br /&gt;
pip3 install mysql-connector-python --break-system-packages&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
# get code&lt;br /&gt;
mkdir /tmp/code&lt;br /&gt;
cd /tmp/code&lt;br /&gt;
wget https://wiki.farkas-attila.hu/images/c/c7/Weboldal.zip&lt;br /&gt;
unzip Weboldal.zip&lt;br /&gt;
#&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
# change &amp;lt;ip&amp;gt; tag in code&lt;br /&gt;
sed -i &amp;quot;s/&amp;lt;ip&amp;gt;/$MYSQL_DOMAIN/g&amp;quot; api.py&lt;br /&gt;
#&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
# create directory for server&lt;br /&gt;
mkdir -p /srv/$NEPTUN&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
mv api.py /srv/$NEPTUN/&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
# remove tmp directory&lt;br /&gt;
cd /&lt;br /&gt;
rm /tmp/code&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
echo &amp;quot;@reboot root sleep 10s &amp;amp;&amp;amp; python3 /srv/$NEPTUN/api.py &amp;amp;&amp;quot; &amp;gt;&amp;gt; /etc/crontab&lt;br /&gt;
cd /srv/$NEPTUN &amp;amp;&amp;amp; python3 api.py &amp;amp;&lt;br /&gt;
‎&amp;lt;/syntaxhighlight&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Stressz teszt indítás ==&lt;br /&gt;
A script telepíti a Dockert, letölti a wikiről a szükséges fájlokat ([[EDU::GAMF::Felhőalapú-szolgáltatások::AWS::Stressz-app-py|app.py]], [[EDU::GAMF::Felhőalapú-szolgáltatások::AWS::Stressz-requirements-txt|requirements.txt]], [[EDU::GAMF::Felhőalapú-szolgáltatások::AWS::Stressz-Dockerfile|Dockerfile]]), majd megépíti és elindítja a konténert a 80-as porton. A konténerben egy Flask alapú CPU stressz-teszt eszköz fut grafikus felülettel, amivel gombnyomásra, a megadott célszázalékon lehet terhelni a gép CPU-ját - Auto Scaling Group skálázás triggerelésének demonstrálásához.&lt;br /&gt;
&amp;lt;syntaxhighlight lang=&amp;quot;bash&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
#!/bin/bash&lt;br /&gt;
# ==============================================================================&lt;br /&gt;
# CPU stressz-teszt eszköz (Docker konténerben futó Flask app + UI)&lt;br /&gt;
# Önálló komponens - nem kapcsolódik a demo-app többi részéhez (UI/API/DB).&lt;br /&gt;
# Egy gombnyomásra, a megadott százalékon terheli a CPU-t - Auto Scaling&lt;br /&gt;
# Group skálázás kiváltásának demonstrálásához.&lt;br /&gt;
#&lt;br /&gt;
# A szükséges fájlokat (app.py, requirements.txt, Dockerfile) a kurzus wikijéről&lt;br /&gt;
# tölti le futás közben.&lt;br /&gt;
#&lt;br /&gt;
# Célplatform: Ubuntu 26.04 (de bármelyik, apt-ot használó Ubuntu LTS-en működik)&lt;br /&gt;
# Használat: EC2 &amp;quot;User data&amp;quot; mezőbe illesztve, VAGY kézzel: sudo bash install-stress-test.sh&lt;br /&gt;
# ==============================================================================&lt;br /&gt;
set -e&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
HOST_PORT=&amp;quot;80&amp;quot;     # ezen a porton lesz elérhető a UI/API a konténeren kívül&lt;br /&gt;
WIKI_BASE=&amp;quot;https://wiki.farkas-attila.hu/index.php/EDU%3A%3AGAMF%3A%3AFelh%C5%91alap%C3%BA-szolg%C3%A1ltat%C3%A1sok%3A%3AAWS%3A%3A&amp;quot;&lt;br /&gt;
# -----------------------------------------------------------&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
export DEBIAN_FRONTEND=noninteractive&lt;br /&gt;
apt update&lt;br /&gt;
apt install -y wget docker.io&lt;br /&gt;
systemctl enable --now docker&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
mkdir -p /opt/demo-app/stress-test&lt;br /&gt;
cd /opt/demo-app/stress-test&lt;br /&gt;
wget -O app.py &amp;quot;${WIKI_BASE}Stressz-app-py?action=raw&amp;quot;&lt;br /&gt;
wget -O requirements.txt &amp;quot;${WIKI_BASE}Stressz-requirements-txt?action=raw&amp;quot;&lt;br /&gt;
wget -O Dockerfile &amp;quot;${WIKI_BASE}Stressz-Dockerfile?action=raw&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
docker build -t demo-stress /opt/demo-app/stress-test&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
docker rm -f demo-stress 2&amp;gt;/dev/null || true&lt;br /&gt;
docker run -d --name demo-stress --restart unless-stopped \&lt;br /&gt;
  -p &amp;quot;${HOST_PORT}:5050&amp;quot; demo-stress&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
echo &amp;quot;=== Kész! UI: http://&amp;lt;ez_a_gép_publikus_IP-je&amp;gt;/ (port ${HOST_PORT}) ===&amp;quot;&lt;br /&gt;
echo &amp;quot;=== FONTOS: a Security Groupon engedélyezni kell a ${HOST_PORT}-as portot! ===&amp;quot;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/syntaxhighlight&amp;gt;&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>ApelPro</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>http://wiki.farkas-attila.hu/index.php?title=EDU::GAMF::Felh%C5%91alap%C3%BA-szolg%C3%A1ltat%C3%A1sok::AWS&amp;diff=963</id>
		<title>EDU::GAMF::Felhőalapú-szolgáltatások::AWS</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="http://wiki.farkas-attila.hu/index.php?title=EDU::GAMF::Felh%C5%91alap%C3%BA-szolg%C3%A1ltat%C3%A1sok::AWS&amp;diff=963"/>
		<updated>2026-10-13T04:53:36Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;ApelPro: CPU stressz-teszt indító script hozzáadása&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;[[category:GAMF]]&lt;br /&gt;
[[category:GAMF tantárgyak|Tantárgyak]]&lt;br /&gt;
[[category:GAMF AWS|AWS]]&lt;br /&gt;
== Amazon Web Services regisztráció ==&lt;br /&gt;
Az AWS regisztrációhoz szükségünk lesz egy email címre, egy telefonszámra a megerősítéshez és egy netes vásárlásra alkalmas bankkártyára. A regisztráció során az AWS jellemzően egy jelképes összeggel (kb. 1$ vagy annak megfelelő) meg terheli a számlát a kártya ellenőrzéséhez, de később erre nem tart igény, így a tranzakció lejáratakor jóváíródik a számlán.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
 &#039;&#039;&#039;Figyelem!&#039;&#039;&#039; 2024 közepe óta az AWS megváltoztatta az ingyenes csomag felépítését: az újonnan regisztráló fiókok már &#039;&#039;&#039;nem&#039;&#039;&#039; a régi, klasszikus &amp;quot;12 hónapig minden Free tier eligible szolgáltatás ingyenes&amp;quot; modellt kapják, hanem egy kredit alapú, rövidebb (jellemzően kb. fél éves) ingyenes időszakot induló jóváírással. A korábban regisztrált fiókok a régi, 12 hónapos feltételeket tarthatják meg. Regisztráció előtt mindenképp nézzük meg az aktuális [https://aws.amazon.com/free/ AWS Free Tier] feltételeit, mert idővel ezek is változhatnak.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ingyenes verzió korlátai ==&lt;br /&gt;
Az ingyenes csomagban nem minden érhető el és ami mégis, az sem korlátlan ideig (a klasszikus modellben pl. 750 óra EC2 futási idő havonta, az új kredit alapú modellben pedig a jóváírt összeg elfogyásáig), amit ha átlépünk, akkor fizetési kötelezettségünk jelentkezik a szolgáltató felé. Igyekezzünk mindent leállítani az órai munka illetve az otthoni gyakorlás után, hogy lehetőleg ne kerüljön pénzbe a féléves munkánk. A hallgatók által elszenvedett károkért sem az iskola sem Én nem tudunk felelősséget vállalni, de azt meg tudjuk ígérni, hogy fizetős szolgáltatást nem használunk és nem is kérünk számon.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== AWS alapok ==&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Figyelem!&#039;&#039;&#039; Az iskolai hálózatból csak az eu-west-1 és az eu-central-1, azaz Írország és Frankfurt IP címei vannak engedélyezve, ezekre fogunk tudni SSH kapcsolaton keresztül csatlakozni.&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Figyelem!&#039;&#039;&#039; Próbaidőszak alatt minden szolgáltatás mellett keressük a &#039;&#039;Free tier eligible&#039;&#039; megjegyzést, különben fizetési kötelezettségünk adódhat!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== EC2 szolgáltatásai ===&lt;br /&gt;
 Az &#039;&#039;EC2&#039;&#039; gyakorlatilag egy VPS-nek feleltethető meg és nem is tévedünk vele hatalmasat. A hivatalos neve &#039;&#039;Elastic Compute Cloud&#039;&#039;, innen az &#039;&#039;EC2&#039;&#039; rövidítés: a &#039;&#039;2&#039;&#039;-es a végén azt jelzi, hogy a névben két &#039;&#039;C&#039;&#039; kezdőbetűs szó van (&#039;&#039;Compute&#039;&#039; és &#039;&#039;Cloud&#039;&#039;).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
 A különbséget a VPS-hez elsősorban a rugalmas (&#039;&#039;elastic&#039;&#039;) skálázhatóság okozza: az EC2 példányokat gyorsan tudjuk indítani, leállítani, típust váltani rajtuk, illetve automatikusan is skálázhatjuk a darabszámukat (lásd később: Auto Scaling Group). Emiatt architekturálisan úgy érdemes tervezni, mintha bármikor cserélődhetne egy adott példány - ez alap (On-Demand) EC2 esetén a gyakorlatban ritkán, hardverhiba vagy saját leállítás esetén fordul csak elő, de a olcsóbb &#039;&#039;Spot&#039;&#039; típusú példányoknál az AWS bármikor, rövid (kb. 2 perces) előzetes figyelmeztetéssel visszavonhatja a gépet. Emiatt körültekintően kell eljárnunk: semmilyen adatot nem érdemes úgy egy alkalmazáson belül tárolni, mint egy VPS esetén: a dinamikus adatok (pl. PHP Session, feltöltött fájlok) egy EC2 csere esetén elvesznek, így ezeket nem helyben fogjuk tárolni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az EC2 szolgáltatásait a keresőmezőbe írt &#039;&#039;„EC2”&#039;&#039; kulcsszóval és az eredményekben megjelenő &#039;&#039;EC2&#039;&#039;-re való kattintással érhetjük el.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Fájl:GAMFAWS search EC2.png.png]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az alapértelmezetten megjelenő menüpont a &#039;&#039;Dashboard&#039;&#039;, ahol információkat találhatunk az &#039;&#039;EC2&#039;&#039; köré felhúzható szolgáltatásokról, melyeknek egy részét a továbbiakban tárgyalni is fogunk. Az összefoglaló táblázat az alább látható módon jelenik meg. &#039;&#039;&#039;Figyelem&#039;&#039;&#039;, a táblázat csak az adott régióban elindított/elérhető szolgáltatásokat mutatja, régió váltása előtt érdemes az esetlegesen létrehozott, régió függő elemeket leállítani, hogy később ne jelenjen meg fizetési kötelezettség.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Fájl:GAMFAWS ec2 dashboard.png]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== EC2 telepítése és beállítása ====&lt;br /&gt;
EC2 létrehozásához meg kell nyomnunk a &#039;&#039;Launch instance&#039;&#039; gombot, melyet több helyen is elérhetünk:&lt;br /&gt;
* A Dashboardon&lt;br /&gt;
* A bal oldali menüben található &#039;&#039;Intances&#039;&#039; menüpont megnyitása után jobb felül&lt;br /&gt;
A gomb minden esetben a következőképp néz ki: [[Fájl:GAMFAWS ec2 launch instance button.png]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A gombra kattintva egy űrlap jelenik meg, amely segítségével elvégezhetjük a szükséges beállításokat:&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
======Név és tag beállítok======&lt;br /&gt;
 Megadása nem kötelező, de több szerver futtatása esetén könnyebben azonosíthatjuk be őket ezek segítségével&lt;br /&gt;
 [[Fájl:GAMFAWS ec2 setup name and tags.png]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
 Az &#039;&#039;Add additional tags&#039;&#039; gombra kattintva további kulcs=érték párokat adhatunk hozzá, amivel dinamikusan csatolhatjuk össze egyéb szolgáltatásokkal, amelyek egy-egy kulcsot keresve döntik el, hogy melyik szolgáltatásokkal kell együttműködniük (például monitorozás bekapcsolása &#039;monitoring=true&#039; kulcs=érték pár alapján.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
======Kezdeti képfájl kiválasztása======&lt;br /&gt;
  Az Amazon többféle indítóképpel is rendelkezik, így nagy valószínűséggel meg fogjuk találni a hozzánk közelálló operációs rendszert. Új hozzáadására nincs lehetőségünk, de készíthetünk az alapképfájlokból olyan verziót, ami már  tartalmazza a saját konfigurációnkat (lásd [[GAMF :: Felhőalapú-szolgáltatások :: AWS#AMI_létrehozása|itt]]).&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
 [[Fájl:GAMFAWS ec2 setup AMI choose2.png]]&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
 Az órákon az Ubuntu legújabb verzióját használjuk, mivel ennek a Desktop változata az egyik legelterjedtebb a Linux felhasználók körében, így nem kell más környezetet megszoknia egy átlag hallgatónak. Érdemes lehet azonban egyéb disztribúciók kipróbálása is, különösen a &#039;&#039;&#039;Debian&#039;&#039;&#039;-t, &#039;&#039;&#039;Suse&#039;&#039;&#039;-t/&#039;&#039;&#039;OpenSuse&#039;&#039;&#039;-t, &#039;&#039;&#039;ReadHat&#039;&#039;&#039;-et és annak ingyenes változatait (&#039;&#039;&#039;AlmaLinux&#039;&#039;&#039;, &#039;&#039;&#039;RockyLinux&amp;lt;sup&amp;gt;tm&amp;lt;/sup&amp;gt;&#039;&#039;&#039;, amelyek az egykori &#039;&#039;&#039;CentOS&#039;&#039;&#039;-t hivatottak váltani), mivel céges környezetben ezek sűrűbben előfordulnak: némelyik a kisebb erőforrásigénye, míg másik az Enterprise szolgáltatásai miatt.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
======Szerver típusának meghatározása======&lt;br /&gt;
 Különböző erősségű szerverkonfigurációk közül választhatunk, de természetesen nem mindegyik érhető el az ingyenes verzióban. A számítógépek ára a konfiguráció függvényében változik, de csak azért az időért kell fizetni, amíg a szerver &#039;&#039;Running&#039;&#039; állapotban volt. Az órán az alapértelmezett &#039;&#039;t2.micro&#039;&#039;-t használjuk.&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
 [[Fájl:GAMFAWS ec2 setup instance type.png]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
======Kulcspár hozzárendelése======&lt;br /&gt;
 Az Amazonon belüli szolgáltatásokat felhasználónév/jelszó páros helyett SSH kulcspárok segítségével érjük el. Minden felhasználó számára készíthetünk egyet és jogosultságok segítségével korlátozhatjuk, hogy mihez férhet hozzá (IAM).&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
 Ebben a szekcióban ki kell választanunk, hogy a telepíteni kívánt EC2-höz milyen kulcspárral lehet majd hozzáférni. Amennyiben nem rendelkezünk még kulcspárral, úgy van lehetőségünk helyben elkészíteni a &#039;&#039;Create new keypair&#039;&#039; gomb segítségével, amelynek lépési megegyeznek az [[GAMF :: Felhőalapú-szolgáltatások :: AWS#Kulcspár_létrehozása|itt]] leírtakkal.&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
 [[Fájl:GAMFAWS ec2 setup keypair.png]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
======Hálózati és biztonsági beállítások======&lt;br /&gt;
 Az EC2-k közötti kommunikációs csatornák kialakításához definiálnunk kell, hogy melyik virtuális hálózatba akarjuk elhelyezni és milyen alkalmazásokat szeretnénk elérhetővé tenni. Ezt a [[GAMF :: Felhőalapú-szolgáltatások :: AWS#VPC_beállításai|VPC]] és a [[GAMF :: Felhőalapú-szolgáltatások :: AWS#Security_Group|Security Group]] beállításával tehetjük meg. Előbbi a virtuális hálózatnak felel meg, míg utóbbi hasonlóan egy tűzfalhoz, meghatározza, hogy a szerveren milyen portokat érhetünk el. Érdemes az SSH-t engedélyezni és ha webes alkalmazást szeretnénk rajta futtatni a későbbiekben, akkor a HTTP és/vagy HTTPS szolgáltatást/szolgáltatásokat is, így később nem kell szerkeszteni ezeket a beállításokat.&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
 [[Fájl:GAMFAWS ec2 setup networking.png]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
======Tárhely beállítások======&lt;br /&gt;
 Ebben a részben adhatjuk meg, hogy a szerverünk mekkora tárhellyel rendelkezzen. Egy Linux alapú operációs rendszernek nem kell 8GB-nél több, így az alapértéken hagyhatjuk. Az itt megadott érték inkább csak egy korlát, valójában csak akkora tárhelyet vesz igénybe, amennyire ténylegesen szüksége van a rendszernek. Ez az érték alatt látható figyelmeztetés miatt lényeges, hiszen a 30GB-t elhagyva fizetőssé válik a tárterület is, ám ez nem jelenti, hogy csak 4 szervert tudnánk elindítani az ingyenes keretek között.&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
 [[Fájl:GAMFAWS ec2 setup ebs.png]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
 Ezt a szolgáltatást EBS-nek nevezik (&#039;&#039;Elastic Block Store&#039;&#039;) és az EC2 megszűnésekor minden erre mentett adat elveszik, így általában az OS-t és az applikáció kódját tároljuk ezen - semmi dinamikus adatot.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
======Haladó beállítások======&lt;br /&gt;
 Ebben a szekcióban különböző beállításokat végezhetünk el, ám ezeket az órán nem módosítjuk. Érdekes lehet azonban a menüt lenyitva legalul található &#039;&#039;User data&#039;&#039; opció, amivel parancsokat adhatunk meg az új operációs rendszer számára, hogy miket futtasson le. Ennek segítségével lehetőségünk nyílik applikációk telepítésére - pl. git - és a kód letöltésére egy másik szerverről, amennyiben a kiválasztott képfájl nem tartalmazta azt.&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
 &#039;&#039;Az órai keretek között ezt a funkciót nem használjuk ki, de érdemes lehet kipróbálni, mivel valós alkalmazások üzemeltetésekor jól jöhet.&#039;&#039;&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
 [[Fájl:GAMFAWS ec2 setup userdata.png]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
======Összefoglaló======&lt;br /&gt;
 A beállító panel mellett jobbra találhatjuk az összefoglaló ablakot, amelyben megtalálható a &#039;&#039;Launch Instance&#039;&#039; gomb. Ennek segítségével kezdhetjük meg a végleges telepítést, ha erre rá nyomunk, akkor a rendszer megkezdi a kiválasztott konfiguráció telepítését. Ha ebben az ablakban pénzösszegeket látunk, akkor az egészen biztosan fizetési kötelezettséget vonz magával, legyünk körültekintőek.&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
 [[Fájl:GAMFAWS ec2 setup summary.png]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
======Az elkészült instance tulajdonságai======&lt;br /&gt;
 A futó szerverek az &#039;&#039;Instances&#039;&#039; menüpontban érhetők el. Az egyes sorokra kattintva alul megtekinthetjük a beállításait, amely tartalmazza az AWS által kiosztott publikus és privát IP címeket és domain neveket. Ezeken keresztül tudunk kommunikálni szerverünkkel.&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
 [[Fájl:GAMFAWS ec2 properties.png]]&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
 &#039;&#039;Jelen példában a külső IP címünk: 3.252.168.207, amit a mellette található ikonnal egyszerűen a vágólapra másolhatunk.&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
======Csatlakozás Linux terminálból======&lt;br /&gt;
 A csatlakozáshoz nyissunk meg egy terminált a CTRL+T billentyűkombinációval, majd navigáljunk a &#039;&#039;cd&#039;&#039; parancs segítségével a letöltött kulcsfájl mappájába. Az SSH megköveteli, hogy a csatlakozáshoz használt kulcsfájlhoz csak a tulajdonos felhasználó férjen hozzá, így a következő parancsot futtassuk le rajta: &#039;&#039;chmod 600 test.pem&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
 A következő paranccsal tudunk kapcsolódni: &#039;&#039;ssh -i test.pem ubuntu@3.252.168.207&#039;&#039;&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
 Ha a fenti parancs kéri, fogadjuk el a tanúsítványt. Amennyiben &#039;&#039;Permission error&#039;&#039; hibát kapunk, akkor a fenti &#039;&#039;chmod&#039;&#039; parancsra van szükségünk, vagy nem mi vagyunk a kulcsfájl tulajdonosai (&#039;&#039;ls -l&#039;&#039; segíthet).&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
 A &#039;&#039;test.pem&#039;&#039; az AWS rendszerből letöltött .pem formátumú kulcsfájl, az &#039;&#039;ubuntu&#039;&#039; a szerveren elérhető felhasználó. A különböző disztribúcióknál használt felhasználónevekről [https://docs.aws.amazon.com/AWSEC2/latest/UserGuide/connection-prereqs.html ezen] a linken tájékozódhatsz.&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
 [[Fájl:GAMFAWS ec2 connect linux.png]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
======Csatlakozás Putty használatával======&lt;br /&gt;
 Amennyiben a .pem kiterjesztésű állományt töltöttük le az AWS rendszeréből, akkor a &#039;&#039;&#039;puttygen&#039;&#039;&#039; eszköz segítségével ki kell exportálni belőle a privát kulcsot. [https://www.ssh.com/academy/ssh/putty/windows/puttygen Ezen a linken] részletes segédlet található a programcsomaghoz, ahol további funkciók is bemutatásra kerülnek (pl. kulcsgenerálás).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Kulcspár létrehozása ====&lt;br /&gt;
A kulcspárok kezeléséhez a &#039;&#039;Key Pairs&#039;&#039; linket nyissuk meg a bal oldali menüből. Újat a jobb oldalon látható &#039;&#039;Create key pair&#039;&#039; gomb segítségével készíthetünk. [[Fájl:GAMFAWS ec2 keypair create.png]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A gombra kattintva egy űrlapot kapunk, amely végig vezet minket a létrehozás lépésein.&lt;br /&gt;
# Név megadása&lt;br /&gt;
# Típus kiválasztása - &#039;&#039;RSA-val dolgozunk az órán&#039;&#039;&lt;br /&gt;
# Letöltendő kulcs típusa - &#039;&#039;Linux terminálból való csatlakozáshoz a .pem fájlra lesz szükségünk&#039;&#039;&lt;br /&gt;
# Esetleges tag-ek hozzárendelése&lt;br /&gt;
# A &#039;&#039;Create key pair&#039;&#039; gombra kattintva letölthetjük a kulcspárt&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Fájl:GAMFAWS ec2 keypair setup.png|Kulcspár létrehozása]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
 &#039;&#039;&#039;Figyelem!&#039;&#039;&#039; A kulcspár csak a létrehozás után tölthető le &#039;&#039;&#039;egyetlen egyszer&#039;&#039;&#039;, az elvesztett fájlok nem reprodukálhatók! Amennyiben egy EC2 csak az elhagyott kulcspárral érhető el, úgy annak (EC2) törlése és újrakonfigurálása szükséges egy új kulccsal.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Security Group ====&lt;br /&gt;
A Security Group-ok segítségével kontrollálhatjuk, hogy a szervereinkhez milyen portokon férhetnek hozzá, tehát mintegy tűzfal működik. Egy Security Group több gépre is ráhúzható és függetlenül működik, azaz a megadott szabályokat nem másolja át az operációs rendszer konfigurációs állományaiba, mintegy a szerver elé telepített eszköz működik. Ennek köszönhetően futási időben változtathatjuk a szabályokat, életbelépésükhöz nem kell újracsinálni az EC2-ket.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
 A bal oldali sávban, a &#039;&#039;Network &amp;amp; Security&#039;&#039; csoportban érhető el.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===== Security Group hozzáadása =====&lt;br /&gt;
 Egy új szabályrendszer felvételét kezdeményezhetjük az EC2 telepítésekor, ahogyan azt [[GAMF :: Felhőalapú-szolgáltatások :: AWS#Hálózati_és_biztonsági_beállítások|itt]] is láthattuk, de készíthetünk előre meghatározottakat is.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az előre definiált csoportokat a &#039;&#039;Create Security Group&#039;&#039; gomb segítségével hozhatjuk létre, amelyet a jobb felső sarokban találhatunk meg.&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
[[Fájl:GAMFAWS ec2 secg new button.png|bélyeg]sdfsad]&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A gomb megnyomását követően egy űrlapot kapunk, melynek 3 fő része van:&lt;br /&gt;
# Általános adatok [[Fájl:GAMFAWS ec2 secg new basic.png|bélyeg|Általános adatok]]&lt;br /&gt;
#* &#039;&#039;&#039;A név és a leírás mező megadása is kötelező&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
#* Itt választhatjuk ki, hogy mely VPC-ben szeretnénk elérhetővé tenni.&lt;br /&gt;
# Bejövő csomagok szabályozása [[Fájl:GAMFAWS ec2 secg inbound.png|bélyegkép|Inbound rules]]&lt;br /&gt;
#* &#039;&#039;&#039;Az itt megjelenő szabályok lesznek engedélyezve a szerverünk felé, minden más csomag eldobásra kerül&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
#* Háromféle szabályból választhatunk:&lt;br /&gt;
#** &#039;&#039;&#039;Anywhere&#039;&#039;&#039; (IPv4, IPv6): A megadott IP típusból mindenhonnan elfogadjuk a csomagokat&lt;br /&gt;
#** &#039;&#039;&#039;Custom&#039;&#039;&#039;: Csak a megadott IP címekről/IP tartományokból érjük el az adott portot&lt;br /&gt;
#** &#039;&#039;&#039;MyIP&#039;&#039;&#039;: automatikusan beillesztésre kerül az felhasználó aktuális IP címe (hasonló a custom lehetőséghez)&lt;br /&gt;
# Kimenő csomagok szabályozása [[Fájl:GAMFAWS ec2 secg outbound.png|bélyegkép|Outbound rules]]&lt;br /&gt;
#* A kimenő forgalom szabályozása biztonsági szempontból megfontolandó, de természetesen a publikus alkalmazások esetében (pl. web) nem tudunk ilyen szűrést alkalmazni.&lt;br /&gt;
#* Alkalmazhatjuk például SSH-ra, hogy megszüntessük annak a lehetőségét, hogy egy esetleges fertőzésből kifolyólag SSH-t hackelgető botnetté változzunk (volt már hasonló tapasztalat).&lt;br /&gt;
#* Az órán ezzel bővebben nem foglalkozunk, de éles környezetben ne felejtsünk el ezen szabályok definiálására időt szánni.&lt;br /&gt;
# Tag-ek megadása&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===== Security Group szerkesztése =====&lt;br /&gt;
A szerkeszteni kívánt soron kattintsunk jobb gombbal és válasszuk ki a szerkeszteni kívánt szabályok csoportját:&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Edit inbound rules&#039;&#039;&#039;, ha a bejövő csomagok szűrését szeretnénk módosítani,&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039; Edit outbound rules&#039;&#039;&#039;, ha a kimenő forgalmat szeretnénk szűrni.&lt;br /&gt;
A megnyíló ablakban ugyanazon a módon vehetünk fel szabályokat, ahogyan a létrehozásnál. A módosítások mentés után életbe lépnek.&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
[[Fájl:GAMFAWS ec2 secg context menu.png]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Terheléselosztás vázlat ====&lt;br /&gt;
[[Fájl:EC2LoadBalancingRequirements.png|középre]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== AMI ====&lt;br /&gt;
Az AMI gyakorlatilag egy bitről-bitre lemásolt HDD képfájl, amely tömörítve lett. Így tárolja az összes elmentett adat- és konfigurációs állományt. Ha egy alkalmazást készítünk, akkor a következő okokból készítünk ilyen képfájlt:&lt;br /&gt;
# Biztonsági mentés a telepített szolgáltatásokról, így később nem kell egy esetleges hiba miatt újrakonfigurálni az egészet&lt;br /&gt;
# AutoScaling group-ba szeretnénk rendezni az alkalmazásunkat, annak pedig meg kell mondani, hogy melyik képfájlt indítsa el&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
 &#039;&#039;&#039;Figyelem!&#039;&#039;&#039; A képfájlok úgynevezett snapshot-okat hoznak létre, amelyek tárolásáért fizetni kell, ha az összméret meghaladja a 8GB-ot. (A snapshotok az éppen futó rendszer miatt készülnek: minden írási műveletet lezár, majd a snapshot készítés után elindított írási műveletek már a háttértár egyéb területeire történik, amelyet a mentés nem fog tartalmazni, így garantálható, hogy nem lesznek félig lezárt fájlok a mentésben. Lásd bővebben: BTRFS (linux) és NTFS support). A pillanatképek nem törölhetők, amíg a belőlük készült AMI létezik!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===== AMI létrehozás lépései =====&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Navigáljunk az Instances menüpontra, ahol láthatjuk, hogy milyen EC2 szolgáltatások vannak a rendszerünkben.&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
# Kattintsunk jobb gombbal azon az elemen, amelyet menteni szeretnénk&lt;br /&gt;
# Nyissuk ki az &#039;&#039;Image and templates&#039;&#039; menüpontot&lt;br /&gt;
# Kattintsunk a &#039;&#039;Create image&#039;&#039; lehetőségre&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
[[Fájl:GAMFAWS ec2 ami create.png]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Nevezzük el a képfájlt tetszés szerint&#039;&#039;&#039;&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
[[Fájl:GAMFAWS ec2 ami setup.png]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Navigáljunk a bal oldalon található menüben az &#039;&#039;Images&#039;&#039; szekcióhoz és válasszuk ki az &#039;&#039;AMIs&#039;&#039; elemet. Itt megtekinthetjük és törölhetjük a létrehozott képfájljainkat.&#039;&#039;&#039;&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
[[Fájl:GAMFAWS ec2 ami list.png]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Ha a mentés sikeresen elkészült, akkor az EC2 létrehozásánál kiválaszthatjuk azt.&#039;&#039;&#039;&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
[[Fájl:GAMFAWS ec2 setup own ami select.png]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Indítási konfigurációk elkészítése ====&lt;br /&gt;
Az indítási konfigurációk mind egy célt szolgálnak: egységes profilba rendezi az EC2-ről készült képfájlokat. Míg az AMI nem tárolt információt a mentett gép erőforrásáról, egy indítási konfigurációban megadhatjuk ezeket. Később ezek felhasználásával egyszerűbben indíthatunk újabb szervereket és vannak olyan esetek is, amikor a rendszer megköveteli, hogy a képfájl megadása helyett konkrét, hardverinformációkat is tároló konfigurációs sablonokat adjunk meg.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
 &#039;&#039;Az Auto Scaling Group például megköveteli, hogy a következő kettő elem közül az egyiket megadjuk, ebből fogja tudni, hogy milyen típusú EC2-t, mekkora tárhellyel és milyen VPC-ben indítson el.&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===== Launch configuration =====&lt;br /&gt;
 &#039;&#039;&#039;Egy kifutóban lévő konfigurációs séma, amely 2022. December 31-e után nem kapja meg a frissítéseket. Az AWS javaslata szerint érdemes ezeket a beállításokat a következőkben tárgyalt &#039;&#039;Launch template&#039;&#039; alá migrálni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;Launch configuration&#039;-nek nevezett séma egy egyszerűsített változata a sablonoknak. Jóval kevesebb beállítási lehetőséget tartalmaz, mint a párja, de tökéletesen elegendőt az &#039;&#039;Auto Scaling Group&#039;&#039;hoz.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
====== A beállítás menete ======&lt;br /&gt;
Keressük meg a bal oldali menüben az &#039;&#039;Auto Scaling group&#039;&#039; szekciót és válasszuk ki a &#039;&#039;Launch Configuration&#039;&#039; menüpontot. A jobb felső sarokban található &#039;&#039;Create launch configuration&#039;&#039; gombra kattintva egy űrlapot kapunk, ami végig vezet minket a telepítés menetén.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Név megadása&#039;&#039;&#039;, aminek segítségével később hivatkozhatunk erre az elemre. Kitöltése kötelező!&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
[[Fájl:GAMFAWS ec2 launch conf setup name.png]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;AMI kiválasztása&#039;&#039;, tehát azok képfájl megadása, amit a kiválasztott EC2 konfiguráció futtatni fog. Lehetőségünk van a saját készítésű (&#039;&#039;My AMIs&#039;&#039;) és a közösségi képfájlok közül választani (&#039;&#039;Marketplace&#039;&#039;).&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
[[Fájl:GAMFAWS ec2 launch conf setup ami.png]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Instance típus&#039;&#039;&#039; alatt megadhatjuk, hogy a konfiguráció milyen teljesítményű legyen.&lt;br /&gt;
 &#039;&#039;&#039;Ne feledjük el, hogy a t2.micro az ingyenes, a többi használata után fizetési kötelezettségünk jelenhet meg.&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
[[Fájl:GAMFAWS ec2 launch conf setup instance type.png]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Az Additional configruation&#039;&#039;&#039; részben megadhatunk különböző paramétereket, amelyeket az EC2 fog felvenni - pl. mindenképp kapjon IP címet, a subnet beállításaitól függetlenül, vagy éppen ne kapjon; itt adhatjuk meg a telepítéskor lefuttatott scripteket (User data).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;A Storage&#039;&#039;&#039; szekcióban megadhatjuk, hogy milyen lemezek és milyen méretűek legyenek a rendszerhez csatolva.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;A Security Group&#039;&#039;&#039; részben kiválaszthatunk egy már meglévő szabályrendszert, vagy készíthetünk újat.&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
[[Fájl:GAMFAWS ec2 launch conf setup secg.png]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;A Key pairs&#039;&#039;&#039; blokkban megadhatjuk, hogy milyen privát kulccsal léphetnek be a szerverekre. Ennek meglétét jóvá kell hagyni az alul található checkbox-szal.&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
[[Fájl:GAMFAWS ec2 launch conf setup keypair.png]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
 &#039;&#039;&#039;Végül kattintsunk a &#039;&#039;Create launch confgiration&#039;&#039; gombra a létrehozáshoz.&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===== Launch template =====&lt;br /&gt;
A Launch template jóval gazdagabb a beállítási lehetőségekben, mint párja. A konfigurációs adatlap tartalmaz segédletet az AutoScaling Group-pal történő használathoz, amely &#039;&#039;required&#039;&#039;, azaz kötelező mezőként jelöli meg azokat az adatbeviteli elemeket, amelyeket az automata skálázó rendszer használ. Érdemes ezt bekapcsolni, amennyiben ilyen célzattal készítjük el a sablonunkat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
====== A beállítás menete ======&lt;br /&gt;
Keressük meg a bal oldali menüben az &#039;&#039;Instances&#039;&#039; szekciót és válasszuk ki a &#039;&#039;Launch template&#039;&#039; menüpontot. Az oldal közepén vagy a jobb felső sarokban található Create launch configuration gombra kattintva egy űrlapot kapunk, ami végig vezet minket a telepítés menetén.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;A sablon neve és leírása&#039;&#039;&#039; blokkban megadhatjuk a nevet és a leírást, de ugyanakkor itt választhatjuk ki azt a checkboxot is, ami később a segítségünkre lesz a konfigurációs sablon AutoScaling Group-hoz való illesztését is (&#039;&#039;Auto Scaling guidence&#039;&#039;).&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
[[Fájl:GAMFAWS ec2 launch templ setup name.png]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Az Application and OS images&#039;&#039;&#039; szekcióban megadhatjuk, hogy milyen AMI-val települjön az EC2. Itt választhatunk a sajátunkból, vagy az EC2-nél is megtalálható egyebekből.&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
[[Fájl:GAMFAWS ec2 launch templ setup ami.png]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Az Instance type&#039;&#039;&#039; csoportban megadhatjuk, hogy milyen teljesítményű gépet szeretnénk indítani.&lt;br /&gt;
 &#039;&#039;&#039;Ne feledjük el, hogy az ingyenes változatban a t2.micro érhető el, másik lehetőség választása esetén fizetési kötelezettségek léphetnek fel!&#039;&#039;&#039;&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
[[Fájl:GAMFAWS ec2 launch templ setup instancetype.png]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;A Key Pair&#039;&#039;&#039; blokkban megadhatjuk, hogy a gépek milyen kulcspárral engedélyezzék a belépést.&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
[[Fájl:GAMFAWS ec2 launch templ setup key pair.png]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;A Network Confguration&#039;&#039;&#039; részben definiálhatjuk, hogy milyen VPC-be szeretnénk lerakni az EC2-ket, milyen security group legyen rajtuk. Természetesen utóbbi helyben is létrehozható, ha korábban ezt nem készítettük volna el.&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
[[Fájl:GAMFAWS ec2 launch templ setup network.png]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;A Storage&#039;&#039;&#039;-nél megadhatjuk, hogy milyen kötetek, milyen méretben legyenek hozzácsatolva a rendszerhez.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;A Tags&#039;&#039;&#039; blokkban felvehetjük a kívánt &#039;&#039;kulcs=érték&#039;&#039; párokat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Az Additional Configuration&#039;&#039;&#039; szekcióban különböző haladó beállításokat eszközölhetünk a sablon által létrehozott EC2-n, többet között itt adhatjuk meg az indításkor lefuttatandó parancsok listáját (&#039;&#039;User data&#039;&#039;).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
 &#039;&#039;&#039;Végül kattintsunk a Create launch template nyomógombra a mentéshez!&#039;&#039;&#039;.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Target Group ====&lt;br /&gt;
 A target group EC2-k azon csoportja, amelyeken valamilyen &#039;&#039;health check&#039;&#039; algoritmust futtatunk, ezzel meghatározva, hogy az adott csoportban hány használható, működő szerver fut. Ezt az információt elsőként a Load balancer használja ki.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A Target Group a bal oldali menüben, a &#039;&#039;Load Balancing&#039;&#039; szekcióban érhető el &#039;&#039;Target Groups&#039;&#039; néven.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Létrehozhatunk új csoportot, de meg kell adnunk, hogy milyen módon kerüljenek bele az EC2-k. Erre a következő metódusokat ajánlja fel az Amazon:&lt;br /&gt;
# Konkrét EC2 (Instance) kiválasztása&lt;br /&gt;
# EC2-k definiálása IP tartománnyal&lt;br /&gt;
# Lambda függvény hozzáadása&lt;br /&gt;
# Alkalmazás LoadBalancer, amely egy teljes VPC tartalmát magába foglalja.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az űrlap alján megadhatjuk, hogy milyen életjel ellenőrzés történjen.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Általában nem mi vesszük fel egyesével az Instancokat ebbe a csoportba, hanem az AutoScaling group regisztrálja őket bele. &#039;&#039;&#039;Ezért ezt az űrlapot nem használjuk&#039;&#039;&#039;.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Load Balancer ====&lt;br /&gt;
A Load Balancer terheléselosztást jelent, tehát a bejövő forgalmat több gép között osztjuk el. Ezzel növekszik a felhasználói élmény, ráadásul a rendszer megállítása (egy hacker által) nehezebbé válik: ha kettő t2.micro teljesítményű szerver fut, amelyek között elosztjuk a bejövő forgalmat, akkor a rendszerünk valójában 2xt2.micro teljesítményű.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Terheléselosztót a bal oldali menü &#039;&#039;Load Balancing&#039;&#039; szekciójának &#039;&#039;Load Balancers&#039;&#039; menüpontjában hozhatunk létre.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;A támogatott szolgáltatási szintek:&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
# Alkalmazás terheléselosztás (HTTP, HTTPS)&lt;br /&gt;
# Hálózati terheléselosztás (TCP, UDP)&lt;br /&gt;
# Átjáró terheléselosztása (GW)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===== Alkalmazás terheléselosztása =====&lt;br /&gt;
Ebben a formában konfigurálhatjuk az eszközt úgy, hogy az internet felől elérhető legyen (internet-facing) és úgy, hogy csak belső hálózaton működjön (internal). A belső hálózatot mindig az aktuális VPC-re kell érteni, tehát annak minden alhálózatából elérhető alapértelmezetten.&lt;br /&gt;
[[Fájl:GAMFAWS ec2 loadbalancer setup basic.png]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A hálózati beállításoknál választhatunk, hogy mely alhálózatokban szeretnénk végrehajtani a terheléselosztást, így csak az azokban futó EC2-k kaphatnak ezen keresztül csomagokat. Arra kell ügyelnünk, hogy legalább kettő különböző zónában lévő alhálózatot kell kiválasztanunk (pl. eu-west-1a, eu-west-1b stb.).&lt;br /&gt;
[[Fájl:GAMFAWS ec2 loadbalancer setup network.png]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Természetesen a LoadBalancer internetfelőli végpontján létrehozhatunk &#039;&#039;Security Group&#039;&#039;okat, amelyet szabályozzák, hogy milyen IP címről fogadunk el csomagokat.&lt;br /&gt;
[[Fájl:GAMFAWS ec2 loadbalancer setup secg.png]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;Listeners and routing&#039;&#039; résznél megadhatjuk, hogy melyik target group fogja a terhelést fogadni, tehát hogy mely EC2-k között tudunk ténylegesen terhelést elosztani. Amennyiben a target group egy darab EC2-t tartalmaz, akkor a terheléselosztás gyakorlatilag nem valósul meg, csak az elméleti esélyét adtuk meg, hogy &#039;&#039;„amennyiben lenne még egy EC2 a target group-ban, akkor a terhelés egy részét az vinné el”&#039;&#039;.&lt;br /&gt;
[[Fájl:GAMFAWS ec2 loadbalancer setup routing.png]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
 Végül kattintsunk a &#039;&#039;Create load balancer&#039;&#039; gombra, amennyiben a kívánt tag-eket is rögzítettük.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Auto Scaling Group ====&lt;br /&gt;
A szolgáltatás segítségével automatikusan skálázott rendszereket építhetünk ki, ahol a szerverek által nyújtott elérhető erőforrásokat minél közelebb tartja a bejövő terhelés által meghatározott erőforrásigényhez. Természetesen mindez akkor igaz, ha az &#039;&#039;Auto Scaling Group&#039;&#039; be regisztrálja az általa létrehozott &#039;&#039;EC2&#039;&#039;-ket egy &#039;&#039;Target Group&#039;&#039;-ba, ami felett &#039;&#039;Load Balancing&#039;&#039; van definiálva.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Előnyei&#039;&#039;&#039;:&lt;br /&gt;
* Amikor nincs bejövő terhelés, akkor nincsenek nagy költségek&lt;br /&gt;
* Amikor nagy a bejövő terhelés, akkor a költségek megugranak ugyan, de az ügyfeleket ki tudtuk szolgálni úgy, hogy elégedettek voltak a rendszer teljesítményével.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Hátrányai&#039;&#039;&#039;:&lt;br /&gt;
* Kaotikus számlák, nem előre tervezhető költségek&lt;br /&gt;
* Megnövekedett költségek DDoS és egyéb támadások esetén&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===== A beállítás lépései =====&lt;br /&gt;
A szolgáltatást a bal oldali menü &#039;&#039;Auto Scaling Group&#039;&#039; szekciójában érjük el, az &#039;&#039;Auto Scaling Group&#039;&#039; menüpontban. A képernyő közepén vagy a képernyő jobb felső sarkában megjelenő &#039;&#039;Create auto scaling group&#039;&#039; gombra kattintva egy űrlap jelenik meg, ami végig vezet minket a telepítés lépésein.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;A Name&#039;&#039;&#039; szekcióban elnevezzük az új group-ot.&lt;br /&gt;
[[Fájl:GAMFAWS ec2 autoscaling setup name.png]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;A következő szekcióban&#039;&#039;&#039; két választási lehetőségünk van:&lt;br /&gt;
* Launch Template-tel telepítjük az új group-ot, ez esetben csak ki kell választanunk a korábban létrehozott sablont, vagy az alatta található link segítségével készíthetünk újat. &#039;&#039;Amennyiben újat készítünk, a sablon létrehozása új ablakban nyílik meg, így a befejezést követően vissza kéne térnünk erre és a frissítést gombot megnyomva látni fogjuk az új lehetősége(ke)t.&lt;br /&gt;
[[Fájl:GAMFAWS ec2 autoscaling setup lt.png]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Launch Configuration-nel telepítjük az új group-ot, ez esetben át kell váltatnunk a &#039;&#039;Switch to launch configuration&#039;&#039; link segítségével a blokkot. A váltást követően hasonlóan az előzőekhez: vagy kiválasztjuk a már meglévő konfigurációs sémát, vagy hozhatunk létre újat.&lt;br /&gt;
[[Fájl:GAMFAWS ec2 autoscaling setup lc.png]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;A Next gombra kattintva a hálózati beállítások&#039;&#039;&#039; szekcióhoz érünk, ahol megadhatjuk, hogy az indított EC2 milyen VPC-be kerüljön és azon belül milyen alhálózatokba. VPC-ből egy, alhálózatból több is kiválasztható. Ügyeljünk rá, hogy ha később erre Load Balancer szolgáltatás is kerül, akkor legalább kettő zónát jelöljünk ki!&lt;br /&gt;
 &#039;&#039;&#039;Figyelem!&#039;&#039;&#039; A zóna nem egyezik meg az alhálózattal!&lt;br /&gt;
[[Fájl:GAMFAWS ec2 autoscaling setup network.png]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;A Next gombra kattintva a Load Balancing beállítások&#039;&#039;&#039; következnek, ahol választhatunk:&lt;br /&gt;
* Nincs terheléselosztás opciót,&lt;br /&gt;
* Létező Load Balancer hozzáillesztését,&lt;br /&gt;
* Új Load Balancer létrehozását.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Utóbbi esetében a Load Balancer konfigurálásánál leírt módon ki kell töltenünk a Load Balancer űrlapját is helyben.&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
[[Fájl:GAMFAWS ec2 autoscaling setup lb setup.png]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Hasonlóan a &#039;&#039;Target Group&#039;&#039;-ot is létrehozhatjuk helyben, amennyiben ezt nem tettük meg korábban.&lt;br /&gt;
[[Fájl:GAMFAWS ece autoscaling setup new lb new tg.png]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;A Next gombra kattintva a csoport méretét definiálhatjuk&#039;&#039;&#039;, azaz megszabhatjuk, hogy hány darab szervertől, hány darab szerverig engedélyezzük az automatikus skálázást. Ez egy hasznos funkció, hiszen ezzel korlátok közé szoríthatjuk a költségeinket, miközben a legkisebb terhelés esetén is előkészülhetünk egy hirtelen bejövő nagyobb terhelésre (ha a minimum nem 1).&lt;br /&gt;
* Desired capacity: ennyi szervert fog elindítani az ASG mentés után&lt;br /&gt;
* Minimum capacity: ennyi szerver esetén már nem állít le semmit az ASG&lt;br /&gt;
* Maximum capacity: ennyi szerver esetén már nem indít el újabbat az ASG&lt;br /&gt;
[[Fájl:GAMFAWS ec2 autoscaling setup group.png]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Alatta a Scaling Policy&#039;&#039;&#039; blokkban megadhatjuk, hogy milyen paraméterek mentén indítson vagy épp állítson le szervereket az ASG. Ehhez aktiválnunk kell a szolgáltatást és a &#039;&#039;Metric type&#039;&#039; listából ki kell választani az számunkra megfelelőt. Mi általában CPU terhelés alapján döntünk az órán.&lt;br /&gt;
[[Fájl:GAMFAWS ec2 autoscaling setup scaling.png]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
 &#039;&#039;&#039;A Next gombokkal lépkedve hozhatunk létre Tag-eket, majd végül létrehozhatjuk az ASG-t is és az &#039;&#039;Instances&#039;&#039; menüpontban ellenőrizhetjük, hogy ténylegesen elindult a kívánt darabszámú szerver.&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== RDS szolgáltatások ===&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;Relational Database Service&#039;&#039; foglalja magában a különböző adatbázisokat:&lt;br /&gt;
* MariaDB&lt;br /&gt;
* MySQL&lt;br /&gt;
* Aurora&lt;br /&gt;
* Oracle&lt;br /&gt;
* PostgreSQL&lt;br /&gt;
* MSSQL&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
 &#039;&#039;&#039;Figyelem!&#039;&#039;&#039; Az itt felsorolt szerverek között lehetnek fizetősek is. Mindig járjunk el figyelmesen, kövessük a költségeket. Az RDS az amazon egyik legdrágább szolgáltatása.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== MySQL adatbázis telepítése ====&lt;br /&gt;
==== Csatlakozás MySQL adatbázishoz CLI-ből ====&lt;br /&gt;
&amp;lt;syntaxhighlight lang=&amp;quot;bash&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
apt install mysql-client -y&lt;br /&gt;
# mysql -h&amp;lt;rds_endpoint&amp;gt; -u&amp;lt;rds_user&amp;gt; -p&amp;lt;rds_password&amp;gt;&lt;br /&gt;
mysql -hwebshop-989.rds.amazon.com -uadmin -p123456789&lt;br /&gt;
&amp;lt;/syntaxhighlight&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A megnyíló &#039;&#039;&#039;mysql&amp;gt;&#039;&#039;&#039; PROMPT-ot tartalmazó sor azt jelenti, hogy sikeresen csatlakoztunk az SQL szerverhez. Amennyiben a csatlakozás sikertelen, akkor valószínűleg az RDS-hez kapcsolt Security Group beállításai nem engedik az EC2-ről a kapcsolódást - tipikusan a mi saját publikus IP címünk kerül bele az engedélyezett tartományba (pl. iskolai IP vagy otthoni) és ez nem került átírásra az amazonos tartománynak megfelelően.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A konzolra be kell illeszteni a &#039;&#039;networks.sql&#039;&#039; fájl tartalmát. A végén &#039;&#039;&#039;exit&#039;&#039;&#039; paranccsal léphetünk vissza a BASH környezetbe.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== VPC ===&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;&#039;V&#039;&#039;&#039;irtual &#039;&#039;&#039;P&#039;&#039;&#039;rivate &#039;&#039;&#039;C&#039;&#039;&#039;loud egy szolgáltatás, melynek segítségével össze köthetjük az összetartozó komponenseket, alkalmazásokat. A VPC-t modellezhetjük hétköznapibb értelemben, mint egy routert, amelynek vannak alhálózatai, route táblája és valamilyen gateway címe, amin keresztül a kliensei az internet más résztvevőivel tudnak kommunikálni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
 A VPC szolgáltatásait a keresőbe írt &#039;&#039;VPC&#039;&#039; kulccsal érhetjük el.&lt;br /&gt;
==== VPC létrehozása ====&lt;br /&gt;
Navigáljunk a &#039;Your VPCs&#039; menüpontra a bal oldali menüben és kattintsunk a jobb felső sarokban látható &#039;&#039;Create VPC&#039; gombra. Ezután megnyílik egy űrlap, amely végig vezet minket a telepítés lépésein.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az űrlap elején választhatunk, hogy &#039;&#039;VPC only&#039;&#039; vagy &#039;&#039;VPC and more&#039;&#039; módban szeretnénk folytatni. Előbbi csak a VPC-t hozza létre nevéből is adódóan, míg a másik opcióval létrehozhatjuk az alhálózatokat is, igaz, a tervezés szabadságáról le kell ilyenkor mondanunk, cserébe grafikán láthatjuk az eredményt. Számunkra az órán utóbbi nem lesz megfelelő, hiszen szükségünk lesz a &#039;&#039;tervezés szabadságára&#039;&#039;.&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
[[Fájl:GAMFAWS vpc setup.png]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
 A VPC beállításainál mindig a teljes hálózatot átfogó IP/MASZK párost kell megadnunk, később az alhálózatok nem lóghatnak ki az itt megadott tartományból.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Alhálózatok ====&lt;br /&gt;
Az alhálózatok lehetőséget biztosítanak arra, hogy az egyes komponenseket el is szigeteljük egymástól, meg engedélyezzünk is közöttük bizonyos kommunikációt.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Alhálózatok típusai:&lt;br /&gt;
* Publikus: az alhálózatban létrehozott EC2-k és egyéb szolgáltatások alapértelmezetten kapnak publikus IP címet&lt;br /&gt;
* Privát: az alhálózatban létrehozott EC2-k és egyéb szolgáltatások alapértelmezetten nem kapnak publikus IP címet&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===== Alhálózatok létrehozása =====&lt;br /&gt;
Navigáljunk a &#039;&#039;Subnets&#039;&#039; menüpontra. A képernyő jobb felső sarkában kattintsunk a &#039;&#039;Create subnet&#039;&#039; gombra, így megkapjuk a létrehozási űrlapot.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Először&#039;&#039;&#039; a VPC-t kell kiválasztanunk, aminek eredményeképp kiírja segítségképp annak tartományát. Ezen a tartományon kívül nem léphetünk.&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
[[Fájl:GAMFAWS vpc subnet setup.png]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A VPC kiválasztása után aktívvá válik az alhálózatok űrlap, ahol megadhatjuk annak nevét, hálózati címét és maszkját.&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
[[Fájl:GAMFAWS vpc subnet setup new.png]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
 &#039;&#039;&#039;Figyelem!&#039;&#039;&#039; A rendszer csak hálózati címet fogad el! Minden más esetben hibát ír ki.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;Remove&#039;&#039; gombbal eltávolíthatjuk az aktuális konfigurációt a listából, míg a lentebb található &#039;&#039;Add new subnet&#039;&#039; segítségével újabbat vehetünk fel.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
 Befejezésül nyomjuk meg a &#039;&#039;Create subnet&#039;&#039; gombot, így az összes definiált alhálózat létrejön a kiválasztott VPC-hez.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===== Publikus/Privát alhálózat beállítása =====&lt;br /&gt;
Az alhálózat típusának átállításához navigáljunk a &#039;&#039;Subnets&#039;&#039; menüpontra. Kattintsunk jobb gombbal a kívánt alhálózat során és válasszuk ki az &#039;&#039;Edit subnet settings&#039;&#039; opciót.&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
[[Fájl:GAMFAWS vpc subnet edit s settings.png]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az űrlapon keressük meg az &#039;&#039;Auto-assign IP settings&#039;&#039; blokkot és a kívánt típusnak megfelelően módosítsuk azt.&lt;br /&gt;
[[Fájl:GAMFAWS vpc subnet edit type.png]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===== Különböző route tábla minden alhálózaton =====&lt;br /&gt;
A VPC támogatja, hogy minden subnet saját route táblával rendelkezzen. Ez lehet akár egy biztonsági funkció is, hogy ne ismerje minden EC2 az útvonalat egy adott szerverhez, de egyes esetekben kötelezően létre kell hoznunk. A route táblákat a &#039;&#039;Route tables&#039;&#039; menüpontban hozhatjuk létre és a &#039;&#039;Subnets&#039;&#039; menüben, a módosítani kívánt soron jobb gombbal kattintva és az &#039;&#039;Edit route table association&#039;&#039; opciót kiválasztva szerkeszthetjük.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
 &#039;&#039;&#039;Figyelem!&#039;&#039;&#039; A route táblák cseréje okozhat internetelérési problémákat szerver oldalon, aminek következtében a futó szolgáltatások számunkra is elérhetetlenekké válnak (pl. SSH és/vagy HTTP/HTTPS stb.), így legyünk körültekintőek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Internet Gateway ====&lt;br /&gt;
Ahhoz, hogy a VPC-n belül legyen internet, ahhoz egy IGW-t kell hozzá csatolnunk. Ezt megelőzően azonban létre kell hoznunk egyet.&lt;br /&gt;
 &#039;&#039;&#039;Figyelem!&#039;&#039;&#039; A VPC-hez nem kapcsolt IGW-k pénzbe kerülhetnek, mivel feleslegesen foglalnak le egy publikus IPv4 címet.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Fájl:GAMFAWS vpc igw setup.png|bélyegkép|Internet Gateway létrehozás]]&lt;br /&gt;
Az IGW az &#039;&#039;Internet Gateways&#039;&#039; menüpont alatt érhető el és a jobb felső sarokban található &#039;&#039;Create internet gateway&#039;&#039; gombbal hozhatunk létre újat. Csupán egy nevet kell megadnunk, illetve rakhatunk rá tag-eket igény szerint.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A létrehozást követően hozzá kell rendelnünk egy létező VPC-hez, amit az &#039;&#039;Internet Gateways&#039;&#039; menüben, a módosítani kívánt soron jobb gombbal kattintva és az &#039;&#039;Attach to VPC&#039;&#039; opciót kiválasztva tudunk megtenni. Amennyiben a soron az &#039;&#039;Attached&#039;&#039; (zöld színű) felirat jelenik meg a (szürke színű) &#039;&#039;Detached&#039;&#039; helyett, akkor nem tudjuk VPC-hez csatolni (ilyenkor először a &#039;&#039;Detach from VPC&#039;&#039; opciót kell választanunk).&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
[[Fájl:GAMFAWS vpc igw attach.png]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az IGW VPC-hez rendelése után a kívánt route táblákba fel kell vennünk, hogy minden csomagot arra irányítson.&lt;br /&gt;
[[Fájl:GAMFAWS vpc igw route setup.png]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== NAT Gateway ====&lt;br /&gt;
Lehetőség van Internet Gateway helyett NAT Gateway létrehozására is, de ez egy fizetős szolgáltatás. A nevének megfelelően ez lehetőséget biztosít, hogy azok az EC2-k, amelyek privát alhálózatba kerültek, kilássanak az internet felé (pl. frissítések keresése, telepítése), miközben védve vannak a kívülről érkező támadásoktól.&lt;br /&gt;
 &#039;&#039;&#039;Ez egy lehetséges oka lehet, hogy külön válasszuk a route táblákat az alhálózatokon, hiszen az egyiknek minden csomagot az IGW felé, míg a másiknak minden csomagot a NAT Gateway felé kell továbbítania.&#039;&#039;&#039; &#039;&#039;Ha nem használunk NAT Gatewayt, akkor is érdemes lehet leválasztani az IGW-ről a privát alhálózatokat.&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== AWSCLI ===&lt;br /&gt;
Az AWSCLI egy konzolos alkalmazás, amelynek segítségével menedzselhetjük környezetünket: hozhatunk létre új EC2-t akár, vagy kapcsolhatunk hozzá egyéb szolgáltatásokat (Security Group, ASG, LB stb.).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
 Az awscli program elérhető linux és windows környezetben egyaránt.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== AWSCLI telepítése ====&lt;br /&gt;
 &#039;&#039;&#039;Figyelem!&#039;&#039;&#039; Az &#039;&#039;apt install awscli&#039;&#039; a legtöbb Debian/Ubuntu rendszeren a régebbi, 1-es főverziójú AWS CLI-t telepíti a disztribúció saját tárolójából, amit az AWS már csak fenntartási (maintenance) módban frissít. Az AWS hivatalosan a 2-es főverzió telepítését ajánlja, amit a következő paranccsal tehetünk meg:&lt;br /&gt;
&amp;lt;syntaxhighlight lang=&amp;quot;bash&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
curl &amp;quot;https://awscli.amazonaws.com/awscli-exe-linux-x86_64.zip&amp;quot; -o &amp;quot;awscliv2.zip&amp;quot;&lt;br /&gt;
unzip awscliv2.zip&lt;br /&gt;
sudo ./aws/install&lt;br /&gt;
&amp;lt;/syntaxhighlight&amp;gt;&lt;br /&gt;
 Órai/gyakorlási célra az &#039;&#039;apt install awscli&#039;&#039; is elegendő lehet, de érdemes tudni, hogy nem ez a hivatalosan ajánlott telepítési mód.&lt;br /&gt;
==== Access Key management ====&lt;br /&gt;
Az &#039;&#039;awscli&#039;&#039; hozzáférési kulcsokon keresztül kap jogosultságot a szolgáltatások adataihoz, így használata előtt készítenünk kell egy újat. Ez a nevünkre kattintva (jobb felül), majd a &#039;&#039;Security credentials&#039;&#039; menüpontot kiválasztva tehetjük meg, az &#039;&#039;Access keys&#039;&#039; szekcióban. Nyissuk ezt le és kattintsunk a &#039;&#039;Create New Access Key&#039;&#039; gombra.&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;center&amp;gt;&lt;br /&gt;
{|&lt;br /&gt;
| [[Fájl:GAMFAWS UserMenu.png|150px|keretnélküli]] || [[Fájl:GAMFAWS SecurityCredentials.png|keretnélküli]]&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&amp;lt;/center&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A gomb megnyomása után egy felugró ablak fogad, amelyben megtalálható az &#039;&#039;Access Key&#039;&#039; és a &#039;&#039;Security Access Key&#039;&#039; értéke. Érdemes a fájlt letölteni, hogy később is elérhetők legyenek ezek az adatok, &#039;&#039;&#039;az AWS többet nem fogja engedélyezni ezek megjelenítését!&#039;&#039;&#039; Ha az adatokat később nem tudjuk megadni, akkor újat kell készíteni.&lt;br /&gt;
[[Fájl:GAMFAWS SecurityCredentials ShowData.png|középre]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== AWS CLI konfigurálás autentikációs adatokkal ====&lt;br /&gt;
Az eszköz telepítése annak konfigurálásával ér véget: meg kell adnunk az autentikációs tokeneket.&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
Ezt az &#039;&#039;&#039;aws configure&#039;&#039;&#039; parancs kiadásával tehetjük meg, ahol egyesével bekéri a szükséges adatokat. Ahol nem szeretnénk változtatni az előző értéken (szögletes zárójelek között láthatjuk ezt), ott hagyjuk üresen a sort és csupán entert nyomjunk.&lt;br /&gt;
[[Fájl:GAMFAWS AWSCLI config.png|középre]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
 Az adatok megadása után menedzselhetjük az aws parancsokkal a környezetünket. Az aws parancsairól az &#039;&#039;&#039;aws help&#039;&#039;&#039; szolgáltat információt.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== S3 ===&lt;br /&gt;
Ez a szolgáltatás fájlok tárolására alkalmas.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Több típusa is elérhető:&lt;br /&gt;
* Standard:&lt;br /&gt;
** Magas rendelkezésre állás jellemzi (99.99%)&lt;br /&gt;
** Az alkalmazásban sűrűn használt objektumok tárolására alkalmas&lt;br /&gt;
** A régiók közötti szinkronizáció megoldott&lt;br /&gt;
* Instant Glacier:&lt;br /&gt;
** Magas rendelkezésre állás jellemzi (99.99%)&lt;br /&gt;
** Az alkalmazásban ritkábban használt, hosszú élettartamú, de azonnali hozzáférést igénylő objektumok tárolására alkalmas&lt;br /&gt;
* Flexible Glacier:&lt;br /&gt;
** Magas rendelkezésre állás jellemzi&lt;br /&gt;
** Az alkalmazásban ritkán használt (évente 1x-2x), a mérettől független költséggel rendelkező megoldás&lt;br /&gt;
* Deep Archive Glacier:&lt;br /&gt;
** 7-10 évig tárolt adatokhoz optimalizált költségvonzat&lt;br /&gt;
** Előnyös a backup adatok tárolásához&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
 A szolgáltatás a keresőben &#039;&#039;S3&#039;&#039; füzérrel kereshető.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Bucket létrehozása ====&lt;br /&gt;
Új tárolót a &#039;&#039;Create bucket&#039;&#039; gomb segítségével hozhatunk létre. A megjelenő űrlapon a nevet kell kitölteni és érdemes egy pillantást vetni a publikusság beállításaira is, hogy ez ténylegesen a célunknak megfelelő legyen.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
 &#039;&#039;&#039;Figyelem!&#039;&#039;&#039; A névnek nem csupán a mi környezetünkön belül kell egyedinek lennie, hanem a teljes AWS-en belül.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{| style=&amp;quot;margin:auto&amp;quot;&lt;br /&gt;
| [[Fájl:GAMFAWS S3 new name.png|bélyegkép]] || [[Fájl:GAMFAWS S3 new public.png|bélyegkép]]&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Bucket kezelése &#039;&#039;awscli&#039;&#039; programmal ====&lt;br /&gt;
 Az &#039;&#039;&#039;aws s3 help&#039;&#039;&#039; parancs segítségével további információt szerezhetünk az egyes utasításokról.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Bucket tartalmának listázása&#039;&#039;&#039;&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;syntaxhighlight lang=&amp;quot;bash&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
aws s3 ls [bucket_name]&lt;br /&gt;
&amp;lt;/syntaxhighlight&amp;gt;&lt;br /&gt;
[[Fájl:GAMFAWS S3 CLI LS.png|középre]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Adatok másolása Bucket-ba&#039;&#039;&#039;&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;syntaxhighlight lang=&amp;quot;bash&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
aws s3 cp LOCAL_PATH s3://REMOTE_PATH&lt;br /&gt;
&amp;lt;/syntaxhighlight&amp;gt;&lt;br /&gt;
Ahol:&lt;br /&gt;
* LOCAL_PATH a lokális fájlrendszeren belüli elérési útvonala a forrásfájlnak (vagy könyvtárnak)&lt;br /&gt;
* REMOTE_PATH a cél helye az S3-ban&lt;br /&gt;
** Az s3:// jelzi, hogy a cél az S3-ban van (S3Uri)&lt;br /&gt;
** A mappák helyett PREFIX-ek vannak (/folder/to/my/file esetében /folder/to/my a PREFIX)&lt;br /&gt;
** A mappákat nem kell S3-ban létrehoznunk (az előző pontból következik), a fájlnév előtti prefix dönti el a hova tartozását&lt;br /&gt;
** A PREFIX-eket az &#039;&#039;&#039;ls&#039;&#039;&#039; úgy kezeli, mint egy mappát&lt;br /&gt;
[[Fájl:GAMFAWS S3 AWSCLI cp2s3.png|középre]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Adatok másolása rekurzívan S3-ba&#039;&#039;&#039;&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;syntaxhighlight lang=&amp;quot;bash&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
aws s3 cp --recursive LOCAL_PATH s3://REMOTE_PATH&lt;br /&gt;
&amp;lt;/syntaxhighlight&amp;gt;&lt;br /&gt;
Ahol:&lt;br /&gt;
* --recursive jelzi, hogy a LOCAL_PATH alatt minden bejegyzést töltsön fel&lt;br /&gt;
[[Fájl:GAMFAWS S3 AWSCLI copy recursive2s3.png|középre]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Adatok másolása rekurzívan S3-ból helyi fájlrendszerbe&#039;&#039;&#039;&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;syntaxhighlight lang=&amp;quot;bash&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
aws s3 cp --recursive s3://REMOTE_PATH LOCAL_PATH&lt;br /&gt;
&amp;lt;/syntaxhighlight&amp;gt;&lt;br /&gt;
[[Fájl:GAMFAWS S3 AWSCLI cp2local.png|középre]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Bucket kezelése grafikus felületen keresztül ====&lt;br /&gt;
Az S3 tartalmát elérhetjük az AWS grafikus felületén keresztül is, így tölthetünk fel, törölhetünk és módosíthatunk fájlokat anélkül, hogy saját számítógépünkre telepítenénk az &#039;&#039;awscli&#039;&#039; programot.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
# Nyissuk meg az S3 szolgáltatás vezérlőpultját&lt;br /&gt;
# Kattintsunk a szerkeszteni kívánt tárhely nevére&amp;lt;br&amp;gt;[[Fájl:GAMFAWS S3f list.png]]&amp;lt;br&amp;gt;&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
# A vezérlőgombok segítségével végezzük el a kívánt műveletet (feltöltés, törlés), vagy válasszunk ki egy PREFIX-et az „almappák” tartalmának megtekintéséhez.&amp;lt;br&amp;gt;[[Fájl:GAMFAWS S3 control.png|középre]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
= Indítást gyorsító scriptek =&lt;br /&gt;
== UI indítás ==&lt;br /&gt;
&amp;lt;syntaxhighlight lang=&amp;quot;bash&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
#!/bin/bash&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
# variables&lt;br /&gt;
NEPTUN=&amp;quot;neptun&amp;quot;           # your neptun code &lt;br /&gt;
API_LB_DOMAIN=&amp;quot;localhost&amp;quot; # api server IP&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
apt update&lt;br /&gt;
apt install wget unzip apache2 libapache2-mod-php8.3 php8.3 php8.3-curl -y&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
# get code&lt;br /&gt;
mkdir /tmp/code&lt;br /&gt;
cd /tmp/code&lt;br /&gt;
wget https://wiki.farkas-attila.hu/images/c/c7/Weboldal.zip&lt;br /&gt;
unzip Weboldal.zip&lt;br /&gt;
#&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
# change &amp;lt;ip&amp;gt; tag in code&lt;br /&gt;
sed -i &amp;quot;s/&amp;lt;ip&amp;gt;/$API_LB_DOMAIN/g&amp;quot; ui.php&lt;br /&gt;
sed -i &amp;quot;s/&amp;lt;ip&amp;gt;/$API_LB_DOMAIN/g&amp;quot; ui_newproduct.php&lt;br /&gt;
#&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
# create directory for server&lt;br /&gt;
mkdir -p /srv/$NEPTUN&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
mv ui.php /srv/$NEPTUN/index.php&lt;br /&gt;
mv ui_newproduct.php /srv/$NEPTUN/newproduct.php&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
# remove tmp directory&lt;br /&gt;
cd /&lt;br /&gt;
rm /tmp/code&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
cat &amp;lt;&amp;lt; EOF &amp;gt; /etc/apache2/sites-enabled/000-default.conf&lt;br /&gt;
&amp;lt;VirtualHost *:80&amp;gt;&lt;br /&gt;
	#ServerName www.example.com&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	ServerAdmin webmaster@localhost&lt;br /&gt;
	DocumentRoot /srv/$NEPTUN&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	&amp;lt;Directory /srv/$NEPTUN/&amp;gt;&lt;br /&gt;
		Options Indexes FollowSymLinks&lt;br /&gt;
		AllowOverride None&lt;br /&gt;
		Require all granted&lt;br /&gt;
	&amp;lt;/Directory&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	ErrorLog \${APACHE_LOG_DIR}/error.log&lt;br /&gt;
	CustomLog \${APACHE_LOG_DIR}/access.log combined&lt;br /&gt;
&amp;lt;/VirtualHost&amp;gt;&lt;br /&gt;
EOF&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
systemctl restart apache2&lt;br /&gt;
&amp;lt;/syntaxhighlight&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== API indítás ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;syntaxhighlight lang=&amp;quot;bash&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
#!/bin/bash&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
# variables&lt;br /&gt;
NEPTUN=&amp;quot;neptun&amp;quot;          # your neptun&lt;br /&gt;
MYSQL_DOMAIN=&amp;quot;localhost&amp;quot; # RDS mysql domain&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
apt update&lt;br /&gt;
apt install wget unzip python3 python3-pip python3-flask -y&lt;br /&gt;
pip3 install mysql-connector-python --break-system-packages&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
# get code&lt;br /&gt;
mkdir /tmp/code&lt;br /&gt;
cd /tmp/code&lt;br /&gt;
wget https://wiki.farkas-attila.hu/images/c/c7/Weboldal.zip&lt;br /&gt;
unzip Weboldal.zip&lt;br /&gt;
#&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
# change &amp;lt;ip&amp;gt; tag in code&lt;br /&gt;
sed -i &amp;quot;s/&amp;lt;ip&amp;gt;/$MYSQL_DOMAIN/g&amp;quot; api.py&lt;br /&gt;
#&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
# create directory for server&lt;br /&gt;
mkdir -p /srv/$NEPTUN&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
mv api.py /srv/$NEPTUN/&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
# remove tmp directory&lt;br /&gt;
cd /&lt;br /&gt;
rm /tmp/code&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
echo &amp;quot;@reboot root sleep 10s &amp;amp;&amp;amp; python3 /srv/$NEPTUN/api.py &amp;amp;&amp;quot; &amp;gt;&amp;gt; /etc/crontab&lt;br /&gt;
cd /srv/$NEPTUN &amp;amp;&amp;amp; python3 api.py &amp;amp;&lt;br /&gt;
‎&amp;lt;/syntaxhighlight&amp;gt;&lt;br /&gt;
== Stressz teszt indítás ==&lt;br /&gt;
A script telepíti a Dockert, majd elindít egy Flask alapú CPU stressz-teszt eszközt (grafikus felülettel), amivel gombnyomásra, a megadott célszázalékon lehet terhelni a gép CPU-ját - Auto Scaling Group skálázás triggerelésének demonstrálásához. Minden szükséges fájl magában a scriptben van, nincs szükség külön letöltésre.&lt;br /&gt;
&amp;lt;syntaxhighlight lang=&amp;quot;bash&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
#!/bin/bash&lt;br /&gt;
# ==============================================================================&lt;br /&gt;
# CPU stressz-teszt eszköz (Docker konténerben futó Flask app + UI)&lt;br /&gt;
# Egy gombnyomásra, a megadott százalékon terheli a CPU-t - Auto Scaling&lt;br /&gt;
# Group skálázás kiváltásának demonstrálásához.&lt;br /&gt;
#&lt;br /&gt;
# Célplatform: Ubuntu 26.04 (de bármelyik, apt-ot használó Ubuntu LTS-en működik)&lt;br /&gt;
# Használat: EC2 &amp;quot;User data&amp;quot; mezőbe illesztve, VAGY kézzel: sudo bash install-stress-test.sh&lt;br /&gt;
# ==============================================================================&lt;br /&gt;
set -e&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
HOST_PORT=&amp;quot;5050&amp;quot;   # ezen a porton lesz elérhető a UI/API a konténeren kívül&lt;br /&gt;
# -----------------------------------------------------------&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
export DEBIAN_FRONTEND=noninteractive&lt;br /&gt;
apt update&lt;br /&gt;
apt install -y docker.io&lt;br /&gt;
systemctl enable --now docker&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
mkdir -p /opt/demo-app/stress-test&lt;br /&gt;
cat &amp;gt; /opt/demo-app/stress-test/app.py &amp;lt;&amp;lt;&#039;PYEOF&#039;&lt;br /&gt;
import multiprocessing as mp&lt;br /&gt;
import time&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
import psutil&lt;br /&gt;
from flask import Flask, jsonify, render_template_string, request&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
app = Flask(__name__)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
CYCLE_SECONDS = 0.1  # busy/sleep ciklus hossza - ebből számoljuk ki a kitöltési tényezőt&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
def _stress_worker(target_percent: &amp;quot;mp.Value&amp;quot;, stop_event: &amp;quot;mp.Event&amp;quot;) -&amp;gt; None:&lt;br /&gt;
    while not stop_event.is_set():&lt;br /&gt;
        percent = max(0.0, min(100.0, target_percent.value))&lt;br /&gt;
        busy_time = CYCLE_SECONDS * (percent / 100.0)&lt;br /&gt;
        start = time.perf_counter()&lt;br /&gt;
        while time.perf_counter() - start &amp;lt; busy_time:&lt;br /&gt;
            pass  # szándékosan &amp;quot;üres&amp;quot; busy-loop, hogy valóban terhelje a magot&lt;br /&gt;
        idle_time = CYCLE_SECONDS - busy_time&lt;br /&gt;
        if idle_time &amp;gt; 0:&lt;br /&gt;
            time.sleep(idle_time)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
class StressController:&lt;br /&gt;
    &amp;quot;&amp;quot;&amp;quot;Egy vagy több CPU magot terhel adott cél-százalékon, külön folyamatokkal.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
    A target_percent egy megosztott (multiprocessing.Value) érték, így futás&lt;br /&gt;
    közben is állítható anélkül, hogy a worker folyamatokat újra kellene indítani.&lt;br /&gt;
    &amp;quot;&amp;quot;&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
    def __init__(self) -&amp;gt; None:&lt;br /&gt;
        self._target = mp.Value(&amp;quot;d&amp;quot;, 0.0)&lt;br /&gt;
        self._stop_event = mp.Event()&lt;br /&gt;
        self._workers: list[mp.Process] = []&lt;br /&gt;
        self._cores = 0&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
    @property&lt;br /&gt;
    def running(self) -&amp;gt; bool:&lt;br /&gt;
        return len(self._workers) &amp;gt; 0&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
    def start(self, percent: float, cores: int) -&amp;gt; None:&lt;br /&gt;
        self.stop()&lt;br /&gt;
        self._stop_event.clear()&lt;br /&gt;
        self._target.value = percent&lt;br /&gt;
        self._cores = max(1, min(cores, mp.cpu_count()))&lt;br /&gt;
        self._workers = [&lt;br /&gt;
            mp.Process(target=_stress_worker, args=(self._target, self._stop_event), daemon=True)&lt;br /&gt;
            for _ in range(self._cores)&lt;br /&gt;
        ]&lt;br /&gt;
        for worker in self._workers:&lt;br /&gt;
            worker.start()&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
    def set_target(self, percent: float) -&amp;gt; None:&lt;br /&gt;
        self._target.value = percent&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
    def stop(self) -&amp;gt; None:&lt;br /&gt;
        self._stop_event.set()&lt;br /&gt;
        for worker in self._workers:&lt;br /&gt;
            worker.join(timeout=2)&lt;br /&gt;
            if worker.is_alive():&lt;br /&gt;
                worker.terminate()&lt;br /&gt;
        self._workers = []&lt;br /&gt;
        self._cores = 0&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
    def status(self) -&amp;gt; dict:&lt;br /&gt;
        return {&lt;br /&gt;
            &amp;quot;running&amp;quot;: self.running,&lt;br /&gt;
            &amp;quot;target_percent&amp;quot;: round(self._target.value, 1) if self.running else 0,&lt;br /&gt;
            &amp;quot;cores&amp;quot;: self._cores,&lt;br /&gt;
            &amp;quot;cpu_count&amp;quot;: mp.cpu_count(),&lt;br /&gt;
            &amp;quot;cpu_percent&amp;quot;: psutil.cpu_percent(interval=0.2),&lt;br /&gt;
        }&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
controller = StressController()&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
PAGE = &amp;quot;&amp;quot;&amp;quot;&lt;br /&gt;
&amp;lt;!doctype html&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;html lang=&amp;quot;hu&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;head&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;meta charset=&amp;quot;utf-8&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;title&amp;gt;CPU stressz teszt&amp;lt;/title&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;meta name=&amp;quot;viewport&amp;quot; content=&amp;quot;width=device-width, initial-scale=1&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;style&amp;gt;&lt;br /&gt;
  body { font-family: system-ui, sans-serif; margin: 0; background: #0f1115; color: #e8e8e8; }&lt;br /&gt;
  .wrap { max-width: 640px; margin: 2rem auto; padding: 0 1rem; }&lt;br /&gt;
  h1 { font-size: 1.4rem; margin-bottom: 0.2rem; }&lt;br /&gt;
  .sub { color: #9aa0a6; font-size: 0.9rem; margin-bottom: 1.5rem; }&lt;br /&gt;
  .card { background: #1b1e26; border-radius: 10px; padding: 1.2rem 1.5rem; margin-bottom: 1rem; }&lt;br /&gt;
  label { display: block; margin-bottom: 0.4rem; font-size: 0.9rem; color: #c7c9cc; }&lt;br /&gt;
  input[type=range] { width: 100%; }&lt;br /&gt;
  .row { display: flex; gap: 1rem; align-items: center; }&lt;br /&gt;
  .row &amp;gt; div { flex: 1; }&lt;br /&gt;
  select, input[type=number] { background: #11141a; color: #e8e8e8; border: 1px solid #333; border-radius: 6px; padding: 0.3rem 0.5rem; width: 100%; }&lt;br /&gt;
  .percent-value { font-size: 1.6rem; font-weight: 600; }&lt;br /&gt;
  .buttons { display: flex; gap: 0.8rem; margin-top: 1rem; }&lt;br /&gt;
  button { flex: 1; padding: 0.7rem; border: none; border-radius: 8px; font-size: 1rem; cursor: pointer; }&lt;br /&gt;
  #startBtn { background: #e5484d; color: #fff; }&lt;br /&gt;
  #stopBtn { background: #2a2d36; color: #e8e8e8; }&lt;br /&gt;
  button:disabled { opacity: 0.4; cursor: not-allowed; }&lt;br /&gt;
  .gauge { height: 22px; background: #11141a; border-radius: 11px; overflow: hidden; margin-top: 0.4rem; }&lt;br /&gt;
  .gauge-fill { height: 100%; width: 0%; transition: width 0.3s ease; }&lt;br /&gt;
  .gauge-fill.target { background: #5b8def; }&lt;br /&gt;
  .gauge-fill.actual { background: #e5484d; }&lt;br /&gt;
  .gauge-label { display: flex; justify-content: space-between; font-size: 0.8rem; color: #9aa0a6; margin-top: 0.3rem; }&lt;br /&gt;
  .status-dot { display: inline-block; width: 10px; height: 10px; border-radius: 50%; margin-right: 0.4rem; background: #555; }&lt;br /&gt;
  .status-dot.on { background: #3ecf4a; }&lt;br /&gt;
&amp;lt;/style&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/head&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;body&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;wrap&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
  &amp;lt;h1&amp;gt;CPU stressz teszt&amp;lt;/h1&amp;gt;&lt;br /&gt;
  &amp;lt;p class=&amp;quot;sub&amp;quot;&amp;gt;Szándékosan terheli a gép CPU-ját a megadott százalékon - Auto Scaling Group demóhoz.&amp;lt;/p&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  &amp;lt;div class=&amp;quot;card&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
    &amp;lt;label for=&amp;quot;percent&amp;quot;&amp;gt;Cél CPU terhelés: &amp;lt;span id=&amp;quot;percentValue&amp;quot; class=&amp;quot;percent-value&amp;quot;&amp;gt;50%&amp;lt;/span&amp;gt;&amp;lt;/label&amp;gt;&lt;br /&gt;
    &amp;lt;input type=&amp;quot;range&amp;quot; id=&amp;quot;percent&amp;quot; min=&amp;quot;0&amp;quot; max=&amp;quot;100&amp;quot; value=&amp;quot;50&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
    &amp;lt;div class=&amp;quot;row&amp;quot; style=&amp;quot;margin-top:1rem&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
      &amp;lt;div&amp;gt;&lt;br /&gt;
        &amp;lt;label for=&amp;quot;cores&amp;quot;&amp;gt;Hány mag terhelje&amp;lt;/label&amp;gt;&lt;br /&gt;
        &amp;lt;select id=&amp;quot;cores&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/select&amp;gt;&lt;br /&gt;
      &amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
    &amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
    &amp;lt;div class=&amp;quot;buttons&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
      &amp;lt;button id=&amp;quot;startBtn&amp;quot;&amp;gt;Indítás&amp;lt;/button&amp;gt;&lt;br /&gt;
      &amp;lt;button id=&amp;quot;stopBtn&amp;quot; disabled&amp;gt;Leállítás&amp;lt;/button&amp;gt;&lt;br /&gt;
    &amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
  &amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  &amp;lt;div class=&amp;quot;card&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
    &amp;lt;div&amp;gt;&amp;lt;span id=&amp;quot;statusDot&amp;quot; class=&amp;quot;status-dot&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/span&amp;gt;&amp;lt;span id=&amp;quot;statusText&amp;quot;&amp;gt;Leállítva&amp;lt;/span&amp;gt;&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
    &amp;lt;div class=&amp;quot;gauge-label&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;span&amp;gt;Cél&amp;lt;/span&amp;gt;&amp;lt;span id=&amp;quot;targetLabel&amp;quot;&amp;gt;0%&amp;lt;/span&amp;gt;&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
    &amp;lt;div class=&amp;quot;gauge&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;div id=&amp;quot;targetFill&amp;quot; class=&amp;quot;gauge-fill target&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/div&amp;gt;&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
    &amp;lt;div class=&amp;quot;gauge-label&amp;quot; style=&amp;quot;margin-top:0.8rem&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;span&amp;gt;Tényleges (teljes gép)&amp;lt;/span&amp;gt;&amp;lt;span id=&amp;quot;actualLabel&amp;quot;&amp;gt;0%&amp;lt;/span&amp;gt;&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
    &amp;lt;div class=&amp;quot;gauge&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;div id=&amp;quot;actualFill&amp;quot; class=&amp;quot;gauge-fill actual&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/div&amp;gt;&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
  &amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;script&amp;gt;&lt;br /&gt;
const percentInput = document.getElementById(&#039;percent&#039;);&lt;br /&gt;
const percentValue = document.getElementById(&#039;percentValue&#039;);&lt;br /&gt;
const coresSelect = document.getElementById(&#039;cores&#039;);&lt;br /&gt;
const startBtn = document.getElementById(&#039;startBtn&#039;);&lt;br /&gt;
const stopBtn = document.getElementById(&#039;stopBtn&#039;);&lt;br /&gt;
const statusDot = document.getElementById(&#039;statusDot&#039;);&lt;br /&gt;
const statusText = document.getElementById(&#039;statusText&#039;);&lt;br /&gt;
const targetFill = document.getElementById(&#039;targetFill&#039;);&lt;br /&gt;
const targetLabel = document.getElementById(&#039;targetLabel&#039;);&lt;br /&gt;
const actualFill = document.getElementById(&#039;actualFill&#039;);&lt;br /&gt;
const actualLabel = document.getElementById(&#039;actualLabel&#039;);&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
percentInput.addEventListener(&#039;input&#039;, () =&amp;gt; {&lt;br /&gt;
  percentValue.textContent = percentInput.value + &#039;%&#039;;&lt;br /&gt;
});&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
async function refreshStatus() {&lt;br /&gt;
  const res = await fetch(&#039;/api/status&#039;);&lt;br /&gt;
  const data = await res.json();&lt;br /&gt;
  statusDot.classList.toggle(&#039;on&#039;, data.running);&lt;br /&gt;
  statusText.textContent = data.running&lt;br /&gt;
    ? `Fut - ${data.cores} mag terhelve`&lt;br /&gt;
    : &#039;Leállítva&#039;;&lt;br /&gt;
  targetFill.style.width = data.target_percent + &#039;%&#039;;&lt;br /&gt;
  targetLabel.textContent = data.target_percent + &#039;%&#039;;&lt;br /&gt;
  actualFill.style.width = data.cpu_percent + &#039;%&#039;;&lt;br /&gt;
  actualLabel.textContent = data.cpu_percent + &#039;%&#039;;&lt;br /&gt;
  startBtn.disabled = data.running;&lt;br /&gt;
  stopBtn.disabled = !data.running;&lt;br /&gt;
  if (!coresSelect.dataset.filled) {&lt;br /&gt;
    coresSelect.innerHTML = &#039;&#039;;&lt;br /&gt;
    for (let i = 1; i &amp;lt;= data.cpu_count; i++) {&lt;br /&gt;
      const opt = document.createElement(&#039;option&#039;);&lt;br /&gt;
      opt.value = i;&lt;br /&gt;
      opt.textContent = i + (i === data.cpu_count ? &#039; (összes)&#039; : &#039;&#039;);&lt;br /&gt;
      if (i === data.cpu_count) opt.selected = true;&lt;br /&gt;
      coresSelect.appendChild(opt);&lt;br /&gt;
    }&lt;br /&gt;
    coresSelect.dataset.filled = &#039;1&#039;;&lt;br /&gt;
  }&lt;br /&gt;
}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
startBtn.addEventListener(&#039;click&#039;, async () =&amp;gt; {&lt;br /&gt;
  await fetch(&#039;/api/start&#039;, {&lt;br /&gt;
    method: &#039;POST&#039;,&lt;br /&gt;
    headers: {&#039;Content-Type&#039;: &#039;application/json&#039;},&lt;br /&gt;
    body: JSON.stringify({percent: Number(percentInput.value), cores: Number(coresSelect.value)}),&lt;br /&gt;
  });&lt;br /&gt;
  refreshStatus();&lt;br /&gt;
});&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
stopBtn.addEventListener(&#039;click&#039;, async () =&amp;gt; {&lt;br /&gt;
  await fetch(&#039;/api/stop&#039;, {method: &#039;POST&#039;});&lt;br /&gt;
  refreshStatus();&lt;br /&gt;
});&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
setInterval(refreshStatus, 1000);&lt;br /&gt;
refreshStatus();&lt;br /&gt;
&amp;lt;/script&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/body&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/html&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;quot;&amp;quot;&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
@app.get(&amp;quot;/&amp;quot;)&lt;br /&gt;
def index():&lt;br /&gt;
    return render_template_string(PAGE)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
@app.get(&amp;quot;/health&amp;quot;)&lt;br /&gt;
def health():&lt;br /&gt;
    return jsonify(status=&amp;quot;ok&amp;quot;), 200&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
@app.get(&amp;quot;/api/status&amp;quot;)&lt;br /&gt;
def api_status():&lt;br /&gt;
    return jsonify(controller.status())&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
@app.post(&amp;quot;/api/start&amp;quot;)&lt;br /&gt;
def api_start():&lt;br /&gt;
    payload = request.get_json(silent=True) or {}&lt;br /&gt;
    try:&lt;br /&gt;
        percent = float(payload.get(&amp;quot;percent&amp;quot;, 50))&lt;br /&gt;
    except (TypeError, ValueError):&lt;br /&gt;
        return jsonify(error=&amp;quot;A &#039;percent&#039; mezőnek számnak kell lennie&amp;quot;), 400&lt;br /&gt;
    try:&lt;br /&gt;
        cores = int(payload.get(&amp;quot;cores&amp;quot;, mp.cpu_count()))&lt;br /&gt;
    except (TypeError, ValueError):&lt;br /&gt;
        return jsonify(error=&amp;quot;A &#039;cores&#039; mezőnek egész számnak kell lennie&amp;quot;), 400&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
    percent = max(0.0, min(100.0, percent))&lt;br /&gt;
    controller.start(percent, cores)&lt;br /&gt;
    return jsonify(controller.status()), 200&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
@app.post(&amp;quot;/api/stop&amp;quot;)&lt;br /&gt;
def api_stop():&lt;br /&gt;
    controller.stop()&lt;br /&gt;
    return jsonify(controller.status()), 200&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
if __name__ == &amp;quot;__main__&amp;quot;:&lt;br /&gt;
    app.run(host=&amp;quot;0.0.0.0&amp;quot;, port=5050)&lt;br /&gt;
PYEOF&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
cat &amp;gt; /opt/demo-app/stress-test/requirements.txt &amp;lt;&amp;lt;&#039;EOF&#039;&lt;br /&gt;
flask==3.0.3&lt;br /&gt;
psutil==6.0.0&lt;br /&gt;
gunicorn==22.0.0&lt;br /&gt;
EOF&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
cat &amp;gt; /opt/demo-app/stress-test/Dockerfile &amp;lt;&amp;lt;&#039;EOF&#039;&lt;br /&gt;
FROM python:3.12-slim&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
WORKDIR /app&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
COPY requirements.txt .&lt;br /&gt;
RUN pip install --no-cache-dir -r requirements.txt&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
COPY app.py .&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
EXPOSE 5050&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
CMD [&amp;quot;gunicorn&amp;quot;, &amp;quot;--bind&amp;quot;, &amp;quot;0.0.0.0:5050&amp;quot;, &amp;quot;--workers&amp;quot;, &amp;quot;1&amp;quot;, &amp;quot;app:app&amp;quot;]&lt;br /&gt;
EOF&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
docker build -t demo-stress /opt/demo-app/stress-test&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
docker rm -f demo-stress 2&amp;gt;/dev/null || true&lt;br /&gt;
docker run -d --name demo-stress --restart unless-stopped \&lt;br /&gt;
  -p &amp;quot;${HOST_PORT}:5050&amp;quot; demo-stress&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
echo &amp;quot;=== Kész! UI: http://&amp;lt;ez_a_gép_publikus_IP-je&amp;gt;:${HOST_PORT}/ ===&amp;quot;&lt;br /&gt;
echo &amp;quot;=== FONTOS: a Security Groupon engedélyezni kell a ${HOST_PORT}-as portot! ===&amp;quot;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/syntaxhighlight&amp;gt;&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>ApelPro</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>http://wiki.farkas-attila.hu/index.php?title=EDU::GAMF::Felh%C5%91alap%C3%BA-szolg%C3%A1ltat%C3%A1sok&amp;diff=962</id>
		<title>EDU::GAMF::Felhőalapú-szolgáltatások</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="http://wiki.farkas-attila.hu/index.php?title=EDU::GAMF::Felh%C5%91alap%C3%BA-szolg%C3%A1ltat%C3%A1sok&amp;diff=962"/>
		<updated>2026-10-12T06:31:26Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;ApelPro: 5. óra diasor link hozzáadva (Adattárolás a felhőben)&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;[[category:GAMF]]&lt;br /&gt;
[[category:GAMF tantárgyak|Tantárgyak]]&lt;br /&gt;
== A tantárgy leírása - &#039;&#039;&#039;nem hivatalos&#039;&#039;&#039; ==&lt;br /&gt;
A tantárgy során alkalmazások felhőben történő üzemeltetéséről tanulhatnak a hallgatók. A piacon elérhető összes szolgáltatót nincs lehetőségünk tanulmányozni, de az Amazon Web Services (AWS) világában mélyebben elmerülünk és egy alkalmazást telepítünk bele.&lt;br /&gt;
A tárgy során a hallgatónak el kell sajátítania azt a készséget, hogy egy jól dokumentált alkalmazást (a csomag szükségletek közel teljes egészében meg vannak adva a fejlesztők által) elhelyezzenek amazonos környezetben, ismernie kell az elérhető eszközöket és a biztonsági funkciókat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A félév második felében a Docker kapja a főszerepet, mivel manapság a legtöbb alkalmazás ebben készül. Ennek oka, hogy a fejlesztői környezet és a végleges környezet egyezősége garantálható. A hallgatók a tárgy teljesítése után képesek lesznek egy jól dokumentált alkalmazás telepítésére Docker környezetben, ami magában foglalja a képfájlok létrehozását és a futási környezetének kialakítását is.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A tantárgy előfeltételei - &#039;&#039;&#039;nem hivatalos&#039;&#039;&#039; ==&lt;br /&gt;
A tantárgy épít a következő tantárgyakon tanultakra:&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Hálózati alapismeretek&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
** IP címek típusai (publikus, privát)&lt;br /&gt;
** Alhálózatok kialakítása&lt;br /&gt;
** Kis mértékben packet flow ismeretek&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Operációs rendszerek&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
** Linux CLI ismeretek&lt;br /&gt;
** BASH parancsok&lt;br /&gt;
** &#039;&#039;man&#039;&#039; készségszintű használata&lt;br /&gt;
** Konfigurációs állományok szerkesztésére alkalmas eszközök ismerete (vi, nano, mcedit stb.)&lt;br /&gt;
** LOG fájlok olvasása, tartalmuk szűrése&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Webes alkalmazásfejlesztés&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
** Webes applikációk forráskódjának értelmezése&lt;br /&gt;
** Infrastruktúra függő értékek felismerése és aktualizálása&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Haladó programozás&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
** python szintaktika&lt;br /&gt;
** Forráskód értelmezése&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A tantárgy követelményei - &#039;&#039;&#039;nem hivatalos&#039;&#039;&#039; ==&lt;br /&gt;
Az Előadás második felében a hallgatók előadják korábban elkészített munkájukat egy a felhővel kapcsolatban saját maguk által kiválasztott témában. A kiselőadás nem lehet csupán bemutató jellegű, technikai információkat is tartalmaznia kell.&lt;br /&gt;
 A kiselőadásra járó pont: &#039;&#039;&#039;30p&#039;&#039;&#039;,&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A gyakorlati részhez kapcsolódóan a hallgatók csoportos munkában készítenek el egy projektfeladatot, amelyben a következő pontok közül legalább 5-nek teljesülnie kell:&lt;br /&gt;
* legyen benne ASG és LB&lt;br /&gt;
* Legyen benne tárolás S3-ra&lt;br /&gt;
* Legyen legalább 2 EC2 szolgáltatás (pl. api, ui)&lt;br /&gt;
* Használjon RDS-t&lt;br /&gt;
* Használjon VPC&lt;br /&gt;
* Docker környezetben fusson az alkalmazás (akár az AWS ECS-ben is)&lt;br /&gt;
* Serverless megoldás&lt;br /&gt;
* Valamilyen orchestrator használata (kubernetes, swarm stb., akár beépített verziót is)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A projektfeladat végrehajtása során a generatív mesterséges intelligencia használata &#039;&#039;&#039;engedélyezett&#039;&#039;&#039; és &#039;&#039;&#039;javasolt&#039;&#039;&#039;.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
 A projektfeladatra járó pont: &#039;&#039;&#039;70p&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;A kiselőadásból és a projektfeladatból 50-50% el kell érni a félév sikeres teljesítéséhez.&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A tárgy során használt dokumentumok ==&lt;br /&gt;
{| class=&amp;quot;wikitable&amp;quot; style=&amp;quot;margin:0px auto&amp;quot;&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
! Elérési útvonal || Fájlnév !! cél alkalmazás || Cél fájlnév&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| rowspan=4 | [[file:weboldal.zip|weboldal.zip]]&lt;br /&gt;
| ui.php || Felhasználói felület (UI) || index.php&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| ui_newproduct.php || Felhasználói felület (UI) || newproduct.php&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| api.py || API || api.py&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| networks.sql || MySQL import || -&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| [[Fájl:Zhminta.pdf|Minta feladatsor]] || - || - || -&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| [[Fájl:Gamf-aws-docker-buil.zip|Docker fájlok]] || - || - || -&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ajánlott irodalom lista ==&lt;br /&gt;
* Tanenbaum - Operációs rendszerek&lt;br /&gt;
* Tanenbaum - Számítógépes hálózatok&lt;br /&gt;
* Emett Dulaney - Linux All in One&lt;br /&gt;
* Kónya László - Számítógépes hálózatok&lt;br /&gt;
* Petrényi József&lt;br /&gt;
** TCP/IP 1 óra alatt&lt;br /&gt;
** TCP/IP alapok I. kötet&lt;br /&gt;
** TCP/IP alapok II. kötet&lt;br /&gt;
* Dr. Guta Gábor - Szoftverfejlesztés okosan Pythonnal&lt;br /&gt;
* Brad Dayley - Python zsebkönyv&lt;br /&gt;
* Kozmayer Viktor - PHP és MySQL az alapoktól&lt;br /&gt;
* Richard Blum - PHP, MySQL &amp;amp; Javascript 7 könyv az 1-ben&lt;br /&gt;
* Bódy Bence - Az SQL példákon keresztül (&amp;lt;small&amp;gt;MSSQL&amp;lt;/small&amp;gt;)&lt;br /&gt;
* Dan C. Marinescu - Cloud Computing (Theory and Practice)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ajánlott online források, hivatkozások ==&lt;br /&gt;
* PHP dokumentáció: [https://php.net php.net]&lt;br /&gt;
* MySQL dokumentáció: [https://dev.mysql.com dev.mysql.com]&lt;br /&gt;
* Python dokumentáció: [https://python.org python.org]&lt;br /&gt;
* AWS dokumentáció: [https://docs.aws.amazon.com docs.aws.amazon.com]&lt;br /&gt;
* Ubuntu Segédlet: [https://help.ubuntu.com help.ubuntu.com]&lt;br /&gt;
* Ubuntu Tutorial: [https://ubuntu.com/tutorials ubuntu.com/tutorials]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az előadás menete ==&lt;br /&gt;
# összetett: ([[Fájl:Felhoalapu-szolgaltatasok-1-ora-diak.pdf|diasor]])&lt;br /&gt;
#* Regisztráció AWS felületen&lt;br /&gt;
#* követelmények ismertetése&lt;br /&gt;
#* bérelt szervertől (VPS) a felhő megoldásokig&lt;br /&gt;
# Felhő ökoszisztéma ([[Fájl:Felhoalapu-szolgaltatasok-2-ora-diak.pdf|diasor]])&lt;br /&gt;
# Adatközpontok belső hálózata ([[Fájl:Felhoalapu-szolgaltatasok-3-ora-diak.pdf|diasor]])&lt;br /&gt;
# Erőforrás virtualizálás ([[Fájl:Felhoalapu-szolgaltatasok-4-ora-diak.pdf|diasor]])&lt;br /&gt;
# Adattárolás a felhőben ([[Fájl:Felhoalapu-szolgaltatasok-5-ora-diak.pdf|diasor]])&lt;br /&gt;
# Felhőbiztonság&lt;br /&gt;
# Docker&lt;br /&gt;
# Kiselőadások&lt;br /&gt;
# Kiselőadások&lt;br /&gt;
# Kiselőadások&lt;br /&gt;
# Kiselőadások&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az előadás menete a &#039;&#039;Dan C. Marinescu - Cloud Computing (Theory and Practice)&#039;&#039; című könyv alapján került kidolgozásra, mely a könyvtárban megtekinthető / kölcsönözhető. Az általunk érintett témakörök nagyjából 150 oldalnyi terjedelemben jelennek meg a könyvben. Az oldalszámok az előadásjegyzetek oldalon találhatók.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A gyakorlat menete ==&lt;br /&gt;
# Regisztráció az AWS rendszerében [https://portal.aws.amazon.com/billing/signup#/start/email] és alap szolgáltatások átbeszélése&lt;br /&gt;
# EC2 telepítés, nginx + apache2 bevezetés, alap parancsok ismétlése (ls, nano, mcedit stb.)&lt;br /&gt;
# Alkalmazás telepítése előre elkészített script segítségével + AMI, ASG, LB&lt;br /&gt;
# RDS telepítés és alkalmazás integráció ellenőrzése&lt;br /&gt;
# Docker alapok&lt;br /&gt;
# Docker compose alapok&lt;br /&gt;
# Alkalmazás indítása Docker környezetben&lt;br /&gt;
# IaC eszközök áttekintése&lt;br /&gt;
# IaC eszközök áttekintése&lt;br /&gt;
# MessageQueue eszközök használata&lt;br /&gt;
# Projekt bemutató (6db)&lt;br /&gt;
# Projekt bemutató (6db)&lt;br /&gt;
# Projekt bemutató (6db)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Docker beadandó leírása ==&lt;br /&gt;
A feladat célja, hogy a hallgatók találkozzanak azokkal a pozitívumokkal, amelyeket a Docker környezet nyújt számunkra. Ezt olyan két - igen egyszerű - alkalmazáson keresztül szeretném szemléltetni, amelyek nem azonos PHP verzióval működnek, de azokat egy szerveren szeretnénk telepíteni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
 Bár a PHP nyelv a nagy hangok szerint kihaló félben van, a régi alkalmazások üzemeltetése ma is elvárható feladat, ráadásul a hangokkal ellentétben ma is készülnek új alkalmazások a környezetben.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
 &#039;&#039;&#039;Figyelem!!&#039;&#039;&#039; A példában egy egyszerű kód szerepel, de a feladat hétköznapi problémát dolgoz fel!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Feladatpontok docker nélküli megoldáshoz&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
# Apache2 / Nginx kiszolgáló telepítése&lt;br /&gt;
# Különböző PHP verziók integrálása a kiszolgálóba&lt;br /&gt;
# Kód telepítése a kiszolgálónak megfelelő helyre&lt;br /&gt;
# Mindkét alkalmazásnak „OK” üzenetet kell mutatnia&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Feladatpontok dockerrel történő megoldáshoz&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
# Apache2 / Nginx kiszolgáló telepítése&lt;br /&gt;
# Különböző PHP verziójú Docker image keresése / telepítése&lt;br /&gt;
# Kód injektálása a megfelelő könyvtárba a konténeren belül&lt;br /&gt;
# Reverse Proxy konfigurálása kiszolgálón&lt;br /&gt;
# Mindkét alkalmazásnak „OK” üzenetet kel mutatnia&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
 A forráskódban egyszerűen elérhető, hogy mindkét kód „OK” üzenetet mutasson, de annak módosításával történő megoldás azonos a bonyoultabb (több 1000, akár több 10.000-1.000.000) soros kódok migrálásával az új PHP verziónak megfelelően, így amikor ezt a lépést választjuk, akkor gondoljuk át, hogy ez mennyire lehet egyszerű feladat!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Forrás ===&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;PHP5&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&amp;lt;syntaxhighlight lang=&#039;php&#039;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;?php&lt;br /&gt;
if (version_compare(phpversion(), &#039;5.6.40&#039;, &#039;&amp;gt;&#039;)) {&lt;br /&gt;
   printf(&amp;quot;Az általad használt PHP verzió túl magas! Használj maximum 5-ös verziót!&amp;quot;);&lt;br /&gt;
} else {&lt;br /&gt;
   printf(&amp;quot;OK&amp;quot;);&lt;br /&gt;
}&lt;br /&gt;
?&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/syntaxhighlight&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;PHP7&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&amp;lt;syntaxhighlight lang=&#039;php&#039;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;?php&lt;br /&gt;
if (version_compare(phpversion(), &#039;7.0.0&#039;, &#039;&amp;lt;&#039;)) {&lt;br /&gt;
   printf(&amp;quot;Az általad használt PHP verzió túl alacsony! Használj minimum 7-es verziót!&amp;quot;);&lt;br /&gt;
} else {&lt;br /&gt;
   printf(&amp;quot;OK&amp;quot;);&lt;br /&gt;
}&lt;br /&gt;
?&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;/syntaxhighlight&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Jegyzetek ==&lt;br /&gt;
* [[GAMF::Felhőalapú-szolgáltatások::Előadás|Előadás]]&lt;br /&gt;
* Gyakorlat&lt;br /&gt;
** [[EDU::GAMF::Felhőalapú-szolgáltatások::AWS|AWS]]&lt;br /&gt;
** [[EDU::GAMF::Felhőalapú-szolgáltatások::Docker|Docker]]&lt;br /&gt;
** [[EDU::GAMF::Felhőalapú-szolgáltatások::IaC|IaC]]&lt;br /&gt;
* [[EDU::GAMF::Felhőalapú-szolgáltatások::Rövidítések|Rövidítések]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>ApelPro</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>http://wiki.farkas-attila.hu/index.php?title=F%C3%A1jl:Felhoalapu-szolgaltatasok-5-ora-diak.pdf&amp;diff=961</id>
		<title>Fájl:Felhoalapu-szolgaltatasok-5-ora-diak.pdf</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="http://wiki.farkas-attila.hu/index.php?title=F%C3%A1jl:Felhoalapu-szolgaltatasok-5-ora-diak.pdf&amp;diff=961"/>
		<updated>2026-10-12T06:30:07Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;ApelPro: 5. óra diasor feltöltése (Adattárolás a felhőben)&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;5. óra diasor feltöltése (Adattárolás a felhőben)&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>ApelPro</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>http://wiki.farkas-attila.hu/index.php?title=EDU::GAMF::Felh%C5%91alap%C3%BA-szolg%C3%A1ltat%C3%A1sok&amp;diff=960</id>
		<title>EDU::GAMF::Felhőalapú-szolgáltatások</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="http://wiki.farkas-attila.hu/index.php?title=EDU::GAMF::Felh%C5%91alap%C3%BA-szolg%C3%A1ltat%C3%A1sok&amp;diff=960"/>
		<updated>2026-10-05T09:15:31Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;ApelPro: 4. óra (Erőforrás virtualizálás) diasor linkjének hozzáadása&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;[[category:GAMF]]&lt;br /&gt;
[[category:GAMF tantárgyak|Tantárgyak]]&lt;br /&gt;
== A tantárgy leírása - &#039;&#039;&#039;nem hivatalos&#039;&#039;&#039; ==&lt;br /&gt;
A tantárgy során alkalmazások felhőben történő üzemeltetéséről tanulhatnak a hallgatók. A piacon elérhető összes szolgáltatót nincs lehetőségünk tanulmányozni, de az Amazon Web Services (AWS) világában mélyebben elmerülünk és egy alkalmazást telepítünk bele.&lt;br /&gt;
A tárgy során a hallgatónak el kell sajátítania azt a készséget, hogy egy jól dokumentált alkalmazást (a csomag szükségletek közel teljes egészében meg vannak adva a fejlesztők által) elhelyezzenek amazonos környezetben, ismernie kell az elérhető eszközöket és a biztonsági funkciókat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A félév második felében a Docker kapja a főszerepet, mivel manapság a legtöbb alkalmazás ebben készül. Ennek oka, hogy a fejlesztői környezet és a végleges környezet egyezősége garantálható. A hallgatók a tárgy teljesítése után képesek lesznek egy jól dokumentált alkalmazás telepítésére Docker környezetben, ami magában foglalja a képfájlok létrehozását és a futási környezetének kialakítását is.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A tantárgy előfeltételei - &#039;&#039;&#039;nem hivatalos&#039;&#039;&#039; ==&lt;br /&gt;
A tantárgy épít a következő tantárgyakon tanultakra:&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Hálózati alapismeretek&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
** IP címek típusai (publikus, privát)&lt;br /&gt;
** Alhálózatok kialakítása&lt;br /&gt;
** Kis mértékben packet flow ismeretek&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Operációs rendszerek&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
** Linux CLI ismeretek&lt;br /&gt;
** BASH parancsok&lt;br /&gt;
** &#039;&#039;man&#039;&#039; készségszintű használata&lt;br /&gt;
** Konfigurációs állományok szerkesztésére alkalmas eszközök ismerete (vi, nano, mcedit stb.)&lt;br /&gt;
** LOG fájlok olvasása, tartalmuk szűrése&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Webes alkalmazásfejlesztés&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
** Webes applikációk forráskódjának értelmezése&lt;br /&gt;
** Infrastruktúra függő értékek felismerése és aktualizálása&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Haladó programozás&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
** python szintaktika&lt;br /&gt;
** Forráskód értelmezése&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A tantárgy követelményei - &#039;&#039;&#039;nem hivatalos&#039;&#039;&#039; ==&lt;br /&gt;
Az Előadás második felében a hallgatók előadják korábban elkészített munkájukat egy a felhővel kapcsolatban saját maguk által kiválasztott témában. A kiselőadás nem lehet csupán bemutató jellegű, technikai információkat is tartalmaznia kell.&lt;br /&gt;
 A kiselőadásra járó pont: &#039;&#039;&#039;30p&#039;&#039;&#039;,&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A gyakorlati részhez kapcsolódóan a hallgatók csoportos munkában készítenek el egy projektfeladatot, amelyben a következő pontok közül legalább 5-nek teljesülnie kell:&lt;br /&gt;
* legyen benne ASG és LB&lt;br /&gt;
* Legyen benne tárolás S3-ra&lt;br /&gt;
* Legyen legalább 2 EC2 szolgáltatás (pl. api, ui)&lt;br /&gt;
* Használjon RDS-t&lt;br /&gt;
* Használjon VPC&lt;br /&gt;
* Docker környezetben fusson az alkalmazás (akár az AWS ECS-ben is)&lt;br /&gt;
* Serverless megoldás&lt;br /&gt;
* Valamilyen orchestrator használata (kubernetes, swarm stb., akár beépített verziót is)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A projektfeladat végrehajtása során a generatív mesterséges intelligencia használata &#039;&#039;&#039;engedélyezett&#039;&#039;&#039; és &#039;&#039;&#039;javasolt&#039;&#039;&#039;.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
 A projektfeladatra járó pont: &#039;&#039;&#039;70p&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;A kiselőadásból és a projektfeladatból 50-50% el kell érni a félév sikeres teljesítéséhez.&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A tárgy során használt dokumentumok ==&lt;br /&gt;
{| class=&amp;quot;wikitable&amp;quot; style=&amp;quot;margin:0px auto&amp;quot;&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
! Elérési útvonal || Fájlnév !! cél alkalmazás || Cél fájlnév&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| rowspan=4 | [[file:weboldal.zip|weboldal.zip]]&lt;br /&gt;
| ui.php || Felhasználói felület (UI) || index.php&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| ui_newproduct.php || Felhasználói felület (UI) || newproduct.php&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| api.py || API || api.py&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| networks.sql || MySQL import || -&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| [[Fájl:Zhminta.pdf|Minta feladatsor]] || - || - || -&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| [[Fájl:Gamf-aws-docker-buil.zip|Docker fájlok]] || - || - || -&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ajánlott irodalom lista ==&lt;br /&gt;
* Tanenbaum - Operációs rendszerek&lt;br /&gt;
* Tanenbaum - Számítógépes hálózatok&lt;br /&gt;
* Emett Dulaney - Linux All in One&lt;br /&gt;
* Kónya László - Számítógépes hálózatok&lt;br /&gt;
* Petrényi József&lt;br /&gt;
** TCP/IP 1 óra alatt&lt;br /&gt;
** TCP/IP alapok I. kötet&lt;br /&gt;
** TCP/IP alapok II. kötet&lt;br /&gt;
* Dr. Guta Gábor - Szoftverfejlesztés okosan Pythonnal&lt;br /&gt;
* Brad Dayley - Python zsebkönyv&lt;br /&gt;
* Kozmayer Viktor - PHP és MySQL az alapoktól&lt;br /&gt;
* Richard Blum - PHP, MySQL &amp;amp; Javascript 7 könyv az 1-ben&lt;br /&gt;
* Bódy Bence - Az SQL példákon keresztül (&amp;lt;small&amp;gt;MSSQL&amp;lt;/small&amp;gt;)&lt;br /&gt;
* Dan C. Marinescu - Cloud Computing (Theory and Practice)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ajánlott online források, hivatkozások ==&lt;br /&gt;
* PHP dokumentáció: [https://php.net php.net]&lt;br /&gt;
* MySQL dokumentáció: [https://dev.mysql.com dev.mysql.com]&lt;br /&gt;
* Python dokumentáció: [https://python.org python.org]&lt;br /&gt;
* AWS dokumentáció: [https://docs.aws.amazon.com docs.aws.amazon.com]&lt;br /&gt;
* Ubuntu Segédlet: [https://help.ubuntu.com help.ubuntu.com]&lt;br /&gt;
* Ubuntu Tutorial: [https://ubuntu.com/tutorials ubuntu.com/tutorials]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az előadás menete ==&lt;br /&gt;
# összetett: ([[Fájl:Felhoalapu-szolgaltatasok-1-ora-diak.pdf|diasor]])&lt;br /&gt;
#* Regisztráció AWS felületen&lt;br /&gt;
#* követelmények ismertetése&lt;br /&gt;
#* bérelt szervertől (VPS) a felhő megoldásokig&lt;br /&gt;
# Felhő ökoszisztéma ([[Fájl:Felhoalapu-szolgaltatasok-2-ora-diak.pdf|diasor]])&lt;br /&gt;
# Adatközpontok belső hálózata ([[Fájl:Felhoalapu-szolgaltatasok-3-ora-diak.pdf|diasor]])&lt;br /&gt;
# Erőforrás virtualizálás ([[Fájl:Felhoalapu-szolgaltatasok-4-ora-diak.pdf|diasor]])&lt;br /&gt;
# Adattárolás a felhőben&lt;br /&gt;
# Felhőbiztonság&lt;br /&gt;
# Docker&lt;br /&gt;
# Kiselőadások&lt;br /&gt;
# Kiselőadások&lt;br /&gt;
# Kiselőadások&lt;br /&gt;
# Kiselőadások&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az előadás menete a &#039;&#039;Dan C. Marinescu - Cloud Computing (Theory and Practice)&#039;&#039; című könyv alapján került kidolgozásra, mely a könyvtárban megtekinthető / kölcsönözhető. Az általunk érintett témakörök nagyjából 150 oldalnyi terjedelemben jelennek meg a könyvben. Az oldalszámok az előadásjegyzetek oldalon találhatók.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A gyakorlat menete ==&lt;br /&gt;
# Regisztráció az AWS rendszerében [https://portal.aws.amazon.com/billing/signup#/start/email] és alap szolgáltatások átbeszélése&lt;br /&gt;
# EC2 telepítés, nginx + apache2 bevezetés, alap parancsok ismétlése (ls, nano, mcedit stb.)&lt;br /&gt;
# Alkalmazás telepítése előre elkészített script segítségével + AMI, ASG, LB&lt;br /&gt;
# RDS telepítés és alkalmazás integráció ellenőrzése&lt;br /&gt;
# Docker alapok&lt;br /&gt;
# Docker compose alapok&lt;br /&gt;
# Alkalmazás indítása Docker környezetben&lt;br /&gt;
# IaC eszközök áttekintése&lt;br /&gt;
# IaC eszközök áttekintése&lt;br /&gt;
# MessageQueue eszközök használata&lt;br /&gt;
# Projekt bemutató (6db)&lt;br /&gt;
# Projekt bemutató (6db)&lt;br /&gt;
# Projekt bemutató (6db)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Docker beadandó leírása ==&lt;br /&gt;
A feladat célja, hogy a hallgatók találkozzanak azokkal a pozitívumokkal, amelyeket a Docker környezet nyújt számunkra. Ezt olyan két - igen egyszerű - alkalmazáson keresztül szeretném szemléltetni, amelyek nem azonos PHP verzióval működnek, de azokat egy szerveren szeretnénk telepíteni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
 Bár a PHP nyelv a nagy hangok szerint kihaló félben van, a régi alkalmazások üzemeltetése ma is elvárható feladat, ráadásul a hangokkal ellentétben ma is készülnek új alkalmazások a környezetben.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
 &#039;&#039;&#039;Figyelem!!&#039;&#039;&#039; A példában egy egyszerű kód szerepel, de a feladat hétköznapi problémát dolgoz fel!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Feladatpontok docker nélküli megoldáshoz&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
# Apache2 / Nginx kiszolgáló telepítése&lt;br /&gt;
# Különböző PHP verziók integrálása a kiszolgálóba&lt;br /&gt;
# Kód telepítése a kiszolgálónak megfelelő helyre&lt;br /&gt;
# Mindkét alkalmazásnak „OK” üzenetet kell mutatnia&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Feladatpontok dockerrel történő megoldáshoz&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
# Apache2 / Nginx kiszolgáló telepítése&lt;br /&gt;
# Különböző PHP verziójú Docker image keresése / telepítése&lt;br /&gt;
# Kód injektálása a megfelelő könyvtárba a konténeren belül&lt;br /&gt;
# Reverse Proxy konfigurálása kiszolgálón&lt;br /&gt;
# Mindkét alkalmazásnak „OK” üzenetet kel mutatnia&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
 A forráskódban egyszerűen elérhető, hogy mindkét kód „OK” üzenetet mutasson, de annak módosításával történő megoldás azonos a bonyoultabb (több 1000, akár több 10.000-1.000.000) soros kódok migrálásával az új PHP verziónak megfelelően, így amikor ezt a lépést választjuk, akkor gondoljuk át, hogy ez mennyire lehet egyszerű feladat!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Forrás ===&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;PHP5&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&amp;lt;syntaxhighlight lang=&#039;php&#039;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;?php&lt;br /&gt;
if (version_compare(phpversion(), &#039;5.6.40&#039;, &#039;&amp;gt;&#039;)) {&lt;br /&gt;
   printf(&amp;quot;Az általad használt PHP verzió túl magas! Használj maximum 5-ös verziót!&amp;quot;);&lt;br /&gt;
} else {&lt;br /&gt;
   printf(&amp;quot;OK&amp;quot;);&lt;br /&gt;
}&lt;br /&gt;
?&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/syntaxhighlight&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;PHP7&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&amp;lt;syntaxhighlight lang=&#039;php&#039;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;?php&lt;br /&gt;
if (version_compare(phpversion(), &#039;7.0.0&#039;, &#039;&amp;lt;&#039;)) {&lt;br /&gt;
   printf(&amp;quot;Az általad használt PHP verzió túl alacsony! Használj minimum 7-es verziót!&amp;quot;);&lt;br /&gt;
} else {&lt;br /&gt;
   printf(&amp;quot;OK&amp;quot;);&lt;br /&gt;
}&lt;br /&gt;
?&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;/syntaxhighlight&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Jegyzetek ==&lt;br /&gt;
* [[GAMF::Felhőalapú-szolgáltatások::Előadás|Előadás]]&lt;br /&gt;
* Gyakorlat&lt;br /&gt;
** [[EDU::GAMF::Felhőalapú-szolgáltatások::AWS|AWS]]&lt;br /&gt;
** [[EDU::GAMF::Felhőalapú-szolgáltatások::Docker|Docker]]&lt;br /&gt;
** [[EDU::GAMF::Felhőalapú-szolgáltatások::IaC|IaC]]&lt;br /&gt;
* [[EDU::GAMF::Felhőalapú-szolgáltatások::Rövidítések|Rövidítések]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>ApelPro</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>http://wiki.farkas-attila.hu/index.php?title=F%C3%A1jl:Felhoalapu-szolgaltatasok-4-ora-diak.pdf&amp;diff=959</id>
		<title>Fájl:Felhoalapu-szolgaltatasok-4-ora-diak.pdf</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="http://wiki.farkas-attila.hu/index.php?title=F%C3%A1jl:Felhoalapu-szolgaltatasok-4-ora-diak.pdf&amp;diff=959"/>
		<updated>2026-10-05T09:15:29Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;ApelPro: 4. óra diasor feltöltése: Erőforrás virtualizálás&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>ApelPro</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>http://wiki.farkas-attila.hu/index.php?title=Etikus_hackel%C3%A9s::Hogyan_legy%C3%BCnk_etikus_hackerek%3F&amp;diff=958</id>
		<title>Etikus hackelés::Hogyan legyünk etikus hackerek?</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="http://wiki.farkas-attila.hu/index.php?title=Etikus_hackel%C3%A9s::Hogyan_legy%C3%BCnk_etikus_hackerek%3F&amp;diff=958"/>
		<updated>2026-10-01T11:30:50Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;ApelPro: Bug bounty / saját labor és jelentésírás szekciók hozzáadása&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;[[category:Etikus hackelés]]&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Lásd még:&#039;&#039;&#039; [[Etikus hackelés|Etikus hackelés (áttekintés)]] · [[Monitoring|Monitoring]] (a SOC-munka egyik fő eszköztára)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Honnan jön az érdeklődés? ==&lt;br /&gt;
Sokakat az hoz ehhez a területhez közel, hogy egyszerűen &#039;&#039;&#039;élvezik&#039;&#039;&#039; a &amp;quot;mi történik, ha ezt csinálom&amp;quot; kérdés feszegetését - szívesen bontanak szét/nyitnak ki rendszereket, hogy megértsék, hogyan működnek valójában, és hol vannak azok a hallgatólagos feltételezések, amikre a tervezőik építettek, de amik a gyakorlatban nem mindig állják meg a helyüket. Ez alapvetően ugyanaz a kíváncsiság, ami egy jó mérnököt vagy rendszergazdát is jellemez - az etikus hackelésben ez a kíváncsiság egy konkrét, hasznos és &#039;&#039;&#039;jogszerű&#039;&#039;&#039; mederbe (lásd az [[Etikus hackelés|áttekintő oldal]] jogi figyelmeztetését) csatornázódik: a hiba megtalálása és &#039;&#039;&#039;felelős jelzése&#039;&#039;&#039;, nem a kihasználása.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A gamifikált gyakorlóplatformok - és a velük járó paradoxon ==&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;&#039;Hack The Box&#039;&#039;&#039;, &#039;&#039;&#039;TryHackMe&#039;&#039;&#039;, &#039;&#039;&#039;PicoCTF&#039;&#039;&#039; (kifejezetten diákoknak), illetve a nyilvános CTF-versenyek (capture-the-flag) mind azt kínálják, hogy jogszerű, elszigetelt, kontrollált környezetben próbálgassunk valódi(szerű) sebezhetőségeket - azonnali visszajelzéssel (&amp;quot;flag&amp;quot; = megoldva), ranglistával, közösségi write-up-okkal. Ez &#039;&#039;&#039;valóban értékes&#039;&#039;&#039;: biztonságos gyakorlóterep jogi kockázat nélkül, azonnali és motiváló visszajelzés, aktív közösség, amiből lehet tanulni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Ugyanakkor van egy valós, érdemes tudatosítani kívánt &#039;&#039;&#039;csapda&#039;&#039;&#039; is bennük - pontosan az a paradoxon, hogy miközben rendkívül motiválóak, paradox módon el is &#039;&#039;&#039;kényelmesíthetik&#039;&#039;&#039; a tanulót:&lt;br /&gt;
* Egy HTB-gép vagy CTF-feladat &#039;&#039;&#039;tudottan&#039;&#039;&#039; tartalmaz egy (vagy néhány) konkrét, szándékosan beültetett hibát - a feladat maga jelzi, hogy &amp;quot;itt van valami, keresd meg&amp;quot;. Egy valós rendszer &#039;&#039;&#039;nem&#039;&#039;&#039; jelez ilyet - lehet, hogy hosszas felderítés után sincs kihasználható hiba, vagy pont máshol van, mint ahol keresnénk.&lt;br /&gt;
* A &amp;quot;szerezd meg a flaget&amp;quot; cél arra ösztönöz, hogy &#039;&#039;&#039;mintázatokat&#039;&#039;&#039; ismerjünk fel (&amp;quot;ez úgy néz ki, mint egy klasszikus SQL injection&amp;quot;) - ez nem ugyanaz, mint &#039;&#039;&#039;megérteni&#039;&#039;&#039;, pontosan miért működik az adott technika, és miért nem működne egy kicsit más környezetben.&lt;br /&gt;
* Könnyen kialakulhat egy hamis magabiztosság: &amp;quot;X db HTB-gépet megoldottam, tehát hacker vagyok&amp;quot; - miközben az ehhez valójában szükséges, &#039;&#039;&#039;átvihető&#039;&#039;&#039; alaptudás (hálózati protokollok működése, operációs rendszerek belső felépítése, programozás) hiányos marad.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A helyes hozzáállás emiatt nem az, hogy elkerüljük ezeket a platformokat - hanem hogy &#039;&#039;&#039;tudatosan, a fundamentumok mellett&#039;&#039;&#039;, ne helyette használjuk őket: egy megoldott gép után érdemes feltenni a kérdést &amp;quot;miért működött ez, és milyen általánosabb elvet mutat meg&amp;quot;, nem csak továbblépni a következő flagre.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi jöhet a gamifikált platformok után? ==&lt;br /&gt;
Fontos állomás ez, mert itt dől el, hogy a tanulás &#039;&#039;&#039;valódi, önálló felderítő képességgé&#039;&#039;&#039; érik-e, vagy megreked a &amp;quot;flag-vadászat&amp;quot; szintjén. Két irányt érdemes kiemelni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Bug bounty programok ===&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;&#039;HackerOne&#039;&#039;&#039; és a &#039;&#039;&#039;Bugcrowd&#039;&#039;&#039; (és sok cég saját programja) olyan platformok, ahol vállalatok &#039;&#039;&#039;hivatalosan, írásban&#039;&#039;&#039; meghívnak biztonsági kutatókat, hogy keressenek sebezhetőséget a &#039;&#039;&#039;valódi, éles&#039;&#039;&#039; rendszereikben - pontosan meghatározott hatókörrel (scope) és szabályokkal (rules of engagement). Ez a döntő különbség a HTB-hez képest: itt &#039;&#039;&#039;nem egy szándékosan beültetett, tudott hibát&#039;&#039;&#039; keresünk egy szintetikus gépen, hanem egy valódi, élő rendszert kell önállóan, a nulláról felderíteni - lehet, hogy hosszas munka után sincs találat, pontosan úgy, ahogy egy valós megbízásnál is előfordulhat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A programok emellett tartalmaznak egy &#039;&#039;&#039;&amp;quot;safe harbor&amp;quot;&#039;&#039;&#039; (biztonságos kikötő) záradékot is: a cég írásban vállalja, hogy a hatókörön belül, a szabályok betartásával végzett tesztelésért &#039;&#039;&#039;nem indít jogi eljárást&#039;&#039;&#039; a kutató ellen. Ez teszi lehetővé, hogy valaki teljesen törvényesen, bevétel (bounty, azaz jutalom) reményében gyakoroljon valódi célpontokon - ez a természetes, törvényes következő lépés a gamifikált platformok után.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Saját gyakorló-labor építése ===&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;&#039;VulnHub&#039;&#039;&#039; (letölthető, szándékosan sebezhető virtuális gépek), a &#039;&#039;&#039;Metasploitable&#039;&#039;&#039; (a Metasploit projekthez tartozó, klasszikus sebezhető teszt-VM) és a &#039;&#039;&#039;DVWA&#039;&#039;&#039; (Damn Vulnerable Web Application, egy tudatosan sebezhető PHP/MySQL webalkalmazás) mind arra valók, hogy &#039;&#039;&#039;saját, offline, teljesen elszigetelt&#039;&#039;&#039; környezetben gyakoroljunk - internetkapcsolat vagy bárkitől kért engedély nélkül, mert a célpont a saját gépünkön fut.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Ez ugyanaz az elv, mint amit a wiki a [[Linux::Tűzfal::iptables#Teszt_környezet|iptables]]/[[Linux::Tűzfal::nftables#Teszt_környezet|nftables]] oldalakon a &amp;quot;Teszt környezet&amp;quot; szekcióban már bemutatott (Docker-konténerben, elszigetelve kísérletezni) - csak itt a cél nem egy tűzfalszabály kipróbálása, hanem egy teljes, sebezhető rendszer felderítése. A saját labor abban is más, mint a HTB: itt &#039;&#039;&#039;nekünk kell kiválasztanunk/összeállítanunk&#039;&#039;&#039; a célpontot, nem egy készen kapott, irányított feladatsort követünk - ez jobban fejleszti azt a képességet, hogy egy teljesen ismeretlen rendszerhez hogyan kezdjünk hozzá.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Szintek a szakmában - mi mihez kell valójában ==&lt;br /&gt;
Az &amp;quot;etikus hacker&amp;quot; elnevezés mögött a gyakorlatban egy &#039;&#039;&#039;egész karrier-spektrum&#039;&#039;&#039; húzódik, nem egyetlen szerepkör - és a bennük szükséges tudás mélysége is jelentősen eltér. Az 1-2. szint jól fizetett, elérhető karrierlehetőség alacsony belépési küszöbbel, míg a 4. szint rendkívül mély, egyszerre fejlesztői és hálózati/rendszerszintű tudást igényel.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{| class=&amp;quot;wikitable&amp;quot;&lt;br /&gt;
! Szint !! Jellemző szerepkör !! Feladat !! Szükséges tudás&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| &#039;&#039;&#039;1.&#039;&#039;&#039; || SOC Tier 1 / Biztonsági analitikus (belépő szint) || Riasztások figyelése (SIEM-ben, lásd [[Monitoring|Monitoring]]), alapszintű triázs (valós vagy téves riasztás?), eszkaláció, előre megírt eljárásrendek követése || Alapvető hálózati ismeretek (TCP/IP, portok), OS-alapok, log-olvasás - &#039;&#039;&#039;nem&#039;&#039;&#039; igényel mély exploit-fejlesztési vagy programozási tudást&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| &#039;&#039;&#039;2.&#039;&#039;&#039; || SOC Tier 2 / Incidensvizsgáló / Threat hunter (középszint) || Mélyebb vizsgálat, több adatforrás korrelálása, alapszintű malware-elemzés, aktív fenyegetés-keresés || Mélyebb hálózat-/OS-ismeret, alapszintű scripting (Python/Bash), a [[Etikus hackelés::Wireshark|Wireshark]]/[[Etikus hackelés::tshark|tshark]] napi szintű használata&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| &#039;&#039;&#039;3.&#039;&#039;&#039; || Penetrációs tesztelő / Red teamer (középhaladó-haladó) || Engedélyezett, aktív támadás-szimuláció, sebezhetőségek tényleges kihasználása, jelentéskészítés || Az [[Etikus hackelés|itt tárgyalt eszközök]] (Nmap, Metasploit, Burp Suite/ZAP) gyakorlott használata, webalkalmazás-biztonság ([[Etikus hackelés::OWASP Top 10|OWASP Top 10]]), scripting&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| &#039;&#039;&#039;4.&#039;&#039;&#039; || Biztonsági kutató / Exploit-fejlesztő / Vulnerability researcher (csúcsszint) || Ismeretlen (0-day) sebezhetőségek felfedezése, exploit-fejlesztés, mélyreható reverse engineering || &#039;&#039;&#039;Itt valóban igaz, hogy nagyon mély tudás kell&#039;&#039;&#039;: operációsrendszer-belsők (kernel, memóriakezelés), alacsony szintű programozás (C, assembly), reverse engineering, hálózati protokollok RFC-szintű ismerete&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A jelentésírás - alulértékelt, de kritikus készség ==&lt;br /&gt;
A táblázat 3. sorában szereplő &amp;quot;jelentéskészítés&amp;quot; könnyen eltörpül a technikai feladatok (Nmap, Metasploit, Burp Suite) mellett, pedig ez az egyik &#039;&#039;&#039;legtöbbet emlegetett, alulértékelt&#039;&#039;&#039; készséghiány a szakmában - érdemes külön kiemelni, mert sok technikailag erős ember éppen emiatt nem jut előre a karrierjében.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Egy megtalált sebezhetőség önmagában &#039;&#039;&#039;nem ér semmit&#039;&#039;&#039;, ha nem sikerül úgy átadni, hogy abból tényleg történjen valami. A jelentést gyakran &#039;&#039;&#039;nem technikai háttérrel&#039;&#039;&#039; rendelkező döntéshozók (vezetők, projektfelelősök) is olvassák, a javítást végző fejlesztőknek pedig pontosan reprodukálniuk kell tudniuk a problémát. Egy jó jelentés emiatt négy dolgot tartalmaz:&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Egyértelmű súlyossági besorolás&#039;&#039;&#039; (pl. CVSS-pontszám) - mennyire sürgős ez valójában?&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Lépésről lépésre reprodukálható leírás&#039;&#039;&#039; - a fejlesztő csapat ez alapján, kézzelfoghatóan vissza tudja idézni a hibát.&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Az üzleti hatás elmagyarázása&#039;&#039;&#039; - nem elég annyit írni, hogy &amp;quot;XSS van itt&amp;quot;, el kell magyarázni, hogy ez pl. lehetővé teszi egy másik felhasználó munkamenetének átvételét.&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Konkrét javítási javaslat&#039;&#039;&#039; - ne csak a problémát, a megoldás irányát is mutassuk meg.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Ez a készség &#039;&#039;&#039;külön, tudatosan gyakorolható&#039;&#039;&#039;: érdemes egy HTB-gép vagy bug bounty találat után saját magunknak is megírni egy rövid, strukturált jelentést, nem csak beküldeni a flaget vagy a találatot.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy reális tanulási út ==&lt;br /&gt;
# &#039;&#039;&#039;Alapok&#039;&#039;&#039; - hálózat (lásd [[Linux::Hálózati konfiguráció|Hálózati konfiguráció]]), operációs rendszerek (lásd [[Linux::Disztribúciók|Disztribúciók]]), alapvető scripting. Ezek nélkül a későbbi szintek is csak felületes mintázat-felismerésben maradnak.&lt;br /&gt;
# &#039;&#039;&#039;Biztonsági alapfogalmak és eszközök&#039;&#039;&#039; - [[Etikus hackelés::OWASP Top 10|OWASP Top 10]], majd a konkrét eszközök ([[Etikus hackelés::Nmap|Nmap]], [[Etikus hackelés::Wireshark|Wireshark]] stb.) - itt jöhetnek be &#039;&#039;&#039;tudatosan&#039;&#039;&#039; a HTB/TryHackMe-szerű platformok, az alapok &#039;&#039;&#039;mellett&#039;&#039;&#039;, nem helyette.&lt;br /&gt;
# &#039;&#039;&#039;Önálló gyakorlás&#039;&#039;&#039; - saját labor (VulnHub, Metasploitable, DVWA), majd ha ez már megy, bug bounty program - mindkettőnél tudatosan gyakorolva a &#039;&#039;&#039;jelentésírást&#039;&#039;&#039; is, nem csak a technikai megoldást.&lt;br /&gt;
# &#039;&#039;&#039;Specializáció&#039;&#039;&#039; - az érdeklődés szerint: defenzív irány (SOC, threat hunting), offenzív irány (pentest, red team), vagy kutatás (exploit-fejlesztés) - ezek egyre mélyebb, egyre specializáltabb tudást igényelnek, ebben a sorrendben.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Gyakran emlegetett, iparágilag elismert tanúsítványok (pl. CompTIA Security+ belépő szinten, OSCP a pentest-irányban) jó &#039;&#039;&#039;mérföldkövek&#039;&#039;&#039; lehetnek az út megtervezéséhez, de önmagukban nem helyettesítik a fenti, valódi tudásépítést.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Sajátosságai (összefoglalva) ==&lt;br /&gt;
* A kíváncsiság, ami &amp;quot;rendszereket akar kinyitni&amp;quot;, legitim, hasznos tulajdonság - a jogszerű keret (lásd [[Etikus hackelés|áttekintés]]) adja a különbséget támadó és etikus hacker között.&lt;br /&gt;
* A HTB/TryHackMe-szerű platformok &#039;&#039;&#039;valóban motiválóak és hasznosak&#039;&#039;&#039;, de paradox módon hamis magabiztosságot is kelthetnek, ha a mögöttes fundamentumok nélkül, önmagukban használjuk őket.&lt;br /&gt;
* A gamifikált platformok után a &#039;&#039;&#039;bug bounty programok&#039;&#039;&#039; (HackerOne, Bugcrowd) adják a törvényes utat valódi rendszereken gyakorolni, &amp;quot;safe harbor&amp;quot; védelemmel - a &#039;&#039;&#039;saját labor&#039;&#039;&#039; (VulnHub, Metasploitable, DVWA) pedig a teljesen önálló, irányítás nélküli felderítést fejleszti.&lt;br /&gt;
* A &#039;&#039;&#039;jelentésírás&#039;&#039;&#039; önálló, külön gyakorlandó készség - sok technikailag erős ember éppen emiatt nem jut előre a karrierjében.&lt;br /&gt;
* A szakma &#039;&#039;&#039;nem egyetlen szint&#039;&#039;&#039; - a belépő SOC-munkától a mély exploit-fejlesztésig terjed, a legfelső szinten rendkívül mély, egyszerre fejlesztői és hálózati tudás szükséges.&lt;br /&gt;
* A reális tanulási út &#039;&#039;&#039;alapoktól&#039;&#039;&#039; indul (hálózat, OS, programozás), a gyakorló platformokat tudatosan, kiegészítésként használja, és csak ezután specializálódik.&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>ApelPro</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>http://wiki.farkas-attila.hu/index.php?title=Kezd%C5%91lap&amp;diff=957</id>
		<title>Kezdőlap</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="http://wiki.farkas-attila.hu/index.php?title=Kezd%C5%91lap&amp;diff=957"/>
		<updated>2026-10-01T11:28:20Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;ApelPro: Témakör-térkép szekció hozzáadása (kattintható linkek az áttekintő oldalakhoz)&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;==Az oldal célja==&lt;br /&gt;
A munkám során összegyűjtött tudásanyagot igyekszem ezen a weboldalon keresztül megosztani. Ennek egyik fő motivációja, hogy a GAMF-on oktatott tárgyakhoz a hallgatók segédletet találjanak, illetve a tananyaghoz kapcsolódóan cégek által elfogadott végtermékek segítségével mérhessék fel, hogy az adott területen mire is lehet szüksége a jövőben. A hallgatók segítésén túl reménykedem benne, hogy a nagyvilágban más embereknek is segítséget tudok nyújtani, kedvet tudok csinálni ahhoz, hogy informatikával kezdjen el foglalkozni és meglássa benne a kreativitást.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Az érintett témák==&lt;br /&gt;
Főleg programozás (C/C++, Python, PHP, NodeJS, BASH) témakörben találhatsz itt információkat. Vedd figyelembe, hogy ezek a lehetőségeket takarják, nem feltétlen készült cikk mindegyikről, amikor az oldalt megnyitottad. Ezen túl hálózatos témakörökkel is szívesen foglalkozom, a prioritási sorban talán a második helyen. Itt főleg linux/(free)BSD alapú rendszerekkel foglalkozom szívesen, így MikroTik, Debian/Ubuntu, esetleg OpenWRT és PfSense, amivel találkozhatsz.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Témakörök - merre indulj el? ==&lt;br /&gt;
Egy kis &amp;quot;térkép&amp;quot; a wiki fő témaköreihez - minden pont egy kérdésre ad választ, és egy áttekintő oldalra mutat, ahonnan tovább lehet navigálni a részletek felé.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Hálózat ===&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Hogyan épül fel egy vállalati hálózat?&#039;&#039;&#039; - [[Tipikus vállalati hálózati struktúra]]&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Milyen szoftverek futtatnak routereket/switcheket, és miben különböznek?&#039;&#039;&#039; - [[Linux::Hálózati eszközök|Linux alapú hálózati eszközök]]&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Melyik MikroTik-kategória (CCR/CRS/CSS) mire való?&#039;&#039;&#039; - [[MikroTik::Eszközkategóriák]]&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Miben más a BSD, mint a Linux?&#039;&#039;&#039; - [[BSD]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Rendszerüzemeltetés ===&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Mi az a Linux, és miért van ennyi disztribúció?&#039;&#039;&#039; - [[Linux|Linux (áttekintés)]]&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Honnan tudjuk, hogy egy rendszer éppen jól működik-e?&#039;&#039;&#039; - [[Monitoring|Monitoring (áttekintés)]]&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Mi az a &amp;quot;Source of Truth&amp;quot;, és miért kell egy hálózatnak?&#039;&#039;&#039; - [[NetBox]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Fejlesztés ===&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Mit jelent valójában egy &amp;quot;AI-ügynök&amp;quot;, és milyen kockázatokkal jár a használata?&#039;&#039;&#039; - [[AI|AI (áttekintés)]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Etikus hackelés ===&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Mi a különbség egy támadó és egy etikus hacker között?&#039;&#039;&#039; - [[Etikus hackelés|Etikus hackelés (áttekintés)]]&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Hogyan indulj el, ha etikus hacker szeretnél lenni?&#039;&#039;&#039; - [[Etikus hackelés::Hogyan legyünk etikus hackerek?]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== GAMF (tananyag) ===&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Felhőalapú szolgáltatások tárgy&#039;&#039;&#039; - [[EDU::GAMF::Felhőalapú-szolgáltatások]]&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Operációs rendszerek tárgy&#039;&#039;&#039; - [[EDU::GAMF::Operációs rendszerek]]&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;MikroTik (SZ) tárgy&#039;&#039;&#039; - [[EDU::GAMF::MikroTik-szabvál]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A saját profilom==&lt;br /&gt;
Ha kíváncsi vagy, hogy mivel foglalkozom, akkor azt itt olvashatod el: [[Szerkesztő:ApelPro|ApelPro profil]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>ApelPro</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>http://wiki.farkas-attila.hu/index.php?title=Etikus_hackel%C3%A9s::Hogyan_legy%C3%BCnk_etikus_hackerek%3F&amp;diff=956</id>
		<title>Etikus hackelés::Hogyan legyünk etikus hackerek?</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="http://wiki.farkas-attila.hu/index.php?title=Etikus_hackel%C3%A9s::Hogyan_legy%C3%BCnk_etikus_hackerek%3F&amp;diff=956"/>
		<updated>2026-10-01T11:23:45Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;ApelPro: /* Szintek a szakmában - mi mihez kell valójában */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;[[category:Etikus hackelés]]&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Lásd még:&#039;&#039;&#039; [[Etikus hackelés|Etikus hackelés (áttekintés)]] · [[Monitoring|Monitoring]] (a SOC-munka egyik fő eszköztára)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Honnan jön az érdeklődés? ==&lt;br /&gt;
Sokakat az hoz ehhez a területhez közel, hogy egyszerűen &#039;&#039;&#039;élvezik&#039;&#039;&#039; a &amp;quot;mi történik, ha ezt csinálom&amp;quot; kérdés feszegetését - szívesen bontanak szét/nyitnak ki rendszereket, hogy megértsék, hogyan működnek valójában, és hol vannak azok a hallgatólagos feltételezések, amikre a tervezőik építettek, de amik a gyakorlatban nem mindig állják meg a helyüket. Ez alapvetően ugyanaz a kíváncsiság, ami egy jó mérnököt vagy rendszergazdát is jellemez - az etikus hackelésben ez a kíváncsiság egy konkrét, hasznos és &#039;&#039;&#039;jogszerű&#039;&#039;&#039; mederbe (lásd az [[Etikus hackelés|áttekintő oldal]] jogi figyelmeztetését) csatornázódik: a hiba megtalálása és &#039;&#039;&#039;felelős jelzése&#039;&#039;&#039;, nem a kihasználása.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A gamifikált gyakorlóplatformok - és a velük járó paradoxon ==&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;&#039;Hack The Box&#039;&#039;&#039;, &#039;&#039;&#039;TryHackMe&#039;&#039;&#039;, &#039;&#039;&#039;PicoCTF&#039;&#039;&#039; (kifejezetten diákoknak), illetve a nyilvános CTF-versenyek (capture-the-flag) mind azt kínálják, hogy jogszerű, elszigetelt, kontrollált környezetben próbálgassunk valódi(szerű) sebezhetőségeket - azonnali visszajelzéssel (&amp;quot;flag&amp;quot; = megoldva), ranglistával, közösségi write-up-okkal. Ez &#039;&#039;&#039;valóban értékes&#039;&#039;&#039;: biztonságos gyakorlóterep jogi kockázat nélkül, azonnali és motiváló visszajelzés, aktív közösség, amiből lehet tanulni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Ugyanakkor van egy valós, érdemes tudatosítani kívánt &#039;&#039;&#039;csapda&#039;&#039;&#039; is bennük - pontosan az a paradoxon, hogy miközben rendkívül motiválóak, paradox módon el is &#039;&#039;&#039;kényelmesíthetik&#039;&#039;&#039; a tanulót:&lt;br /&gt;
* Egy HTB-gép vagy CTF-feladat &#039;&#039;&#039;tudottan&#039;&#039;&#039; tartalmaz egy (vagy néhány) konkrét, szándékosan beültetett hibát - a feladat maga jelzi, hogy &amp;quot;itt van valami, keresd meg&amp;quot;. Egy valós rendszer &#039;&#039;&#039;nem&#039;&#039;&#039; jelez ilyet - lehet, hogy hosszas felderítés után sincs kihasználható hiba, vagy pont máshol van, mint ahol keresnénk.&lt;br /&gt;
* A &amp;quot;szerezd meg a flaget&amp;quot; cél arra ösztönöz, hogy &#039;&#039;&#039;mintázatokat&#039;&#039;&#039; ismerjünk fel (&amp;quot;ez úgy néz ki, mint egy klasszikus SQL injection&amp;quot;) - ez nem ugyanaz, mint &#039;&#039;&#039;megérteni&#039;&#039;&#039;, pontosan miért működik az adott technika, és miért nem működne egy kicsit más környezetben.&lt;br /&gt;
* Könnyen kialakulhat egy hamis magabiztosság: &amp;quot;X db HTB-gépet megoldottam, tehát hacker vagyok&amp;quot; - miközben az ehhez valójában szükséges, &#039;&#039;&#039;átvihető&#039;&#039;&#039; alaptudás (hálózati protokollok működése, operációs rendszerek belső felépítése, programozás) hiányos marad.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A helyes hozzáállás emiatt nem az, hogy elkerüljük ezeket a platformokat - hanem hogy &#039;&#039;&#039;tudatosan, a fundamentumok mellett&#039;&#039;&#039;, ne helyette használjuk őket: egy megoldott gép után érdemes feltenni a kérdést &amp;quot;miért működött ez, és milyen általánosabb elvet mutat meg&amp;quot;, nem csak továbblépni a következő flagre.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Szintek a szakmában - mi mihez kell valójában ==&lt;br /&gt;
Az &amp;quot;etikus hacker&amp;quot; elnevezés mögött a gyakorlatban egy &#039;&#039;&#039;egész karrier-spektrum&#039;&#039;&#039; húzódik, nem egyetlen szerepkör - és a bennük szükséges tudás mélysége is jelentősen eltér. Az 1-2. szint jól fizetett, elérhető karrierlehetőség alacsony belépési küszöbbel, míg a 4. szint rendkívül mély, egyszerre fejlesztői és hálózati/rendszerszintű tudást igényel.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{| class=&amp;quot;wikitable&amp;quot;&lt;br /&gt;
! Szint !! Jellemző szerepkör !! Feladat !! Szükséges tudás&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| &#039;&#039;&#039;1.&#039;&#039;&#039; || SOC Tier 1 / Biztonsági analitikus (belépő szint) || Riasztások figyelése (SIEM-ben, lásd [[Monitoring|Monitoring]]), alapszintű triázs (valós vagy téves riasztás?), eszkaláció, előre megírt eljárásrendek követése || Alapvető hálózati ismeretek (TCP/IP, portok), OS-alapok, log-olvasás - &#039;&#039;&#039;nem&#039;&#039;&#039; igényel mély exploit-fejlesztési vagy programozási tudást&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| &#039;&#039;&#039;2.&#039;&#039;&#039; || SOC Tier 2 / Incidensvizsgáló / Threat hunter (középszint) || Mélyebb vizsgálat, több adatforrás korrelálása, alapszintű malware-elemzés, aktív fenyegetés-keresés || Mélyebb hálózat-/OS-ismeret, alapszintű scripting (Python/Bash), a [[Etikus hackelés::Wireshark|Wireshark]]/[[Etikus hackelés::tshark|tshark]] napi szintű használata&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| &#039;&#039;&#039;3.&#039;&#039;&#039; || Penetrációs tesztelő / Red teamer (középhaladó-haladó) || Engedélyezett, aktív támadás-szimuláció, sebezhetőségek tényleges kihasználása, jelentéskészítés || Az [[Etikus hackelés|itt tárgyalt eszközök]] (Nmap, Metasploit, Burp Suite/ZAP) gyakorlott használata, webalkalmazás-biztonság ([[Etikus hackelés::OWASP Top 10|OWASP Top 10]]), scripting&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| &#039;&#039;&#039;4.&#039;&#039;&#039; || Biztonsági kutató / Exploit-fejlesztő / Vulnerability researcher (csúcsszint) || Ismeretlen (0-day) sebezhetőségek felfedezése, exploit-fejlesztés, mélyreható reverse engineering || &#039;&#039;&#039;Itt valóban igaz, hogy nagyon mély tudás kell&#039;&#039;&#039;: operációsrendszer-belsők (kernel, memóriakezelés), alacsony szintű programozás (C, assembly), reverse engineering, hálózati protokollok RFC-szintű ismerete&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy reális tanulási út ==&lt;br /&gt;
# &#039;&#039;&#039;Alapok&#039;&#039;&#039; - hálózat (lásd [[Linux::Hálózati konfiguráció|Hálózati konfiguráció]]), operációs rendszerek (lásd [[Linux::Disztribúciók|Disztribúciók]]), alapvető scripting. Ezek nélkül a későbbi szintek is csak felületes mintázat-felismerésben maradnak.&lt;br /&gt;
# &#039;&#039;&#039;Biztonsági alapfogalmak és eszközök&#039;&#039;&#039; - [[Etikus hackelés::OWASP Top 10|OWASP Top 10]], majd a konkrét eszközök ([[Etikus hackelés::Nmap|Nmap]], [[Etikus hackelés::Wireshark|Wireshark]] stb.) - itt jöhetnek be &#039;&#039;&#039;tudatosan&#039;&#039;&#039; a HTB/TryHackMe-szerű platformok, az alapok &#039;&#039;&#039;mellett&#039;&#039;&#039;, nem helyette.&lt;br /&gt;
# &#039;&#039;&#039;Specializáció&#039;&#039;&#039; - az érdeklődés szerint: defenzív irány (SOC, threat hunting), offenzív irány (pentest, red team), vagy kutatás (exploit-fejlesztés) - ezek egyre mélyebb, egyre specializáltabb tudást igényelnek, ebben a sorrendben.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Gyakran emlegetett, iparágilag elismert tanúsítványok (pl. CompTIA Security+ belépő szinten, OSCP a pentest-irányban) jó &#039;&#039;&#039;mérföldkövek&#039;&#039;&#039; lehetnek az út megtervezéséhez, de önmagukban nem helyettesítik a fenti, valódi tudásépítést.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Sajátosságai (összefoglalva) ==&lt;br /&gt;
* A kíváncsiság, ami &amp;quot;rendszereket akar kinyitni&amp;quot;, legitim, hasznos tulajdonság - a jogszerű keret (lásd [[Etikus hackelés|áttekintés]]) adja a különbséget támadó és etikus hacker között.&lt;br /&gt;
* A HTB/TryHackMe-szerű platformok &#039;&#039;&#039;valóban motiválóak és hasznosak&#039;&#039;&#039;, de paradox módon hamis magabiztosságot is kelthetnek, ha a mögöttes fundamentumok nélkül, önmagukban használjuk őket.&lt;br /&gt;
* A szakma &#039;&#039;&#039;nem egyetlen szint&#039;&#039;&#039; - a belépő SOC-munkától a mély exploit-fejlesztésig terjed, a legfelső szinten rendkívül mély, egyszerre fejlesztői és hálózati tudás szükséges.&lt;br /&gt;
* A reális tanulási út &#039;&#039;&#039;alapoktól&#039;&#039;&#039; indul (hálózat, OS, programozás), a gyakorló platformokat tudatosan, kiegészítésként használja, és csak ezután specializálódik.&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>ApelPro</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>http://wiki.farkas-attila.hu/index.php?title=Etikus_hackel%C3%A9s::Hogyan_legy%C3%BCnk_etikus_hackerek%3F&amp;diff=955</id>
		<title>Etikus hackelés::Hogyan legyünk etikus hackerek?</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="http://wiki.farkas-attila.hu/index.php?title=Etikus_hackel%C3%A9s::Hogyan_legy%C3%BCnk_etikus_hackerek%3F&amp;diff=955"/>
		<updated>2026-10-01T11:22:41Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;ApelPro: /* Sajátosságai (összefoglalva) */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;[[category:Etikus hackelés]]&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Lásd még:&#039;&#039;&#039; [[Etikus hackelés|Etikus hackelés (áttekintés)]] · [[Monitoring|Monitoring]] (a SOC-munka egyik fő eszköztára)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Honnan jön az érdeklődés? ==&lt;br /&gt;
Sokakat az hoz ehhez a területhez közel, hogy egyszerűen &#039;&#039;&#039;élvezik&#039;&#039;&#039; a &amp;quot;mi történik, ha ezt csinálom&amp;quot; kérdés feszegetését - szívesen bontanak szét/nyitnak ki rendszereket, hogy megértsék, hogyan működnek valójában, és hol vannak azok a hallgatólagos feltételezések, amikre a tervezőik építettek, de amik a gyakorlatban nem mindig állják meg a helyüket. Ez alapvetően ugyanaz a kíváncsiság, ami egy jó mérnököt vagy rendszergazdát is jellemez - az etikus hackelésben ez a kíváncsiság egy konkrét, hasznos és &#039;&#039;&#039;jogszerű&#039;&#039;&#039; mederbe (lásd az [[Etikus hackelés|áttekintő oldal]] jogi figyelmeztetését) csatornázódik: a hiba megtalálása és &#039;&#039;&#039;felelős jelzése&#039;&#039;&#039;, nem a kihasználása.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A gamifikált gyakorlóplatformok - és a velük járó paradoxon ==&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;&#039;Hack The Box&#039;&#039;&#039;, &#039;&#039;&#039;TryHackMe&#039;&#039;&#039;, &#039;&#039;&#039;PicoCTF&#039;&#039;&#039; (kifejezetten diákoknak), illetve a nyilvános CTF-versenyek (capture-the-flag) mind azt kínálják, hogy jogszerű, elszigetelt, kontrollált környezetben próbálgassunk valódi(szerű) sebezhetőségeket - azonnali visszajelzéssel (&amp;quot;flag&amp;quot; = megoldva), ranglistával, közösségi write-up-okkal. Ez &#039;&#039;&#039;valóban értékes&#039;&#039;&#039;: biztonságos gyakorlóterep jogi kockázat nélkül, azonnali és motiváló visszajelzés, aktív közösség, amiből lehet tanulni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Ugyanakkor van egy valós, érdemes tudatosítani kívánt &#039;&#039;&#039;csapda&#039;&#039;&#039; is bennük - pontosan az a paradoxon, hogy miközben rendkívül motiválóak, paradox módon el is &#039;&#039;&#039;kényelmesíthetik&#039;&#039;&#039; a tanulót:&lt;br /&gt;
* Egy HTB-gép vagy CTF-feladat &#039;&#039;&#039;tudottan&#039;&#039;&#039; tartalmaz egy (vagy néhány) konkrét, szándékosan beültetett hibát - a feladat maga jelzi, hogy &amp;quot;itt van valami, keresd meg&amp;quot;. Egy valós rendszer &#039;&#039;&#039;nem&#039;&#039;&#039; jelez ilyet - lehet, hogy hosszas felderítés után sincs kihasználható hiba, vagy pont máshol van, mint ahol keresnénk.&lt;br /&gt;
* A &amp;quot;szerezd meg a flaget&amp;quot; cél arra ösztönöz, hogy &#039;&#039;&#039;mintázatokat&#039;&#039;&#039; ismerjünk fel (&amp;quot;ez úgy néz ki, mint egy klasszikus SQL injection&amp;quot;) - ez nem ugyanaz, mint &#039;&#039;&#039;megérteni&#039;&#039;&#039;, pontosan miért működik az adott technika, és miért nem működne egy kicsit más környezetben.&lt;br /&gt;
* Könnyen kialakulhat egy hamis magabiztosság: &amp;quot;X db HTB-gépet megoldottam, tehát hacker vagyok&amp;quot; - miközben az ehhez valójában szükséges, &#039;&#039;&#039;átvihető&#039;&#039;&#039; alaptudás (hálózati protokollok működése, operációs rendszerek belső felépítése, programozás) hiányos marad.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A helyes hozzáállás emiatt nem az, hogy elkerüljük ezeket a platformokat - hanem hogy &#039;&#039;&#039;tudatosan, a fundamentumok mellett&#039;&#039;&#039;, ne helyette használjuk őket: egy megoldott gép után érdemes feltenni a kérdést &amp;quot;miért működött ez, és milyen általánosabb elvet mutat meg&amp;quot;, nem csak továbblépni a következő flagre.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Szintek a szakmában - mi mihez kell valójában ==&lt;br /&gt;
Az &amp;quot;etikus hacker&amp;quot; elnevezés mögött a gyakorlatban egy &#039;&#039;&#039;egész karrier-spektrum&#039;&#039;&#039; húzódik, nem egyetlen szerepkör - és a bennük szükséges tudás mélysége is jelentősen eltér.&lt;br /&gt;
{| class=&amp;quot;wikitable&amp;quot;&lt;br /&gt;
! Szint !! Jellemző szerepkör !! Feladat !! Szükséges tudás&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| &#039;&#039;&#039;1.&#039;&#039;&#039; || SOC Tier 1 / Biztonsági analitikus (belépő szint) || Riasztások figyelése (SIEM-ben, lásd [[Monitoring|Monitoring]]), alapszintű triázs (valós vagy téves riasztás?), eszkaláció, előre megírt eljárásrendek követése || Alapvető hálózati ismeretek (TCP/IP, portok), OS-alapok, log-olvasás - &#039;&#039;&#039;nem&#039;&#039;&#039; igényel mély exploit-fejlesztési vagy programozási tudást&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| &#039;&#039;&#039;2.&#039;&#039;&#039; || SOC Tier 2 / Incidensvizsgáló / Threat hunter (középszint) || Mélyebb vizsgálat, több adatforrás korrelálása, alapszintű malware-elemzés, aktív fenyegetés-keresés || Mélyebb hálózat-/OS-ismeret, alapszintű scripting (Python/Bash), a [[Etikus hackelés::Wireshark|Wireshark]]/[[Etikus hackelés::tshark|tshark]] napi szintű használata&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| &#039;&#039;&#039;3.&#039;&#039;&#039; || Penetrációs tesztelő / Red teamer (középhaladó-haladó) || Engedélyezett, aktív támadás-szimuláció, sebezhetőségek tényleges kihasználása, jelentéskészítés || Az [[Etikus hackelés|itt tárgyalt eszközök]] (Nmap, Metasploit, Burp Suite/ZAP) gyakorlott használata, webalkalmazás-biztonság ([[Etikus hackelés::OWASP Top 10|OWASP Top 10]]), scripting&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| &#039;&#039;&#039;4.&#039;&#039;&#039; || Biztonsági kutató / Exploit-fejlesztő / Vulnerability researcher (csúcsszint) || Ismeretlen (0-day) sebezhetőségek felfedezése, exploit-fejlesztés, mélyreható reverse engineering || &#039;&#039;&#039;Itt valóban igaz, hogy nagyon mély tudás kell&#039;&#039;&#039;: operációsrendszer-belsők (kernel, memóriakezelés), alacsony szintű programozás (C, assembly), reverse engineering, hálózati protokollok RFC-szintű ismerete&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A 4. szint valóban rendkívül mély, egyszerre fejlesztői és hálózati/rendszerszintű tudást igényel. Az 1-2. szint jól fizetett, elérhető karrierlehetőség jóval alacsonyabb belépési küszöbbel.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy reális tanulási út ==&lt;br /&gt;
# &#039;&#039;&#039;Alapok&#039;&#039;&#039; - hálózat (lásd [[Linux::Hálózati konfiguráció|Hálózati konfiguráció]]), operációs rendszerek (lásd [[Linux::Disztribúciók|Disztribúciók]]), alapvető scripting. Ezek nélkül a későbbi szintek is csak felületes mintázat-felismerésben maradnak.&lt;br /&gt;
# &#039;&#039;&#039;Biztonsági alapfogalmak és eszközök&#039;&#039;&#039; - [[Etikus hackelés::OWASP Top 10|OWASP Top 10]], majd a konkrét eszközök ([[Etikus hackelés::Nmap|Nmap]], [[Etikus hackelés::Wireshark|Wireshark]] stb.) - itt jöhetnek be &#039;&#039;&#039;tudatosan&#039;&#039;&#039; a HTB/TryHackMe-szerű platformok, az alapok &#039;&#039;&#039;mellett&#039;&#039;&#039;, nem helyette.&lt;br /&gt;
# &#039;&#039;&#039;Specializáció&#039;&#039;&#039; - az érdeklődés szerint: defenzív irány (SOC, threat hunting), offenzív irány (pentest, red team), vagy kutatás (exploit-fejlesztés) - ezek egyre mélyebb, egyre specializáltabb tudást igényelnek, ebben a sorrendben.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Gyakran emlegetett, iparágilag elismert tanúsítványok (pl. CompTIA Security+ belépő szinten, OSCP a pentest-irányban) jó &#039;&#039;&#039;mérföldkövek&#039;&#039;&#039; lehetnek az út megtervezéséhez, de önmagukban nem helyettesítik a fenti, valódi tudásépítést.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Sajátosságai (összefoglalva) ==&lt;br /&gt;
* A kíváncsiság, ami &amp;quot;rendszereket akar kinyitni&amp;quot;, legitim, hasznos tulajdonság - a jogszerű keret (lásd [[Etikus hackelés|áttekintés]]) adja a különbséget támadó és etikus hacker között.&lt;br /&gt;
* A HTB/TryHackMe-szerű platformok &#039;&#039;&#039;valóban motiválóak és hasznosak&#039;&#039;&#039;, de paradox módon hamis magabiztosságot is kelthetnek, ha a mögöttes fundamentumok nélkül, önmagukban használjuk őket.&lt;br /&gt;
* A szakma &#039;&#039;&#039;nem egyetlen szint&#039;&#039;&#039; - a belépő SOC-munkától a mély exploit-fejlesztésig terjed, a legfelső szinten rendkívül mély, egyszerre fejlesztői és hálózati tudás szükséges.&lt;br /&gt;
* A reális tanulási út &#039;&#039;&#039;alapoktól&#039;&#039;&#039; indul (hálózat, OS, programozás), a gyakorló platformokat tudatosan, kiegészítésként használja, és csak ezután specializálódik.&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>ApelPro</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>http://wiki.farkas-attila.hu/index.php?title=Etikus_hackel%C3%A9s::Hogyan_legy%C3%BCnk_etikus_hackerek%3F&amp;diff=954</id>
		<title>Etikus hackelés::Hogyan legyünk etikus hackerek?</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="http://wiki.farkas-attila.hu/index.php?title=Etikus_hackel%C3%A9s::Hogyan_legy%C3%BCnk_etikus_hackerek%3F&amp;diff=954"/>
		<updated>2026-10-01T11:21:56Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;ApelPro: /* Szintek a szakmában - mi mihez kell valójában */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;[[category:Etikus hackelés]]&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Lásd még:&#039;&#039;&#039; [[Etikus hackelés|Etikus hackelés (áttekintés)]] · [[Monitoring|Monitoring]] (a SOC-munka egyik fő eszköztára)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Honnan jön az érdeklődés? ==&lt;br /&gt;
Sokakat az hoz ehhez a területhez közel, hogy egyszerűen &#039;&#039;&#039;élvezik&#039;&#039;&#039; a &amp;quot;mi történik, ha ezt csinálom&amp;quot; kérdés feszegetését - szívesen bontanak szét/nyitnak ki rendszereket, hogy megértsék, hogyan működnek valójában, és hol vannak azok a hallgatólagos feltételezések, amikre a tervezőik építettek, de amik a gyakorlatban nem mindig állják meg a helyüket. Ez alapvetően ugyanaz a kíváncsiság, ami egy jó mérnököt vagy rendszergazdát is jellemez - az etikus hackelésben ez a kíváncsiság egy konkrét, hasznos és &#039;&#039;&#039;jogszerű&#039;&#039;&#039; mederbe (lásd az [[Etikus hackelés|áttekintő oldal]] jogi figyelmeztetését) csatornázódik: a hiba megtalálása és &#039;&#039;&#039;felelős jelzése&#039;&#039;&#039;, nem a kihasználása.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A gamifikált gyakorlóplatformok - és a velük járó paradoxon ==&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;&#039;Hack The Box&#039;&#039;&#039;, &#039;&#039;&#039;TryHackMe&#039;&#039;&#039;, &#039;&#039;&#039;PicoCTF&#039;&#039;&#039; (kifejezetten diákoknak), illetve a nyilvános CTF-versenyek (capture-the-flag) mind azt kínálják, hogy jogszerű, elszigetelt, kontrollált környezetben próbálgassunk valódi(szerű) sebezhetőségeket - azonnali visszajelzéssel (&amp;quot;flag&amp;quot; = megoldva), ranglistával, közösségi write-up-okkal. Ez &#039;&#039;&#039;valóban értékes&#039;&#039;&#039;: biztonságos gyakorlóterep jogi kockázat nélkül, azonnali és motiváló visszajelzés, aktív közösség, amiből lehet tanulni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Ugyanakkor van egy valós, érdemes tudatosítani kívánt &#039;&#039;&#039;csapda&#039;&#039;&#039; is bennük - pontosan az a paradoxon, hogy miközben rendkívül motiválóak, paradox módon el is &#039;&#039;&#039;kényelmesíthetik&#039;&#039;&#039; a tanulót:&lt;br /&gt;
* Egy HTB-gép vagy CTF-feladat &#039;&#039;&#039;tudottan&#039;&#039;&#039; tartalmaz egy (vagy néhány) konkrét, szándékosan beültetett hibát - a feladat maga jelzi, hogy &amp;quot;itt van valami, keresd meg&amp;quot;. Egy valós rendszer &#039;&#039;&#039;nem&#039;&#039;&#039; jelez ilyet - lehet, hogy hosszas felderítés után sincs kihasználható hiba, vagy pont máshol van, mint ahol keresnénk.&lt;br /&gt;
* A &amp;quot;szerezd meg a flaget&amp;quot; cél arra ösztönöz, hogy &#039;&#039;&#039;mintázatokat&#039;&#039;&#039; ismerjünk fel (&amp;quot;ez úgy néz ki, mint egy klasszikus SQL injection&amp;quot;) - ez nem ugyanaz, mint &#039;&#039;&#039;megérteni&#039;&#039;&#039;, pontosan miért működik az adott technika, és miért nem működne egy kicsit más környezetben.&lt;br /&gt;
* Könnyen kialakulhat egy hamis magabiztosság: &amp;quot;X db HTB-gépet megoldottam, tehát hacker vagyok&amp;quot; - miközben az ehhez valójában szükséges, &#039;&#039;&#039;átvihető&#039;&#039;&#039; alaptudás (hálózati protokollok működése, operációs rendszerek belső felépítése, programozás) hiányos marad.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A helyes hozzáállás emiatt nem az, hogy elkerüljük ezeket a platformokat - hanem hogy &#039;&#039;&#039;tudatosan, a fundamentumok mellett&#039;&#039;&#039;, ne helyette használjuk őket: egy megoldott gép után érdemes feltenni a kérdést &amp;quot;miért működött ez, és milyen általánosabb elvet mutat meg&amp;quot;, nem csak továbblépni a következő flagre.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Szintek a szakmában - mi mihez kell valójában ==&lt;br /&gt;
Az &amp;quot;etikus hacker&amp;quot; elnevezés mögött a gyakorlatban egy &#039;&#039;&#039;egész karrier-spektrum&#039;&#039;&#039; húzódik, nem egyetlen szerepkör - és a bennük szükséges tudás mélysége is jelentősen eltér.&lt;br /&gt;
{| class=&amp;quot;wikitable&amp;quot;&lt;br /&gt;
! Szint !! Jellemző szerepkör !! Feladat !! Szükséges tudás&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| &#039;&#039;&#039;1.&#039;&#039;&#039; || SOC Tier 1 / Biztonsági analitikus (belépő szint) || Riasztások figyelése (SIEM-ben, lásd [[Monitoring|Monitoring]]), alapszintű triázs (valós vagy téves riasztás?), eszkaláció, előre megírt eljárásrendek követése || Alapvető hálózati ismeretek (TCP/IP, portok), OS-alapok, log-olvasás - &#039;&#039;&#039;nem&#039;&#039;&#039; igényel mély exploit-fejlesztési vagy programozási tudást&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| &#039;&#039;&#039;2.&#039;&#039;&#039; || SOC Tier 2 / Incidensvizsgáló / Threat hunter (középszint) || Mélyebb vizsgálat, több adatforrás korrelálása, alapszintű malware-elemzés, aktív fenyegetés-keresés || Mélyebb hálózat-/OS-ismeret, alapszintű scripting (Python/Bash), a [[Etikus hackelés::Wireshark|Wireshark]]/[[Etikus hackelés::tshark|tshark]] napi szintű használata&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| &#039;&#039;&#039;3.&#039;&#039;&#039; || Penetrációs tesztelő / Red teamer (középhaladó-haladó) || Engedélyezett, aktív támadás-szimuláció, sebezhetőségek tényleges kihasználása, jelentéskészítés || Az [[Etikus hackelés|itt tárgyalt eszközök]] (Nmap, Metasploit, Burp Suite/ZAP) gyakorlott használata, webalkalmazás-biztonság ([[Etikus hackelés::OWASP Top 10|OWASP Top 10]]), scripting&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| &#039;&#039;&#039;4.&#039;&#039;&#039; || Biztonsági kutató / Exploit-fejlesztő / Vulnerability researcher (csúcsszint) || Ismeretlen (0-day) sebezhetőségek felfedezése, exploit-fejlesztés, mélyreható reverse engineering || &#039;&#039;&#039;Itt valóban igaz, hogy nagyon mély tudás kell&#039;&#039;&#039;: operációsrendszer-belsők (kernel, memóriakezelés), alacsony szintű programozás (C, assembly), reverse engineering, hálózati protokollok RFC-szintű ismerete&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A 4. szint valóban rendkívül mély, egyszerre fejlesztői és hálózati/rendszerszintű tudást igényel. Az 1-2. szint jól fizetett, elérhető karrierlehetőség jóval alacsonyabb belépési küszöbbel.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy reális tanulási út ==&lt;br /&gt;
# &#039;&#039;&#039;Alapok&#039;&#039;&#039; - hálózat (lásd [[Linux::Hálózati konfiguráció|Hálózati konfiguráció]]), operációs rendszerek (lásd [[Linux::Disztribúciók|Disztribúciók]]), alapvető scripting. Ezek nélkül a későbbi szintek is csak felületes mintázat-felismerésben maradnak.&lt;br /&gt;
# &#039;&#039;&#039;Biztonsági alapfogalmak és eszközök&#039;&#039;&#039; - [[Etikus hackelés::OWASP Top 10|OWASP Top 10]], majd a konkrét eszközök ([[Etikus hackelés::Nmap|Nmap]], [[Etikus hackelés::Wireshark|Wireshark]] stb.) - itt jöhetnek be &#039;&#039;&#039;tudatosan&#039;&#039;&#039; a HTB/TryHackMe-szerű platformok, az alapok &#039;&#039;&#039;mellett&#039;&#039;&#039;, nem helyette.&lt;br /&gt;
# &#039;&#039;&#039;Specializáció&#039;&#039;&#039; - az érdeklődés szerint: defenzív irány (SOC, threat hunting), offenzív irány (pentest, red team), vagy kutatás (exploit-fejlesztés) - ezek egyre mélyebb, egyre specializáltabb tudást igényelnek, ebben a sorrendben.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Gyakran emlegetett, iparágilag elismert tanúsítványok (pl. CompTIA Security+ belépő szinten, OSCP a pentest-irányban) jó &#039;&#039;&#039;mérföldkövek&#039;&#039;&#039; lehetnek az út megtervezéséhez, de önmagukban nem helyettesítik a fenti, valódi tudásépítést.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Sajátosságai (összefoglalva) ==&lt;br /&gt;
* A kíváncsiság, ami &amp;quot;rendszereket akar kinyitni&amp;quot;, legitim, hasznos tulajdonság - a jogszerű keret (lásd [[Etikus hackelés|áttekintés]]) adja a különbséget támadó és etikus hacker között.&lt;br /&gt;
* A HTB/TryHackMe-szerű platformok &#039;&#039;&#039;valóban motiválóak és hasznosak&#039;&#039;&#039;, de paradox módon hamis magabiztosságot is kelthetnek, ha a mögöttes fundamentumok nélkül, önmagukban használjuk őket.&lt;br /&gt;
* A szakma &#039;&#039;&#039;nem egyetlen szint&#039;&#039;&#039; - a belépő SOC-munkától a mély exploit-fejlesztésig terjed, és csak a legfelső szinten igaz, hogy rendkívül mély, egyszerre fejlesztői és hálózati tudás szükséges.&lt;br /&gt;
* A reális tanulási út &#039;&#039;&#039;alapoktól&#039;&#039;&#039; indul (hálózat, OS, programozás), a gyakorló platformokat tudatosan, kiegészítésként használja, és csak ezután specializálódik.&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>ApelPro</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>http://wiki.farkas-attila.hu/index.php?title=Etikus_hackel%C3%A9s::Hogyan_legy%C3%BCnk_etikus_hackerek%3F&amp;diff=953</id>
		<title>Etikus hackelés::Hogyan legyünk etikus hackerek?</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="http://wiki.farkas-attila.hu/index.php?title=Etikus_hackel%C3%A9s::Hogyan_legy%C3%BCnk_etikus_hackerek%3F&amp;diff=953"/>
		<updated>2026-10-01T11:19:11Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;ApelPro: Új oldal: hogyan lesz valakiből etikus hacker - motiváció, HTB/TryHackMe paradoxona, szakmai szintek&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;[[category:Etikus hackelés]]&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Lásd még:&#039;&#039;&#039; [[Etikus hackelés|Etikus hackelés (áttekintés)]] · [[Monitoring|Monitoring]] (a SOC-munka egyik fő eszköztára)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Honnan jön az érdeklődés? ==&lt;br /&gt;
Sokakat az hoz ehhez a területhez közel, hogy egyszerűen &#039;&#039;&#039;élvezik&#039;&#039;&#039; a &amp;quot;mi történik, ha ezt csinálom&amp;quot; kérdés feszegetését - szívesen bontanak szét/nyitnak ki rendszereket, hogy megértsék, hogyan működnek valójában, és hol vannak azok a hallgatólagos feltételezések, amikre a tervezőik építettek, de amik a gyakorlatban nem mindig állják meg a helyüket. Ez alapvetően ugyanaz a kíváncsiság, ami egy jó mérnököt vagy rendszergazdát is jellemez - az etikus hackelésben ez a kíváncsiság egy konkrét, hasznos és &#039;&#039;&#039;jogszerű&#039;&#039;&#039; mederbe (lásd az [[Etikus hackelés|áttekintő oldal]] jogi figyelmeztetését) csatornázódik: a hiba megtalálása és &#039;&#039;&#039;felelős jelzése&#039;&#039;&#039;, nem a kihasználása.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A gamifikált gyakorlóplatformok - és a velük járó paradoxon ==&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;&#039;Hack The Box&#039;&#039;&#039;, &#039;&#039;&#039;TryHackMe&#039;&#039;&#039;, &#039;&#039;&#039;PicoCTF&#039;&#039;&#039; (kifejezetten diákoknak), illetve a nyilvános CTF-versenyek (capture-the-flag) mind azt kínálják, hogy jogszerű, elszigetelt, kontrollált környezetben próbálgassunk valódi(szerű) sebezhetőségeket - azonnali visszajelzéssel (&amp;quot;flag&amp;quot; = megoldva), ranglistával, közösségi write-up-okkal. Ez &#039;&#039;&#039;valóban értékes&#039;&#039;&#039;: biztonságos gyakorlóterep jogi kockázat nélkül, azonnali és motiváló visszajelzés, aktív közösség, amiből lehet tanulni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Ugyanakkor van egy valós, érdemes tudatosítani kívánt &#039;&#039;&#039;csapda&#039;&#039;&#039; is bennük - pontosan az a paradoxon, hogy miközben rendkívül motiválóak, paradox módon el is &#039;&#039;&#039;kényelmesíthetik&#039;&#039;&#039; a tanulót:&lt;br /&gt;
* Egy HTB-gép vagy CTF-feladat &#039;&#039;&#039;tudottan&#039;&#039;&#039; tartalmaz egy (vagy néhány) konkrét, szándékosan beültetett hibát - a feladat maga jelzi, hogy &amp;quot;itt van valami, keresd meg&amp;quot;. Egy valós rendszer &#039;&#039;&#039;nem&#039;&#039;&#039; jelez ilyet - lehet, hogy hosszas felderítés után sincs kihasználható hiba, vagy pont máshol van, mint ahol keresnénk.&lt;br /&gt;
* A &amp;quot;szerezd meg a flaget&amp;quot; cél arra ösztönöz, hogy &#039;&#039;&#039;mintázatokat&#039;&#039;&#039; ismerjünk fel (&amp;quot;ez úgy néz ki, mint egy klasszikus SQL injection&amp;quot;) - ez nem ugyanaz, mint &#039;&#039;&#039;megérteni&#039;&#039;&#039;, pontosan miért működik az adott technika, és miért nem működne egy kicsit más környezetben.&lt;br /&gt;
* Könnyen kialakulhat egy hamis magabiztosság: &amp;quot;X db HTB-gépet megoldottam, tehát hacker vagyok&amp;quot; - miközben az ehhez valójában szükséges, &#039;&#039;&#039;átvihető&#039;&#039;&#039; alaptudás (hálózati protokollok működése, operációs rendszerek belső felépítése, programozás) hiányos marad.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A helyes hozzáállás emiatt nem az, hogy elkerüljük ezeket a platformokat - hanem hogy &#039;&#039;&#039;tudatosan, a fundamentumok mellett&#039;&#039;&#039;, ne helyette használjuk őket: egy megoldott gép után érdemes feltenni a kérdést &amp;quot;miért működött ez, és milyen általánosabb elvet mutat meg&amp;quot;, nem csak továbblépni a következő flagre.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Szintek a szakmában - mi mihez kell valójában ==&lt;br /&gt;
Az &amp;quot;etikus hacker&amp;quot; elnevezés mögött a gyakorlatban egy &#039;&#039;&#039;egész karrier-spektrum&#039;&#039;&#039; húzódik, nem egyetlen szerepkör - és a bennük szükséges tudás mélysége is jelentősen eltér.&lt;br /&gt;
{| class=&amp;quot;wikitable&amp;quot;&lt;br /&gt;
! Szint !! Jellemző szerepkör !! Feladat !! Szükséges tudás&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| &#039;&#039;&#039;1.&#039;&#039;&#039; || SOC Tier 1 / Biztonsági analitikus (belépő szint) || Riasztások figyelése (SIEM-ben, lásd [[Monitoring|Monitoring]]), alapszintű triázs (valós vagy téves riasztás?), eszkaláció, előre megírt eljárásrendek követése || Alapvető hálózati ismeretek (TCP/IP, portok), OS-alapok, log-olvasás - &#039;&#039;&#039;nem&#039;&#039;&#039; igényel mély exploit-fejlesztési vagy programozási tudást&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| &#039;&#039;&#039;2.&#039;&#039;&#039; || SOC Tier 2 / Incidensvizsgáló / Threat hunter (középszint) || Mélyebb vizsgálat, több adatforrás korrelálása, alapszintű malware-elemzés, aktív fenyegetés-keresés || Mélyebb hálózat-/OS-ismeret, alapszintű scripting (Python/Bash), a [[Etikus hackelés::Wireshark|Wireshark]]/[[Etikus hackelés::tshark|tshark]] napi szintű használata&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| &#039;&#039;&#039;3.&#039;&#039;&#039; || Penetrációs tesztelő / Red teamer (középhaladó-haladó) || Engedélyezett, aktív támadás-szimuláció, sebezhetőségek tényleges kihasználása, jelentéskészítés || Az [[Etikus hackelés|itt tárgyalt eszközök]] (Nmap, Metasploit, Burp Suite/ZAP) gyakorlott használata, webalkalmazás-biztonság ([[Etikus hackelés::OWASP Top 10|OWASP Top 10]]), scripting&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| &#039;&#039;&#039;4.&#039;&#039;&#039; || Biztonsági kutató / Exploit-fejlesztő / Vulnerability researcher (csúcsszint) || Ismeretlen (0-day) sebezhetőségek felfedezése, exploit-fejlesztés, mélyreható reverse engineering || &#039;&#039;&#039;Itt valóban igaz, hogy nagyon mély tudás kell&#039;&#039;&#039;: operációsrendszer-belsők (kernel, memóriakezelés), alacsony szintű programozás (C, assembly), reverse engineering, hálózati protokollok RFC-szintű ismerete&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A 4. szint valóban rendkívül mély, egyszerre fejlesztői és hálózati/rendszerszintű tudást igényel - ez azonban a szakmának &#039;&#039;&#039;csak a legszűkebb, legspecializáltabb csúcsa&#039;&#039;&#039;, nem az egyetlen érvényes belépési pont. Az 1-2. szint teljesen valós, jól fizetett, elérhető karrierlehetőség jóval alacsonyabb belépési küszöbbel - nem mindenkinek kell (vagy érdemes) rögtön a 4. szintre törnie ahhoz, hogy értékes munkát végezzen a területen.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy reális tanulási út ==&lt;br /&gt;
# &#039;&#039;&#039;Alapok&#039;&#039;&#039; - hálózat (lásd [[Linux::Hálózati konfiguráció|Hálózati konfiguráció]]), operációs rendszerek (lásd [[Linux::Disztribúciók|Disztribúciók]]), alapvető scripting. Ezek nélkül a későbbi szintek is csak felületes mintázat-felismerésben maradnak.&lt;br /&gt;
# &#039;&#039;&#039;Biztonsági alapfogalmak és eszközök&#039;&#039;&#039; - [[Etikus hackelés::OWASP Top 10|OWASP Top 10]], majd a konkrét eszközök ([[Etikus hackelés::Nmap|Nmap]], [[Etikus hackelés::Wireshark|Wireshark]] stb.) - itt jöhetnek be &#039;&#039;&#039;tudatosan&#039;&#039;&#039; a HTB/TryHackMe-szerű platformok, az alapok &#039;&#039;&#039;mellett&#039;&#039;&#039;, nem helyette.&lt;br /&gt;
# &#039;&#039;&#039;Specializáció&#039;&#039;&#039; - az érdeklődés szerint: defenzív irány (SOC, threat hunting), offenzív irány (pentest, red team), vagy kutatás (exploit-fejlesztés) - ezek egyre mélyebb, egyre specializáltabb tudást igényelnek, ebben a sorrendben.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Gyakran emlegetett, iparágilag elismert tanúsítványok (pl. CompTIA Security+ belépő szinten, OSCP a pentest-irányban) jó &#039;&#039;&#039;mérföldkövek&#039;&#039;&#039; lehetnek az út megtervezéséhez, de önmagukban nem helyettesítik a fenti, valódi tudásépítést.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Sajátosságai (összefoglalva) ==&lt;br /&gt;
* A kíváncsiság, ami &amp;quot;rendszereket akar kinyitni&amp;quot;, legitim, hasznos tulajdonság - a jogszerű keret (lásd [[Etikus hackelés|áttekintés]]) adja a különbséget támadó és etikus hacker között.&lt;br /&gt;
* A HTB/TryHackMe-szerű platformok &#039;&#039;&#039;valóban motiválóak és hasznosak&#039;&#039;&#039;, de paradox módon hamis magabiztosságot is kelthetnek, ha a mögöttes fundamentumok nélkül, önmagukban használjuk őket.&lt;br /&gt;
* A szakma &#039;&#039;&#039;nem egyetlen szint&#039;&#039;&#039; - a belépő SOC-munkától a mély exploit-fejlesztésig terjed, és csak a legfelső szinten igaz, hogy rendkívül mély, egyszerre fejlesztői és hálózati tudás szükséges.&lt;br /&gt;
* A reális tanulási út &#039;&#039;&#039;alapoktól&#039;&#039;&#039; indul (hálózat, OS, programozás), a gyakorló platformokat tudatosan, kiegészítésként használja, és csak ezután specializálódik.&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>ApelPro</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>http://wiki.farkas-attila.hu/index.php?title=MediaWiki:Sidebar&amp;diff=952</id>
		<title>MediaWiki:Sidebar</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="http://wiki.farkas-attila.hu/index.php?title=MediaWiki:Sidebar&amp;diff=952"/>
		<updated>2026-10-01T11:12:31Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;ApelPro: Hogyan legyünk etikus hackerek? oldal hozzáadása&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;&lt;br /&gt;
* navigation&lt;br /&gt;
** mainpage|mainpage-description&lt;br /&gt;
* SEARCH&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* GAMF&lt;br /&gt;
** EDU::GAMF::Felhőalapú-szolgáltatások|Felhőalapú-szolgáltatások&lt;br /&gt;
** EDU::GAMF::Operációs rendszerek|Operációs rendszerek&lt;br /&gt;
** EDU::GAMF::MikroTik-szabvál|MikroTik (SZ)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Hálózat - Eszközök&lt;br /&gt;
** Linux::Hálózati konfiguráció|Hálózati konfiguráció&lt;br /&gt;
** Linux::Hálózati eszközök|Hálózati eszközök&lt;br /&gt;
** Linux::Tűzfal::iptables|iptables&lt;br /&gt;
** Linux::Tűzfal::nftables|nftables&lt;br /&gt;
** Linux::Tűzfal::Keretrendszerek|ufw, firewalld&lt;br /&gt;
** Linux::IDS-IPS|IDS/IPS&lt;br /&gt;
** BSD|BSD&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Hálózat - MikroTik&lt;br /&gt;
** MikroTik::Eszközkategóriák|Eszközkategóriák&lt;br /&gt;
** MikroTik::Topológia példák|Topológia példák&lt;br /&gt;
** MikroTik::Debug eszközök|Debug eszközök&lt;br /&gt;
** MikroTik::Scripting|Script&lt;br /&gt;
** MikroTik::Hivatkozások|Hivatkozások&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Hálózat - Forgalomelemzés&lt;br /&gt;
** Etikus hackelés::Wireshark|Wireshark&lt;br /&gt;
** Etikus hackelés::tcpdump|tcpdump&lt;br /&gt;
** Etikus hackelés::tshark|tshark&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Hálózat - Alapismeretek&lt;br /&gt;
** ISP csatlakozási típusok|ISP csatlakozási típusok&lt;br /&gt;
** Tipikus vállalati hálózati struktúra|Vállalati hálózati struktúra&lt;br /&gt;
** BGP protokoll|BGP protokoll&lt;br /&gt;
** Hálózat rendelkezésreállás számítás|Rendelkezésreállás számítás&lt;br /&gt;
** AI::Hálózat automatizálása|Hálózat automatizálása (AI)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Rendszerüzemeltetés&lt;br /&gt;
** Linux|Linux (áttekintés)&lt;br /&gt;
** Linux::Disztribúciók|Disztribúciók&lt;br /&gt;
** Linux::Disztribúciók::CentOS alternatívák|CentOS és alternatívák&lt;br /&gt;
** Monitoring|Monitoring (áttekintés)&lt;br /&gt;
** Monitoring::Zabbix|Zabbix&lt;br /&gt;
** Monitoring::Nagios|Nagios&lt;br /&gt;
** Monitoring::Prometheus|Prometheus&lt;br /&gt;
** Monitoring::Grafana|Grafana&lt;br /&gt;
** NetBox|NetBox (SoT)&lt;br /&gt;
** AI::Felhő automatizálása|Felhő automatizálása (AI)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Fejlesztés&lt;br /&gt;
** AI|AI (áttekintés)&lt;br /&gt;
** AI::Programozás automatizálása|Programozás automatizálása&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Etikus hackelés&lt;br /&gt;
** Etikus hackelés|Áttekintés&lt;br /&gt;
** Etikus hackelés::Hogyan legyünk etikus hackerek?|Hogyan legyünk etikus hackerek?&lt;br /&gt;
** Etikus hackelés::OSINT|OSINT&lt;br /&gt;
** Etikus hackelés::Shodan|Shodan&lt;br /&gt;
** Etikus hackelés::SpiderFoot|SpiderFoot&lt;br /&gt;
** Etikus hackelés::Nmap|Nmap&lt;br /&gt;
** Etikus hackelés::Masscan|Masscan&lt;br /&gt;
** Etikus hackelés::Metasploit|Metasploit&lt;br /&gt;
** Etikus hackelés::OWASP Top 10|OWASP Top 10&lt;br /&gt;
** Etikus hackelés::Burp Suite|Burp Suite&lt;br /&gt;
** Etikus hackelés::OWASP ZAP|OWASP ZAP&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>ApelPro</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>http://wiki.farkas-attila.hu/index.php?title=Etikus_hackel%C3%A9s::Hogyan_legy%C3%BCnk_etikus_hackerek%3F&amp;diff=951</id>
		<title>Etikus hackelés::Hogyan legyünk etikus hackerek?</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="http://wiki.farkas-attila.hu/index.php?title=Etikus_hackel%C3%A9s::Hogyan_legy%C3%BCnk_etikus_hackerek%3F&amp;diff=951"/>
		<updated>2026-10-01T11:12:14Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;ApelPro: Új oldal: hogyan lesz valakiből etikus hacker - motiváció, HTB/TryHackMe paradoxona, szakmai szintek&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;[[category:Etikus hackelés]]&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Lásd még:&#039;&#039;&#039; [[Etikus hackelés|Etikus hackelés (áttekintés)]] · [[Monitoring|Monitoring]] (a SOC-munka egyik fő eszköztára)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Honnan jön az érdeklődés? ==&lt;br /&gt;
Sokakat az hoz ehhez a területhez közel, hogy egyszerűen &#039;&#039;&#039;élvezik&#039;&#039;&#039; a &amp;quot;mi történik, ha ezt csinálom&amp;quot; kérdés feszegetését - szívesen bontanak szét/nyitnak ki rendszereket, hogy megértsék, hogyan működnek valójában, és hol vannak azok a hallgatólagos feltételezések, amikre a tervezőik építettek, de amik a gyakorlatban nem mindig állják meg a helyüket. Ez alapvetően ugyanaz a kíváncsiság, ami egy jó mérnököt vagy rendszergazdát is jellemez - az etikus hackelésben ez a kíváncsiság egy konkrét, hasznos és &#039;&#039;&#039;jogszerű&#039;&#039;&#039; mederbe (lásd az [[Etikus hackelés|áttekintő oldal]] jogi figyelmeztetését) csatornázódik: a hiba megtalálása és &#039;&#039;&#039;felelős jelzése&#039;&#039;&#039;, nem a kihasználása.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A gamifikált gyakorlóplatformok - és a velük járó paradoxon ==&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;&#039;Hack The Box&#039;&#039;&#039;, &#039;&#039;&#039;TryHackMe&#039;&#039;&#039;, &#039;&#039;&#039;PicoCTF&#039;&#039;&#039; (kifejezetten diákoknak), illetve a nyilvános CTF-versenyek (capture-the-flag) mind azt kínálják, hogy jogszerű, elszigetelt, kontrollált környezetben próbálgassunk valódi(szerű) sebezhetőségeket - azonnali visszajelzéssel (&amp;quot;flag&amp;quot; = megoldva), ranglistával, közösségi write-up-okkal. Ez &#039;&#039;&#039;valóban értékes&#039;&#039;&#039;: biztonságos gyakorlóterep jogi kockázat nélkül, azonnali és motiváló visszajelzés, aktív közösség, amiből lehet tanulni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Ugyanakkor van egy valós, érdemes tudatosítani kívánt &#039;&#039;&#039;csapda&#039;&#039;&#039; is bennük - pontosan az a paradoxon, hogy miközben rendkívül motiválóak, paradox módon el is &#039;&#039;&#039;kényelmesíthetik&#039;&#039;&#039; a tanulót:&lt;br /&gt;
* Egy HTB-gép vagy CTF-feladat &#039;&#039;&#039;tudottan&#039;&#039;&#039; tartalmaz egy (vagy néhány) konkrét, szándékosan beültetett hibát - a feladat maga jelzi, hogy &amp;quot;itt van valami, keresd meg&amp;quot;. Egy valós rendszer &#039;&#039;&#039;nem&#039;&#039;&#039; jelez ilyet - lehet, hogy hosszas felderítés után sincs kihasználható hiba, vagy pont máshol van, mint ahol keresnénk.&lt;br /&gt;
* A &amp;quot;szerezd meg a flaget&amp;quot; cél arra ösztönöz, hogy &#039;&#039;&#039;mintázatokat&#039;&#039;&#039; ismerjünk fel (&amp;quot;ez úgy néz ki, mint egy klasszikus SQL injection&amp;quot;) - ez nem ugyanaz, mint &#039;&#039;&#039;megérteni&#039;&#039;&#039;, pontosan miért működik az adott technika, és miért nem működne egy kicsit más környezetben.&lt;br /&gt;
* Könnyen kialakulhat egy hamis magabiztosság: &amp;quot;X db HTB-gépet megoldottam, tehát hacker vagyok&amp;quot; - miközben az ehhez valójában szükséges, &#039;&#039;&#039;átvihető&#039;&#039;&#039; alaptudás (hálózati protokollok működése, operációs rendszerek belső felépítése, programozás) hiányos marad.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A helyes hozzáállás emiatt nem az, hogy elkerüljük ezeket a platformokat - hanem hogy &#039;&#039;&#039;tudatosan, a fundamentumok mellett&#039;&#039;&#039;, ne helyette használjuk őket: egy megoldott gép után érdemes feltenni a kérdést &amp;quot;miért működött ez, és milyen általánosabb elvet mutat meg&amp;quot;, nem csak továbblépni a következő flagre.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Szintek a szakmában - mi mihez kell valójában ==&lt;br /&gt;
Az &amp;quot;etikus hacker&amp;quot; elnevezés mögött a gyakorlatban egy &#039;&#039;&#039;egész karrier-spektrum&#039;&#039;&#039; húzódik, nem egyetlen szerepkör - és a bennük szükséges tudás mélysége is jelentősen eltér. (Ez a besorolás a szerző saját, az iparági gyakorlatot tükröző összefoglalója, nem egyetlen személy véleménye.)&lt;br /&gt;
{| class=&amp;quot;wikitable&amp;quot;&lt;br /&gt;
! Szint !! Jellemző szerepkör !! Feladat !! Szükséges tudás&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| &#039;&#039;&#039;1.&#039;&#039;&#039; || SOC Tier 1 / Biztonsági analitikus (belépő szint) || Riasztások figyelése (SIEM-ben, lásd [[Monitoring|Monitoring]]), alapszintű triázs (valós vagy téves riasztás?), eszkaláció, előre megírt eljárásrendek követése || Alapvető hálózati ismeretek (TCP/IP, portok), OS-alapok, log-olvasás - &#039;&#039;&#039;nem&#039;&#039;&#039; igényel mély exploit-fejlesztési vagy programozási tudást&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| &#039;&#039;&#039;2.&#039;&#039;&#039; || SOC Tier 2 / Incidensvizsgáló / Threat hunter (középszint) || Mélyebb vizsgálat, több adatforrás korrelálása, alapszintű malware-elemzés, aktív fenyegetés-keresés || Mélyebb hálózat-/OS-ismeret, alapszintű scripting (Python/Bash), a [[Etikus hackelés::Wireshark|Wireshark]]/[[Etikus hackelés::tshark|tshark]] napi szintű használata&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| &#039;&#039;&#039;3.&#039;&#039;&#039; || Penetrációs tesztelő / Red teamer (középhaladó-haladó) || Engedélyezett, aktív támadás-szimuláció, sebezhetőségek tényleges kihasználása, jelentéskészítés || Az [[Etikus hackelés|itt tárgyalt eszközök]] (Nmap, Metasploit, Burp Suite/ZAP) gyakorlott használata, webalkalmazás-biztonság ([[Etikus hackelés::OWASP Top 10|OWASP Top 10]]), scripting&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| &#039;&#039;&#039;4.&#039;&#039;&#039; || Biztonsági kutató / Exploit-fejlesztő / Vulnerability researcher (csúcsszint) || Ismeretlen (0-day) sebezhetőségek felfedezése, exploit-fejlesztés, mélyreható reverse engineering || &#039;&#039;&#039;Itt valóban igaz, hogy nagyon mély tudás kell&#039;&#039;&#039;: operációsrendszer-belsők (kernel, memóriakezelés), alacsony szintű programozás (C, assembly), reverse engineering, hálózati protokollok RFC-szintű ismerete&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A 4. szinten valóban helytálló az az intuíció, hogy rendkívül mély, egyszerre fejlesztői és hálózati/rendszerszintű tudás szükséges - ez azonban a szakmának &#039;&#039;&#039;csak a legszűkebb, legspecializáltabb csúcsa&#039;&#039;&#039;, nem az egyetlen érvényes belépési pont. Az 1-2. szint teljesen valós, jól fizetett, elérhető karrierlehetőség jóval alacsonyabb belépési küszöbbel - nem mindenkinek kell (vagy érdemes) rögtön a 4. szintre törnie ahhoz, hogy értékes munkát végezzen a területen.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy reális tanulási út ==&lt;br /&gt;
# &#039;&#039;&#039;Alapok&#039;&#039;&#039; - hálózat (lásd [[Linux::Hálózati konfiguráció|Hálózati konfiguráció]]), operációs rendszerek (lásd [[Linux::Disztribúciók|Disztribúciók]]), alapvető scripting. Ezek nélkül a későbbi szintek is csak felületes mintázat-felismerésben maradnak.&lt;br /&gt;
# &#039;&#039;&#039;Biztonsági alapfogalmak és eszközök&#039;&#039;&#039; - [[Etikus hackelés::OWASP Top 10|OWASP Top 10]], majd a konkrét eszközök ([[Etikus hackelés::Nmap|Nmap]], [[Etikus hackelés::Wireshark|Wireshark]] stb.) - itt jöhetnek be &#039;&#039;&#039;tudatosan&#039;&#039;&#039; a HTB/TryHackMe-szerű platformok, az alapok &#039;&#039;&#039;mellett&#039;&#039;&#039;, nem helyette.&lt;br /&gt;
# &#039;&#039;&#039;Specializáció&#039;&#039;&#039; - az érdeklődés szerint: defenzív irány (SOC, threat hunting), offenzív irány (pentest, red team), vagy kutatás (exploit-fejlesztés) - ezek egyre mélyebb, egyre specializáltabb tudást igényelnek, ebben a sorrendben.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Gyakran emlegetett, iparágilag elismert tanúsítványok (pl. CompTIA Security+ belépő szinten, OSCP a pentest-irányban) jó &#039;&#039;&#039;mérföldkövek&#039;&#039;&#039; lehetnek az út megtervezéséhez, de önmagukban nem helyettesítik a fenti, valódi tudásépítést.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Sajátosságai (összefoglalva) ==&lt;br /&gt;
* A kíváncsiság, ami &amp;quot;rendszereket akar kinyitni&amp;quot;, legitim, hasznos tulajdonság - a jogszerű keret (lásd [[Etikus hackelés|áttekintés]]) adja a különbséget támadó és etikus hacker között.&lt;br /&gt;
* A HTB/TryHackMe-szerű platformok &#039;&#039;&#039;valóban motiválóak és hasznosak&#039;&#039;&#039;, de paradox módon hamis magabiztosságot is kelthetnek, ha a mögöttes fundamentumok nélkül, önmagukban használjuk őket.&lt;br /&gt;
* A szakma &#039;&#039;&#039;nem egyetlen szint&#039;&#039;&#039; - a belépő SOC-munkától a mély exploit-fejlesztésig terjed, és csak a legfelső szinten igaz, hogy rendkívül mély, egyszerre fejlesztői és hálózati tudás szükséges.&lt;br /&gt;
* A reális tanulási út &#039;&#039;&#039;alapoktól&#039;&#039;&#039; indul (hálózat, OS, programozás), a gyakorló platformokat tudatosan, kiegészítésként használja, és csak ezután specializálódik.&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>ApelPro</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>http://wiki.farkas-attila.hu/index.php?title=Tipikus_v%C3%A1llalati_h%C3%A1l%C3%B3zati_strukt%C3%BAra&amp;diff=950</id>
		<title>Tipikus vállalati hálózati struktúra</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="http://wiki.farkas-attila.hu/index.php?title=Tipikus_v%C3%A1llalati_h%C3%A1l%C3%B3zati_strukt%C3%BAra&amp;diff=950"/>
		<updated>2026-10-01T11:10:09Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;ApelPro: Új, saját készítésű (TikZ) topológia-ábra a régi kép helyett + magyarázó szöveg hozzáadása&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;[[category:Hálózat]]&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Lásd még:&#039;&#039;&#039; [[Hálózat rendelkezésreállás számítás]] · [[BGP protokoll]] · [[MikroTik::Topológia példák|MikroTik topológia példák]] (ugyanez a réteges gondolkodás, kisebb léptékben)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Fájl:Vallalati-halozati-struktura.png|center|750px]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A négy réteg ==&lt;br /&gt;
A klasszikus, &amp;quot;hierarchikus&amp;quot; vállalati hálózati felépítés négy, jól elkülöníthető rétegre bontja a feladatokat - mindegyik réteg &#039;&#039;&#039;mást&#039;&#039;&#039; csinál, és emiatt más eszköz/konfiguráció a megfelelő hozzá:&lt;br /&gt;
{| class=&amp;quot;wikitable&amp;quot;&lt;br /&gt;
! Réteg !! Feladata !! Miért külön réteg?&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| &#039;&#039;&#039;Edge&#039;&#039;&#039; || A külvilág (Internet) felé néző határ - itt történik az első szűrés, a támadások (DoS/DDoS, port-szkennelés stb.) elleni védekezés || A &amp;quot;piszkos&amp;quot; (nem megbízható) forgalom itt éri el elsőként a hálózatot - innen nem szabad közvetlenül a belső rendszerekhez engedni semmit szűretlenül&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| &#039;&#039;&#039;Core&#039;&#039;&#039; || A belső hálózati forgalom gyors, nagy sávszélességű irányítása a disztribúciós réteg(ek) között || Itt már csak &#039;&#039;&#039;megbízható&#039;&#039;&#039; (az Edge-en átszűrt) forgalom van - a cél a sebesség, nem a szűrés&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| &#039;&#039;&#039;Distribution&#039;&#039;&#039; || Hardveres (L3) routolás a VLAN-ok/alhálózatok között, gyakran itt vannak a tűzfal-szabályok/ACL-ek is alkalmazva || Ez a réteg &amp;quot;fordítja le&amp;quot; a nagy, gerinc-szintű forgalmat a konkrét alhálózatokra/VLAN-okra&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| &#039;&#039;&#039;Access&#039;&#039;&#039; || A végponti eszközök (munkaállomások, nyomtatók, telefonok stb.) tényleges csatlakoztatása || A végfelhasználói eszközök itt érik el a hálózatot - ez a legkiterjedtebb, legtöbb porttal rendelkező réteg&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Redundancia - miért duplázunk mindent az Access felett? ==&lt;br /&gt;
Az ábrán az &#039;&#039;&#039;Edge&#039;&#039;&#039; és a &#039;&#039;&#039;Core&#039;&#039;&#039; réteg is &#039;&#039;&#039;két-két&#039;&#039;&#039; eszközből áll, &#039;&#039;&#039;teljes összekötéssel&#039;&#039;&#039; (mindkét Edge router mindkét Core routerhez is csatlakozik, és fordítva) - ez biztosítja, hogy egyetlen eszköz vagy kapcsolat kiesése &#039;&#039;&#039;ne okozzon teljes kiesést&#039;&#039;&#039; (lásd [[Hálózat rendelkezésreállás számítás|a rendelkezésreállás-számítás oldalt]], ahol pontosan ez a fajta redundancia az, ami a rendelkezésreállási mutatót javítja). A két Edge, illetve a két Core router közötti vízszintes (szaggatott) kapcsolat jellemzően egy state-szinkronizációs/heartbeat-kapcsolat, nem forgalomtovábbításra szolgál.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az &#039;&#039;&#039;Access&#039;&#039;&#039; réteg ezzel szemben jellemzően &#039;&#039;&#039;nem redundáns&#039;&#039;&#039; (egy access switch egy disztribúciós switchhez csatlakozik) - ez tudatos tervezési döntés, nem hiba: egy access switch kiesése csak a &#039;&#039;&#039;rajta lévő néhány végpontot&#039;&#039;&#039; érinti, nem a teljes hálózatot, ezért a redundancia extra költsége itt a legtöbb esetben nem térül meg. Nagyobb rendelkezésreállási igény esetén (pl. kritikus szerverek) az access réteg is duplázható.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Hol jönnek elő a korábban tárgyalt technológiák? ==&lt;br /&gt;
* Az &#039;&#039;&#039;Edge&#039;&#039;&#039; és a &#039;&#039;&#039;Core&#039;&#039;&#039; réteg routerein jellemzően [[BGP protokoll|BGP]]-t futtatnak a redundáns utak kezelésére.&lt;br /&gt;
* A &#039;&#039;&#039;Distribution&#039;&#039;&#039; réteg L3 switchei pontosan azt a szerepet töltik be, amit a [[MikroTik::Eszközkategóriák|MikroTik CRS3xx/CRS5xx sorozatánál]] már megismertünk (L3 hardveres offload, inter-VLAN routolás) - csak itt vállalati méretben, gyakran más gyártóktól (Cisco, Juniper stb.) származó eszközökkel.&lt;br /&gt;
* Az Edge réteg tűzfal-szabályait a [[Linux::Tűzfal::iptables|iptables]]/[[Linux::Tűzfal::nftables|nftables]] oldalakon tárgyalt elvek szerint is meg lehetne valósítani (ha Linux-alapú routert használunk Cisco/Juniper helyett).&lt;br /&gt;
* A teljes struktúra működésének folyamatos ellenőrzésére a [[Monitoring|Monitoring]] szekcióban tárgyalt eszközök (Zabbix, Prometheus stb.) valók.&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>ApelPro</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>http://wiki.farkas-attila.hu/index.php?title=F%C3%A1jl:Vallalati-halozati-struktura.png&amp;diff=949</id>
		<title>Fájl:Vallalati-halozati-struktura.png</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="http://wiki.farkas-attila.hu/index.php?title=F%C3%A1jl:Vallalati-halozati-struktura.png&amp;diff=949"/>
		<updated>2026-10-01T11:09:13Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;ApelPro: Saját készítésű topológia-ábra (TikZ), a régi Enterprise network.png helyett&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;Tipikus vállalati hálózati struktúra: Edge/Core/Distribution/Access réteg, redundáns kapcsolatokkal. Saját készítésű ábra (TikZ).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[category:Hálózat]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>ApelPro</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>http://wiki.farkas-attila.hu/index.php?title=MediaWiki:Sidebar&amp;diff=948</id>
		<title>MediaWiki:Sidebar</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="http://wiki.farkas-attila.hu/index.php?title=MediaWiki:Sidebar&amp;diff=948"/>
		<updated>2026-10-01T11:01:18Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;ApelPro: Menü átszervezése nagyobb kategóriákba: GAMF / Hálózat / Rendszerüzemeltetés / Fejlesztés / Etikus hackelés&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;&lt;br /&gt;
* navigation&lt;br /&gt;
** mainpage|mainpage-description&lt;br /&gt;
* SEARCH&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* GAMF&lt;br /&gt;
** EDU::GAMF::Felhőalapú-szolgáltatások|Felhőalapú-szolgáltatások&lt;br /&gt;
** EDU::GAMF::Operációs rendszerek|Operációs rendszerek&lt;br /&gt;
** EDU::GAMF::MikroTik-szabvál|MikroTik (SZ)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Hálózat - Eszközök&lt;br /&gt;
** Linux::Hálózati konfiguráció|Hálózati konfiguráció&lt;br /&gt;
** Linux::Hálózati eszközök|Hálózati eszközök&lt;br /&gt;
** Linux::Tűzfal::iptables|iptables&lt;br /&gt;
** Linux::Tűzfal::nftables|nftables&lt;br /&gt;
** Linux::Tűzfal::Keretrendszerek|ufw, firewalld&lt;br /&gt;
** Linux::IDS-IPS|IDS/IPS&lt;br /&gt;
** BSD|BSD&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Hálózat - MikroTik&lt;br /&gt;
** MikroTik::Eszközkategóriák|Eszközkategóriák&lt;br /&gt;
** MikroTik::Topológia példák|Topológia példák&lt;br /&gt;
** MikroTik::Debug eszközök|Debug eszközök&lt;br /&gt;
** MikroTik::Scripting|Script&lt;br /&gt;
** MikroTik::Hivatkozások|Hivatkozások&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Hálózat - Forgalomelemzés&lt;br /&gt;
** Etikus hackelés::Wireshark|Wireshark&lt;br /&gt;
** Etikus hackelés::tcpdump|tcpdump&lt;br /&gt;
** Etikus hackelés::tshark|tshark&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Hálózat - Alapismeretek&lt;br /&gt;
** ISP csatlakozási típusok|ISP csatlakozási típusok&lt;br /&gt;
** Tipikus vállalati hálózati struktúra|Vállalati hálózati struktúra&lt;br /&gt;
** BGP protokoll|BGP protokoll&lt;br /&gt;
** Hálózat rendelkezésreállás számítás|Rendelkezésreállás számítás&lt;br /&gt;
** AI::Hálózat automatizálása|Hálózat automatizálása (AI)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Rendszerüzemeltetés&lt;br /&gt;
** Linux|Linux (áttekintés)&lt;br /&gt;
** Linux::Disztribúciók|Disztribúciók&lt;br /&gt;
** Linux::Disztribúciók::CentOS alternatívák|CentOS és alternatívák&lt;br /&gt;
** Monitoring|Monitoring (áttekintés)&lt;br /&gt;
** Monitoring::Zabbix|Zabbix&lt;br /&gt;
** Monitoring::Nagios|Nagios&lt;br /&gt;
** Monitoring::Prometheus|Prometheus&lt;br /&gt;
** Monitoring::Grafana|Grafana&lt;br /&gt;
** NetBox|NetBox (SoT)&lt;br /&gt;
** AI::Felhő automatizálása|Felhő automatizálása (AI)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Fejlesztés&lt;br /&gt;
** AI|AI (áttekintés)&lt;br /&gt;
** AI::Programozás automatizálása|Programozás automatizálása&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Etikus hackelés&lt;br /&gt;
** Etikus hackelés|Áttekintés&lt;br /&gt;
** Etikus hackelés::OSINT|OSINT&lt;br /&gt;
** Etikus hackelés::Shodan|Shodan&lt;br /&gt;
** Etikus hackelés::SpiderFoot|SpiderFoot&lt;br /&gt;
** Etikus hackelés::Nmap|Nmap&lt;br /&gt;
** Etikus hackelés::Masscan|Masscan&lt;br /&gt;
** Etikus hackelés::Metasploit|Metasploit&lt;br /&gt;
** Etikus hackelés::OWASP Top 10|OWASP Top 10&lt;br /&gt;
** Etikus hackelés::Burp Suite|Burp Suite&lt;br /&gt;
** Etikus hackelés::OWASP ZAP|OWASP ZAP&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>ApelPro</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>http://wiki.farkas-attila.hu/index.php?title=MediaWiki:Sidebar&amp;diff=947</id>
		<title>MediaWiki:Sidebar</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="http://wiki.farkas-attila.hu/index.php?title=MediaWiki:Sidebar&amp;diff=947"/>
		<updated>2026-10-01T10:57:05Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;ApelPro: Menü átszervezése nagyobb kategóriákba: GAMF / Hálózat / Rendszerüzemeltetés / Fejlesztés / Etikus hackelés&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;&lt;br /&gt;
* navigation&lt;br /&gt;
** mainpage|mainpage-description&lt;br /&gt;
* SEARCH&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* GAMF&lt;br /&gt;
** EDU::GAMF::Felhőalapú-szolgáltatások|Felhőalapú-szolgáltatások&lt;br /&gt;
** EDU::GAMF::Operációs rendszerek|Operációs rendszerek&lt;br /&gt;
** EDU::GAMF::MikroTik-szabvál|MikroTik (SZ)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Hálózat - Eszközök&lt;br /&gt;
** Linux::Hálózati eszközök|Hálózati eszközök&lt;br /&gt;
** Linux::Hálózati konfiguráció|Hálózati konfiguráció&lt;br /&gt;
** Linux::Tűzfal::iptables|iptables&lt;br /&gt;
** Linux::Tűzfal::nftables|nftables&lt;br /&gt;
** Linux::Tűzfal::Keretrendszerek|ufw, firewalld&lt;br /&gt;
** Linux::IDS-IPS|IDS/IPS&lt;br /&gt;
** BSD|BSD&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Hálózat - MikroTik&lt;br /&gt;
** MikroTik::Scripting|Script&lt;br /&gt;
** MikroTik::Eszközkategóriák|Eszközkategóriák&lt;br /&gt;
** MikroTik::Topológia példák|Topológia példák&lt;br /&gt;
** MikroTik::Debug eszközök|Debug eszközök&lt;br /&gt;
** MikroTik::Hivatkozások|Hivatkozások&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Hálózat - Forgalomelemzés&lt;br /&gt;
** Etikus hackelés::Wireshark|Wireshark&lt;br /&gt;
** Etikus hackelés::tshark|tshark&lt;br /&gt;
** Etikus hackelés::tcpdump|tcpdump&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Hálózat - Alapismeretek&lt;br /&gt;
** ISP csatlakozási típusok|ISP csatlakozási típusok&lt;br /&gt;
** Hálózat rendelkezésreállás számítás|Hálózat rendelkezésreállás számítás&lt;br /&gt;
** Tipikus vállalati hálózati struktúra|Tipikus vállalati hálózati struktúra&lt;br /&gt;
** BGP protokoll|BGP protokoll&lt;br /&gt;
** AI::Hálózat automatizálása|Hálózat automatizálása (AI)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Rendszerüzemeltetés&lt;br /&gt;
** Linux|Linux (áttekintés)&lt;br /&gt;
** Linux::Disztribúciók|Disztribúciók&lt;br /&gt;
** Linux::Disztribúciók::CentOS alternatívák|CentOS és alternatívák&lt;br /&gt;
** Monitoring|Monitoring (áttekintés)&lt;br /&gt;
** Monitoring::Zabbix|Zabbix&lt;br /&gt;
** Monitoring::Nagios|Nagios&lt;br /&gt;
** Monitoring::Prometheus|Prometheus&lt;br /&gt;
** Monitoring::Grafana|Grafana&lt;br /&gt;
** NetBox|NetBox (Source of Truth)&lt;br /&gt;
** AI::Felhő automatizálása|Felhő automatizálása (AI)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Fejlesztés&lt;br /&gt;
** AI|AI (áttekintés)&lt;br /&gt;
** AI::Programozás automatizálása|Programozás automatizálása&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Etikus hackelés&lt;br /&gt;
** Etikus hackelés|Áttekintés&lt;br /&gt;
** Etikus hackelés::OWASP Top 10|OWASP Top 10&lt;br /&gt;
** Etikus hackelés::Nmap|Nmap&lt;br /&gt;
** Etikus hackelés::Masscan|Masscan&lt;br /&gt;
** Etikus hackelés::Metasploit|Metasploit&lt;br /&gt;
** Etikus hackelés::Shodan|Shodan&lt;br /&gt;
** Etikus hackelés::SpiderFoot|SpiderFoot&lt;br /&gt;
** Etikus hackelés::OSINT|OSINT&lt;br /&gt;
** Etikus hackelés::Burp Suite|Burp Suite&lt;br /&gt;
** Etikus hackelés::OWASP ZAP|OWASP ZAP (ZAProxy)&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>ApelPro</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>http://wiki.farkas-attila.hu/index.php?title=MediaWiki:Sidebar&amp;diff=946</id>
		<title>MediaWiki:Sidebar</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="http://wiki.farkas-attila.hu/index.php?title=MediaWiki:Sidebar&amp;diff=946"/>
		<updated>2026-10-01T10:54:17Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;ApelPro: Menü átszervezése nagyobb kategóriákba: GAMF / Hálózat / Rendszerüzemeltetés / Fejlesztés / Etikus hackelés&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;&lt;br /&gt;
* navigation&lt;br /&gt;
** mainpage|mainpage-description&lt;br /&gt;
* SEARCH&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* GAMF&lt;br /&gt;
** EDU::GAMF::Felhőalapú-szolgáltatások|Felhőalapú-szolgáltatások&lt;br /&gt;
** EDU::GAMF::Operációs rendszerek|Operációs rendszerek&lt;br /&gt;
** EDU::GAMF::MikroTik-szabvál|MikroTik (SZ)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Hálózat&lt;br /&gt;
** Linux::Hálózati eszközök|Hálózati eszközök&lt;br /&gt;
** Linux::Hálózati konfiguráció|Hálózati konfiguráció&lt;br /&gt;
** Linux::Tűzfal::iptables|iptables&lt;br /&gt;
** Linux::Tűzfal::nftables|nftables&lt;br /&gt;
** Linux::Tűzfal::Keretrendszerek|ufw, firewalld&lt;br /&gt;
** Linux::IDS-IPS|IDS/IPS&lt;br /&gt;
** BSD|BSD&lt;br /&gt;
** MikroTik::Scripting|MikroTik Script&lt;br /&gt;
** MikroTik::Eszközkategóriák|MikroTik eszközkategóriák&lt;br /&gt;
** MikroTik::Topológia példák|MikroTik topológia példák&lt;br /&gt;
** MikroTik::Debug eszközök|MikroTik debug eszközök&lt;br /&gt;
** MikroTik::Hivatkozások|MikroTik hivatkozások&lt;br /&gt;
** Etikus hackelés::Wireshark|Wireshark&lt;br /&gt;
** Etikus hackelés::tshark|tshark&lt;br /&gt;
** Etikus hackelés::tcpdump|tcpdump&lt;br /&gt;
** AI::Hálózat automatizálása|Hálózat automatizálása (AI)&lt;br /&gt;
** ISP csatlakozási típusok|ISP csatlakozási típusok&lt;br /&gt;
** Hálózat rendelkezésreállás számítás|Hálózat rendelkezésreállás számítás&lt;br /&gt;
** Tipikus vállalati hálózati struktúra|Tipikus vállalati hálózati struktúra&lt;br /&gt;
** BGP protokoll|BGP protokoll&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Rendszerüzemeltetés&lt;br /&gt;
** Linux|Linux (áttekintés)&lt;br /&gt;
** Linux::Disztribúciók|Disztribúciók&lt;br /&gt;
** Linux::Disztribúciók::CentOS alternatívák|CentOS és alternatívák&lt;br /&gt;
** Monitoring|Monitoring (áttekintés)&lt;br /&gt;
** Monitoring::Zabbix|Zabbix&lt;br /&gt;
** Monitoring::Nagios|Nagios&lt;br /&gt;
** Monitoring::Prometheus|Prometheus&lt;br /&gt;
** Monitoring::Grafana|Grafana&lt;br /&gt;
** NetBox|NetBox (Source of Truth)&lt;br /&gt;
** AI::Felhő automatizálása|Felhő automatizálása (AI)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Fejlesztés&lt;br /&gt;
** AI|AI (áttekintés)&lt;br /&gt;
** AI::Programozás automatizálása|Programozás automatizálása&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Etikus hackelés&lt;br /&gt;
** Etikus hackelés|Áttekintés&lt;br /&gt;
** Etikus hackelés::OWASP Top 10|OWASP Top 10&lt;br /&gt;
** Etikus hackelés::Nmap|Nmap&lt;br /&gt;
** Etikus hackelés::Masscan|Masscan&lt;br /&gt;
** Etikus hackelés::Metasploit|Metasploit&lt;br /&gt;
** Etikus hackelés::Shodan|Shodan&lt;br /&gt;
** Etikus hackelés::SpiderFoot|SpiderFoot&lt;br /&gt;
** Etikus hackelés::OSINT|OSINT&lt;br /&gt;
** Etikus hackelés::Burp Suite|Burp Suite&lt;br /&gt;
** Etikus hackelés::OWASP ZAP|OWASP ZAP (ZAProxy)&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>ApelPro</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>http://wiki.farkas-attila.hu/index.php?title=MediaWiki:Sidebar&amp;diff=945</id>
		<title>MediaWiki:Sidebar</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="http://wiki.farkas-attila.hu/index.php?title=MediaWiki:Sidebar&amp;diff=945"/>
		<updated>2026-10-01T10:42:45Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;ApelPro: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;&lt;br /&gt;
* navigation&lt;br /&gt;
** mainpage|mainpage-description&lt;br /&gt;
* SEARCH&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* GAMF&lt;br /&gt;
** EDU::GAMF::Felhőalapú-szolgáltatások|Felhőalapú-szolgáltatások&lt;br /&gt;
** EDU::GAMF::Operációs rendszerek|Operációs rendszerek&lt;br /&gt;
** EDU::GAMF::MikroTik-szabvál|MikroTik (SZ)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* MikroTik&lt;br /&gt;
** MikroTik::Scripting|Script&lt;br /&gt;
** MikroTik::Eszközkategóriák|Eszközkategóriák&lt;br /&gt;
** MikroTik::Topológia példák|Topológia példák&lt;br /&gt;
** MikroTik::Debug eszközök|Debug eszközök&lt;br /&gt;
** MikroTik::Hivatkozások|Hivatkozások&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Linux&lt;br /&gt;
** Linux|Linux (áttekintés)&lt;br /&gt;
** Linux::Tűzfal::iptables|iptables&lt;br /&gt;
** Linux::Tűzfal::nftables|nftables&lt;br /&gt;
** Linux::Tűzfal::Keretrendszerek|ufw, firewalld&lt;br /&gt;
** Linux::Hálózati eszközök|Hálózati eszközök&lt;br /&gt;
** Linux::Hálózati konfiguráció|Hálózati konfiguráció&lt;br /&gt;
** Linux::Disztribúciók|Disztribúciók&lt;br /&gt;
** Linux::Disztribúciók::CentOS alternatívák|CentOS és alternatívák&lt;br /&gt;
** Linux::IDS-IPS|IDS/IPS&lt;br /&gt;
** BSD|BSD&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Etikus hackelés&lt;br /&gt;
** Etikus hackelés|Áttekintés&lt;br /&gt;
** Etikus hackelés::OWASP Top 10|OWASP Top 10&lt;br /&gt;
** Etikus hackelés::Nmap|Nmap&lt;br /&gt;
** Etikus hackelés::Masscan|Masscan&lt;br /&gt;
** Etikus hackelés::Metasploit|Metasploit&lt;br /&gt;
** Etikus hackelés::Shodan|Shodan&lt;br /&gt;
** Etikus hackelés::SpiderFoot|SpiderFoot&lt;br /&gt;
** Etikus hackelés::OSINT|OSINT&lt;br /&gt;
** Etikus hackelés::Burp Suite|Burp Suite&lt;br /&gt;
** Etikus hackelés::OWASP ZAP|OWASP ZAP (ZAProxy)&lt;br /&gt;
** Etikus hackelés::Wireshark|Wireshark&lt;br /&gt;
** Etikus hackelés::tshark|tshark&lt;br /&gt;
** Etikus hackelés::tcpdump|tcpdump&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Monitoring&lt;br /&gt;
** Monitoring|Áttekintés&lt;br /&gt;
** Monitoring::Zabbix|Zabbix&lt;br /&gt;
** Monitoring::Nagios|Nagios&lt;br /&gt;
** Monitoring::Prometheus|Prometheus&lt;br /&gt;
** Monitoring::Grafana|Grafana&lt;br /&gt;
** NetBox|NetBox (Source of Truth)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* AI&lt;br /&gt;
** AI|Áttekintés&lt;br /&gt;
** AI::Programozás automatizálása|Programozás automatizálása&lt;br /&gt;
** AI::Hálózat automatizálása|Hálózat automatizálása&lt;br /&gt;
** AI::Felhő automatizálása|Felhő automatizálása&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Egyéb&lt;br /&gt;
** ISP csatlakozási típusok|ISP csatlakozási típusok&lt;br /&gt;
** Hálózat rendelkezésreállás számítás|Hálózat rendelkezésreállás számítás&lt;br /&gt;
** Tipikus vállalati hálózati struktúra|Tipikus vállalati hálózati struktúra&lt;br /&gt;
** BGP protokoll|BGP protokoll&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>ApelPro</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>http://wiki.farkas-attila.hu/index.php?title=MikroTik::Eszk%C3%B6zkateg%C3%B3ri%C3%A1k&amp;diff=944</id>
		<title>MikroTik::Eszközkategóriák</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="http://wiki.farkas-attila.hu/index.php?title=MikroTik::Eszk%C3%B6zkateg%C3%B3ri%C3%A1k&amp;diff=944"/>
		<updated>2026-09-30T20:57:18Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;ApelPro: Hivatkozás javítása - az EDU::GAMF::MikroTik oldal törlésre kerül&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;[[category:MikroTik]]&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Lásd még:&#039;&#039;&#039; [[MikroTik::Debug eszközök|Debug eszközök]] · [[MikroTik::Hivatkozások|Hivatkozások (hivatalos dokumentáció)]] · [[MikroTik::Topológia példák|Topológia példák (hogyan állnak össze ezek a gyakorlatban)]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A MikroTik termékpalettáján több, gyakran összekevert névvel/rövidítéssel találkozunk. Ez az oldal ezeket tisztázza: &#039;&#039;&#039;mire valók&#039;&#039;&#039;, &#039;&#039;&#039;mire nem&#039;&#039;&#039;, és &#039;&#039;&#039;milyen korlátokkal&#039;&#039;&#039; kell számolni az egyes kategóriáknál.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Áttekintő táblázat ==&lt;br /&gt;
{| class=&amp;quot;wikitable&amp;quot;&lt;br /&gt;
! Kategória !! Mi ez valójában !! Operációs rendszer !! Jellemző erősség !! Jellemző korlát&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| &#039;&#039;&#039;CCR&#039;&#039;&#039; (Cloud Core Router) || Kifejezetten &#039;&#039;&#039;routolásra&#039;&#039;&#039; (nem kapcsolásra) tervezett, sokmagos CPU-val szerelt, nagy teljesítményű router || RouterOS || Nagy PPS/throughput igényű feladatok: BGP teljes táblák, nagy NAT/tűzfal-terhelés, sok VPN-alagút || Nincs (vagy csak korlátozott) dedikált switch-chip - sok portos, olcsó L2-kapcsolásra nem ez az eszköz-osztály való&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| &#039;&#039;&#039;CRS&#039;&#039;&#039; (Cloud Router Switch) || Hibrid eszköz: &#039;&#039;&#039;valódi switch-chippel&#039;&#039;&#039; szerelt, de RouterOS-t (teljes routing-funkcióval) &#039;&#039;&#039;és&#039;&#039;&#039; SwOS-t is tud futtatni || RouterOS &#039;&#039;&#039;vagy&#039;&#039;&#039; SwOS (választható) || Rugalmas: L2-kapcsolás natív hardveres sebességgel, &#039;&#039;&#039;plusz&#039;&#039;&#039; RouterOS-es routing/tűzfal, ha kell || A generáció (lásd lejjebb) erősen meghatározza, hogy a routing mennyire &amp;quot;valódi hardveres&amp;quot;, vagy CPU-ra terhelt&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| &#039;&#039;&#039;CSS&#039;&#039;&#039; (Cloud Smart Switch) || Tisztán &#039;&#039;&#039;L2 switch&#039;&#039;&#039; - &#039;&#039;&#039;RouterOS-t egyáltalán nem tud futtatni&#039;&#039;&#039; || Csak SwOS/SwOS Lite || Egyszerű, olcsó, megbízható managed switching || Nincs routing, tűzfal, VPN, scripting - &amp;quot;csak&amp;quot; switch&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| &#039;&#039;&#039;RouterBOARD&#039;&#039;&#039; || &#039;&#039;&#039;Nem&#039;&#039;&#039; egy külön teljesítmény-kategória, hanem a fizikai, beágyazott &#039;&#039;&#039;hardver-termékcsalád&#039;&#039;&#039; neve (pl. hAP, hEX, RB5009, RB450 stb.) - ezek RouterOS-t futtató, önálló dobozos eszközök, a CHR (Cloud Hosted Router, a tisztán virtuális/VM-es változat) ellenpárja || RouterOS || Otthoni/SOHO/kisvállalati felhasználásra optimalizált ár/érték || Sok modell csak alacsonyabb kategóriás (nem L3-offloadolt) switch-chipet tartalmaz beépítve - lásd a [[MikroTik::Hivatkozások|Hivatkozások oldalon]] említett chip-listát&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Fontos, gyakori félreértés:&#039;&#039;&#039; a &amp;quot;RouterBOARD&amp;quot; kifejezést sokan negyedik, párhuzamos kategóriaként kezelik a CCR/CRS/CSS mellett - valójában ez csak azt jelzi, hogy &#039;&#039;&#039;fizikai, önálló dobozos&#039;&#039;&#039; eszközről van szó (szemben a CHR virtuális változattal). Egy konkrét RouterBOARD-modell (pl. egy hEX vagy egy RB5009) a fenti CCR/CRS/CSS-logika szempontjából leginkább egy &amp;quot;kis CRS-nek&amp;quot; felel meg: van beépített switch-chipje, és RouterOS-t futtat rajta.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A CRS négy hardver-generációja - és az L3 hardveres offload kérdése ==&lt;br /&gt;
A CRS-sorozaton belül &#039;&#039;&#039;lényeges, gyakorlati különbség&#039;&#039;&#039; van a négy alsorozat között - ez alapvetően a beépített switch-chip generációjától függ:&lt;br /&gt;
{| class=&amp;quot;wikitable&amp;quot;&lt;br /&gt;
! Alsorozat !! Switch-chip családja !! L3 hardveres offload (IP HW routing)? !! Jellemző&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| &#039;&#039;&#039;CRS1xx / CRS2xx&#039;&#039;&#039; || Qualcomm Atheros (pl. QCA-8511, QCA-8519, QCA-8513L) || &#039;&#039;&#039;Nem&#039;&#039;&#039; - csak L2-kapcsolás hardveresen, a routing a CPU-n, szoftveresen fut || Belépő szintű, egyszerű managed switch + alap (CPU-korlátos) routing&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| &#039;&#039;&#039;CRS3xx&#039;&#039;&#039; || Marvell Prestera (pl. 98DX3236, 98DX3255, 98DX8208) || &#039;&#039;&#039;Igen&#039;&#039;&#039; || Közepes/nagyobb port-sűrűség, valódi hardveres IPv4/IPv6 routing-képesség&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| &#039;&#039;&#039;CRS5xx&#039;&#039;&#039; || Marvell Prestera, nagyobb kapacitású tagok (pl. 98DX4310, 98DX8525, 98CX8410) || &#039;&#039;&#039;Igen&#039;&#039;&#039;, nagyobb route-/nexthop-kapacitással és gyorsabb (pl. 25G/100G-osztályú) portokkal || Nagy teljesítményű core/aggregation switch-router szerepre&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| &#039;&#039;&#039;CCR2116 / CCR2216&#039;&#039;&#039; || Ugyanaz a Marvell Prestera-generáció, mint a CRS3xx/5xx || &#039;&#039;&#039;Igen&#039;&#039;&#039; || CCR-márkanév alatt fut, de a switch-portjai ténylegesen CRS-szintű, L3-offload-képes silicon-ra épülnek&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Fontos korlát, amit érdemes fejben tartani:&#039;&#039;&#039; az L3 hardveres offload &#039;&#039;&#039;nem &amp;quot;mindent tud&amp;quot;&#039;&#039;&#039; - a támogatott route-/nexthop-szám, a bonding-módok (csak 802.3ad/LACP és balance-xor offloadolható), illetve az, hogy pontosan mely csomag-típusok/funkciók offloadolhatók, &#039;&#039;&#039;chipenként eltérő&#039;&#039;&#039; és a hivatalos táblázatban van részletezve (lásd lejjebb). Ha a route-tábla mérete meghaladja a hardver kapacitását, a többlet &#039;&#039;&#039;visszaesik CPU-s feldolgozásra&#039;&#039;&#039; (&amp;quot;partial offloading&amp;quot;) - ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy nagy, teljes internetes BGP-táblát futtató CRS a táblázat egy részét már szoftveresen dolgozza fel, nem egészében hardveresen.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Hivatalos forrás (dátummal!) ==&lt;br /&gt;
A fenti L3-offload-képesség pontos, eszközönkénti/chipenkénti részletezése (route-kapacitás, nexthop-szám, ECMP-utak száma stb.) a MikroTik hivatalos dokumentációjában található, táblázatos formában:&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;CRS3xx, CRS5xx, CCR2116, CCR2216 switch chip features&#039;&#039;&#039; (Marvell Prestera-alapú chipek L3-offload táblázata) - https://help.mikrotik.com/docs/spaces/ROS/pages/30474317/CRS3xx+CRS5xx+CCR2116+CCR2216+switch+chip+features - &#039;&#039;&#039;az oldalon feltüntetett állapot szerint utoljára frissítve: 2026.04.01.&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;CRS1xx and 2xx series switches&#039;&#039;&#039; (a régebbi, csak L2-képes alsorozat adatlapja) - https://help.mikrotik.com/docs/spaces/ROS/pages/103841835/CRS1xx+and+2xx+series+switches - &#039;&#039;&#039;utoljára frissítve: 2026.02.23.&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;L3 Hardware Offloading&#039;&#039;&#039; (az általános koncepció/működés elmagyarázása, nem eszköz-specifikus) - https://help.mikrotik.com/docs/spaces/ROS/pages/62390319/L3+Hardware+Offloading&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Mivel ez a terület aktívan fejlődik&#039;&#039;&#039; (új chipek, bővülő offload-képességek), a fenti táblázatokat érdemes &#039;&#039;&#039;közvetlenül a hivatalos oldalon&#039;&#039;&#039; ellenőrizni vásárlás/tervezés előtt, ne csak erre az összefoglalóra hagyatkozva - pontosan emiatt szerepel itt a legutóbbi frissítés dátuma is, ahelyett hogy a konkrét számokat (route-/nexthop-kapacitás) ide másolnánk.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Sajátosságai (összefoglalva) ==&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;CCR&#039;&#039;&#039; = routolásra optimalizált CPU-erő, nem switch.&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;CRS&#039;&#039;&#039; = hibrid, RouterOS vagy SwOS is futtatható rajta - de a generáció (1xx/2xx vs. 3xx/5xx) dönti el, hogy a routing valóban hardveres-e.&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;CSS&#039;&#039;&#039; = tiszta, RouterOS-t nem is tudó L2 switch.&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;RouterBOARD&#039;&#039;&#039; = a fizikai hardver-termékcsalád neve, nem egy negyedik, párhuzamos teljesítmény-kategória.&lt;br /&gt;
* Az &#039;&#039;&#039;L3 hardveres offload&#039;&#039;&#039; csak a CRS3xx/CRS5xx/CCR2116/CCR2216 Marvell Prestera-alapú tagjain elérhető, a régebbi CRS1xx/2xx-en nem - és még ott is véges kapacitással/funkció-körrel.&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>ApelPro</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>http://wiki.farkas-attila.hu/index.php?title=Linux::H%C3%A1l%C3%B3zati_eszk%C3%B6z%C3%B6k&amp;diff=943</id>
		<title>Linux::Hálózati eszközök</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="http://wiki.farkas-attila.hu/index.php?title=Linux::H%C3%A1l%C3%B3zati_eszk%C3%B6z%C3%B6k&amp;diff=943"/>
		<updated>2026-09-30T20:57:15Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;ApelPro: Hivatkozás javítása - az EDU::GAMF::MikroTik oldal törlésre kerül&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;[[category:Linux]]&lt;br /&gt;
[[category:Hálózat]]&lt;br /&gt;
Ezen az oldalon olyan disztribúciókat gyűjtünk össze, amelyek &#039;&#039;&#039;kifejezetten&#039;&#039;&#039; router/tűzfal/hálózati eszközként való felhasználásra készültek - tehát nem általános célú (asztali/szerver) disztribúciók, hanem router-firmware-ek vagy router-operációsrendszerek. Mindegyik Linux kernelt futtat, így a [[Linux::Tűzfal::iptables|iptables]]/[[Linux::Tűzfal::nftables|nftables]] tudás közvetlenül hasznosítható rajtuk (a legtöbbjük felületén keresztül is, vagy közvetlenül parancssorból).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Lásd még:&#039;&#039;&#039; [[MikroTik::Eszközkategóriák|MikroTik]] - a MikroTik RouterOS is Linux kernelt futtat, de &#039;&#039;&#039;saját, nem iptables/nftables-alapú&#039;&#039;&#039; tűzfal-motort használ, emiatt külön oldalon tárgyaljuk. A BSD-alapú [[BSD|pfSense]] szintén nem ide tartozik, mivel az nem Linux, hanem FreeBSD kernelt futtat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{| class=&amp;quot;wikitable&amp;quot;&lt;br /&gt;
! Eszköz !! Jellemző felhasználás !! Alapja&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| &#039;&#039;&#039;OpenWrt&#039;&#039;&#039; || Otthoni/kisvállalati routerek, IoT eszközök újrahasznosítása - rendkívül széles hardvertámogatás || Önálló, Linux kernelre épülő embedded disztribúció&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| &#039;&#039;&#039;DD-WRT&#039;&#039;&#039; || Hasonló célú, régebb óta létező router-firmware || Önálló, Linux kernelre épülő embedded disztribúció&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| &#039;&#039;&#039;VyOS&#039;&#039;&#039; || Virtuális/szoftveres router, tűzfal, VPN-végpont (gyakran felhőkörnyezetben, pl. AWS-en, vagy VM-ként) || Debian-alapú, a korábbi Vyatta projekt közösségi továbbfejlesztése&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| &#039;&#039;&#039;Cumulus Linux&#039;&#039;&#039; || Adatközponti (data center) switchek natív operációs rendszere, &amp;quot;fehér doboz&amp;quot; (white-box) hardveren || Debian-alapú Network Operating System (NOS), ma NVIDIA-tulajdonban&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| &#039;&#039;&#039;SONiC&#039;&#039;&#039; || Ugyanaz a piac, mint a Cumulus Linux-é (adatközponti switchek), hyperscaler-eredetű, nyílt közösségi fejlesztés || Debian-alapú NOS, Microsoft (Azure) eredetű, ma az Open Compute Project (OCP) alatt&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| &#039;&#039;&#039;IPFire&#039;&#039;&#039; || Kifejezetten biztonsági/tűzfal célú, x86-hardverre szánt appliance-disztribúció, beépíthető IDS-szel || Önálló (nem Debian-alapú), saját &amp;quot;Pakfire&amp;quot; csomagkezelővel épülő disztribúció&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== OpenWrt ==&lt;br /&gt;
Az &#039;&#039;&#039;OpenWrt&#039;&#039;&#039; egy önálló, kifejezetten beágyazott (embedded) eszközökre optimalizált Linux-disztribúció, amit eredetileg Linksys routerek &amp;quot;feltörésére&amp;quot; (újraprogramozására) fejlesztettek ki, mára azonban több ezer eszközt (routerek, access pointok, IoT eszközök) támogat hivatalosan.&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Csomagkezelő&#039;&#039;&#039;: &#039;&#039;opkg&#039;&#039; (egy könnyűsúlyú apt-szerű rendszer)&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Webes felület&#039;&#039;&#039;: LuCI - grafikus konfigurációs felület, ami a háttérben a UCI (Unified Configuration Interface) konfigurációs rendszert szerkeszti&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Tűzfal&#039;&#039;&#039;: újabb verziókban nftables-re épül (korábban iptables-re), de a felhasználó jellemzően a LuCI felület &amp;quot;Firewall&amp;quot; menüjén vagy a saját, egyszerűsített &#039;&#039;/etc/config/firewall&#039;&#039; UCI-fájlon keresztül konfigurálja, nem közvetlenül nftables-parancsokkal&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Miért fontos&#039;&#039;&#039;: sok gyártó (pl. bizonyos TP-Link, GL.iNet eszközök) hivatalosan is OpenWrt-alapú firmware-t szállít, illetve maga az OpenWrt projekt is listázza a támogatott, &amp;quot;flash-elhető&amp;quot; eszközöket&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Kis példa - statikus LAN-cím és egy port-forward, UCI paranccsal (parancssorból/SSH-n):&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&amp;lt;syntaxhighlight lang=&amp;quot;bash&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
uci set network.lan.ipaddr=&#039;192.168.2.1&#039;&lt;br /&gt;
uci set network.lan.netmask=&#039;255.255.255.0&#039;&lt;br /&gt;
uci commit network&lt;br /&gt;
/etc/init.d/network restart&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
# Port-forward: külső (WAN) 2222-es TCP port irányítása egy belső gép 22-es (SSH) portjára&lt;br /&gt;
uci add firewall redirect&lt;br /&gt;
uci set firewall.@redirect[-1].name=&#039;SSH-forward&#039;&lt;br /&gt;
uci set firewall.@redirect[-1].src=&#039;wan&#039;&lt;br /&gt;
uci set firewall.@redirect[-1].src_dport=&#039;2222&#039;&lt;br /&gt;
uci set firewall.@redirect[-1].dest=&#039;lan&#039;&lt;br /&gt;
uci set firewall.@redirect[-1].dest_ip=&#039;192.168.2.100&#039;&lt;br /&gt;
uci set firewall.@redirect[-1].dest_port=&#039;22&#039;&lt;br /&gt;
uci set firewall.@redirect[-1].proto=&#039;tcp&#039;&lt;br /&gt;
uci commit firewall&lt;br /&gt;
/etc/init.d/firewall restart&lt;br /&gt;
&amp;lt;/syntaxhighlight&amp;gt;&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;uci commit&#039;&#039; csak az &#039;&#039;&#039;/etc/config/&#039;&#039;&#039; alatti, ember által is olvasható konfigurációs fájlba írja a változást (ez már önmagában perzisztens, túléli az újraindítást) - a ténylegesen &#039;&#039;&#039;futó&#039;&#039;&#039; állapotot csak az érintett szolgáltatás (&#039;&#039;network&#039;&#039;, &#039;&#039;firewall&#039;&#039;) újraindítása (vagy egy reboot) veszi át belőle.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== DD-WRT ==&lt;br /&gt;
Az OpenWrt-hez hasonló célú, de régebb óta (2005 óta) létező router-firmware. Története és közösségi modellje kicsit másképp alakult (részben zártabb fejlesztési modell, néhány funkció csak fizetős &amp;quot;Premium&amp;quot; verzióban érhető el), emiatt az utóbbi években népszerűsége az OpenWrt mögé szorult, de sok régebbi, más firmware-t már nem kapó router esetén továbbra is életképes választás.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Kis példa - DD-WRT konfiguráció:&#039;&#039;&#039; a DD-WRT-n (az OpenWrt-től eltérően) nincsenek emberi szemmel szerkeszthető UCI-fájlok - a beállítások a &#039;&#039;&#039;webes admin-felületen&#039;&#039;&#039; (Setup, Wireless, Firewall menük) élnek, a háttérben pedig &#039;&#039;&#039;NVRAM-változókban&#039;&#039;&#039; tárolódnak. SSH-n keresztül is módosíthatók (bár ez a gyakorlatban ritkábban használt út, mint OpenWrt-en):&lt;br /&gt;
&amp;lt;syntaxhighlight lang=&amp;quot;bash&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
nvram set lan_ipaddr=192.168.2.1&lt;br /&gt;
nvram set lan_netmask=255.255.255.0&lt;br /&gt;
nvram commit&lt;br /&gt;
reboot&lt;br /&gt;
&amp;lt;/syntaxhighlight&amp;gt;&lt;br /&gt;
Egyedi tűzfalszabályt (nyers &#039;&#039;iptables&#039;&#039; szintaxissal!) leggyakrabban az &#039;&#039;&#039;Administration → Commands → Firewall&#039;&#039;&#039; mezőbe írva, majd a &amp;quot;Save Firewall&amp;quot; gombbal mentve adhatunk hozzá - ez a szövegdoboz tartalma minden tűzfal-indításkor (így rendszerindításkor is) automatikusan lefut, tehát ez a DD-WRT-n a &amp;quot;perzisztens egyedi szabály&amp;quot; bevett módja:&lt;br /&gt;
&amp;lt;syntaxhighlight lang=&amp;quot;bash&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
iptables -I INPUT -p tcp --dport 2222 -j ACCEPT&lt;br /&gt;
&amp;lt;/syntaxhighlight&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== VyOS ==&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;&#039;VyOS&#039;&#039;&#039; egy Debian-alapú, de kifejezetten router/tűzfal célra kialakított disztribúció, a korábbi (mára megszűnt, kereskedelmi) Vyatta projekt nyílt forráskódú folytatása. Jellegzetessége a &#039;&#039;&#039;Cisco-szerű, parancssoros konfigurációs nyelv&#039;&#039;&#039; (hasonló struktúra és logika, mint egy IOS-es Cisco eszközön), ami miatt hálózati mérnökök számára gyakran ismerősebb, mint egy tipikus Linux-parancssor:&lt;br /&gt;
&amp;lt;syntaxhighlight lang=&amp;quot;bash&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
configure&lt;br /&gt;
set interfaces ethernet eth0 address &#039;192.168.1.1/24&#039;&lt;br /&gt;
set firewall name OUTSIDE-IN rule 10 action &#039;accept&#039;&lt;br /&gt;
set firewall name OUTSIDE-IN rule 10 state established &#039;enable&#039;&lt;br /&gt;
set interfaces ethernet eth0 firewall in name &#039;OUTSIDE-IN&#039;&lt;br /&gt;
commit&lt;br /&gt;
save&lt;br /&gt;
&amp;lt;/syntaxhighlight&amp;gt;&lt;br /&gt;
Az utolsó (&#039;&#039;firewall in name&#039;&#039;) sor nélkül a szabálykészlet csak &#039;&#039;&#039;definiálva&#039;&#039;&#039; lenne, de sehol nem lenne aktív - ez a sor kapcsolja rá a korábban létrehozott &#039;&#039;OUTSIDE-IN&#039;&#039; szabálykészletet az &#039;&#039;eth0&#039;&#039; interfész &#039;&#039;&#039;bejövő&#039;&#039;&#039; (in) irányára. A VyOS elsősorban &#039;&#039;&#039;virtuális&#039;&#039;&#039; környezetben (VM-ként, felhőben - pl. AWS-en is elérhető AMI-ként) terjedt el, mint szoftveres router/tűzfal/VPN-koncentrátor, de fizikai hardveren is futtatható.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Cumulus Linux ==&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;&#039;Cumulus Linux&#039;&#039;&#039; (2020 óta az NVIDIA tulajdonában) egy kifejezetten &#039;&#039;&#039;adatközponti switchekre&#039;&#039;&#039; szánt, Debian-alapú Network Operating System (NOS) - tehát nem otthoni/kisvállalati routerekről, hanem a korábban (az &amp;quot;Adatközpontok belső hálózata&amp;quot; órán) tárgyalt Spine-Leaf/Clos-topológiák &#039;&#039;&#039;fizikai switchein&#039;&#039;&#039; futó rendszerről van szó.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A mögötte álló alapgondolat a &#039;&#039;&#039;&amp;quot;disaggregation&amp;quot;&#039;&#039;&#039; (szétválasztás): hagyományosan egy hálózati switch gyártója a hardvert (ASIC-et) és a rajta futó szoftvert (NOS-t) egyetlen zárt csomagként adja el - a Cumulus Linux ezt szétválasztja, és tetszőleges, az &#039;&#039;&#039;ONIE&#039;&#039;&#039; (Open Network Install Environment) szabványt támogató &amp;quot;fehér doboz&amp;quot; (white-box) switch-hardverre telepíthető, ugyanúgy, ahogy egy PC-re is választhatunk tetszőleges operációs rendszert a hardvertől függetlenül.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A Cumulus Linux a háttérben &#039;&#039;&#039;ugyanazokat a Linux-eszközöket&#039;&#039;&#039; használja, amiket a wiki más oldalain már megismertünk (natív &#039;&#039;iproute2&#039;&#039;, Linux bridge/VLAN-kezelés), a BGP/OSPF útválasztást pedig a &#039;&#039;&#039;FRRouting (FRR)&#039;&#039;&#039; nevű, nyílt forráskódú routing-csomag végzi - ez ugyanaz a technológia, ami a korábban tárgyalt BGP-alapú Spine-Leaf underlay-ek mögött is jellemzően ott van.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Kis példa - egy interfész IP-címzése és egy eBGP-szomszédság felvétele&#039;&#039;&#039; (a saját, &amp;quot;NCLU&amp;quot; - NetWork Command Line Utility - parancskészlettel, ami hasonlóan a VyOS-hoz, &#039;&#039;&#039;előbb összegyűjti&#039;&#039;&#039;, majd egyben alkalmazza a módosításokat):&lt;br /&gt;
&amp;lt;syntaxhighlight lang=&amp;quot;bash&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
net add interface swp1 ip address 10.0.0.1/31&lt;br /&gt;
net add bgp autonomous-system 65010&lt;br /&gt;
net add bgp neighbor swp1 remote-as external&lt;br /&gt;
net commit&lt;br /&gt;
&amp;lt;/syntaxhighlight&amp;gt;&lt;br /&gt;
Vegyük észre a mintát: &#039;&#039;net add&#039;&#039; (felkészítés) → &#039;&#039;net commit&#039;&#039; (alkalmazás) - ugyanaz a &amp;quot;gyűjtsd össze, majd léptesd életbe egyben&amp;quot; logika, mint a VyOS &#039;&#039;set&#039;&#039;/&#039;&#039;commit&#039;&#039; vagy a netplan &#039;&#039;apply&#039;&#039; párosánál (lásd [[Linux::Hálózati konfiguráció#netplan|ott]]).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== SONiC ==&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;&#039;SONiC&#039;&#039;&#039; (Software for Open Networking in the Cloud) a Cumulus Linux-hoz &#039;&#039;&#039;nagyon hasonló piaci szerepű&#039;&#039;&#039;, szintén Debian-alapú, ONIE-vel telepíthető adatközponti NOS - de más eredettel és más belső felépítéssel. A Microsoft fejlesztette ki saját Azure-adatközpontjai számára, majd nyílt forráskódúvá tette és átadta az Open Compute Project (OCP) közösségnek - azóta más hyperscaler cégek (pl. Alibaba, LinkedIn) is aktívan fejlesztik.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A legfontosabb belső különbség a Cumulus Linux-hoz képest: amíg a Cumulus Linux egy &amp;quot;hagyományos&amp;quot; Linux-folyamatokból álló rendszer, addig a SONiC &#039;&#039;&#039;konténerizált mikroszolgáltatásokból&#039;&#039;&#039; épül fel (pl. &#039;&#039;orchagent&#039;&#039;, &#039;&#039;syncd&#039;&#039;, &#039;&#039;bgpd&#039;&#039; külön konténerben), amik egy központi, &#039;&#039;&#039;Redis-alapú állapot-adatbázison&#039;&#039;&#039; (SONiC &amp;quot;Redis DB&amp;quot;, több logikai adatbázissal: &#039;&#039;CONFIG_DB&#039;&#039;, &#039;&#039;APPL_DB&#039;&#039;, &#039;&#039;STATE_DB&#039;&#039; stb.) keresztül kommunikálnak egymással, nem közvetlenül. A routing motor itt is &#039;&#039;&#039;FRRouting (FRR)&#039;&#039;&#039;.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Kis példa - interfész IP-címzése, majd BGP-szomszédság felvétele&#039;&#039;&#039; (a config-CLI és az FRR saját &#039;&#039;vtysh&#039;&#039; parancssora kombinálva):&lt;br /&gt;
&amp;lt;syntaxhighlight lang=&amp;quot;bash&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
config interface ip add Ethernet0 10.0.0.1/31&lt;br /&gt;
config save&lt;br /&gt;
sudo config reload&lt;br /&gt;
&amp;lt;/syntaxhighlight&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;syntaxhighlight lang=&amp;quot;bash&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
vtysh&lt;br /&gt;
configure terminal&lt;br /&gt;
router bgp 65010&lt;br /&gt;
 neighbor 10.0.0.0 remote-as external&lt;br /&gt;
end&lt;br /&gt;
write memory&lt;br /&gt;
&amp;lt;/syntaxhighlight&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{| class=&amp;quot;wikitable&amp;quot;&lt;br /&gt;
! Szempont !! Cumulus Linux !! SONiC&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| Eredet || Cumulus Networks, ma NVIDIA || Microsoft (Azure), ma Open Compute Project&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| Config-modell || &#039;&#039;net add&#039;&#039; / &#039;&#039;net commit&#039;&#039; (NCLU), illetve natív Linux-parancsok || &#039;&#039;config&#039;&#039; CLI + &#039;&#039;config_db.json&#039;&#039;, routing: FRR &#039;&#039;vtysh&#039;&#039;&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| Belső architektúra || Hagyományos Linux-folyamatok || Konténerizált mikroszolgáltatások + központi Redis állapot-adatbázis&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| Routing motor || FRRouting (FRR) || FRRouting (FRR)&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| Jellemző felhasználó || Vállalati/enterprise adatközpontok, kereskedelmi (NVIDIA) támogatással || Hyperscaler-ek és nyílt közösség, jellemzően saját üzemeltetésű support&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| Telepítés || ONIE || ONIE&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== IPFire ==&lt;br /&gt;
Az &#039;&#039;&#039;IPFire&#039;&#039;&#039; a fentebb tárgyalt eszközöktől (OpenWrt, DD-WRT, Cumulus, SONiC) eltérő &amp;quot;réteget&amp;quot; céloz meg: nem beágyazott routerekre, és nem is adatközponti switchekre, hanem kifejezetten &#039;&#039;&#039;biztonsági célú, x86-hardverre (is) szánt tűzfal-appliance-ként&#039;&#039;&#039; készült - jellemzően egy dedikált kis gépen vagy VM-ként fut, nem egy router-chipsetre &amp;quot;flashelve&amp;quot;.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Fontos, hogy az IPFire (a többi, ezen az oldalon tárgyalt eszközzel ellentétben) &#039;&#039;&#039;nem Debian-alapú&#039;&#039;&#039; - saját, önálló disztribúció, saját csomagkezelővel/frissítő-rendszerrel (&#039;&#039;Pakfire&#039;&#039;). A hálózatkezelése a firewalld-nél (lásd [[Linux::Tűzfal::Keretrendszerek|ott]]) megismert &#039;&#039;&#039;zóna-modellhez&#039;&#039;&#039; hasonló, de attól eltérő, színekkel jelölt zónákra épül:&lt;br /&gt;
{| class=&amp;quot;wikitable&amp;quot;&lt;br /&gt;
! Zóna !! Jelentése&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| &#039;&#039;&#039;GREEN&#039;&#039;&#039; || Megbízható, belső (vezetékes) LAN&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| &#039;&#039;&#039;RED&#039;&#039;&#039; || Megbízhatatlan, külső hálózat (jellemzően a WAN/internet-oldal)&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| &#039;&#039;&#039;ORANGE&#039;&#039;&#039; || DMZ (nyilvánosan elérhető szolgáltatások, pl. egy saját webszerver, elkülönítve a belső LAN-tól)&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| &#039;&#039;&#039;BLUE&#039;&#039;&#039; || Vezeték nélküli (wifi) hálózat, külön elszigetelve a vezetékes GREEN zónától&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A napi konfiguráció túlnyomó részét egy &#039;&#039;&#039;webes admin-felület&#039;&#039;&#039; (WebGUI) végzi, kézi konfigurációs fájl-szerkesztés helyett - a kezdeti hálózati/zóna-beállítás viszont egy szöveges (ncurses) telepítő-varázslóval, a &#039;&#039;&#039;setup&#039;&#039;&#039; paranccsal is elvégezhető/módosítható SSH-n keresztül:&lt;br /&gt;
&amp;lt;syntaxhighlight lang=&amp;quot;bash&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
setup      # szöveges menü: hálózati zónák (GREEN/RED/ORANGE/BLUE) interfészhez rendelése, IP-cím stb.&lt;br /&gt;
&amp;lt;/syntaxhighlight&amp;gt;&lt;br /&gt;
Az IPFire egyik jellemző, a többi eszköztől megkülönböztető tulajdonsága, hogy a &#039;&#039;&#039;Pakfire&#039;&#039;&#039; add-on rendszeren keresztül egy paranccsal telepíthető rajta a &#039;&#039;&#039;Suricata&#039;&#039;&#039; IDS/IPS motor is (lásd [[Linux::IDS-IPS|ott]]):&lt;br /&gt;
&amp;lt;syntaxhighlight lang=&amp;quot;bash&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
pakfire install suricata&lt;br /&gt;
&amp;lt;/syntaxhighlight&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Kapcsolódás a korábban tanultakhoz ==&lt;br /&gt;
Mivel mind a hat disztribúció Linux kernelt futtat, a csomagszűrés végső soron náluk is a netfilter alrendszeren keresztül történik - a felhasználói felület (LuCI, DD-WRT webes admin, VyOS/Cumulus CLI, SONiC config-eszközök, IPFire WebGUI) csak egy &#039;&#039;&#039;kényelmi réteg&#039;&#039;&#039; a [[Linux::Tűzfal::iptables|iptables]]/[[Linux::Tűzfal::nftables|nftables]] felett, hasonlóan ahhoz, ahogy az [[Linux::Tűzfal::Keretrendszerek|ufw és a firewalld]] is teszi általános célú disztribúciókon. A Cumulus Linux és a SONiC esetében emellett az &#039;&#039;&#039;útválasztási réteg&#039;&#039;&#039; (BGP/OSPF) is egy közös, megismert technológiára, a &#039;&#039;&#039;FRRouting&#039;&#039;&#039;-ra épül - ugyanaz a fajta BGP-alapú felépítés, amit a Spine-Leaf/Clos-topológiák underlay-eként a korábbi órán is tárgyaltunk. Az IPFire zóna-alapú (GREEN/RED/ORANGE/BLUE) modellje pedig fogalmilag ugyanazt az elvet követi, mint a firewalld zónái, csak más elnevezéssel és más termékbe csomagolva.&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>ApelPro</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>http://wiki.farkas-attila.hu/index.php?title=Linux&amp;diff=942</id>
		<title>Linux</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="http://wiki.farkas-attila.hu/index.php?title=Linux&amp;diff=942"/>
		<updated>2026-09-30T20:57:14Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;ApelPro: Hivatkozás javítása - az EDU::GAMF::MikroTik oldal törlésre kerül&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;[[category:Linux]]&lt;br /&gt;
Ez az oldal gyűjti össze a Linux rendszerekkel kapcsolatos jegyzeteket: tűzfal-technológiák (és az őket egyszerűsítő keretrendszerek), a nagy disztribúció-családok felépítése és rokonsága, illetve a Linux kernelre épülő, kifejezetten hálózati eszközként használt disztribúciók.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A Linux nem egyetlen, zárt termék, hanem egy &#039;&#039;&#039;kernel&#039;&#039;&#039; (maga a &amp;quot;Linux&amp;quot;), amire szabadon építhető rá tetszőleges felhasználói réteg (csomagkezelő, grafikus felület, alapértelmezett szolgáltatások stb.) - ezt a kombinációt nevezzük &#039;&#039;&#039;disztribúciónak&#039;&#039;&#039;. Emiatt jellemzi a Linux-világot a rendkívüli sokszínűség: ugyanarra a kernelre épülhet egy asztali disztribúció, egy szerver-disztribúció vagy akár egy pár megabájtos, routerbe épített firmware is.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tűzfal és behatolásvédelem ==&lt;br /&gt;
A Linux kernel csomagszűrési alrendszerét &#039;&#039;&#039;netfilternek&#039;&#039;&#039; nevezik. Ehhez történetileg több, egymást váltó/kiegészítő felhasználói felület (frontend) is készült:&lt;br /&gt;
* [[Linux::Tűzfal::iptables|iptables]] - a klasszikus, évtizedekig alapértelmezett megoldás&lt;br /&gt;
* [[Linux::Tűzfal::nftables|nftables]] - a hivatalos utód, amit a legtöbb modern disztribúció ma már alapértelmezetten használ (az iptables parancsokat egy kompatibilitási réteg fordítja át rá)&lt;br /&gt;
* [[Linux::Tűzfal::Keretrendszerek|Keretrendszerek (ufw, firewalld)]] - olyan egyszerűsítő eszközök, amelyek a háttérben iptables-t vagy nftables-t vezérelnek, de a felhasználó ezt jellemzően nem is látja&lt;br /&gt;
* [[Linux::IDS-IPS|Behatolásjelzés és -védelem (Suricata, Snort)]] - a tűzfaltól eltérő, a forgalom &#039;&#039;&#039;tartalmát&#039;&#039;&#039; is elemző védelmi réteg&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Disztribúciók ==&lt;br /&gt;
* [[Linux::Disztribúciók|Disztribúciók áttekintése]] - a Debian- és a Red Hat-család felépítése, rokonsága, illetve az openSUSE család&lt;br /&gt;
** [[Linux::Disztribúciók::CentOS alternatívák|CentOS alternatívák]] - a CentOS 2020-as irányváltása és az azóta kialakult helyzet (AlmaLinux, Rocky Linux)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Hálózat ==&lt;br /&gt;
* [[Linux::Hálózati konfiguráció|Hálózati konfiguráció]] - ifconfig vs.\ ip, illetve /etc/network/interfaces vs.\ netplan&lt;br /&gt;
* [[Linux::Hálózati eszközök|Linux alapú hálózati eszközök]] - OpenWrt, DD-WRT, VyOS és társaik&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Lásd még ==&lt;br /&gt;
* [[BSD]] - a Linuxhoz gyakran hasonlítgatott, de attól független Unix-szerű rendszercsalád (ide tartozik pl. a pfSense is)&lt;br /&gt;
* [[EDU::GAMF::IPTABLES]] - az iptables-nek a GAMF Felhőalapú szolgáltatások tárgy gyakorlatához készült, rövidebb bevezetője&lt;br /&gt;
* [[Linux::Hálózati eszközök|MikroTik]] - a MikroTik RouterOS saját, iptables-hez hasonló, de azzal nem kompatibilis tűzfal-motorja&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>ApelPro</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>http://wiki.farkas-attila.hu/index.php?title=MikroTik::Topol%C3%B3gia_p%C3%A9ld%C3%A1k&amp;diff=941</id>
		<title>MikroTik::Topológia példák</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="http://wiki.farkas-attila.hu/index.php?title=MikroTik::Topol%C3%B3gia_p%C3%A9ld%C3%A1k&amp;diff=941"/>
		<updated>2026-09-30T20:51:45Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;ApelPro: ASCII-diagramok cseréje valódi, saját készítésű (TikZ) topológia-ábrákra&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;[[category:MikroTik]]&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Lásd még:&#039;&#039;&#039; [[MikroTik::Eszközkategóriák|Eszközkategóriák]] (a CCR/CRS/CSS és a CRS-generációk közti különbség) · [[MikroTik::Debug eszközök|Debug eszközök]] · [[Linux::Hálózati konfiguráció|Hálózati konfiguráció]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az [[MikroTik::Eszközkategóriák|Eszközkategóriák oldalon]] tárgyalt eszköztípusok a gyakorlatban ritkán önmagukban, hanem egymást kiegészítve fordulnak elő. Ez az oldal két, jellemző &#039;&#039;&#039;KKV/SOHO-léptékű&#039;&#039;&#039; (tehát nem adatközponti Spine-Leaf, lásd [[Linux::Hálózati eszközök|ott]]) topológiát mutat be - egy &#039;&#039;&#039;réteges&#039;&#039;&#039; és egy &#039;&#039;&#039;lapos&#039;&#039;&#039; felépítést -, amikben CCR, CRS (mindkét generáció) és AX (WiFi 6) access pointok is szerepelnek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== 1. Réteges (többrétegű) topológia ==&lt;br /&gt;
Nagyobb KKV-környezetben érdemes szétválasztani a &#039;&#039;&#039;routolást&#039;&#039;&#039;, a &#039;&#039;&#039;hardveres inter-VLAN kapcsolást&#039;&#039;&#039; és az &#039;&#039;&#039;egyszerű végponti kapcsolást&#039;&#039;&#039; - mindegyikre más eszközkategória a megfelelő:&lt;br /&gt;
[[Fájl:MikroTik-topologia-reteges.png|center|700px]]&lt;br /&gt;
* A &#039;&#039;&#039;CCR&#039;&#039;&#039; itt kizárólag a routolást/tűzfalat végzi - a [[MikroTik::Eszközkategóriák|korábban tárgyaltak szerint]] nem szükséges (és jellemzően nincs is) rajta nagy port-sűrűségű switch-funkció.&lt;br /&gt;
* A &#039;&#039;&#039;CRS3xx/CRS5xx&#039;&#039;&#039; végzi a VLAN-ok közti routolást &#039;&#039;&#039;hardveresen&#039;&#039;&#039; (L3 HW offload) - ez a kritikus pont: enélkül minden VLAN-ok közti forgalom a CPU-t terhelné, ami nagyobb forgalom esetén szűk keresztmetszet lenne.&lt;br /&gt;
* Az &#039;&#039;&#039;access rétegben&#039;&#039;&#039; (ahol csak sima L2-kapcsolásra van szükség, routolásra nincs) &#039;&#039;&#039;fölösleges&#039;&#039;&#039; a drágább, L3-offload-képes hardver - itt a régebbi &#039;&#039;&#039;CRS1xx/2xx&#039;&#039;&#039;, vagy akár egy tisztán L2 &#039;&#039;&#039;CSS&#039;&#039;&#039; is tökéletesen megfelel.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== 2. Lapos (flat) topológia - kisiroda/otthoni méret ==&lt;br /&gt;
Kisebb méretben egyetlen, &#039;&#039;&#039;L3 HW offload-képes CRS3xx/CRS5xx&#039;&#039;&#039; önmagában is elláthatja mindhárom szerepet (routing, kapcsolás, CAPsMAN-vezérlés), külön CCR nélkül:&lt;br /&gt;
[[Fájl:MikroTik-topologia-lapos.png|center|550px]]&lt;br /&gt;
Itt nincs szükség a CCR-osztály nyers routolási teljesítményére (kisebb a forgalom/PPS-igény), ezért az extra eszköz és a plusz hálózati &amp;quot;ugrás&amp;quot; (hop) elhagyható - a CRS3xx/CRS5xx L3 HW offload képessége önmagában elég a néhány VLAN közti routoláshoz.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyiket mikor? ==&lt;br /&gt;
{| class=&amp;quot;wikitable&amp;quot;&lt;br /&gt;
! Szempont !! Réteges (1. topológia) !! Lapos (2. topológia)&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| Jellemző méret || Nagyobb KKV, több telephely/VLAN, komoly internetsávszélesség/BGP-igény || Kisiroda, otthoni hálózat, néhány VLAN&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| Miért kell külön CCR? || A routolási/tűzfal-terhelés (NAT, sok kapcsolat, esetleg BGP) meghaladja, amit egy CRS CPU-ja kényelmesen elbírna || Nem szükséges - a CRS L3 HW offloadja elég a belső routoláshoz, a CRS saját CPU-ja elbírja a kisebb &amp;quot;nem-offloadolható&amp;quot; forgalmat (pl. NAT) is&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| Access réteg eszköze || Külön, olcsóbb CRS1xx/2xx vagy CSS (nincs értelme L3-offloadot fizetni ott, ahol nem routolunk) || Nincs külön access réteg - minden végpont közvetlenül a központi CRS-en&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== CAPsMAN - az AX AP-k központi vezérlése ==&lt;br /&gt;
Mindkét topológiában az AX (WiFi 6) access pointok &#039;&#039;&#039;CAP&#039;&#039;&#039; (Controlled Access Point) módban futnak: nem önállóan, egyenként konfiguráljuk őket, hanem egy központi &#039;&#039;&#039;CAPsMAN&#039;&#039;&#039; (Controller AP Management) szolgáltatás - jellemzően a fenti ábrákon szereplő CRS3xx/5xx-en vagy a CCR-en futtatva - osztja ki nekik a rádiós beállításokat és az SSID-VLAN hozzárendelést. Ez pontosan az a &#039;&#039;&#039;VLAN-onkénti szétválasztás&#039;&#039;&#039; (Otthoni/Vendég/IoT), amit a [[EDU::GAMF::MikroTik-szabvál|tárgy gyakorlatai]] is érintenek - a CAPsMAN gondoskodik róla, hogy az egyes SSID-khez csatlakozó kliensek forgalma a megfelelő, &#039;&#039;&#039;tagged&#039;&#039;&#039; VLAN-on érkezzen meg a felsőbb (routoló) eszközhöz.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Sajátosságai (összefoglalva) ==&lt;br /&gt;
* A &#039;&#039;&#039;réteges&#039;&#039;&#039; felépítés szétválasztja a routolást (CCR), a hardveres inter-VLAN kapcsolást (CRS3xx/5xx) és az egyszerű végponti kapcsolást (CRS1xx/2xx/CSS) - mindegyik feladatra a hozzá illő, nem túlspecifikált eszközt használva.&lt;br /&gt;
* A &#039;&#039;&#039;lapos&#039;&#039;&#039; felépítésben egyetlen L3 HW offload-képes CRS mindhárom szerepet elláthatja - kisebb léptékben ez az egyszerűbb és olcsóbb megoldás.&lt;br /&gt;
* A döntő szempont a &#039;&#039;&#039;routolási/PPS-terhelés&#039;&#039;&#039; nagysága: ha ez indokolja, külön CCR kerül az élre; ha nem, a CRS L3 HW offloadja önmagában elég.&lt;br /&gt;
* Az &#039;&#039;&#039;AX AP-k CAPsMAN-nal&#039;&#039;&#039; központilag vezérelhetők, az SSID-k pedig VLAN-onként leképezve érkeznek meg a routoló eszközhöz - ugyanaz a VLAN-alapú elkülönítés, amit a wiki más pontjain (otthoni/vendég/IoT hálózat) is megismertünk.&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>ApelPro</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>http://wiki.farkas-attila.hu/index.php?title=F%C3%A1jl:MikroTik-topologia-lapos.png&amp;diff=940</id>
		<title>Fájl:MikroTik-topologia-lapos.png</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="http://wiki.farkas-attila.hu/index.php?title=F%C3%A1jl:MikroTik-topologia-lapos.png&amp;diff=940"/>
		<updated>2026-09-30T20:51:11Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;ApelPro: Saját készítésű topológia-ábra (TikZ)&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;Lapos MikroTik topológia: egyetlen CRS3xx/5xx router+switch+CAPsMAN szerepben + AX AP-k. Saját készítésű ábra (TikZ).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[category:MikroTik]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>ApelPro</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>http://wiki.farkas-attila.hu/index.php?title=F%C3%A1jl:MikroTik-topologia-reteges.png&amp;diff=939</id>
		<title>Fájl:MikroTik-topologia-reteges.png</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="http://wiki.farkas-attila.hu/index.php?title=F%C3%A1jl:MikroTik-topologia-reteges.png&amp;diff=939"/>
		<updated>2026-09-30T20:51:10Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;ApelPro: Saját készítésű topológia-ábra (TikZ)&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;Réteges MikroTik topológia: CCR + CRS3xx/5xx (L3 HW offload) + CRS1xx/2xx/CSS (L2) + AX AP-k (CAPsMAN). Saját készítésű ábra (TikZ).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[category:MikroTik]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>ApelPro</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>http://wiki.farkas-attila.hu/index.php?title=MediaWiki:Sidebar&amp;diff=938</id>
		<title>MediaWiki:Sidebar</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="http://wiki.farkas-attila.hu/index.php?title=MediaWiki:Sidebar&amp;diff=938"/>
		<updated>2026-09-30T20:46:48Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;ApelPro: Topológia példák hozzáadása a MikroTik menühöz&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;&lt;br /&gt;
* navigation&lt;br /&gt;
** mainpage|mainpage-description&lt;br /&gt;
* SEARCH&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* GAMF&lt;br /&gt;
** EDU::GAMF::Felhőalapú-szolgáltatások|Felhőalapú-szolgáltatások&lt;br /&gt;
** EDU::GAMF::Operációs rendszerek|Operációs rendszerek&lt;br /&gt;
** EDU::GAMF::MikroTik-szabvál|MikroTik (SZ)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* MikroTik&lt;br /&gt;
** MikroTik::Scripting|Script&lt;br /&gt;
** MikroTik::Eszközkategóriák|Eszközkategóriák&lt;br /&gt;
** MikroTik::Topológia példák|Topológia példák&lt;br /&gt;
** MikroTik::Debug eszközök|Debug eszközök&lt;br /&gt;
** MikroTik::Hivatkozások|Hivatkozások&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Linux&lt;br /&gt;
** Linux|Linux (áttekintés)&lt;br /&gt;
** Linux::Tűzfal::iptables|iptables&lt;br /&gt;
** Linux::Tűzfal::nftables|nftables&lt;br /&gt;
** Linux::Tűzfal::Keretrendszerek|Keretrendszerek (ufw, firewalld)&lt;br /&gt;
** Linux::Hálózati eszközök|Hálózati eszközök&lt;br /&gt;
** Linux::Hálózati konfiguráció|Hálózati konfiguráció&lt;br /&gt;
** Linux::Disztribúciók|Disztribúciók&lt;br /&gt;
** Linux::Disztribúciók::CentOS alternatívák|CentOS alternatívák&lt;br /&gt;
** Linux::IDS-IPS|IDS/IPS (Suricata, Snort)&lt;br /&gt;
** BSD|BSD&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Etikus hackelés&lt;br /&gt;
** Etikus hackelés|Áttekintés&lt;br /&gt;
** Etikus hackelés::Nmap|Nmap&lt;br /&gt;
** Etikus hackelés::Masscan|Masscan&lt;br /&gt;
** Etikus hackelés::Metasploit|Metasploit&lt;br /&gt;
** Etikus hackelés::Shodan|Shodan&lt;br /&gt;
** Etikus hackelés::SpiderFoot|SpiderFoot&lt;br /&gt;
** Etikus hackelés::OSINT|OSINT&lt;br /&gt;
** Etikus hackelés::Burp Suite|Burp Suite&lt;br /&gt;
** Etikus hackelés::OWASP Top 10|OWASP Top 10&lt;br /&gt;
** Etikus hackelés::OWASP ZAP|OWASP ZAP (ZAProxy)&lt;br /&gt;
** Etikus hackelés::Wireshark|Wireshark&lt;br /&gt;
** Etikus hackelés::tshark|tshark&lt;br /&gt;
** Etikus hackelés::tcpdump|tcpdump&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Monitoring&lt;br /&gt;
** Monitoring|Áttekintés&lt;br /&gt;
** Monitoring::Zabbix|Zabbix&lt;br /&gt;
** Monitoring::Nagios|Nagios&lt;br /&gt;
** Monitoring::Prometheus|Prometheus&lt;br /&gt;
** Monitoring::Grafana|Grafana&lt;br /&gt;
** NetBox|NetBox (Source of Truth)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* AI&lt;br /&gt;
** AI|Áttekintés&lt;br /&gt;
** AI::Programozás automatizálása|Programozás automatizálása&lt;br /&gt;
** AI::Hálózat automatizálása|Hálózat automatizálása&lt;br /&gt;
** AI::Felhő automatizálása|Felhő automatizálása&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Cégek&lt;br /&gt;
** OmegaByte&lt;br /&gt;
*** COMP::OmegaByte|OmegaByte&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Egyéb&lt;br /&gt;
** Hálózatok: fraktál|Hálózatok: fraktál&lt;br /&gt;
** ISP csatlakozási típusok|ISP csatlakozási típusok&lt;br /&gt;
** Hálózat rendelkezésreállás számítás|Hálózat rendelkezésreállás számítás&lt;br /&gt;
** Tipikus vállalati hálózati struktúra|Tipikus vállalati hálózati struktúra&lt;br /&gt;
** BGP protokoll|BGP protokoll&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>ApelPro</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>http://wiki.farkas-attila.hu/index.php?title=MikroTik::Topol%C3%B3gia_p%C3%A9ld%C3%A1k&amp;diff=937</id>
		<title>MikroTik::Topológia példák</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="http://wiki.farkas-attila.hu/index.php?title=MikroTik::Topol%C3%B3gia_p%C3%A9ld%C3%A1k&amp;diff=937"/>
		<updated>2026-09-30T20:46:31Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;ApelPro: Topológia példák hozzáadása (réteges és lapos, CCR/CRS/AX AP+CAPsMAN)&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;[[category:MikroTik]]&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Lásd még:&#039;&#039;&#039; [[MikroTik::Eszközkategóriák|Eszközkategóriák]] (a CCR/CRS/CSS és a CRS-generációk közti különbség) · [[MikroTik::Debug eszközök|Debug eszközök]] · [[Linux::Hálózati konfiguráció|Hálózati konfiguráció]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az [[MikroTik::Eszközkategóriák|Eszközkategóriák oldalon]] tárgyalt eszköztípusok a gyakorlatban ritkán önmagukban, hanem egymást kiegészítve fordulnak elő. Ez az oldal két, jellemző &#039;&#039;&#039;KKV/SOHO-léptékű&#039;&#039;&#039; (tehát nem adatközponti Spine-Leaf, lásd [[Linux::Hálózati eszközök|ott]]) topológiát mutat be - egy &#039;&#039;&#039;réteges&#039;&#039;&#039; és egy &#039;&#039;&#039;lapos&#039;&#039;&#039; felépítést -, amikben CCR, CRS (mindkét generáció) és AX (WiFi 6) access pointok is szerepelnek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== 1. Réteges (többrétegű) topológia ==&lt;br /&gt;
Nagyobb KKV-környezetben érdemes szétválasztani a &#039;&#039;&#039;routolást&#039;&#039;&#039;, a &#039;&#039;&#039;hardveres inter-VLAN kapcsolást&#039;&#039;&#039; és az &#039;&#039;&#039;egyszerű végponti kapcsolást&#039;&#039;&#039; - mindegyikre más eszközkategória a megfelelő:&lt;br /&gt;
&amp;lt;pre&amp;gt;&lt;br /&gt;
                         Internet&lt;br /&gt;
                            |&lt;br /&gt;
                    [ CCR - él/router ]&lt;br /&gt;
              (NAT, tűzfal, BGP - nagy PPS-igény)&lt;br /&gt;
                            |&lt;br /&gt;
        [ CRS3xx/CRS5xx - L3 HW offload core/disztribúció ]&lt;br /&gt;
         (inter-VLAN routolás HARDVERESEN, VLAN-trönkök)&lt;br /&gt;
                 |                        |&lt;br /&gt;
   [ CRS1xx/2xx vagy CSS ]      [ CRS1xx/2xx vagy CSS ]&lt;br /&gt;
   (L2 access switch,            (L2 access switch,&lt;br /&gt;
    végponti eszközök)            PoE - AX AP-k tápellátása)&lt;br /&gt;
                                        |&lt;br /&gt;
                                [ AX AP-k (CAPsMAN) ]&lt;br /&gt;
                        SSID-k: Otthoni / Vendég / IoT&lt;br /&gt;
                          (külön VLAN-onként leképezve)&lt;br /&gt;
&amp;lt;/pre&amp;gt;&lt;br /&gt;
* A &#039;&#039;&#039;CCR&#039;&#039;&#039; itt kizárólag a routolást/tűzfalat végzi - a [[MikroTik::Eszközkategóriák|korábban tárgyaltak szerint]] nem szükséges (és jellemzően nincs is) rajta nagy port-sűrűségű switch-funkció.&lt;br /&gt;
* A &#039;&#039;&#039;CRS3xx/CRS5xx&#039;&#039;&#039; végzi a VLAN-ok közti routolást &#039;&#039;&#039;hardveresen&#039;&#039;&#039; (L3 HW offload) - ez a kritikus pont: enélkül minden VLAN-ok közti forgalom a CPU-t terhelné, ami nagyobb forgalom esetén szűk keresztmetszet lenne.&lt;br /&gt;
* Az &#039;&#039;&#039;access rétegben&#039;&#039;&#039; (ahol csak sima L2-kapcsolásra van szükség, routolásra nincs) &#039;&#039;&#039;fölösleges&#039;&#039;&#039; a drágább, L3-offload-képes hardver - itt a régebbi &#039;&#039;&#039;CRS1xx/2xx&#039;&#039;&#039;, vagy akár egy tisztán L2 &#039;&#039;&#039;CSS&#039;&#039;&#039; is tökéletesen megfelel.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== 2. Lapos (flat) topológia - kisiroda/otthoni méret ==&lt;br /&gt;
Kisebb méretben egyetlen, &#039;&#039;&#039;L3 HW offload-képes CRS3xx/CRS5xx&#039;&#039;&#039; önmagában is elláthatja mindhárom szerepet (routing, kapcsolás, CAPsMAN-vezérlés), külön CCR nélkül:&lt;br /&gt;
&amp;lt;pre&amp;gt;&lt;br /&gt;
                    Internet&lt;br /&gt;
                       |&lt;br /&gt;
    [ CRS3xx/CRS5xx - router + switch + CAPsMAN-kontroller egyben ]&lt;br /&gt;
         (L3 HW offload routing, PoE portok az AP-knek)&lt;br /&gt;
              |                          |&lt;br /&gt;
      [ végponti eszközök ]      [ AX AP-k (CAPsMAN) ]&lt;br /&gt;
                                SSID-k VLAN-onként&lt;br /&gt;
                              (Otthoni / Vendég / IoT)&lt;br /&gt;
&amp;lt;/pre&amp;gt;&lt;br /&gt;
Itt nincs szükség a CCR-osztály nyers routolási teljesítményére (kisebb a forgalom/PPS-igény), ezért az extra eszköz és a plusz hálózati &amp;quot;ugrás&amp;quot; (hop) elhagyható - a CRS3xx/CRS5xx L3 HW offload képessége önmagában elég a néhány VLAN közti routoláshoz.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyiket mikor? ==&lt;br /&gt;
{| class=&amp;quot;wikitable&amp;quot;&lt;br /&gt;
! Szempont !! Réteges (1. topológia) !! Lapos (2. topológia)&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| Jellemző méret || Nagyobb KKV, több telephely/VLAN, komoly internetsávszélesség/BGP-igény || Kisiroda, otthoni hálózat, néhány VLAN&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| Miért kell külön CCR? || A routolási/tűzfal-terhelés (NAT, sok kapcsolat, esetleg BGP) meghaladja, amit egy CRS CPU-ja kényelmesen elbírna || Nem szükséges - a CRS L3 HW offloadja elég a belső routoláshoz, a CRS saját CPU-ja elbírja a kisebb &amp;quot;nem-offloadolható&amp;quot; forgalmat (pl. NAT) is&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| Access réteg eszköze || Külön, olcsóbb CRS1xx/2xx vagy CSS (nincs értelme L3-offloadot fizetni ott, ahol nem routolunk) || Nincs külön access réteg - minden végpont közvetlenül a központi CRS-en&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== CAPsMAN - az AX AP-k központi vezérlése ==&lt;br /&gt;
Mindkét topológiában az AX (WiFi 6) access pointok &#039;&#039;&#039;CAP&#039;&#039;&#039; (Controlled Access Point) módban futnak: nem önállóan, egyenként konfiguráljuk őket, hanem egy központi &#039;&#039;&#039;CAPsMAN&#039;&#039;&#039; (Controller AP Management) szolgáltatás - jellemzően a fenti ábrákon szereplő CRS3xx/5xx-en vagy a CCR-en futtatva - osztja ki nekik a rádiós beállításokat és az SSID-VLAN hozzárendelést. Ez pontosan az a &#039;&#039;&#039;VLAN-onkénti szétválasztás&#039;&#039;&#039; (Otthoni/Vendég/IoT), amit a [[EDU::GAMF::MikroTik-szabvál|tárgy gyakorlatai]] is érintenek - a CAPsMAN gondoskodik róla, hogy az egyes SSID-khez csatlakozó kliensek forgalma a megfelelő, &#039;&#039;&#039;tagged&#039;&#039;&#039; VLAN-on érkezzen meg a felsőbb (routoló) eszközhöz.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Sajátosságai (összefoglalva) ==&lt;br /&gt;
* A &#039;&#039;&#039;réteges&#039;&#039;&#039; felépítés szétválasztja a routolást (CCR), a hardveres inter-VLAN kapcsolást (CRS3xx/5xx) és az egyszerű végponti kapcsolást (CRS1xx/2xx/CSS) - mindegyik feladatra a hozzá illő, nem túlspecifikált eszközt használva.&lt;br /&gt;
* A &#039;&#039;&#039;lapos&#039;&#039;&#039; felépítésben egyetlen L3 HW offload-képes CRS mindhárom szerepet elláthatja - kisebb léptékben ez az egyszerűbb és olcsóbb megoldás.&lt;br /&gt;
* A döntő szempont a &#039;&#039;&#039;routolási/PPS-terhelés&#039;&#039;&#039; nagysága: ha ez indokolja, külön CCR kerül az élre; ha nem, a CRS L3 HW offloadja önmagában elég.&lt;br /&gt;
* Az &#039;&#039;&#039;AX AP-k CAPsMAN-nal&#039;&#039;&#039; központilag vezérelhetők, az SSID-k pedig VLAN-onként leképezve érkeznek meg a routoló eszközhöz - ugyanaz a VLAN-alapú elkülönítés, amit a wiki más pontjain (otthoni/vendég/IoT hálózat) is megismertünk.&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>ApelPro</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>http://wiki.farkas-attila.hu/index.php?title=MikroTik::Eszk%C3%B6zkateg%C3%B3ri%C3%A1k&amp;diff=936</id>
		<title>MikroTik::Eszközkategóriák</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="http://wiki.farkas-attila.hu/index.php?title=MikroTik::Eszk%C3%B6zkateg%C3%B3ri%C3%A1k&amp;diff=936"/>
		<updated>2026-09-30T20:46:29Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;ApelPro: Topológia példák hozzáadása (réteges és lapos, CCR/CRS/AX AP+CAPsMAN)&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;[[category:MikroTik]]&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Lásd még:&#039;&#039;&#039; [[MikroTik::Debug eszközök|Debug eszközök]] · [[MikroTik::Hivatkozások|Hivatkozások (hivatalos dokumentáció)]] · [[MikroTik::Topológia példák|Topológia példák (hogyan állnak össze ezek a gyakorlatban)]] · [[EDU::GAMF::MikroTik]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A MikroTik termékpalettáján több, gyakran összekevert névvel/rövidítéssel találkozunk. Ez az oldal ezeket tisztázza: &#039;&#039;&#039;mire valók&#039;&#039;&#039;, &#039;&#039;&#039;mire nem&#039;&#039;&#039;, és &#039;&#039;&#039;milyen korlátokkal&#039;&#039;&#039; kell számolni az egyes kategóriáknál.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Áttekintő táblázat ==&lt;br /&gt;
{| class=&amp;quot;wikitable&amp;quot;&lt;br /&gt;
! Kategória !! Mi ez valójában !! Operációs rendszer !! Jellemző erősség !! Jellemző korlát&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| &#039;&#039;&#039;CCR&#039;&#039;&#039; (Cloud Core Router) || Kifejezetten &#039;&#039;&#039;routolásra&#039;&#039;&#039; (nem kapcsolásra) tervezett, sokmagos CPU-val szerelt, nagy teljesítményű router || RouterOS || Nagy PPS/throughput igényű feladatok: BGP teljes táblák, nagy NAT/tűzfal-terhelés, sok VPN-alagút || Nincs (vagy csak korlátozott) dedikált switch-chip - sok portos, olcsó L2-kapcsolásra nem ez az eszköz-osztály való&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| &#039;&#039;&#039;CRS&#039;&#039;&#039; (Cloud Router Switch) || Hibrid eszköz: &#039;&#039;&#039;valódi switch-chippel&#039;&#039;&#039; szerelt, de RouterOS-t (teljes routing-funkcióval) &#039;&#039;&#039;és&#039;&#039;&#039; SwOS-t is tud futtatni || RouterOS &#039;&#039;&#039;vagy&#039;&#039;&#039; SwOS (választható) || Rugalmas: L2-kapcsolás natív hardveres sebességgel, &#039;&#039;&#039;plusz&#039;&#039;&#039; RouterOS-es routing/tűzfal, ha kell || A generáció (lásd lejjebb) erősen meghatározza, hogy a routing mennyire &amp;quot;valódi hardveres&amp;quot;, vagy CPU-ra terhelt&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| &#039;&#039;&#039;CSS&#039;&#039;&#039; (Cloud Smart Switch) || Tisztán &#039;&#039;&#039;L2 switch&#039;&#039;&#039; - &#039;&#039;&#039;RouterOS-t egyáltalán nem tud futtatni&#039;&#039;&#039; || Csak SwOS/SwOS Lite || Egyszerű, olcsó, megbízható managed switching || Nincs routing, tűzfal, VPN, scripting - &amp;quot;csak&amp;quot; switch&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| &#039;&#039;&#039;RouterBOARD&#039;&#039;&#039; || &#039;&#039;&#039;Nem&#039;&#039;&#039; egy külön teljesítmény-kategória, hanem a fizikai, beágyazott &#039;&#039;&#039;hardver-termékcsalád&#039;&#039;&#039; neve (pl. hAP, hEX, RB5009, RB450 stb.) - ezek RouterOS-t futtató, önálló dobozos eszközök, a CHR (Cloud Hosted Router, a tisztán virtuális/VM-es változat) ellenpárja || RouterOS || Otthoni/SOHO/kisvállalati felhasználásra optimalizált ár/érték || Sok modell csak alacsonyabb kategóriás (nem L3-offloadolt) switch-chipet tartalmaz beépítve - lásd a [[MikroTik::Hivatkozások|Hivatkozások oldalon]] említett chip-listát&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Fontos, gyakori félreértés:&#039;&#039;&#039; a &amp;quot;RouterBOARD&amp;quot; kifejezést sokan negyedik, párhuzamos kategóriaként kezelik a CCR/CRS/CSS mellett - valójában ez csak azt jelzi, hogy &#039;&#039;&#039;fizikai, önálló dobozos&#039;&#039;&#039; eszközről van szó (szemben a CHR virtuális változattal). Egy konkrét RouterBOARD-modell (pl. egy hEX vagy egy RB5009) a fenti CCR/CRS/CSS-logika szempontjából leginkább egy &amp;quot;kis CRS-nek&amp;quot; felel meg: van beépített switch-chipje, és RouterOS-t futtat rajta.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A CRS négy hardver-generációja - és az L3 hardveres offload kérdése ==&lt;br /&gt;
A CRS-sorozaton belül &#039;&#039;&#039;lényeges, gyakorlati különbség&#039;&#039;&#039; van a négy alsorozat között - ez alapvetően a beépített switch-chip generációjától függ:&lt;br /&gt;
{| class=&amp;quot;wikitable&amp;quot;&lt;br /&gt;
! Alsorozat !! Switch-chip családja !! L3 hardveres offload (IP HW routing)? !! Jellemző&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| &#039;&#039;&#039;CRS1xx / CRS2xx&#039;&#039;&#039; || Qualcomm Atheros (pl. QCA-8511, QCA-8519, QCA-8513L) || &#039;&#039;&#039;Nem&#039;&#039;&#039; - csak L2-kapcsolás hardveresen, a routing a CPU-n, szoftveresen fut || Belépő szintű, egyszerű managed switch + alap (CPU-korlátos) routing&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| &#039;&#039;&#039;CRS3xx&#039;&#039;&#039; || Marvell Prestera (pl. 98DX3236, 98DX3255, 98DX8208) || &#039;&#039;&#039;Igen&#039;&#039;&#039; || Közepes/nagyobb port-sűrűség, valódi hardveres IPv4/IPv6 routing-képesség&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| &#039;&#039;&#039;CRS5xx&#039;&#039;&#039; || Marvell Prestera, nagyobb kapacitású tagok (pl. 98DX4310, 98DX8525, 98CX8410) || &#039;&#039;&#039;Igen&#039;&#039;&#039;, nagyobb route-/nexthop-kapacitással és gyorsabb (pl. 25G/100G-osztályú) portokkal || Nagy teljesítményű core/aggregation switch-router szerepre&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| &#039;&#039;&#039;CCR2116 / CCR2216&#039;&#039;&#039; || Ugyanaz a Marvell Prestera-generáció, mint a CRS3xx/5xx || &#039;&#039;&#039;Igen&#039;&#039;&#039; || CCR-márkanév alatt fut, de a switch-portjai ténylegesen CRS-szintű, L3-offload-képes silicon-ra épülnek&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Fontos korlát, amit érdemes fejben tartani:&#039;&#039;&#039; az L3 hardveres offload &#039;&#039;&#039;nem &amp;quot;mindent tud&amp;quot;&#039;&#039;&#039; - a támogatott route-/nexthop-szám, a bonding-módok (csak 802.3ad/LACP és balance-xor offloadolható), illetve az, hogy pontosan mely csomag-típusok/funkciók offloadolhatók, &#039;&#039;&#039;chipenként eltérő&#039;&#039;&#039; és a hivatalos táblázatban van részletezve (lásd lejjebb). Ha a route-tábla mérete meghaladja a hardver kapacitását, a többlet &#039;&#039;&#039;visszaesik CPU-s feldolgozásra&#039;&#039;&#039; (&amp;quot;partial offloading&amp;quot;) - ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy nagy, teljes internetes BGP-táblát futtató CRS a táblázat egy részét már szoftveresen dolgozza fel, nem egészében hardveresen.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Hivatalos forrás (dátummal!) ==&lt;br /&gt;
A fenti L3-offload-képesség pontos, eszközönkénti/chipenkénti részletezése (route-kapacitás, nexthop-szám, ECMP-utak száma stb.) a MikroTik hivatalos dokumentációjában található, táblázatos formában:&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;CRS3xx, CRS5xx, CCR2116, CCR2216 switch chip features&#039;&#039;&#039; (Marvell Prestera-alapú chipek L3-offload táblázata) - https://help.mikrotik.com/docs/spaces/ROS/pages/30474317/CRS3xx+CRS5xx+CCR2116+CCR2216+switch+chip+features - &#039;&#039;&#039;az oldalon feltüntetett állapot szerint utoljára frissítve: 2026.04.01.&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;CRS1xx and 2xx series switches&#039;&#039;&#039; (a régebbi, csak L2-képes alsorozat adatlapja) - https://help.mikrotik.com/docs/spaces/ROS/pages/103841835/CRS1xx+and+2xx+series+switches - &#039;&#039;&#039;utoljára frissítve: 2026.02.23.&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;L3 Hardware Offloading&#039;&#039;&#039; (az általános koncepció/működés elmagyarázása, nem eszköz-specifikus) - https://help.mikrotik.com/docs/spaces/ROS/pages/62390319/L3+Hardware+Offloading&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Mivel ez a terület aktívan fejlődik&#039;&#039;&#039; (új chipek, bővülő offload-képességek), a fenti táblázatokat érdemes &#039;&#039;&#039;közvetlenül a hivatalos oldalon&#039;&#039;&#039; ellenőrizni vásárlás/tervezés előtt, ne csak erre az összefoglalóra hagyatkozva - pontosan emiatt szerepel itt a legutóbbi frissítés dátuma is, ahelyett hogy a konkrét számokat (route-/nexthop-kapacitás) ide másolnánk.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Sajátosságai (összefoglalva) ==&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;CCR&#039;&#039;&#039; = routolásra optimalizált CPU-erő, nem switch.&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;CRS&#039;&#039;&#039; = hibrid, RouterOS vagy SwOS is futtatható rajta - de a generáció (1xx/2xx vs. 3xx/5xx) dönti el, hogy a routing valóban hardveres-e.&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;CSS&#039;&#039;&#039; = tiszta, RouterOS-t nem is tudó L2 switch.&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;RouterBOARD&#039;&#039;&#039; = a fizikai hardver-termékcsalád neve, nem egy negyedik, párhuzamos teljesítmény-kategória.&lt;br /&gt;
* Az &#039;&#039;&#039;L3 hardveres offload&#039;&#039;&#039; csak a CRS3xx/CRS5xx/CCR2116/CCR2216 Marvell Prestera-alapú tagjain elérhető, a régebbi CRS1xx/2xx-en nem - és még ott is véges kapacitással/funkció-körrel.&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>ApelPro</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>http://wiki.farkas-attila.hu/index.php?title=AI::Felh%C5%91_automatiz%C3%A1l%C3%A1sa&amp;diff=935</id>
		<title>AI::Felhő automatizálása</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="http://wiki.farkas-attila.hu/index.php?title=AI::Felh%C5%91_automatiz%C3%A1l%C3%A1sa&amp;diff=935"/>
		<updated>2026-09-30T20:40:16Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;ApelPro: AI szekció létrehozása (programozás/hálózat/felhő automatizálás + közös kockázat-keret)&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;[[category:AI]]&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Lásd még:&#039;&#039;&#039; [[AI|AI (áttekintés, közös fogalmak és kockázatok)]] · [[Monitoring|Monitoring]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Természetes nyelv → Infrastructure as Code ==&lt;br /&gt;
A felhő-oldali minta lényegében megegyezik a [[AI::Hálózat automatizálása|hálózati oldalon]] bemutatottal, csak a célnyelv nem egy eszköz CLI-parancsa, hanem &#039;&#039;&#039;Infrastructure as Code&#039;&#039;&#039; (pl. Terraform/CloudFormation/Pulumi): egy természetes nyelvi szándékból (&amp;quot;hozz létre egy privát alhálózatot egy webszerver-csoporthoz&amp;quot;) az ügynök konkrét IaC-kódot generál.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A felhő-világ &#039;&#039;&#039;saját, beépített megfelelője&#039;&#039;&#039; a wiki más pontjain már megismert &amp;quot;javasolt változtatás → ellenőrzés → alkalmazás&amp;quot; mintának a &#039;&#039;&#039;&#039;&#039;terraform plan&#039;&#039;&#039;&#039;&#039; (megmutatja, &#039;&#039;&#039;mi változna&#039;&#039;&#039;, tényleges módosítás nélkül) és a &#039;&#039;&#039;&#039;&#039;terraform apply&#039;&#039;&#039;&#039;&#039; (a tényleges végrehajtás) szétválasztása - ugyanaz az elv, mint az [[Linux::Tűzfal::iptables#iptables-apply|iptables-apply]] vagy a [[Linux::Hálózati konfiguráció#netplan|netplan try]] esetén: &#039;&#039;&#039;sosem&#039;&#039;&#039; közvetlenül &amp;quot;apply&amp;quot;, mindig előbb egy visszafordítható, csak-megtekintő lépés.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Fontos, a kódírásnál tárgyalt ponthoz hasonló csapda:&#039;&#039;&#039; a generált IaC-kód akkor is lehet hibás, ha szintaktikailag helyes és lefut - pl. túl &#039;&#039;&#039;megengedő&#039;&#039;&#039; hozzáférési szabályt (biztonsági csoport/security group &amp;quot;0.0.0.0/0&amp;quot;-ra nyitva), rossz régiót, vagy kikapcsolt titkosítást állíthat be anélkül, hogy ez azonnal szembetűnne egy gyors átnézésnél. A Terraform-kódot ilyenkor ténylegesen az ügynök írja meg és (jóváhagyás után) hajtja is végre - az ember feladata nem a sorok legépelése, hanem annak architekturális megítélése, hogy a választott hálózati/jogosultsági felépítés helyes-e; ehhez pedig ugyanazt a felhő-architektúrai tudást kell magában folyamatosan fejlesztenie, amire generált kód nélkül is szüksége lenne.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A legfontosabb felhő-specifikus kockázat: IAM ==&lt;br /&gt;
Amíg egy hálózati eszköznél a &#039;&#039;&#039;fizikai/hálózati elérés&#039;&#039;&#039; korlátozza a kárt, a felhőben az &#039;&#039;&#039;IAM-jogosultság (Identity and Access Management)&#039;&#039;&#039; a fő &amp;quot;blast radius&amp;quot; szabályzó: egy automatizálási ügynöknek adott, túl tágan megszabott IAM-szerepkör (role/policy) messze a legnagyobb egyedi kockázati tényező - ha az ügynök hibázik (vagy valaki visszaél a hozzáférésével), a kárt gyakorlatilag kizárólag az korlátozza, &#039;&#039;&#039;mit engedett meg neki az IAM-szabályzat&#039;&#039;&#039;, nem a hálózati topológia.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Emiatt a [[AI|&amp;quot;least privilege&amp;quot; elv]] itt különösen szó szerint értendő: egy IaC-generáló/-alkalmazó ügynök &#039;&#039;&#039;sosem&#039;&#039;&#039; kaphat tág, &amp;quot;adminisztrátori&amp;quot; jogosultságot kényelemből - kizárólag azokra a konkrét erőforrás-típusokra/műveletekre szabott szerepkört, amikre a feladatához ténylegesen szüksége van.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== AIOps a felhő-üzemeltetésben ==&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Költség-optimalizálás&#039;&#039;&#039; - a tényleges felhasználási minták elemzése alapján javasolt (vagy - szűk jogosultsággal - automatikusan végrehajtott) erőforrás-átméretezés (pl. túlméretezett virtuális gép leállítása/kisebbre cserélése).&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Automatikus hiba-felismerés/javaslat&#039;&#039;&#039; - pl. egy véletlenül nyilvánosan elérhetővé vált tárolóterület (object storage bucket) észlelése és jelzése/javítási javaslata - ugyanaz a &amp;quot;biztonsági konfigurációs hiba automatikus felismerése&amp;quot; gondolat, mint amit a [[Linux::Tűzfal::Keretrendszerek|firewalld zónáknál]] vagy az [[Etikus hackelés::OWASP Top 10|OWASP Top 10 &amp;quot;biztonsági konfigurációs hiba&amp;quot; kategóriájánál]] már érintettünk - csak itt egy AI-ügynök végzi a felismerést, nem egy statikus szabály.&lt;br /&gt;
* Ezek az AIOps-jellegű megoldások a [[Monitoring|Monitoring]] szekcióban tárgyalt rendszerekre (metrikák, riasztások) &#039;&#039;&#039;épülnek rá&#039;&#039;&#039; - nem helyettesítik azokat, hanem egy plusz, mintázat-felismerő réteget adnak hozzájuk.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Sajátosságai (összefoglalva) ==&lt;br /&gt;
* A minta ugyanaz, mint a [[AI::Hálózat automatizálása|hálózati oldalon]]: természetes nyelv → generált konfiguráció (itt: IaC-kód) → &#039;&#039;&#039;előbb megtekintés (plan), csak utána alkalmazás (apply)&#039;&#039;&#039; - a kódot az AI írja és futtatja, az ember szerepe az architekturális jóváhagyás.&lt;br /&gt;
* A generált IaC &amp;quot;lefut&amp;quot; állapota &#039;&#039;&#039;nem garancia&#039;&#039;&#039; a biztonsági/költség-helyesség - ugyanaz a csapda, mint a generált programkódnál.&lt;br /&gt;
* A felhőben a &#039;&#039;&#039;IAM-jogosultság-korlátozás&#039;&#039;&#039; a legfontosabb, terület-specifikus védekezés - ez itt &amp;quot;helyettesíti&amp;quot; a hálózati oldal fizikai/topológiai korlátait.&lt;br /&gt;
* Az AIOps-jellegű költség-/biztonsági-felismerés a meglévő [[Monitoring|monitoring-alapokra]] épül, azokat egészíti ki, nem váltja ki.&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>ApelPro</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>http://wiki.farkas-attila.hu/index.php?title=AI::H%C3%A1l%C3%B3zat_automatiz%C3%A1l%C3%A1sa&amp;diff=934</id>
		<title>AI::Hálózat automatizálása</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="http://wiki.farkas-attila.hu/index.php?title=AI::H%C3%A1l%C3%B3zat_automatiz%C3%A1l%C3%A1sa&amp;diff=934"/>
		<updated>2026-09-30T20:40:15Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;ApelPro: AI szekció létrehozása (programozás/hálózat/felhő automatizálás + közös kockázat-keret)&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;[[category:AI]]&lt;br /&gt;
[[category:Hálózat]]&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Lásd még:&#039;&#039;&#039; [[AI|AI (áttekintés, közös fogalmak és kockázatok)]] · [[NetBox::Zabbix integráció|NetBox - konfiguráció-generálás és Ansible-kiosztás]] · [[Monitoring|Monitoring]] · [[Linux::Tűzfal::iptables#iptables-apply|iptables-apply]] / [[Linux::Hálózati konfiguráció#netplan|netplan try]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Két, jól elkülöníthető alkalmazási területet érdemes megkülönböztetni: a hálózat &#039;&#039;&#039;megtervezését&#039;&#039;&#039; (topológia, kapacitás) és a már meglévő hálózat &#039;&#039;&#039;üzemeltetését&#039;&#039;&#039; (konfiguráció, hibakeresés, riasztás). Mindkettőben ugyanaz az [[AI|AI áttekintő oldalon]] tárgyalt eszközhívás-ciklus valósul meg, csak más &amp;quot;eszköz&amp;quot; (más célterületi API/parancs) mögé kötve.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tervezés: topológia és kapacitás ==&lt;br /&gt;
Egy AI-ügynöknek megadott &#039;&#039;&#039;magas szintű cél&#039;&#039;&#039; (pl. &amp;quot;tervezz egy nem-blokkoló Spine-Leaf topológiát 200 szerver-porthoz&amp;quot;) mögött ugyanazok a [[Linux::Hálózati eszközök|korábban tárgyalt]] Fat-tree/Clos-formulák (F(k,L), Core/Aggregation/Edge-kapacitás) állnak, amiket a &amp;quot;Clos hálózatok&amp;quot; órán már megismertünk - a modell itt gyakorlatilag &#039;&#039;&#039;ugyanazt a számolást&#039;&#039;&#039; végzi el, amit korábban kézzel csináltunk, csak gyorsabban, és rögtön konkrét eszközlistát/kábelezési tervet is generálva. A számolást és a tervrajz legépelését innentől ő végzi - az embernek nem ez, hanem a &#039;&#039;&#039;végeredmény architekturális megítélése&#039;&#039;&#039; marad a dolga: valóban nem-blokkoló-e a kapott kapacitás, a mögöttes képletek alapján. Ehhez a Fat-tree/Clos-összefüggések ismerete épp annyira szükséges marad, mint AI nélkül volt - csak a szerepe tolódik a számolásról az eredmény ellenőrzésére.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Üzemeltetés: természetes nyelv → konfiguráció ==&lt;br /&gt;
A leggyakorlatiasabb, ma is használt minta: egy &#039;&#039;&#039;természetes nyelvi szándékot&#039;&#039;&#039; (pl. &amp;quot;engedélyezd az SSH-t csak a management VLAN-ról minden CRS switchen&amp;quot;) az ügynök konkrét, eszköz-specifikus paranccsá alakítja (RouterOS/[[Linux::Tűzfal::iptables|iptables]]/[[Linux::Tűzfal::nftables|nftables]] szintaxisban).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Ez &#039;&#039;&#039;közvetlenül ráépül&#039;&#039;&#039; a [[NetBox::Zabbix integráció|korábban bemutatott NetBox → Ansible pipeline-ra]]: ott egy &#039;&#039;&#039;fix Jinja2-sablon&#039;&#039;&#039; generálta a konfigurációt a NetBox adataiból - egy AI-ügynök ugyanezt a szerepet töltheti be &#039;&#039;&#039;rugalmasabban&#039;&#039;&#039;: a NetBox-adatokat (mint a &amp;quot;mi van/minek kellene lennie&amp;quot; kontextust) és a természetes nyelvi szándékot kombinálva generál konfigurációt, amit aztán &#039;&#039;&#039;ugyanaz az Ansible-alapú, SSH-n keresztüli kiosztási lépés&#039;&#039;&#039; alkalmaz, mint korábban.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A hálózati kockázat különösen magas - miért? ==&lt;br /&gt;
A hálózati automatizálásnál a [[AI|általános &amp;quot;blast radius&amp;quot; kockázat]] &#039;&#039;&#039;különösen éles&#039;&#039;&#039;: egy hibás szabály nem csak egy alkalmazást, hanem &#039;&#039;&#039;magát a hozzáférést&#039;&#039;&#039; is tönkreteheti (klasszikus &amp;quot;kizártam magam SSH-n&amp;quot; eset - ugyanaz a probléma, amit az [[Linux::Tűzfal::iptables#iptables-apply|iptables-apply]] és a [[Linux::Hálózati konfiguráció#netplan|netplan try]] is megold). Ebből következik a legfontosabb szabály:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Az AI-ügynök nem kerülheti meg a már megismert biztonsági mintát&#039;&#039;&#039; - csak egy &#039;&#039;&#039;új, gyorsabb módja&#039;&#039;&#039; annak, hogy a jelölt konfigurációt előállítsuk. Az alkalmazásnak továbbra is a megszokott, időzített visszaállítással védett folyamaton (iptables-apply, netplan try, egy router esetén pedig akár egy egyszerű &amp;quot;mentsd el a jelenlegi konfigurációt indulás előtt&amp;quot; lépésen) kell átmennie - &#039;&#039;&#039;sosem&#039;&#039;&#039; az ügynök közvetlen, ellenőrizetlen hozzáférésén keresztül egy éles eszközhöz.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== AIOps: anomália-detektálás a monitoringban ==&lt;br /&gt;
A [[Monitoring|Monitoring]] szekcióban tárgyalt rendszerek (elsősorban [[Monitoring::Zabbix|Zabbix]]/[[Monitoring::Prometheus|Prometheus]]) hagyományosan &#039;&#039;&#039;fix küszöbértékekkel&#039;&#039;&#039; dolgoznak (pl. &amp;quot;riassz, ha a CPU-terhelés 90% fölé megy&amp;quot;). Egy AI-alapú kiegészítés ehelyett a &#039;&#039;&#039;szokásos mintázathoz&#039;&#039;&#039; képesti eltérést keresi (pl. &amp;quot;ez a forgalom a szokásosnál jelentősen nagyobb erre a napszakra/hétköznapra&amp;quot;, fix küszöb nélkül is) - ez nem helyettesíti, hanem &#039;&#039;&#039;kiegészíti&#039;&#039;&#039; a meglévő, küszöbérték-alapú riasztásokat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Sajátosságai (összefoglalva) ==&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Tervezésnél&#039;&#039;&#039; az AI-generált topológia/kapacitás-javaslatot ugyanazokkal a [[Linux::Hálózati eszközök|Fat-tree/Clos-képletekkel]] kell ellenőrizni, amiket korábban kézzel is használtunk - ez a tervezői tudás nem válik feleslegessé attól, hogy a számolást az AI végzi, csak a szerepe az eredmény architekturális megítélésére tolódik.&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Üzemeltetésnél&#039;&#039;&#039; az AI a [[NetBox::Zabbix integráció|NetBox → Ansible pipeline]] konfiguráció-&#039;&#039;&#039;generáló&#039;&#039;&#039; lépését gazdagítja - a kiosztás/alkalmazás biztonsági mintája &#039;&#039;&#039;változatlan&#039;&#039;&#039; marad.&lt;br /&gt;
* A hálózati automatizálásnál a hibás változtatás &#039;&#039;&#039;magát a hozzáférést&#039;&#039;&#039; is elvághatja - ezért itt az [[AI|emberi jóváhagyás/időzített visszaállítás]] elve különösen szigorúan betartandó.&lt;br /&gt;
* Az AIOps-jellegű anomália-detektálás a &#039;&#039;&#039;meglévő&#039;&#039;&#039; [[Monitoring|monitoring-rendszereket]] egészíti ki, nem váltja ki.&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>ApelPro</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>http://wiki.farkas-attila.hu/index.php?title=AI::Programoz%C3%A1s_automatiz%C3%A1l%C3%A1sa&amp;diff=933</id>
		<title>AI::Programozás automatizálása</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="http://wiki.farkas-attila.hu/index.php?title=AI::Programoz%C3%A1s_automatiz%C3%A1l%C3%A1sa&amp;diff=933"/>
		<updated>2026-09-30T20:40:14Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;ApelPro: AI szekció létrehozása (programozás/hálózat/felhő automatizálás + közös kockázat-keret)&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;[[category:AI]]&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Lásd még:&#039;&#039;&#039; [[AI|AI (áttekintés, közös fogalmak és kockázatok)]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Két generáció: kódkiegészítés vs. ügynök ==&lt;br /&gt;
Az AI-alapú programozás-segítés két, egymásra épülő &#039;&#039;&#039;generációját&#039;&#039;&#039; érdemes megkülönböztetni - ez a legfontosabb, tartós fogalmi különbségtétel ezen a területen:&lt;br /&gt;
{| class=&amp;quot;wikitable&amp;quot;&lt;br /&gt;
! !! Kódkiegészítő (autocomplete-stílusú) !! Ügynök (agentic)&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| Mit csinál || Soronként/függvényenként &#039;&#039;&#039;javasol&#039;&#039;&#039; kódot, amit a fejlesztő &#039;&#039;&#039;billentyűnként&#039;&#039;&#039; elfogad vagy elvet || Egy magasabb szintű &#039;&#039;&#039;feladatot&#039;&#039;&#039; kap (pl. &amp;quot;írj egy tesztet ehhez a függvényhez&amp;quot;), és több fájlon át, önállóan dolgozik: szerkeszt, fordít/futtat, a hibára reagálva javít&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| Az ember szerepe || Minden egyes javaslatnál &#039;&#039;&#039;dönt&#039;&#039;&#039; || A &#039;&#039;&#039;feladat kiadásánál&#039;&#039;&#039; és a &#039;&#039;&#039;végeredmény átvizsgálásánál&#039;&#039;&#039; dönt - nem a kódot írja, hanem azt ítéli meg, hogy a kapott megoldás architekturálisan helyes-e; a köztes lépéseket az ügynök önállóan végzi&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| Jellemző kockázat || Kicsi, helyi hiba (egy rossz sor) || Nagyobb, több fájlra kiterjedő, esetleg &#039;&#039;&#039;összefüggő&#039;&#039;&#039; hibalánc, ha az ügynök egy rossz feltételezésre épít tovább&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
Mindkettő ugyanazt az [[AI|AI áttekintő oldalon]] tárgyalt eszközhívás-ciklust használja - az ügynök-változat csak &#039;&#039;&#039;több lépésben, önállóbban&#039;&#039;&#039; futtatja azt.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Miért nem elég, ha &amp;quot;lefordul és fut&amp;quot;? ==&lt;br /&gt;
A generált kód &#039;&#039;&#039;akkor is lehet hibás&#039;&#039;&#039;, ha szintaktikailag helyes és lefut:&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Logikailag hibás&#039;&#039;&#039; - rosszul kezel egy szélsőértéket, amit a fordító/tesztek nem fognak meg, ha a teszt maga is hiányos.&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Biztonsági szempontból hibás&#039;&#039;&#039; - pl. egy generált SQL-lekérdezés paraméterezés nélkül, SQL injection-nek kitéve (lásd [[Etikus hackelés::OWASP Top 10|OWASP Top 10]]) - a modell &amp;quot;működő&amp;quot; kódot ír, nem feltétlenül &amp;quot;biztonságosat&amp;quot;.&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Licenc-kockázatos&#039;&#039;&#039; - egy betanítási adatban szereplő, copyleft-licencű kódrészlet szó szerinti (vagy közel szó szerinti) megjelenése a generált kimenetben.&lt;br /&gt;
Emiatt a &#039;&#039;&#039;code review fegyelme nem szűnik meg&#039;&#039;&#039; - ha valami, inkább &#039;&#039;&#039;felértékelődik&#039;&#039;&#039;, mert a generált kód mennyisége megnő, és a fejlesztő szerepe egyre kevésbé a sorok legépeléséről, egyre inkább azok &#039;&#039;&#039;architekturális megítéléséről&#039;&#039;&#039; szól: azt kell tudnia eldönteni, helyesek-e a döntések (adatszerkezet, hibakezelés, jogosultság-kezelés) egy olyan megoldásban, amit ő maga esetleg egyetlen sorban sem írt le.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Gyakorlati védekezési minták ==&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Sandboxolt futtatás&#039;&#039;&#039; - az ügynök által írt/módosított kódot, teszteket egy &#039;&#039;&#039;elszigetelt&#039;&#039;&#039; környezetben (konténer, eldobható VM) futtatjuk, nem közvetlenül éles rendszeren.&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Verziókezelés mint biztonsági háló&#039;&#039;&#039; - minden ügynök által végzett módosítás egy &#039;&#039;&#039;átnézhető, visszaállítható diff&#039;&#039;&#039; formájában jelenik meg (git) - ugyanaz a &amp;quot;javasolt változtatás, amit vissza lehet vonni&amp;quot; elv, mint az [[AI|AI áttekintő oldalon]] tárgyalt iptables-apply/netplan try minta, csak itt a git a visszaállítás eszköze.&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;&amp;quot;Ügynök-PR, ember hagyja jóvá&amp;quot;&#039;&#039;&#039; munkafolyamat - az ügynök egy pull requestet/módosítás-javaslatot készít, a CI lefuttatja a teszteket, egy &#039;&#039;&#039;ember&#039;&#039;&#039; nézi át és hagyja jóvá a tényleges egyesítés (merge) előtt - ez a terület konkrét megvalósítása az [[AI|általános &amp;quot;human-in-the-loop&amp;quot; elvnek]].&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Sajátosságai (összefoglalva) ==&lt;br /&gt;
* A &#039;&#039;&#039;kódkiegészítő vs. ügynök&#039;&#039;&#039; megkülönböztetés a legfontosabb fogalmi váz - más a felelősség-megosztás ember és AI között: a kódot egyre inkább az AI írja meg és futtatja, az emberre pedig az &#039;&#039;&#039;architekturális ellenőr&#039;&#039;&#039; szerepe hárul, amihez a szükséges rálátást neki magának kell kiépítenie.&lt;br /&gt;
* A generált kód &amp;quot;lefordul és fut&amp;quot; állapota &#039;&#039;&#039;nem garancia&#039;&#039;&#039; a logikai/biztonsági helyességre.&lt;br /&gt;
* A &#039;&#039;&#039;git + code review + CI&#039;&#039;&#039; hármasa ugyanazt a szerepet tölti be itt, mint a hálózati/felhő-oldalon a &amp;quot;javasolt változtatás, majd ellenőrzött alkalmazás&amp;quot; minta.&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>ApelPro</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>http://wiki.farkas-attila.hu/index.php?title=AI&amp;diff=932</id>
		<title>AI</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="http://wiki.farkas-attila.hu/index.php?title=AI&amp;diff=932"/>
		<updated>2026-09-30T20:40:13Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;ApelPro: AI szekció létrehozása (programozás/hálózat/felhő automatizálás + közös kockázat-keret)&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;[[category:AI]]&lt;br /&gt;
Ez az oldal az &#039;&#039;&#039;AI-asszisztált automatizálás&#039;&#039;&#039; közös alapfogalmait és kockázatait gyűjti össze - azt a mintázatot, ami a három konkrét terület ([[AI::Programozás automatizálása|programozás]], [[AI::Hálózat automatizálása|hálózat]], [[AI::Felhő automatizálása|felhő]]) mindegyikében &#039;&#039;&#039;ugyanaz&#039;&#039;&#039;, csak más célterületen (kódfájlok, hálózati eszközök, felhő-API-k) jelenik meg.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Fontos:&#039;&#039;&#039; ez a terület rendkívül gyorsan változik - sokkal gyorsabban, mint a wiki bármelyik más szekciója. Emiatt itt is (lásd [[Etikus hackelés::OWASP Top 10|OWASP Top 10]]) a &#039;&#039;&#039;tartós mintázatokra és kockázatokra&#039;&#039;&#039; fókuszálunk, nem egy-egy konkrét termék/modell aktuális képességeire - azok néhány hónap alatt elavulnak.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi történik ténylegesen &amp;quot;a gépházban&amp;quot;? ==&lt;br /&gt;
Az &amp;quot;AI-ügynök&amp;quot; (agent) kifejezés mögött egy viszonylag egyszerű, &#039;&#039;&#039;ismétlődő ciklus&#039;&#039;&#039; áll:&lt;br /&gt;
# A nyelvi modell (LLM) egy &#039;&#039;&#039;célt/feladatot&#039;&#039;&#039; kap (pl. &amp;quot;engedélyezd az SSH-t erről a hálózatról&amp;quot;).&lt;br /&gt;
# A modell nem csak szöveget ír, hanem &#039;&#039;&#039;eszközhívást&#039;&#039;&#039; (tool call / function call) kezdeményezhet - egy előre definiált, a modellt körülvevő szoftver (&amp;quot;harness&amp;quot;) által biztosított műveletet (pl. &amp;quot;futtass le egy parancsot&amp;quot;, &amp;quot;hozz létre egy erőforrást&amp;quot;, &amp;quot;írj egy fájlt&amp;quot;).&lt;br /&gt;
# A harness &#039;&#039;&#039;ténylegesen végrehajtja&#039;&#039;&#039; a kért műveletet, majd az eredményt &#039;&#039;&#039;visszaadja&#039;&#039;&#039; a modellnek.&lt;br /&gt;
# A modell ez alapján &#039;&#039;&#039;eldönti a következő lépést&#039;&#039;&#039; - ez ismétlődik, amíg a cél nem teljesül (vagy amíg meg nem áll/emberi jóváhagyást nem kér).&lt;br /&gt;
Ez a &#039;&#039;&#039;&amp;quot;megfigyelés → döntés → cselekvés → megfigyelés&amp;quot;&#039;&#039;&#039; ciklus minden AI-ügynök közös váza, függetlenül attól, hogy kódot ír, egy routert konfigurál, vagy egy felhő-erőforrást hoz létre.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Miben más ez, mint a korábban megismert automatizálás? ==&lt;br /&gt;
A wiki korábbi automatizálási példái (pl. a [[NetBox::Zabbix integráció|NetBox → Ansible pipeline]]) &#039;&#039;&#039;rögzített, ember által megírt&#039;&#039;&#039; szkriptre/sablonra épülnek - ugyanaz a bemenet mindig &#039;&#039;&#039;ugyanazt&#039;&#039;&#039; a kimenetet adja, determinisztikusan, és a megoldást sorról sorra egy ember tervezte meg előre. Egy AI-ügynök ezzel szemben egy &#039;&#039;&#039;természetes nyelvi célt&#039;&#039;&#039; értelmez, és &#039;&#039;&#039;dinamikusan dönt&#039;&#039;&#039; a lépésekről - a kódot ő írja meg, a parancsot ő futtatja le, az erőforrást ő hozza létre. Ez rugalmasabb (kezel olyan helyzeteket is, amikre nem írtunk előre szabályt), de &#039;&#039;&#039;kevésbé kiszámítható&#039;&#039;&#039; is: ugyanaz a kérés más napon, más kontextussal más konkrét lépéseket eredményezhet. Ebből egyenesen következik, hogy az ember szerepe is átalakul: a megoldást már nem ő gépeli le, hanem a kész eredményt kell megítélnie - ehhez pedig valódi &#039;&#039;&#039;architekturális rálátás&#039;&#039;&#039; szükséges, amit magának kell felépítenie és szinten tartania, nem elég, ha csak jelen van egy jóváhagyó gombnál.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A közös kockázatok ==&lt;br /&gt;
{| class=&amp;quot;wikitable&amp;quot;&lt;br /&gt;
! Kockázat !! Jelentése !! Tipikus védekezés&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| &#039;&#039;&#039;Hallucináció&#039;&#039;&#039; || A modell magabiztosan, hihetően hangzó, de &#039;&#039;&#039;ténylegesen hibás&#039;&#039;&#039; kimenetet ad (nemlétező parancs-kapcsoló, kitalált API-végpont, hibás erőforrás-azonosító) - ez nem &amp;quot;gépelési hiba&amp;quot;, hanem strukturálisan ugyanolyan magabiztos, mint egy helyes válasz || Emberi ellenőrzés a &#039;&#039;&#039;alkalmazás előtt&#039;&#039;&#039;, ne vakon bízzunk a kimenetben&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| &#039;&#039;&#039;Blast radius&#039;&#039;&#039; (a hiba hatóköre) || Ugyanaz az &amp;quot;ügynök&amp;quot; fogalom rendkívül eltérő tényleges kockázatot jelent attól függően, milyen &#039;&#039;&#039;műveletekre&#039;&#039;&#039; van jogosultsága - egy csak-olvasó elemzés vs. egy éles rendszert ténylegesen módosító/törlő művelet || A minimálisan szükséges jogosultság elve (lásd lejjebb), a legkockázatosabb műveletek (törlés, tömeges módosítás) &#039;&#039;&#039;külön, explicit&#039;&#039;&#039; jóváhagyáshoz kötése&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| &#039;&#039;&#039;Human-in-the-loop hiánya&#039;&#039;&#039; || Ha az ügynök a javasolt változtatást &#039;&#039;&#039;automatikusan, ellenőrzés nélkül&#039;&#039;&#039; alkalmazza, egy hallucináció azonnal éles hibává válik || Ugyanaz a minta, amit a wiki már korábban is tárgyalt: [[Linux::Tűzfal::iptables#iptables-apply|iptables-apply]], [[Linux::Hálózati konfiguráció#netplan|netplan try]] - &#039;&#039;&#039;javasolt változtatás → emberi megerősítés/időzített visszaállás → csak azután végleges alkalmazás&#039;&#039;&#039;. Ez a megerősítés azonban csak annyit ér, amennyire az azt megadó ember ténylegesen átlátja a rendszer architektúráját - a jóváhagyás nem adminisztratív pipa, hanem szakmai döntés&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| &#039;&#039;&#039;Túlzott jogosultság&#039;&#039;&#039; || Egy automatizálási ügynök jellemzően &#039;&#039;&#039;szélesebb&#039;&#039;&#039; hozzáférést kap, mint amire ténylegesen szüksége lenne (kényelmi okból) - ha hibázik vagy visszaélnek vele, ez a szélesebb hozzáférés szélesebb kárt is okozhat || &#039;&#039;&#039;Least privilege&#039;&#039;&#039;: az ügynöknek adott hitelesítő adat/API-kulcs kizárólag a ténylegesen szükséges műveletekre legyen korlátozva&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| &#039;&#039;&#039;Nyomon követhetőség hiánya&#039;&#039;&#039; || Ha nem derül ki utólag, &#039;&#039;&#039;mit, mikor, miért&#039;&#039;&#039; változtatott az ügynök, egy hiba kivizsgálása ellehetetlenül || Minden ügynök-művelet &#039;&#039;&#039;naplózása&#039;&#039;&#039; (audit trail) - ugyanaz az elv, mint amit a [[NetBox|NetBox]]/[[Monitoring|Monitoring]] szekcióknál a &amp;quot;ki mit módosított&amp;quot; kérdésnél már érintettünk&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A három konkrét terület ==&lt;br /&gt;
* [[AI::Programozás automatizálása|Programozás automatizálása]] - kódfájlok, tesztek, verziókezelés a &amp;quot;célterület&amp;quot;&lt;br /&gt;
* [[AI::Hálózat automatizálása|Hálózat automatizálása]] - eszköz-konfigurációk, topológia-tervezés a &amp;quot;célterület&amp;quot;&lt;br /&gt;
* [[AI::Felhő automatizálása|Felhő automatizálása]] - felhő-API-k, Infrastructure as Code a &amp;quot;célterület&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Mindhárom oldal &#039;&#039;&#039;ugyanerre a ciklusra és ugyanerre a kockázat-táblázatra&#039;&#039;&#039; épül - csak azt mutatják be, hogy az adott területen konkrétan &#039;&#039;&#039;mi&#039;&#039;&#039; az eszközhívás, és mi a jellemző, terület-specifikus védekezési minta.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Sajátosságai (összefoglalva) ==&lt;br /&gt;
* Az &amp;quot;AI-ügynök&amp;quot; lényege egy &#039;&#039;&#039;eszközhívásokkal kiegészített, ismétlődő ciklus&#039;&#039;&#039;, nem varázslat - ugyanez a váz minden konkrét alkalmazási területen visszaköszön.&lt;br /&gt;
* A hagyományos (szkript-alapú) automatizáláshoz képest &#039;&#039;&#039;rugalmasabb, de kevésbé determinisztikus&#039;&#039;&#039;.&lt;br /&gt;
* A legfontosabb, terület-független védekezés: &#039;&#039;&#039;javasolt változtatás → emberi/automatikus ellenőrzés → csak azután alkalmazás&#039;&#039;&#039; - amit a wiki már többször, más kontextusban (iptables-apply, netplan try) megismert; ebben a munkamegosztásban a kódot/konfigurációt/erőforrást ténylegesen az AI állítja elő és hajtja végre, az emberre pedig egyre inkább az &#039;&#039;&#039;architekturális ellenőr&#039;&#039;&#039; szerepe hárul - ezt a fajta rálátást éppen ezért neki magának kell kiművelnie, nem pótolható azzal, hogy csupán jelen van a jóváhagyásnál.&lt;br /&gt;
* A konkrét eszközök/modellek gyorsan változnak - a fenti mintázatok és kockázatok viszont tartósak, ezekre érdemes elsősorban figyelni.&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>ApelPro</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>http://wiki.farkas-attila.hu/index.php?title=MediaWiki:Sidebar&amp;diff=931</id>
		<title>MediaWiki:Sidebar</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="http://wiki.farkas-attila.hu/index.php?title=MediaWiki:Sidebar&amp;diff=931"/>
		<updated>2026-09-30T20:28:40Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;ApelPro: AI menü hozzáadása (programozás/hálózat/felhő automatizálás)&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;&lt;br /&gt;
* navigation&lt;br /&gt;
** mainpage|mainpage-description&lt;br /&gt;
* SEARCH&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* GAMF&lt;br /&gt;
** EDU::GAMF::Felhőalapú-szolgáltatások|Felhőalapú-szolgáltatások&lt;br /&gt;
** EDU::GAMF::Operációs rendszerek|Operációs rendszerek&lt;br /&gt;
** EDU::GAMF::MikroTik-szabvál|MikroTik (SZ)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* MikroTik&lt;br /&gt;
** MikroTik::Scripting|Script&lt;br /&gt;
** MikroTik::Eszközkategóriák|Eszközkategóriák&lt;br /&gt;
** MikroTik::Debug eszközök|Debug eszközök&lt;br /&gt;
** MikroTik::Hivatkozások|Hivatkozások&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Linux&lt;br /&gt;
** Linux|Linux (áttekintés)&lt;br /&gt;
** Linux::Tűzfal::iptables|iptables&lt;br /&gt;
** Linux::Tűzfal::nftables|nftables&lt;br /&gt;
** Linux::Tűzfal::Keretrendszerek|Keretrendszerek (ufw, firewalld)&lt;br /&gt;
** Linux::Hálózati eszközök|Hálózati eszközök&lt;br /&gt;
** Linux::Hálózati konfiguráció|Hálózati konfiguráció&lt;br /&gt;
** Linux::Disztribúciók|Disztribúciók&lt;br /&gt;
** Linux::Disztribúciók::CentOS alternatívák|CentOS alternatívák&lt;br /&gt;
** Linux::IDS-IPS|IDS/IPS (Suricata, Snort)&lt;br /&gt;
** BSD|BSD&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Etikus hackelés&lt;br /&gt;
** Etikus hackelés|Áttekintés&lt;br /&gt;
** Etikus hackelés::Nmap|Nmap&lt;br /&gt;
** Etikus hackelés::Masscan|Masscan&lt;br /&gt;
** Etikus hackelés::Metasploit|Metasploit&lt;br /&gt;
** Etikus hackelés::Shodan|Shodan&lt;br /&gt;
** Etikus hackelés::SpiderFoot|SpiderFoot&lt;br /&gt;
** Etikus hackelés::OSINT|OSINT&lt;br /&gt;
** Etikus hackelés::Burp Suite|Burp Suite&lt;br /&gt;
** Etikus hackelés::OWASP Top 10|OWASP Top 10&lt;br /&gt;
** Etikus hackelés::OWASP ZAP|OWASP ZAP (ZAProxy)&lt;br /&gt;
** Etikus hackelés::Wireshark|Wireshark&lt;br /&gt;
** Etikus hackelés::tshark|tshark&lt;br /&gt;
** Etikus hackelés::tcpdump|tcpdump&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Monitoring&lt;br /&gt;
** Monitoring|Áttekintés&lt;br /&gt;
** Monitoring::Zabbix|Zabbix&lt;br /&gt;
** Monitoring::Nagios|Nagios&lt;br /&gt;
** Monitoring::Prometheus|Prometheus&lt;br /&gt;
** Monitoring::Grafana|Grafana&lt;br /&gt;
** NetBox|NetBox (Source of Truth)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* AI&lt;br /&gt;
** AI|Áttekintés&lt;br /&gt;
** AI::Programozás automatizálása|Programozás automatizálása&lt;br /&gt;
** AI::Hálózat automatizálása|Hálózat automatizálása&lt;br /&gt;
** AI::Felhő automatizálása|Felhő automatizálása&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Cégek&lt;br /&gt;
** OmegaByte&lt;br /&gt;
*** COMP::OmegaByte|OmegaByte&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Egyéb&lt;br /&gt;
** Hálózatok: fraktál|Hálózatok: fraktál&lt;br /&gt;
** ISP csatlakozási típusok|ISP csatlakozási típusok&lt;br /&gt;
** Hálózat rendelkezésreállás számítás|Hálózat rendelkezésreállás számítás&lt;br /&gt;
** Tipikus vállalati hálózati struktúra|Tipikus vállalati hálózati struktúra&lt;br /&gt;
** BGP protokoll|BGP protokoll&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>ApelPro</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>http://wiki.farkas-attila.hu/index.php?title=AI::Felh%C5%91_automatiz%C3%A1l%C3%A1sa&amp;diff=930</id>
		<title>AI::Felhő automatizálása</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="http://wiki.farkas-attila.hu/index.php?title=AI::Felh%C5%91_automatiz%C3%A1l%C3%A1sa&amp;diff=930"/>
		<updated>2026-09-30T20:28:25Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;ApelPro: AI szekció létrehozása (programozás/hálózat/felhő automatizálás + közös kockázat-keret)&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;[[category:AI]]&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Lásd még:&#039;&#039;&#039; [[AI|AI (áttekintés, közös fogalmak és kockázatok)]] · [[Monitoring|Monitoring]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Természetes nyelv → Infrastructure as Code ==&lt;br /&gt;
A felhő-oldali minta lényegében megegyezik a [[AI::Hálózat automatizálása|hálózati oldalon]] bemutatottal, csak a célnyelv nem egy eszköz CLI-parancsa, hanem &#039;&#039;&#039;Infrastructure as Code&#039;&#039;&#039; (pl. Terraform/CloudFormation/Pulumi): egy természetes nyelvi szándékból (&amp;quot;hozz létre egy privát alhálózatot egy webszerver-csoporthoz&amp;quot;) az ügynök konkrét IaC-kódot generál.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A felhő-világ &#039;&#039;&#039;saját, beépített megfelelője&#039;&#039;&#039; a wiki más pontjain már megismert &amp;quot;javasolt változtatás → ellenőrzés → alkalmazás&amp;quot; mintának a &#039;&#039;&#039;&#039;&#039;terraform plan&#039;&#039;&#039;&#039;&#039; (megmutatja, &#039;&#039;&#039;mi változna&#039;&#039;&#039;, tényleges módosítás nélkül) és a &#039;&#039;&#039;&#039;&#039;terraform apply&#039;&#039;&#039;&#039;&#039; (a tényleges végrehajtás) szétválasztása - ugyanaz az elv, mint az [[Linux::Tűzfal::iptables#iptables-apply|iptables-apply]] vagy a [[Linux::Hálózati konfiguráció#netplan|netplan try]] esetén: &#039;&#039;&#039;sosem&#039;&#039;&#039; közvetlenül &amp;quot;apply&amp;quot;, mindig előbb egy visszafordítható, csak-megtekintő lépés.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Fontos, a kódírásnál tárgyalt ponthoz hasonló csapda:&#039;&#039;&#039; a generált IaC-kód akkor is lehet hibás, ha szintaktikailag helyes és lefut - pl. túl &#039;&#039;&#039;megengedő&#039;&#039;&#039; hozzáférési szabályt (biztonsági csoport/security group &amp;quot;0.0.0.0/0&amp;quot;-ra nyitva), rossz régiót, vagy kikapcsolt titkosítást állíthat be anélkül, hogy ez azonnal szembetűnne egy gyors átnézésnél.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A legfontosabb felhő-specifikus kockázat: IAM ==&lt;br /&gt;
Amíg egy hálózati eszköznél a &#039;&#039;&#039;fizikai/hálózati elérés&#039;&#039;&#039; korlátozza a kárt, a felhőben az &#039;&#039;&#039;IAM-jogosultság (Identity and Access Management)&#039;&#039;&#039; a fő &amp;quot;blast radius&amp;quot; szabályzó: egy automatizálási ügynöknek adott, túl tágan megszabott IAM-szerepkör (role/policy) messze a legnagyobb egyedi kockázati tényező - ha az ügynök hibázik (vagy valaki visszaél a hozzáférésével), a kárt gyakorlatilag kizárólag az korlátozza, &#039;&#039;&#039;mit engedett meg neki az IAM-szabályzat&#039;&#039;&#039;, nem a hálózati topológia.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Emiatt a [[AI|&amp;quot;least privilege&amp;quot; elv]] itt különösen szó szerint értendő: egy IaC-generáló/-alkalmazó ügynök &#039;&#039;&#039;sosem&#039;&#039;&#039; kaphat tág, &amp;quot;adminisztrátori&amp;quot; jogosultságot kényelemből - kizárólag azokra a konkrét erőforrás-típusokra/műveletekre szabott szerepkört, amikre a feladatához ténylegesen szüksége van.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== AIOps a felhő-üzemeltetésben ==&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Költség-optimalizálás&#039;&#039;&#039; - a tényleges felhasználási minták elemzése alapján javasolt (vagy - szűk jogosultsággal - automatikusan végrehajtott) erőforrás-átméretezés (pl. túlméretezett virtuális gép leállítása/kisebbre cserélése).&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Automatikus hiba-felismerés/javaslat&#039;&#039;&#039; - pl. egy véletlenül nyilvánosan elérhetővé vált tárolóterület (object storage bucket) észlelése és jelzése/javítási javaslata - ugyanaz a &amp;quot;biztonsági konfigurációs hiba automatikus felismerése&amp;quot; gondolat, mint amit a [[Linux::Tűzfal::Keretrendszerek|firewalld zónáknál]] vagy az [[Etikus hackelés::OWASP Top 10|OWASP Top 10 &amp;quot;biztonsági konfigurációs hiba&amp;quot; kategóriájánál]] már érintettünk - csak itt egy AI-ügynök végzi a felismerést, nem egy statikus szabály.&lt;br /&gt;
* Ezek az AIOps-jellegű megoldások a [[Monitoring|Monitoring]] szekcióban tárgyalt rendszerekre (metrikák, riasztások) &#039;&#039;&#039;épülnek rá&#039;&#039;&#039; - nem helyettesítik azokat, hanem egy plusz, mintázat-felismerő réteget adnak hozzájuk.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Sajátosságai (összefoglalva) ==&lt;br /&gt;
* A minta ugyanaz, mint a [[AI::Hálózat automatizálása|hálózati oldalon]]: természetes nyelv → generált konfiguráció (itt: IaC-kód) → &#039;&#039;&#039;előbb megtekintés (plan), csak utána alkalmazás (apply)&#039;&#039;&#039;.&lt;br /&gt;
* A generált IaC &amp;quot;lefut&amp;quot; állapota &#039;&#039;&#039;nem garancia&#039;&#039;&#039; a biztonsági/költség-helyesség - ugyanaz a csapda, mint a generált programkódnál.&lt;br /&gt;
* A felhőben a &#039;&#039;&#039;IAM-jogosultság-korlátozás&#039;&#039;&#039; a legfontosabb, terület-specifikus védekezés - ez itt &amp;quot;helyettesíti&amp;quot; a hálózati oldal fizikai/topológiai korlátait.&lt;br /&gt;
* Az AIOps-jellegű költség-/biztonsági-felismerés a meglévő [[Monitoring|monitoring-alapokra]] épül, azokat egészíti ki, nem váltja ki.&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>ApelPro</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>http://wiki.farkas-attila.hu/index.php?title=AI::H%C3%A1l%C3%B3zat_automatiz%C3%A1l%C3%A1sa&amp;diff=929</id>
		<title>AI::Hálózat automatizálása</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="http://wiki.farkas-attila.hu/index.php?title=AI::H%C3%A1l%C3%B3zat_automatiz%C3%A1l%C3%A1sa&amp;diff=929"/>
		<updated>2026-09-30T20:28:24Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;ApelPro: AI szekció létrehozása (programozás/hálózat/felhő automatizálás + közös kockázat-keret)&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;[[category:AI]]&lt;br /&gt;
[[category:Hálózat]]&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Lásd még:&#039;&#039;&#039; [[AI|AI (áttekintés, közös fogalmak és kockázatok)]] · [[NetBox::Zabbix integráció|NetBox - konfiguráció-generálás és Ansible-kiosztás]] · [[Monitoring|Monitoring]] · [[Linux::Tűzfal::iptables#iptables-apply|iptables-apply]] / [[Linux::Hálózati konfiguráció#netplan|netplan try]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Két, jól elkülöníthető alkalmazási területet érdemes megkülönböztetni: a hálózat &#039;&#039;&#039;megtervezését&#039;&#039;&#039; (topológia, kapacitás) és a már meglévő hálózat &#039;&#039;&#039;üzemeltetését&#039;&#039;&#039; (konfiguráció, hibakeresés, riasztás). Mindkettőben ugyanaz az [[AI|AI áttekintő oldalon]] tárgyalt eszközhívás-ciklus valósul meg, csak más &amp;quot;eszköz&amp;quot; (más célterületi API/parancs) mögé kötve.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tervezés: topológia és kapacitás ==&lt;br /&gt;
Egy AI-ügynöknek megadott &#039;&#039;&#039;magas szintű cél&#039;&#039;&#039; (pl. &amp;quot;tervezz egy nem-blokkoló Spine-Leaf topológiát 200 szerver-porthoz&amp;quot;) mögött ugyanazok a [[Linux::Hálózati eszközök|korábban tárgyalt]] Fat-tree/Clos-formulák (F(k,L), Core/Aggregation/Edge-kapacitás) állnak, amiket a &amp;quot;Clos hálózatok&amp;quot; órán már megismertünk - a modell itt gyakorlatilag &#039;&#039;&#039;ugyanazt a számolást&#039;&#039;&#039; végzi el, amit korábban kézzel csináltunk, csak gyorsabban, és rögtön konkrét eszközlistát/kábelezési tervet is generálva. &#039;&#039;&#039;Fontos:&#039;&#039;&#039; a végeredmény helyességét (pl. valóban nem-blokkoló-e a kapacitás) ugyanúgy &#039;&#039;&#039;ellenőrizni kell&#039;&#039;&#039; a mögöttes képletek alapján, nem elég, hogy &amp;quot;hihetően hangzik&amp;quot;.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Üzemeltetés: természetes nyelv → konfiguráció ==&lt;br /&gt;
A leggyakorlatiasabb, ma is használt minta: egy &#039;&#039;&#039;természetes nyelvi szándékot&#039;&#039;&#039; (pl. &amp;quot;engedélyezd az SSH-t csak a management VLAN-ról minden CRS switchen&amp;quot;) az ügynök konkrét, eszköz-specifikus paranccsá alakítja (RouterOS/[[Linux::Tűzfal::iptables|iptables]]/[[Linux::Tűzfal::nftables|nftables]] szintaxisban).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Ez &#039;&#039;&#039;közvetlenül ráépül&#039;&#039;&#039; a [[NetBox::Zabbix integráció|korábban bemutatott NetBox → Ansible pipeline-ra]]: ott egy &#039;&#039;&#039;fix Jinja2-sablon&#039;&#039;&#039; generálta a konfigurációt a NetBox adataiból - egy AI-ügynök ugyanezt a szerepet töltheti be &#039;&#039;&#039;rugalmasabban&#039;&#039;&#039;: a NetBox-adatokat (mint a &amp;quot;mi van/minek kellene lennie&amp;quot; kontextust) és a természetes nyelvi szándékot kombinálva generál konfigurációt, amit aztán &#039;&#039;&#039;ugyanaz az Ansible-alapú, SSH-n keresztüli kiosztási lépés&#039;&#039;&#039; alkalmaz, mint korábban.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A hálózati kockázat különösen magas - miért? ==&lt;br /&gt;
A hálózati automatizálásnál a [[AI|általános &amp;quot;blast radius&amp;quot; kockázat]] &#039;&#039;&#039;különösen éles&#039;&#039;&#039;: egy hibás szabály nem csak egy alkalmazást, hanem &#039;&#039;&#039;magát a hozzáférést&#039;&#039;&#039; is tönkreteheti (klasszikus &amp;quot;kizártam magam SSH-n&amp;quot; eset - ugyanaz a probléma, amit az [[Linux::Tűzfal::iptables#iptables-apply|iptables-apply]] és a [[Linux::Hálózati konfiguráció#netplan|netplan try]] is megold). Ebből következik a legfontosabb szabály:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Az AI-ügynök nem kerülheti meg a már megismert biztonsági mintát&#039;&#039;&#039; - csak egy &#039;&#039;&#039;új, gyorsabb módja&#039;&#039;&#039; annak, hogy a jelölt konfigurációt előállítsuk. Az alkalmazásnak továbbra is a megszokott, időzített visszaállítással védett folyamaton (iptables-apply, netplan try, egy router esetén pedig akár egy egyszerű &amp;quot;mentsd el a jelenlegi konfigurációt indulás előtt&amp;quot; lépésen) kell átmennie - &#039;&#039;&#039;sosem&#039;&#039;&#039; az ügynök közvetlen, ellenőrizetlen hozzáférésén keresztül egy éles eszközhöz.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== AIOps: anomália-detektálás a monitoringban ==&lt;br /&gt;
A [[Monitoring|Monitoring]] szekcióban tárgyalt rendszerek (elsősorban [[Monitoring::Zabbix|Zabbix]]/[[Monitoring::Prometheus|Prometheus]]) hagyományosan &#039;&#039;&#039;fix küszöbértékekkel&#039;&#039;&#039; dolgoznak (pl. &amp;quot;riassz, ha a CPU-terhelés 90% fölé megy&amp;quot;). Egy AI-alapú kiegészítés ehelyett a &#039;&#039;&#039;szokásos mintázathoz&#039;&#039;&#039; képesti eltérést keresi (pl. &amp;quot;ez a forgalom a szokásosnál jelentősen nagyobb erre a napszakra/hétköznapra&amp;quot;, fix küszöb nélkül is) - ez nem helyettesíti, hanem &#039;&#039;&#039;kiegészíti&#039;&#039;&#039; a meglévő, küszöbérték-alapú riasztásokat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Sajátosságai (összefoglalva) ==&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Tervezésnél&#039;&#039;&#039; az AI-generált topológia/kapacitás-javaslatot ugyanazokkal a [[Linux::Hálózati eszközök|Fat-tree/Clos-képletekkel]] kell ellenőrizni, amiket korábban kézzel is használtunk.&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Üzemeltetésnél&#039;&#039;&#039; az AI a [[NetBox::Zabbix integráció|NetBox → Ansible pipeline]] konfiguráció-&#039;&#039;&#039;generáló&#039;&#039;&#039; lépését gazdagítja - a kiosztás/alkalmazás biztonsági mintája &#039;&#039;&#039;változatlan&#039;&#039;&#039; marad.&lt;br /&gt;
* A hálózati automatizálásnál a hibás változtatás &#039;&#039;&#039;magát a hozzáférést&#039;&#039;&#039; is elvághatja - ezért itt az [[AI|emberi jóváhagyás/időzített visszaállítás]] elve különösen szigorúan betartandó.&lt;br /&gt;
* Az AIOps-jellegű anomália-detektálás a &#039;&#039;&#039;meglévő&#039;&#039;&#039; [[Monitoring|monitoring-rendszereket]] egészíti ki, nem váltja ki.&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>ApelPro</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>http://wiki.farkas-attila.hu/index.php?title=AI::Programoz%C3%A1s_automatiz%C3%A1l%C3%A1sa&amp;diff=928</id>
		<title>AI::Programozás automatizálása</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="http://wiki.farkas-attila.hu/index.php?title=AI::Programoz%C3%A1s_automatiz%C3%A1l%C3%A1sa&amp;diff=928"/>
		<updated>2026-09-30T20:28:23Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;ApelPro: AI szekció létrehozása (programozás/hálózat/felhő automatizálás + közös kockázat-keret)&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;[[category:AI]]&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Lásd még:&#039;&#039;&#039; [[AI|AI (áttekintés, közös fogalmak és kockázatok)]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Két generáció: kódkiegészítés vs. ügynök ==&lt;br /&gt;
Az AI-alapú programozás-segítés két, egymásra épülő &#039;&#039;&#039;generációját&#039;&#039;&#039; érdemes megkülönböztetni - ez a legfontosabb, tartós fogalmi különbségtétel ezen a területen:&lt;br /&gt;
{| class=&amp;quot;wikitable&amp;quot;&lt;br /&gt;
! !! Kódkiegészítő (autocomplete-stílusú) !! Ügynök (agentic)&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| Mit csinál || Soronként/függvényenként &#039;&#039;&#039;javasol&#039;&#039;&#039; kódot, amit a fejlesztő &#039;&#039;&#039;billentyűnként&#039;&#039;&#039; elfogad vagy elvet || Egy magasabb szintű &#039;&#039;&#039;feladatot&#039;&#039;&#039; kap (pl. &amp;quot;írj egy tesztet ehhez a függvényhez&amp;quot;), és több fájlon át, önállóan dolgozik: szerkeszt, fordít/futtat, a hibára reagálva javít&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| Az ember szerepe || Minden egyes javaslatnál &#039;&#039;&#039;dönt&#039;&#039;&#039; || A &#039;&#039;&#039;feladat kiadásánál&#039;&#039;&#039; és a &#039;&#039;&#039;végeredmény átvizsgálásánál&#039;&#039;&#039; dönt - a köztes lépéseket az ügynök önállóan végzi&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| Jellemző kockázat || Kicsi, helyi hiba (egy rossz sor) || Nagyobb, több fájlra kiterjedő, esetleg &#039;&#039;&#039;összefüggő&#039;&#039;&#039; hibalánc, ha az ügynök egy rossz feltételezésre épít tovább&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
Mindkettő ugyanazt az [[AI|AI áttekintő oldalon]] tárgyalt eszközhívás-ciklust használja - az ügynök-változat csak &#039;&#039;&#039;több lépésben, önállóbban&#039;&#039;&#039; futtatja azt.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Miért nem elég, ha &amp;quot;lefordul és fut&amp;quot;? ==&lt;br /&gt;
A generált kód &#039;&#039;&#039;akkor is lehet hibás&#039;&#039;&#039;, ha szintaktikailag helyes és lefut:&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Logikailag hibás&#039;&#039;&#039; - rosszul kezel egy szélsőértéket, amit a fordító/tesztek nem fognak meg, ha a teszt maga is hiányos.&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Biztonsági szempontból hibás&#039;&#039;&#039; - pl. egy generált SQL-lekérdezés paraméterezés nélkül, SQL injection-nek kitéve (lásd [[Etikus hackelés::OWASP Top 10|OWASP Top 10]]) - a modell &amp;quot;működő&amp;quot; kódot ír, nem feltétlenül &amp;quot;biztonságosat&amp;quot;.&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Licenc-kockázatos&#039;&#039;&#039; - egy betanítási adatban szereplő, copyleft-licencű kódrészlet szó szerinti (vagy közel szó szerinti) megjelenése a generált kimenetben.&lt;br /&gt;
Emiatt a &#039;&#039;&#039;code review fegyelme nem szűnik meg&#039;&#039;&#039; - ha valami, inkább &#039;&#039;&#039;felértékelődik&#039;&#039;&#039;, mert a generált kód mennyisége megnő.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Gyakorlati védekezési minták ==&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Sandboxolt futtatás&#039;&#039;&#039; - az ügynök által írt/módosított kódot, teszteket egy &#039;&#039;&#039;elszigetelt&#039;&#039;&#039; környezetben (konténer, eldobható VM) futtatjuk, nem közvetlenül éles rendszeren.&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Verziókezelés mint biztonsági háló&#039;&#039;&#039; - minden ügynök által végzett módosítás egy &#039;&#039;&#039;átnézhető, visszaállítható diff&#039;&#039;&#039; formájában jelenik meg (git) - ugyanaz a &amp;quot;javasolt változtatás, amit vissza lehet vonni&amp;quot; elv, mint az [[AI|AI áttekintő oldalon]] tárgyalt iptables-apply/netplan try minta, csak itt a git a visszaállítás eszköze.&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;&amp;quot;Ügynök-PR, ember hagyja jóvá&amp;quot;&#039;&#039;&#039; munkafolyamat - az ügynök egy pull requestet/módosítás-javaslatot készít, a CI lefuttatja a teszteket, egy &#039;&#039;&#039;ember&#039;&#039;&#039; nézi át és hagyja jóvá a tényleges egyesítés (merge) előtt - ez a terület konkrét megvalósítása az [[AI|általános &amp;quot;human-in-the-loop&amp;quot; elvnek]].&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Sajátosságai (összefoglalva) ==&lt;br /&gt;
* A &#039;&#039;&#039;kódkiegészítő vs. ügynök&#039;&#039;&#039; megkülönböztetés a legfontosabb fogalmi váz - más a felelősség-megosztás ember és AI között.&lt;br /&gt;
* A generált kód &amp;quot;lefordul és fut&amp;quot; állapota &#039;&#039;&#039;nem garancia&#039;&#039;&#039; a logikai/biztonsági helyességre.&lt;br /&gt;
* A &#039;&#039;&#039;git + code review + CI&#039;&#039;&#039; hármasa ugyanazt a szerepet tölti be itt, mint a hálózati/felhő-oldalon a &amp;quot;javasolt változtatás, majd ellenőrzött alkalmazás&amp;quot; minta.&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>ApelPro</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>http://wiki.farkas-attila.hu/index.php?title=AI&amp;diff=927</id>
		<title>AI</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="http://wiki.farkas-attila.hu/index.php?title=AI&amp;diff=927"/>
		<updated>2026-09-30T20:28:22Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;ApelPro: AI szekció létrehozása (programozás/hálózat/felhő automatizálás + közös kockázat-keret)&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;[[category:AI]]&lt;br /&gt;
Ez az oldal az &#039;&#039;&#039;AI-asszisztált automatizálás&#039;&#039;&#039; közös alapfogalmait és kockázatait gyűjti össze - azt a mintázatot, ami a három konkrét terület ([[AI::Programozás automatizálása|programozás]], [[AI::Hálózat automatizálása|hálózat]], [[AI::Felhő automatizálása|felhő]]) mindegyikében &#039;&#039;&#039;ugyanaz&#039;&#039;&#039;, csak más célterületen (kódfájlok, hálózati eszközök, felhő-API-k) jelenik meg.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Fontos:&#039;&#039;&#039; ez a terület rendkívül gyorsan változik - sokkal gyorsabban, mint a wiki bármelyik más szekciója. Emiatt itt is (lásd [[Etikus hackelés::OWASP Top 10|OWASP Top 10]]) a &#039;&#039;&#039;tartós mintázatokra és kockázatokra&#039;&#039;&#039; fókuszálunk, nem egy-egy konkrét termék/modell aktuális képességeire - azok néhány hónap alatt elavulnak.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi történik ténylegesen &amp;quot;a gépházban&amp;quot;? ==&lt;br /&gt;
Az &amp;quot;AI-ügynök&amp;quot; (agent) kifejezés mögött egy viszonylag egyszerű, &#039;&#039;&#039;ismétlődő ciklus&#039;&#039;&#039; áll:&lt;br /&gt;
# A nyelvi modell (LLM) egy &#039;&#039;&#039;célt/feladatot&#039;&#039;&#039; kap (pl. &amp;quot;engedélyezd az SSH-t erről a hálózatról&amp;quot;).&lt;br /&gt;
# A modell nem csak szöveget ír, hanem &#039;&#039;&#039;eszközhívást&#039;&#039;&#039; (tool call / function call) kezdeményezhet - egy előre definiált, a modellt körülvevő szoftver (&amp;quot;harness&amp;quot;) által biztosított műveletet (pl. &amp;quot;futtass le egy parancsot&amp;quot;, &amp;quot;hozz létre egy erőforrást&amp;quot;, &amp;quot;írj egy fájlt&amp;quot;).&lt;br /&gt;
# A harness &#039;&#039;&#039;ténylegesen végrehajtja&#039;&#039;&#039; a kért műveletet, majd az eredményt &#039;&#039;&#039;visszaadja&#039;&#039;&#039; a modellnek.&lt;br /&gt;
# A modell ez alapján &#039;&#039;&#039;eldönti a következő lépést&#039;&#039;&#039; - ez ismétlődik, amíg a cél nem teljesül (vagy amíg meg nem áll/emberi jóváhagyást nem kér).&lt;br /&gt;
Ez a &#039;&#039;&#039;&amp;quot;megfigyelés → döntés → cselekvés → megfigyelés&amp;quot;&#039;&#039;&#039; ciklus minden AI-ügynök közös váza, függetlenül attól, hogy kódot ír, egy routert konfigurál, vagy egy felhő-erőforrást hoz létre.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Miben más ez, mint a korábban megismert automatizálás? ==&lt;br /&gt;
A wiki korábbi automatizálási példái (pl. a [[NetBox::Zabbix integráció|NetBox → Ansible pipeline]]) &#039;&#039;&#039;rögzített, ember által megírt&#039;&#039;&#039; szkriptre/sablonra épülnek - ugyanaz a bemenet mindig &#039;&#039;&#039;ugyanazt&#039;&#039;&#039; a kimenetet adja, determinisztikusan. Egy AI-ügynök ezzel szemben egy &#039;&#039;&#039;természetes nyelvi célt&#039;&#039;&#039; értelmez, és &#039;&#039;&#039;dinamikusan dönt&#039;&#039;&#039; a lépésekről - ez rugalmasabb (kezel olyan helyzeteket is, amikre nem írtunk előre szabályt), de &#039;&#039;&#039;kevésbé kiszámítható&#039;&#039;&#039; is: ugyanaz a kérés más napon, más kontextussal más konkrét lépéseket eredményezhet.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A közös kockázatok ==&lt;br /&gt;
{| class=&amp;quot;wikitable&amp;quot;&lt;br /&gt;
! Kockázat !! Jelentése !! Tipikus védekezés&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| &#039;&#039;&#039;Hallucináció&#039;&#039;&#039; || A modell magabiztosan, hihetően hangzó, de &#039;&#039;&#039;ténylegesen hibás&#039;&#039;&#039; kimenetet ad (nemlétező parancs-kapcsoló, kitalált API-végpont, hibás erőforrás-azonosító) - ez nem &amp;quot;gépelési hiba&amp;quot;, hanem strukturálisan ugyanolyan magabiztos, mint egy helyes válasz || Emberi ellenőrzés a &#039;&#039;&#039;alkalmazás előtt&#039;&#039;&#039;, ne vakon bízzunk a kimenetben&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| &#039;&#039;&#039;Blast radius&#039;&#039;&#039; (a hiba hatóköre) || Ugyanaz az &amp;quot;ügynök&amp;quot; fogalom rendkívül eltérő tényleges kockázatot jelent attól függően, milyen &#039;&#039;&#039;műveletekre&#039;&#039;&#039; van jogosultsága - egy csak-olvasó elemzés vs. egy éles rendszert ténylegesen módosító/törlő művelet || A minimálisan szükséges jogosultság elve (lásd lejjebb), a legkockázatosabb műveletek (törlés, tömeges módosítás) &#039;&#039;&#039;külön, explicit&#039;&#039;&#039; jóváhagyáshoz kötése&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| &#039;&#039;&#039;Human-in-the-loop hiánya&#039;&#039;&#039; || Ha az ügynök a javasolt változtatást &#039;&#039;&#039;automatikusan, ellenőrzés nélkül&#039;&#039;&#039; alkalmazza, egy hallucináció azonnal éles hibává válik || Ugyanaz a minta, amit a wiki már korábban is tárgyalt: [[Linux::Tűzfal::iptables#iptables-apply|iptables-apply]], [[Linux::Hálózati konfiguráció#netplan|netplan try]] - &#039;&#039;&#039;javasolt változtatás → emberi megerősítés/időzített visszaállás → csak azután végleges alkalmazás&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| &#039;&#039;&#039;Túlzott jogosultság&#039;&#039;&#039; || Egy automatizálási ügynök jellemzően &#039;&#039;&#039;szélesebb&#039;&#039;&#039; hozzáférést kap, mint amire ténylegesen szüksége lenne (kényelmi okból) - ha hibázik vagy visszaélnek vele, ez a szélesebb hozzáférés szélesebb kárt is okozhat || &#039;&#039;&#039;Least privilege&#039;&#039;&#039;: az ügynöknek adott hitelesítő adat/API-kulcs kizárólag a ténylegesen szükséges műveletekre legyen korlátozva&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| &#039;&#039;&#039;Nyomon követhetőség hiánya&#039;&#039;&#039; || Ha nem derül ki utólag, &#039;&#039;&#039;mit, mikor, miért&#039;&#039;&#039; változtatott az ügynök, egy hiba kivizsgálása ellehetetlenül || Minden ügynök-művelet &#039;&#039;&#039;naplózása&#039;&#039;&#039; (audit trail) - ugyanaz az elv, mint amit a [[NetBox|NetBox]]/[[Monitoring|Monitoring]] szekcióknál a &amp;quot;ki mit módosított&amp;quot; kérdésnél már érintettünk&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A három konkrét terület ==&lt;br /&gt;
* [[AI::Programozás automatizálása|Programozás automatizálása]] - kódfájlok, tesztek, verziókezelés a &amp;quot;célterület&amp;quot;&lt;br /&gt;
* [[AI::Hálózat automatizálása|Hálózat automatizálása]] - eszköz-konfigurációk, topológia-tervezés a &amp;quot;célterület&amp;quot;&lt;br /&gt;
* [[AI::Felhő automatizálása|Felhő automatizálása]] - felhő-API-k, Infrastructure as Code a &amp;quot;célterület&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Mindhárom oldal &#039;&#039;&#039;ugyanerre a ciklusra és ugyanerre a kockázat-táblázatra&#039;&#039;&#039; épül - csak azt mutatják be, hogy az adott területen konkrétan &#039;&#039;&#039;mi&#039;&#039;&#039; az eszközhívás, és mi a jellemző, terület-specifikus védekezési minta.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Sajátosságai (összefoglalva) ==&lt;br /&gt;
* Az &amp;quot;AI-ügynök&amp;quot; lényege egy &#039;&#039;&#039;eszközhívásokkal kiegészített, ismétlődő ciklus&#039;&#039;&#039;, nem varázslat - ugyanez a váz minden konkrét alkalmazási területen visszaköszön.&lt;br /&gt;
* A hagyományos (szkript-alapú) automatizáláshoz képest &#039;&#039;&#039;rugalmasabb, de kevésbé determinisztikus&#039;&#039;&#039;.&lt;br /&gt;
* A legfontosabb, terület-független védekezés: &#039;&#039;&#039;javasolt változtatás → emberi/automatikus ellenőrzés → csak azután alkalmazás&#039;&#039;&#039; - amit a wiki már többször, más kontextusban (iptables-apply, netplan try) megismert.&lt;br /&gt;
* A konkrét eszközök/modellek gyorsan változnak - a fenti mintázatok és kockázatok viszont tartósak, ezekre érdemes elsősorban figyelni.&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>ApelPro</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>http://wiki.farkas-attila.hu/index.php?title=MediaWiki:Sidebar&amp;diff=926</id>
		<title>MediaWiki:Sidebar</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="http://wiki.farkas-attila.hu/index.php?title=MediaWiki:Sidebar&amp;diff=926"/>
		<updated>2026-09-30T20:14:27Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;ApelPro: Eszközkategóriák, Debug eszközök, Hivatkozások hozzáadása a MikroTik menühöz&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;&lt;br /&gt;
* navigation&lt;br /&gt;
** mainpage|mainpage-description&lt;br /&gt;
* SEARCH&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* GAMF&lt;br /&gt;
** EDU::GAMF::Felhőalapú-szolgáltatások|Felhőalapú-szolgáltatások&lt;br /&gt;
** EDU::GAMF::Operációs rendszerek|Operációs rendszerek&lt;br /&gt;
** EDU::GAMF::MikroTik-szabvál|MikroTik (SZ)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* MikroTik&lt;br /&gt;
** MikroTik::Scripting|Script&lt;br /&gt;
** MikroTik::Eszközkategóriák|Eszközkategóriák&lt;br /&gt;
** MikroTik::Debug eszközök|Debug eszközök&lt;br /&gt;
** MikroTik::Hivatkozások|Hivatkozások&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Linux&lt;br /&gt;
** Linux|Linux (áttekintés)&lt;br /&gt;
** Linux::Tűzfal::iptables|iptables&lt;br /&gt;
** Linux::Tűzfal::nftables|nftables&lt;br /&gt;
** Linux::Tűzfal::Keretrendszerek|Keretrendszerek (ufw, firewalld)&lt;br /&gt;
** Linux::Hálózati eszközök|Hálózati eszközök&lt;br /&gt;
** Linux::Hálózati konfiguráció|Hálózati konfiguráció&lt;br /&gt;
** Linux::Disztribúciók|Disztribúciók&lt;br /&gt;
** Linux::Disztribúciók::CentOS alternatívák|CentOS alternatívák&lt;br /&gt;
** Linux::IDS-IPS|IDS/IPS (Suricata, Snort)&lt;br /&gt;
** BSD|BSD&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Etikus hackelés&lt;br /&gt;
** Etikus hackelés|Áttekintés&lt;br /&gt;
** Etikus hackelés::Nmap|Nmap&lt;br /&gt;
** Etikus hackelés::Masscan|Masscan&lt;br /&gt;
** Etikus hackelés::Metasploit|Metasploit&lt;br /&gt;
** Etikus hackelés::Shodan|Shodan&lt;br /&gt;
** Etikus hackelés::SpiderFoot|SpiderFoot&lt;br /&gt;
** Etikus hackelés::OSINT|OSINT&lt;br /&gt;
** Etikus hackelés::Burp Suite|Burp Suite&lt;br /&gt;
** Etikus hackelés::OWASP Top 10|OWASP Top 10&lt;br /&gt;
** Etikus hackelés::OWASP ZAP|OWASP ZAP (ZAProxy)&lt;br /&gt;
** Etikus hackelés::Wireshark|Wireshark&lt;br /&gt;
** Etikus hackelés::tshark|tshark&lt;br /&gt;
** Etikus hackelés::tcpdump|tcpdump&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Monitoring&lt;br /&gt;
** Monitoring|Áttekintés&lt;br /&gt;
** Monitoring::Zabbix|Zabbix&lt;br /&gt;
** Monitoring::Nagios|Nagios&lt;br /&gt;
** Monitoring::Prometheus|Prometheus&lt;br /&gt;
** Monitoring::Grafana|Grafana&lt;br /&gt;
** NetBox|NetBox (Source of Truth)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Cégek&lt;br /&gt;
** OmegaByte&lt;br /&gt;
*** COMP::OmegaByte|OmegaByte&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Egyéb&lt;br /&gt;
** Hálózatok: fraktál|Hálózatok: fraktál&lt;br /&gt;
** ISP csatlakozási típusok|ISP csatlakozási típusok&lt;br /&gt;
** Hálózat rendelkezésreállás számítás|Hálózat rendelkezésreállás számítás&lt;br /&gt;
** Tipikus vállalati hálózati struktúra|Tipikus vállalati hálózati struktúra&lt;br /&gt;
** BGP protokoll|BGP protokoll&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>ApelPro</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>http://wiki.farkas-attila.hu/index.php?title=MikroTik::Hivatkoz%C3%A1sok&amp;diff=925</id>
		<title>MikroTik::Hivatkozások</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="http://wiki.farkas-attila.hu/index.php?title=MikroTik::Hivatkoz%C3%A1sok&amp;diff=925"/>
		<updated>2026-09-30T20:14:12Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;ApelPro: MikroTik: eszközkategóriák, debug eszközök (TZSP-példával), hivatalos hivatkozások&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;[[category:MikroTik]]&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Lásd még:&#039;&#039;&#039; [[MikroTik::Eszközkategóriák|Eszközkategóriák]] · [[MikroTik::Debug eszközök|Debug eszközök]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Ez az oldal a MikroTik hivatalos dokumentációjának azokat a pontjait gyűjti össze, amikre a wiki más oldalai (elsősorban az [[MikroTik::Eszközkategóriák|Eszközkategóriák]] oldal) hivatkoznak, vagy amik a gyakorlatban gyakran szükségesek &#039;&#039;&#039;hardver-választáshoz&#039;&#039;&#039; (melyik eszköz mire képes ténylegesen). Ezek a táblázatok viszonylag &#039;&#039;&#039;gyakran bővülnek&#039;&#039;&#039; (új eszközök/chipek), ezért mindig a hivatalos oldalt érdemes elsődleges forrásnak tekinteni - itt csak azt gyűjtjük össze, &#039;&#039;&#039;hol találjuk&#039;&#039;&#039; őket.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Switch chip képességek - L2 szint ==&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Switch Chip Features&#039;&#039;&#039; - a RouterBOARD-vonal (tehát nem a nagy, Marvell Prestera-alapú CRS3xx/5xx) switch-chipjeinek L2-képesség-táblázata (VLAN-kezelés, port-tükrözés, bridge hardveres offload stb.), &#039;&#039;&#039;chipenként&#039;&#039;&#039; bontva.&lt;br /&gt;
* https://help.mikrotik.com/docs/spaces/ROS/pages/15302988/Switch+Chip+Features&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Állapot:&#039;&#039;&#039; az oldalon feltüntetett állapot szerint utoljára frissítve 2026.02.23.&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Fontos:&#039;&#039;&#039; ez az oldal a chip-képességek &#039;&#039;&#039;mellett&#039;&#039;&#039; minden egyes chiphez felsorolja, &#039;&#039;&#039;mely konkrét eszközmodellek&#039;&#039;&#039; (pl. RB5009, hEX, RB750Gr3 stb.) tartalmazzák azt - vagyis az &amp;quot;adott eszközben milyen chip van&amp;quot; kérdésre &#039;&#039;&#039;is&#039;&#039;&#039; ez a válasz, külön &amp;quot;eszköz → chip&amp;quot; listát emiatt &#039;&#039;&#039;nem&#039;&#039;&#039; vezetünk itt párhuzamosan.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Switch chip képességek - L3 hardveres offload (nagyteljesítményű sorozatok) ==&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;CRS3xx, CRS5xx, CCR2116, CCR2216 switch chip features&#039;&#039;&#039; (más néven: Marvell Prestera switch chip features) - a nagyobb teljesítményű, L3 hardveres routing-offloadra is képes sorozatok (lásd [[MikroTik::Eszközkategóriák|Eszközkategóriák]]) chip-szintű képesség-táblázata: route-/nexthop-kapacitás, ECMP-utak száma, támogatott bonding-módok stb.&lt;br /&gt;
* https://help.mikrotik.com/docs/spaces/ROS/pages/30474317/CRS3xx+CRS5xx+CCR2116+CCR2216+switch+chip+features&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Állapot:&#039;&#039;&#039; utoljára frissítve 2026.04.01.&lt;br /&gt;
* Ugyanúgy, mint a fenti oldalnál: ez is tartalmazza az &#039;&#039;&#039;eszköz → chip&#039;&#039;&#039; hozzárendelést az érintett (CRS3xx/5xx, CCR2116/2216) sorozatra, külön lista tehát erre sem szükséges.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== L3 hardveres offload - az elv maga ==&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;L3 Hardware Offloading&#039;&#039;&#039; - nem eszköz-specifikus, hanem magát a &#039;&#039;&#039;koncepciót&#039;&#039;&#039; (mit jelent IP-forgalmat hardveresen, switch-chipen routolni, mik a korlátai, hogyan figyelhető meg a hardveresen vs. CPU-n feldolgozott forgalom aránya) magyarázza el.&lt;br /&gt;
* https://help.mikrotik.com/docs/spaces/ROS/pages/62390319/L3+Hardware+Offloading&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A régebbi, csak L2-képes CRS-sorozat ==&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;CRS1xx and 2xx series switches&#039;&#039;&#039; - a régebbi, Qualcomm Atheros switch-chipes (tehát L3 hardveres offloadot &#039;&#039;&#039;nem&#039;&#039;&#039; támogató) CRS-alsorozat saját adatlapja.&lt;br /&gt;
* https://help.mikrotik.com/docs/spaces/ROS/pages/103841835/CRS1xx+and+2xx+series+switches&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Állapot:&#039;&#039;&#039; utoljára frissítve 2026.02.23.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Sajátosságai (összefoglalva) ==&lt;br /&gt;
* A &amp;quot;melyik eszközben milyen chip van&amp;quot; kérdésre &#039;&#039;&#039;nem külön listát&#039;&#039;&#039; vezetünk - ezt a fenti két Switch Chip Features oldal (a normál RouterBOARD-vonalra, illetve a CRS3xx/5xx+CCR2116/2216-vonalra) már önmagában tartalmazza.&lt;br /&gt;
* Az &#039;&#039;&#039;L3 Hardware Offloading&#039;&#039;&#039; oldal a koncepciót, a másik kettő a konkrét, chipenkénti/eszközönkénti kapacitást írja le - érdemes mindkettőt együtt nézni.&lt;br /&gt;
* Mivel ezek a táblázatok &#039;&#039;&#039;élő, gyakran frissülő&#039;&#039;&#039; dokumentációs oldalak, az itt feltüntetett &amp;quot;utoljára frissítve&amp;quot; dátumok csak azt jelzik, mikor néztük meg őket utoljára - vásárlás/tervezés előtt mindig érdemes &#039;&#039;&#039;közvetlenül a hivatalos oldalon&#039;&#039;&#039; ellenőrizni az aktuális állapotot.&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>ApelPro</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>http://wiki.farkas-attila.hu/index.php?title=MikroTik::Debug_eszk%C3%B6z%C3%B6k&amp;diff=924</id>
		<title>MikroTik::Debug eszközök</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="http://wiki.farkas-attila.hu/index.php?title=MikroTik::Debug_eszk%C3%B6z%C3%B6k&amp;diff=924"/>
		<updated>2026-09-30T20:14:10Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;ApelPro: MikroTik: eszközkategóriák, debug eszközök (TZSP-példával), hivatalos hivatkozások&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;[[category:MikroTik]]&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Lásd még:&#039;&#039;&#039; [[MikroTik::Eszközkategóriák|Eszközkategóriák]] · [[Etikus hackelés::Wireshark|Wireshark]] / [[Etikus hackelés::tshark|tshark]] (a TZSP-streamelt forgalom itt jelenik meg) · [[Linux::IDS-IPS|IDS/IPS (Suricata, Snort)]] · [[Monitoring|Monitoring (áttekintés)]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A RouterOS beépített eszközkészlete több olyan &#039;&#039;&#039;diagnosztikai/hibakereső&#039;&#039;&#039; funkciót is tartalmaz, amikhez külső szoftver nélkül, közvetlenül a routeren hozzá lehet férni. Ezek nem helyettesítik a [[Monitoring|Monitoring]] szekcióban tárgyalt, folyamatos, hosszú távú megfigyelő rendszereket - inkább &#039;&#039;&#039;pillanatnyi, kézi&#039;&#039;&#039; hibakeresésre valók.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ping ==&lt;br /&gt;
A legalapabb eszköz - &#039;&#039;&#039;késleltetést (RTT)&#039;&#039;&#039; és &#039;&#039;&#039;csomagvesztést&#039;&#039;&#039; mér egy célpont felé. RouterOS-en több hasznos kapcsolóval bővíthető:&lt;br /&gt;
&amp;lt;syntaxhighlight lang=&amp;quot;text&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
/ping 8.8.8.8 count=20 size=1400 interval=200ms&lt;br /&gt;
&amp;lt;/syntaxhighlight&amp;gt;&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;&#039;size&#039;&#039;&#039; kapcsoló nagy csomagokkal &#039;&#039;&#039;MTU/fragmentációs problémák&#039;&#039;&#039; felderítésére is jó (pl. ha egy VPN-alagút felett nagy csomagok elvesznek, de kicsik átmennek, az tipikusan MTU-gondra utal). Ezt sokan (a &amp;quot;puszta&amp;quot; RTT-mérés mellett) &amp;quot;ping speed&amp;quot;-ként is emlegetik, de valójában ez ugyanaz a &#039;&#039;Ping&#039;&#039; eszköz - a tényleges &#039;&#039;&#039;átviteli sebesség&#039;&#039;&#039; mérésére nem a Ping, hanem a lentebbi &#039;&#039;&#039;Bandwidth Test&#039;&#039;&#039; való.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Bandwidth Test ==&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;&#039;Bandwidth Test&#039;&#039;&#039; (btest) két MikroTik eszköz - vagy egy MikroTik és egy Bandwidth Test Server - között méri a &#039;&#039;&#039;ténylegesen elérhető átviteli sebességet&#039;&#039;&#039;, a router saját (TCP vagy UDP alapú) mérőprotokolljával:&lt;br /&gt;
&amp;lt;syntaxhighlight lang=&amp;quot;text&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
/tool bandwidth-test address=192.168.1.2 protocol=tcp direction=both duration=10s&lt;br /&gt;
&amp;lt;/syntaxhighlight&amp;gt;&lt;br /&gt;
Ezzel eldönthető, hogy pl. egy vezeték nélküli link, egy PPPoE-kapcsolat vagy egy VPN-alagút valóban annyit &amp;quot;bír-e&amp;quot;, mint amennyit papíron kellene - a Ping csak a &#039;&#039;&#039;késleltetésről&#039;&#039;&#039;, a Bandwidth Test a &#039;&#039;&#039;tényleges átviteli kapacitásról&#039;&#039;&#039; ad képet.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Netwatch ==&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;&#039;Netwatch&#039;&#039;&#039; egy adott host (IP-cím) elérhetőségét figyeli, és &#039;&#039;&#039;&amp;quot;up&amp;quot; / &amp;quot;down&amp;quot; esemény&#039;&#039;&#039; bekövetkeztekor tetszőleges RouterOS-szkriptet futtat le:&lt;br /&gt;
&amp;lt;syntaxhighlight lang=&amp;quot;text&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
/tool netwatch add host=192.168.1.1 interval=10s \&lt;br /&gt;
    up-script=&amp;quot;log info \&amp;quot;Az átjáró ismét elérhető\&amp;quot;&amp;quot; \&lt;br /&gt;
    down-script=&amp;quot;log warning \&amp;quot;Az átjáró nem elérhető!\&amp;quot;&amp;quot;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/syntaxhighlight&amp;gt;&lt;br /&gt;
Ez gyakorlatilag egy &#039;&#039;&#039;beépített, minimalista monitoring/riasztás&#039;&#039;&#039; - a [[Monitoring|Monitoring]] szekcióban tárgyalt Zabbix/Nagios-szerű eszközök &amp;quot;kis testvére&amp;quot;, közvetlenül a routeren, külön szerver nélkül.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Torch ==&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;&#039;Torch&#039;&#039;&#039; valós idejű, &amp;quot;top&amp;quot;-szerű forgalom-nézet: egy adott interfészen &#039;&#039;&#039;pillanatnyilag&#039;&#039;&#039; zajló forgalmat bontja le protokoll/forrás/cél szerint, folyamatosan frissülő nézetben - kiválóan alkalmas arra, hogy gyorsan kiderítsük, &amp;quot;most éppen mi eszi a sávszélességet&amp;quot;, anélkül hogy teljes csomagrögzítést (sniffelést) kellene indítani.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Packet Sniffer és a TZSP-streaming ==&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;&#039;Packet Sniffer&#039;&#039;&#039; (&#039;&#039;/tool sniffer&#039;&#039;) a router saját interfészein &#039;&#039;&#039;ténylegesen rögzíti&#039;&#039;&#039; a csomagokat - ez a RouterOS-változata annak, amit egy Linux-gépen a [[Etikus hackelés::tcpdump|tcpdump]]/[[Etikus hackelés::tshark|tshark]] csinál. Mivel a routeren magán nincs (és nem is lehet) grafikus Wireshark, a gyakorlatban két módja van a kiértékelésnek: helyi fájlba mentés (majd letöltés/megnyitás máshol), vagy - sokkal kényelmesebben - &#039;&#039;&#039;élő streamelés TZSP protokollon&#039;&#039;&#039; egy másik gépre.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Mire jó a TZSP? ===&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;&#039;TZSP&#039;&#039;&#039; (TaZmen Sniffer Protocol) egy egyszerű, UDP-alapú &amp;quot;csomagolóprotokoll&amp;quot;: a router befogja a csomagot, egy kis saját fejléccel becsomagolja, és UDP-n elküldi egy általunk megadott céloldali gépnek - ahol a [[Etikus hackelés::Wireshark|Wireshark]] &#039;&#039;&#039;natívan, beépített dissectorral&#039;&#039;&#039; érti és kicsomagolja ezt, mintha helyben történt volna a rögzítés. Ennek gyakorlati haszna:&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Nincs szükség&#039;&#039;&#039; a routerre belépni, fájlt menteni, majd letölteni - a forgalom &#039;&#039;&#039;élőben, azonnal&#039;&#039;&#039; megjelenik a másik gép Wiresharkjában.&lt;br /&gt;
* A routernek magának &#039;&#039;&#039;nem kell&#039;&#039;&#039; erőforrást pazarolnia a rögzített adat tárolására/megjelenítésére - csak &amp;quot;továbbküldi&amp;quot; a másolatot.&lt;br /&gt;
* Több router forgalma is &#039;&#039;&#039;egyetlen&#039;&#039;&#039; központi elemző-gépre irányítható, akár egyszerre.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Példa - konfiguráció a routeren ===&lt;br /&gt;
&amp;lt;syntaxhighlight lang=&amp;quot;text&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
/tool sniffer&lt;br /&gt;
set streaming-enabled=yes streaming-server=192.168.1.50 filter-interface=ether1&lt;br /&gt;
start&lt;br /&gt;
&amp;lt;/syntaxhighlight&amp;gt;&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;streaming-server&#039;&#039; a célgép (pl. a mi elemző laptopunk) IP-címe, a &#039;&#039;filter-interface&#039;&#039; pedig az a router-interfész, amin figyelni szeretnénk - ez szűkíthető protokoll/port/cím szerint is (&#039;&#039;filter-protocol&#039;&#039;, &#039;&#039;filter-port&#039;&#039; stb.), hogy ne az egész router forgalmát küldje át.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A célgépen ezután egyszerűen elindítjuk a [[Etikus hackelés::Wireshark|Wireshark]]-ot (vagy a [[Etikus hackelés::tshark|tshark]]-ot) a megfelelő interfészen - a beérkező, TZSP-be csomagolt UDP-adatot a program &#039;&#039;&#039;automatikusan felismeri&#039;&#039;&#039; és a becsomagolt, eredeti csomagként jeleníti meg, nem nyers UDP-ként.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Kapcsolódás más eszközökhöz ===&lt;br /&gt;
A TZSP-streamelt forgalom nem csak Wiresharkba irányítható - néhány [[Linux::IDS-IPS|IDS/IPS]] (pl. Suricata) beállítható úgy, hogy egy TZSP-forrásból fogadjon élő forgalmat, ezzel a router forgalma egy &#039;&#039;&#039;külön, dedikált elemző-gépen&#039;&#039;&#039; futó behatolásjelző rendszerhez is eljuttatható, anélkül hogy magán a routeren futna bármilyen biztonsági szoftver (amire a RouterOS amúgy sem alkalmas).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Sajátosságai (összefoglalva) ==&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Ping&#039;&#039;&#039; = késleltetés/csomagvesztés, &#039;&#039;&#039;Bandwidth Test&#039;&#039;&#039; = tényleges átviteli sebesség - a kettő gyakran összekeveredik, de más kérdésre válaszolnak.&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Netwatch&#039;&#039;&#039; = beépített, minimalista &amp;quot;up/down&amp;quot; figyelő + szkript-indítás - a router saját, egyszerű monitoring-rétege.&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Torch&#039;&#039;&#039; = pillanatnyi, élő forgalom-bontás - gyors &amp;quot;mi eszi a sávszélességet&amp;quot; diagnosztikához.&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Packet Sniffer + TZSP&#039;&#039;&#039; = a router forgalmának élő, valós idejű átjátszása egy külső Wireshark/tshark (vagy akár egy IDS) felé, anélkül hogy a routeren kellene bármit tárolni vagy megjeleníteni.&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>ApelPro</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>http://wiki.farkas-attila.hu/index.php?title=MikroTik::Eszk%C3%B6zkateg%C3%B3ri%C3%A1k&amp;diff=923</id>
		<title>MikroTik::Eszközkategóriák</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="http://wiki.farkas-attila.hu/index.php?title=MikroTik::Eszk%C3%B6zkateg%C3%B3ri%C3%A1k&amp;diff=923"/>
		<updated>2026-09-30T20:14:09Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;ApelPro: MikroTik: eszközkategóriák, debug eszközök (TZSP-példával), hivatalos hivatkozások&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;[[category:MikroTik]]&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Lásd még:&#039;&#039;&#039; [[MikroTik::Debug eszközök|Debug eszközök]] · [[MikroTik::Hivatkozások|Hivatkozások (hivatalos dokumentáció)]] · [[EDU::GAMF::MikroTik]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A MikroTik termékpalettáján több, gyakran összekevert névvel/rövidítéssel találkozunk. Ez az oldal ezeket tisztázza: &#039;&#039;&#039;mire valók&#039;&#039;&#039;, &#039;&#039;&#039;mire nem&#039;&#039;&#039;, és &#039;&#039;&#039;milyen korlátokkal&#039;&#039;&#039; kell számolni az egyes kategóriáknál.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Áttekintő táblázat ==&lt;br /&gt;
{| class=&amp;quot;wikitable&amp;quot;&lt;br /&gt;
! Kategória !! Mi ez valójában !! Operációs rendszer !! Jellemző erősség !! Jellemző korlát&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| &#039;&#039;&#039;CCR&#039;&#039;&#039; (Cloud Core Router) || Kifejezetten &#039;&#039;&#039;routolásra&#039;&#039;&#039; (nem kapcsolásra) tervezett, sokmagos CPU-val szerelt, nagy teljesítményű router || RouterOS || Nagy PPS/throughput igényű feladatok: BGP teljes táblák, nagy NAT/tűzfal-terhelés, sok VPN-alagút || Nincs (vagy csak korlátozott) dedikált switch-chip - sok portos, olcsó L2-kapcsolásra nem ez az eszköz-osztály való&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| &#039;&#039;&#039;CRS&#039;&#039;&#039; (Cloud Router Switch) || Hibrid eszköz: &#039;&#039;&#039;valódi switch-chippel&#039;&#039;&#039; szerelt, de RouterOS-t (teljes routing-funkcióval) &#039;&#039;&#039;és&#039;&#039;&#039; SwOS-t is tud futtatni || RouterOS &#039;&#039;&#039;vagy&#039;&#039;&#039; SwOS (választható) || Rugalmas: L2-kapcsolás natív hardveres sebességgel, &#039;&#039;&#039;plusz&#039;&#039;&#039; RouterOS-es routing/tűzfal, ha kell || A generáció (lásd lejjebb) erősen meghatározza, hogy a routing mennyire &amp;quot;valódi hardveres&amp;quot;, vagy CPU-ra terhelt&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| &#039;&#039;&#039;CSS&#039;&#039;&#039; (Cloud Smart Switch) || Tisztán &#039;&#039;&#039;L2 switch&#039;&#039;&#039; - &#039;&#039;&#039;RouterOS-t egyáltalán nem tud futtatni&#039;&#039;&#039; || Csak SwOS/SwOS Lite || Egyszerű, olcsó, megbízható managed switching || Nincs routing, tűzfal, VPN, scripting - &amp;quot;csak&amp;quot; switch&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| &#039;&#039;&#039;RouterBOARD&#039;&#039;&#039; || &#039;&#039;&#039;Nem&#039;&#039;&#039; egy külön teljesítmény-kategória, hanem a fizikai, beágyazott &#039;&#039;&#039;hardver-termékcsalád&#039;&#039;&#039; neve (pl. hAP, hEX, RB5009, RB450 stb.) - ezek RouterOS-t futtató, önálló dobozos eszközök, a CHR (Cloud Hosted Router, a tisztán virtuális/VM-es változat) ellenpárja || RouterOS || Otthoni/SOHO/kisvállalati felhasználásra optimalizált ár/érték || Sok modell csak alacsonyabb kategóriás (nem L3-offloadolt) switch-chipet tartalmaz beépítve - lásd a [[MikroTik::Hivatkozások|Hivatkozások oldalon]] említett chip-listát&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Fontos, gyakori félreértés:&#039;&#039;&#039; a &amp;quot;RouterBOARD&amp;quot; kifejezést sokan negyedik, párhuzamos kategóriaként kezelik a CCR/CRS/CSS mellett - valójában ez csak azt jelzi, hogy &#039;&#039;&#039;fizikai, önálló dobozos&#039;&#039;&#039; eszközről van szó (szemben a CHR virtuális változattal). Egy konkrét RouterBOARD-modell (pl. egy hEX vagy egy RB5009) a fenti CCR/CRS/CSS-logika szempontjából leginkább egy &amp;quot;kis CRS-nek&amp;quot; felel meg: van beépített switch-chipje, és RouterOS-t futtat rajta.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A CRS négy hardver-generációja - és az L3 hardveres offload kérdése ==&lt;br /&gt;
A CRS-sorozaton belül &#039;&#039;&#039;lényeges, gyakorlati különbség&#039;&#039;&#039; van a négy alsorozat között - ez alapvetően a beépített switch-chip generációjától függ:&lt;br /&gt;
{| class=&amp;quot;wikitable&amp;quot;&lt;br /&gt;
! Alsorozat !! Switch-chip családja !! L3 hardveres offload (IP HW routing)? !! Jellemző&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| &#039;&#039;&#039;CRS1xx / CRS2xx&#039;&#039;&#039; || Qualcomm Atheros (pl. QCA-8511, QCA-8519, QCA-8513L) || &#039;&#039;&#039;Nem&#039;&#039;&#039; - csak L2-kapcsolás hardveresen, a routing a CPU-n, szoftveresen fut || Belépő szintű, egyszerű managed switch + alap (CPU-korlátos) routing&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| &#039;&#039;&#039;CRS3xx&#039;&#039;&#039; || Marvell Prestera (pl. 98DX3236, 98DX3255, 98DX8208) || &#039;&#039;&#039;Igen&#039;&#039;&#039; || Közepes/nagyobb port-sűrűség, valódi hardveres IPv4/IPv6 routing-képesség&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| &#039;&#039;&#039;CRS5xx&#039;&#039;&#039; || Marvell Prestera, nagyobb kapacitású tagok (pl. 98DX4310, 98DX8525, 98CX8410) || &#039;&#039;&#039;Igen&#039;&#039;&#039;, nagyobb route-/nexthop-kapacitással és gyorsabb (pl. 25G/100G-osztályú) portokkal || Nagy teljesítményű core/aggregation switch-router szerepre&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| &#039;&#039;&#039;CCR2116 / CCR2216&#039;&#039;&#039; || Ugyanaz a Marvell Prestera-generáció, mint a CRS3xx/5xx || &#039;&#039;&#039;Igen&#039;&#039;&#039; || CCR-márkanév alatt fut, de a switch-portjai ténylegesen CRS-szintű, L3-offload-képes silicon-ra épülnek&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Fontos korlát, amit érdemes fejben tartani:&#039;&#039;&#039; az L3 hardveres offload &#039;&#039;&#039;nem &amp;quot;mindent tud&amp;quot;&#039;&#039;&#039; - a támogatott route-/nexthop-szám, a bonding-módok (csak 802.3ad/LACP és balance-xor offloadolható), illetve az, hogy pontosan mely csomag-típusok/funkciók offloadolhatók, &#039;&#039;&#039;chipenként eltérő&#039;&#039;&#039; és a hivatalos táblázatban van részletezve (lásd lejjebb). Ha a route-tábla mérete meghaladja a hardver kapacitását, a többlet &#039;&#039;&#039;visszaesik CPU-s feldolgozásra&#039;&#039;&#039; (&amp;quot;partial offloading&amp;quot;) - ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy nagy, teljes internetes BGP-táblát futtató CRS a táblázat egy részét már szoftveresen dolgozza fel, nem egészében hardveresen.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Hivatalos forrás (dátummal!) ==&lt;br /&gt;
A fenti L3-offload-képesség pontos, eszközönkénti/chipenkénti részletezése (route-kapacitás, nexthop-szám, ECMP-utak száma stb.) a MikroTik hivatalos dokumentációjában található, táblázatos formában:&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;CRS3xx, CRS5xx, CCR2116, CCR2216 switch chip features&#039;&#039;&#039; (Marvell Prestera-alapú chipek L3-offload táblázata) - https://help.mikrotik.com/docs/spaces/ROS/pages/30474317/CRS3xx+CRS5xx+CCR2116+CCR2216+switch+chip+features - &#039;&#039;&#039;az oldalon feltüntetett állapot szerint utoljára frissítve: 2026.04.01.&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;CRS1xx and 2xx series switches&#039;&#039;&#039; (a régebbi, csak L2-képes alsorozat adatlapja) - https://help.mikrotik.com/docs/spaces/ROS/pages/103841835/CRS1xx+and+2xx+series+switches - &#039;&#039;&#039;utoljára frissítve: 2026.02.23.&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;L3 Hardware Offloading&#039;&#039;&#039; (az általános koncepció/működés elmagyarázása, nem eszköz-specifikus) - https://help.mikrotik.com/docs/spaces/ROS/pages/62390319/L3+Hardware+Offloading&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Mivel ez a terület aktívan fejlődik&#039;&#039;&#039; (új chipek, bővülő offload-képességek), a fenti táblázatokat érdemes &#039;&#039;&#039;közvetlenül a hivatalos oldalon&#039;&#039;&#039; ellenőrizni vásárlás/tervezés előtt, ne csak erre az összefoglalóra hagyatkozva - pontosan emiatt szerepel itt a legutóbbi frissítés dátuma is, ahelyett hogy a konkrét számokat (route-/nexthop-kapacitás) ide másolnánk.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Sajátosságai (összefoglalva) ==&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;CCR&#039;&#039;&#039; = routolásra optimalizált CPU-erő, nem switch.&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;CRS&#039;&#039;&#039; = hibrid, RouterOS vagy SwOS is futtatható rajta - de a generáció (1xx/2xx vs. 3xx/5xx) dönti el, hogy a routing valóban hardveres-e.&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;CSS&#039;&#039;&#039; = tiszta, RouterOS-t nem is tudó L2 switch.&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;RouterBOARD&#039;&#039;&#039; = a fizikai hardver-termékcsalád neve, nem egy negyedik, párhuzamos teljesítmény-kategória.&lt;br /&gt;
* Az &#039;&#039;&#039;L3 hardveres offload&#039;&#039;&#039; csak a CRS3xx/CRS5xx/CCR2116/CCR2216 Marvell Prestera-alapú tagjain elérhető, a régebbi CRS1xx/2xx-en nem - és még ott is véges kapacitással/funkció-körrel.&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>ApelPro</name></author>
	</entry>
</feed>